Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám
2011. január 7 paksi atomerőmű 22. Műszaki Alkotói Pályázat Az atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázatára minden évben október közepén elkezdődik a jelentkezés, novemberben az írásos anyagok leadása, később pedig a beadott pályázatokat az alkotók ismertethetik egy rövid előadás keretében a bírálókkal (László Zoltán, Elter József, Debreczeni Sándor, Faragó Péter, Szendrei István, Maracsik Kálmán, Molnár Lajos) és az érdeklődő kollégákkal. Idén két időpont (november 29-30.) elegendő volt a 16 pályamunka bemutatására. A 2011. január 5-i ünnepélyes díjkiosztón Hamvas István vezérigazgató megköszönte a pályázóknak a részvételt, az értékes munkákat, a bírálóbizottságnak a közreműködést és átadta az érintetteknek a már bekeretezett okleveleket, vezetőik és érdeklődő kollégáik előtt délelőtt, az irodaépület nagy tárgyalójában. Ezúton is gratulálunk a pályázóknak. Példájuk találjon minél több követőre! gyulai Műszaki Alkotói Pályázat nyertesei -1. rész Lapunkban folyamatosan bemutatjuk a pályázat díjazott alkotásait. Elsőként az 1. díjas pályamunkáról esik szó. A szerzők maguk mutatják be közös művüket, és mutatkoznak be olvasóink előtt. A következő számokban folyamatosan ismertetjük a további pályamunkákat. díj a pályázat címe szerző(k) 1. Pneumatikus megfogó berendezés, a gőzfejlesztő köpenyterébe és hasonló hőcserélőkbe esett idegen testek eltávolítására Bácskai Péter, Bódis Csaba, Gottvald Attila, Kovács Csaba, Kovácsik László, Schreiner Ferenc, Szabó Péter, Tuboly Péter II. díj A tervezett új kondenzátorba redukáló és blokkhűtés szabályzó köreinek, zárt hurkú szimulátoros vizsgálata Borbély Sándor, Nagy György Szimulátorkódokra vonatkozó statisztikák használata a paksi töltetek tervezésénél Dr. Korpás Lajos Sugárvédelmi felhasználású neutron detektorok metrológiai minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és bevezetése a paksi atomerőműben Károlyi Károly, Orbán Mihály, Sós János Gőzfejlesztők 51 bar-os tömörségellenőrzése primerköri hurok kizárása nélkül Szőke Attila, Pfeffer István, Száméi László III. Hidroakkumulátor nyomáscsökkentés hatása kisméretű csőtörések esetén Hanoi Ferenc A CERES kísérleti berendezés modellezése az ASTEC kóddal Tarczal Lajos Ellenőrző gamma-spektrometriai mérőrendszer telepítése a Folyékony Hulladékvíz Feldolgozó Technológia mellé Menyhárt Ádám 12RB11W001II. fokozati, belső, egyhullámú lencse kompenzátor cseréje Bunkóczi András, Dávid Donát, Kolozsvári Sándor Dicséret Korrózió monitorozó rendszer Szente András Paksi Atomerőmű Zrt. Tanuszoda, ködtelenítő rendszer felújítása Bernáth Lajos A Jelzőrendszer korszerűsítésének lehetőségei (Szekcionált irányítástechnikai rekonstrukció) Mach Gyula Máté Szekunder védelmek és reteszek kiváltása Dobri Zoltán Kondenzátorba redukálok vezérlésének megvalósítása PLC-vel Madách Ferenc Zsolt Az erőművi és a városi távhőrendszer energia-megtakarítási lehetőségeinek vizsgálata Fenyvesi Csaba Kockázatalapú karbantartási rendszer bevezetése a Paksi Atomerőmű forgógépein Kiss Gábor, Odor Ervin, Wolf Gábor, Pokorni Tamás Pneumatikus megfogó berendezés, a gőzfejlesztő köpenyterébe és hasonló hőcserélőkbe esett idegen testek eltávolítására A gőzfejlesztők tápvízelosztó kollektorainak átalakítását követően, rutinszerű ellenőrzések során idegen testeket észleltek a csőkötegek között. Rögtön tudtuk, hogy ilyen szűk helyre egy új eszközt kell fejlesztenünk, ha eredményesek akarunk lenni. A pneumatikus megfogó berendezés érintésvédelmileg teljesen kockázatmentes, egyszerűen mozgatható alumínium rudazata könnyű, nem aktiválódik, működése a folyamatos megfigyelést nem zavarja. A megfogok különböző helyzetű hengeres testek, csavarok, csavaranyák és alátétek külső, belső megfogását teszik lehetővé akár két-, akár hárompontos formában. Rendelkezünk lemez, rúd-, cső- és gömbjellegű testek megfogóival is. A megfogó egységek gyorsan cserélhetők. A berendezés saját levegőellátással működik (10 bar), a légtartály áramkimaradás esetén is biztosítja, hogy a megfogott tárgyat ne ejtse el. Hasonló képességekkel rendelkező, komplex berendezéseket a nemzetközi gyártók 140-190 ezer euró árban hajlandóak legyártani - nekünk ez az ötödébe sem került kamerástól. Az univerzálisan alkalmazható eszközök nemcsak a gőzfejlesztők köpenyteréből, hanem akár más tartályokból történő idegentest-eltávolításokhoz is használhatók. A vezérelt csuklós kivitelnek köszönhetően olyan helyekre is be tudunk nyúlni vele, ahová eddig nem, vagy csak megbontások, szétszerelések után voltunk képesek. A manipulátor egésze és egységei megfelelnek úgy a PA Zrt előírásainak (MVSz, MSSz), elemei nagy üzembiztonsággal működő FESTŐ egységekből és adapterekből állnak. A készüléket eddig három gőzfejlesztőben alkalmaztuk - beesett tőcsavarokat, csavaranyákat és alátéteket távolítottunk el. Noha közösen szeretnénk, hogy soha többé ne kerüljön sor alkalmazására, a gyakorlatban mindig fel kell készülnünk a nem várt események biztonságos és eredményes kezelésére. Berendezésünk iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozik. Bácskai Péter- A Bánki Donát Főiskolán végeztem, majd anyagvizsgálói, diagnosztikai szakmérnöki, minőségellenőri, auditori képesítéseket szereztem. 1990-től az anyagvizsgálati osztályon végeztem feladataim, ezt követően 2000-től a havária csoportban. Szívesen dolgozom ebben a kreatív légkörben. Már 18 éve élünk együtt feleségemmel. Nagylányunk, Viki, két diplomával önálló, a kisebbik, Csenge negyedikes a paksi Deák Ferenc Általános Iskolában. Szabadidőmben modellezem, öreg Citroén XM kocsimat szerelgetem, kertészkedünk, büszke vagyok a pipagyűjteményemre. sen dolgozom ezen a területen. Feleségemmel és két gyerekünkkel Szekszárdon élünk családi házban. Kovács Csaba- 2003 szeptemberében kerültem az atomerőműbe az Atomix Kft alkalmazottjaként A reaktor karbantartó osztály havária csoportjában kezdtem, jelenleg is ennek utódszervezeténél dolgozom. 2003ban minöségellenőr, 2004-ben vizuális anyagvizsgáló végzettséget szereztem. Részt vettem az üzemzavar elhárításában. A jelenlegi munkakörömben dolgozom kezdettől fogva, a Villkesz Kft, az Ovit Zrt, 2010 márciusától pedig a PA Zrt dolgozójaként Bódis Csaba- A gépi forgácsoló szakma mellett érettségit, majd gépésztechnikusi (ESZI) végzettséget szereztem. Jelenleg államvizsgára készülök a Dunaújvárosi Főiskolán. A reaktor karbantartó osztály havária csoportjához technikusként kerültem, ma a vizuális és manipulátor-kezelő csoportnál dolgozom. Az itt végzett munka sokrétű, és nemritkán nagy találékonyságot igényel. A kollégákkal rengeteg közös érdeklődési körünk van, és a magánéletben is bizton számíthatunk egymásra. Párommal Dunaszentgyörgyön családi házat vásároltunk, ahol a ló- és kutyatartás is megoldható. Szabó Péter kollégámmal immár több mint tíz éve íjászkodunk. Gottvald Attila- 1995-ben közlekedésgépész technikusi bizonyítványt szereztem a szekszárdi Ady Endre Szakközépiskolában. Az erőműben 2000 májusa óta dolgozom, és egyből a jelenlegi munkahelyemen, az akkor még havária csoportban kezdtem. Vizuális vizsgálóként szíve-Kovácsik László- A BME paksi kihelyezett karán végeztem. Ösztöndijszerződésem volt az erőművel. Az első munkahelyem a minőségellenőrzési osztály volt Részt vettem a II. blokki gőzfejlesztőből a dugómaradékok eltávolításban. Ekkor merült fél egy havária csoportfelállítása a reaktor karbantartási osztályon. A csoport megalakulása óta tagja és vezetője vágok kis megszakítással, amíg a ll-es blokki mosató tartály elhárítási projektjébe voltam delegálva. Nagy kaland volt még a korróziós üledék eltávolítása a reaktortartály aljából. Nemrégiben kaptam mega húszéves törzsgárda tagságot de a harmincast is itt szeretném ünnepelni. Harmonikus házasság ban élek feleségemmel, eg/ fiunk és egy lányunk van. Gyermekkorom óta repülök. Előbb volt pilótavizsgám (15 évesen), mint jogosítványom. Évekkel ezelőtt két barátommal motoros repülőt építettünk, mellyel már sokfelé jártunk. Afedélzeten a vakrepüléshez szükséges műszerek is helyet kaptak, mert a biztonságot fontosnak tartjuk. Schreiner Ferenc - A érettség után a győri Széchenyi István Főiskolán gépészmérnökként diplomáztam. A főiskola utolsó szemeszterét a zwikaui főiskola anyagismereti tanszéken töltöttem. Közben autószerelőnek tanultam. Az erőműben az Atomtransz Kft-nél kezdtem el dolgozni autószerelőként. 2001-ben az Atomix dolgozóként lettem a vizuális és manipulátor-kezelő csoport tag ja, mint vizuális vizsgáló. PA Zrt-nél 2003 októbere óta dolgozom. Szeretem a munkámat mert kellőképpen változatos és folyamatos kihívásokkal szembesülünk. Feleségemmel és kislányommal nemrégben költöztünk Dunakömlődre, ahol a ház körüli teendők kötik le a szabadidőnk jó részét Szívesen járunk kirándulni, barátaimmal szoktam motorozgatni e^ keveset Szabó Péter- A szekszárdi Ady Endre középiskolában közlekedésgépész technikusként végeztem 2000-ben. Az erőműbe karbantartó lakatosnak vettek fel, majd a havária csoporthoz kerültem 2003 év elején, technológusnak. Most már a PA Zrt.-nél vagyok. A munkánk soha nem unalmas, mindig tartogat meglepetéseket, újdonságokat. Megnősültem 2006-ban, feleségemmel Tolnán családi házban élünk. Hobbim a vadászat, az íjászat, na mega családi ház, amely körül mindig van mit tenni. Tuboly Péter- Az I. Béla Gimnázium és Műszaki Középiskolában épületgépész technikusként végeztem. A szekszárdi SZÜV Rt.nél számítástechnikai programozó képesítést szereztem. Pályautamon voltam minőségellenőr; anyagvizsgáló; dolgoztam az informatikai főosztályon, a hardware szerviznél, ahonnan utam a havária csoporthoz (2003) vezetett. Nőtlen vagyok. Hobbim a sport és a vadászat. Az utóbbi esetében több mint hat éve a vadásztársaság titkári feladatait is ellátom. gyulai Meghirdették a 19. Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot A Magyar Innovációs Alapítvány - a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatallal és az Iparfejlesztési Közalapítvánnyal közösen - közzétette a 2010. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. Az év legjelentősebb innovációját elismerő nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket még további hat kategóriában is díjazzák. Ezeken kívül a legeredményesebb, 2005 után alapított innovatív mikro-, vagy kisvállalkozás a MISZ Különdíját kapja. A díjazottak egyike megkaphatja az Iparfejlesztési Közalapítvány Szervezési Innovációs Díját is. Kik vehetnek részt az innovációs pályázaton? Azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, amelyek 2010- ben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet. Az elbírálás során a 2010-ben elért többleteredmény/többletár-bevétel, egyéb műszaki, gazdasági előnyök szempontjai mellett az innováció eredetiségét, újszerűségét, ill. társadalmi hasznosságát valamint a pályázat kidolgozottságának színvonalát is értékelik. A 2009. évi innovációs díjazottak a Magyar Innovációs Klubban tartott december 14-i konferencián bemutatták, hogy az innovációs díj elnyerése milyen eredmény-, illetve teljesítmény-növekedést generált cégüknél. Elsőként, a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíj nyertesének képviseletében, Hamvas István a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, akitől megtudtuk, hogy Pakson az innovációs ötletek felét a fizikusok adják. Ismertette a cég jövőképét, mely szerint a lehető legbiztonságosabb, leggazdaságosabb üzemeltetés mellett ésszerűen a legtovább üzemben kell tartani az atomerőművet. Ezután számokkal alátámasztva beszámolt a négy nukleáris reaktor teljesítményének nyolcszázalékos növeléséről, melynek különlegessége, hogy a befektetett források egy éven belül megtérültek. Az innováció eredményeképpen a négy blokkon végrehajtott teljesítménynöveléssel összesen 134 MW új, széndioxid kibocsátásától mentes atomerőműves kapacitás létesült, meglehetősen alacsony, 30,6 millió Ft/MW fajlagos beruházási költséggel. A 4,1 Mrd Ft-ból megvalósított teljesítménynöveléssel az így értékesítendő villamosenergia-árbevétel növekménye ezt követően 2010-es áron évente kb. 12 Mrd Ft. A többletvillamosteljesítmény egy közepes erőmű kapacitásának felel meg, és a villamos energia a környezetvédelmi célokat is szolgálja. A paksi erőmű teljesítménynövelésével közel annyi oxigén takarítható meg, mint amennyit az összes hazai erdő hat százaléka termel. Végül ismertette a PA Zrt. kutatás-fejlesztési eredményeit. Ezt követően a FUX Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., aTEVA Gyógyszergyár Zrt. és az Electrolux Lehel Kft. vezetői számoltak be sikerükről. Bővebb információ: www.innovacio.hu Sipos László
