Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-04-01 / 4. szám

2011. április 13 Hkpaksi atomerőmű László Zoltán instruktor; az ASE vitorlásszakcsoportjának vezetője László Zoltán villamosmérnök, a Paksi Atom­erőmű Zrt szimulátor osztályának szakterületi instruktora 12 éve a vitorlázás szerelmese. Ki­váló szervezőképességét és vezetői készségét igazolja, hog/2006 óta a több mint háromszáz fős vitorlásszakcsoport ügyvezető elnöke.- Hol és milyen tanulmányokat folytattál, il­letve mivel foglalkozol az erőműben?- Középiskolai tanulmányaimat a jó hírű pesti Üteg utcában, az erősáramú szakközép­­iskolában atomerőműves szakon végeztem. 1981-1996 között a villamos üzemvitelen dol­goztam. A munka mellett diplomát szereztem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Villamos­mérnöki Kar villamos művek szakán. A villa­mos üzemvitelről 1996-ban mint szolgálatve­zető kerültem az Oktatási Modell Projektbe, és azóta is itt tevékenykedem. Az új feladathoz mérnöktanári diplomát is megszereztem. Atomerőművi minősített oktatói képzésen is részt vettem, amely a BME által tartott peda­gógiai és pszichológiai továbbképzés volt. Feladataim közé tartozik az üzemviteli vil­lamos szakterület képzésének és vizsgázta­tásának felügyelete, irányítása, együttmű­ködve a villamos üzemvitellel. E terület okta­tásijegyzeteinek készítése, karbantartása, il­letve a készítés koordinálása. Az erőműves alapképzéseken oktatói feladatokat is ellá­tok, villamos területen segítem a szimulátoros oktatást, a karbantartás területén a villamos karbantartók FAM-EFAM-képzésének beve­zetését.- Sportegyesületeid, jelentős sportered­ményeid?- Az ASE-nek vagyok a tagia, vitorlázom, és tekézem a városi bajnokság másodosztályá­ban. Jelentősebb sportsikerek a vitorlázás­ban történtek, csapatommal többször meg­nyertük a Dolphin hajóosztály országos baj­nokságát a Lelemény nevű D 26 hajóval, szá­mos versenyen első, valamint jó helyezéseket érünk el. A balatoni Kékszalag versenyeken többször lettünk ezüstérmesek.- Mi a legvonzóbb számodra a vitorlázás­ban?- Gerjeni születésű vagyok, így a vízzel és a Dunával való kapcsolatom nagyon régi. A Ba­laton mint vízterület is vonzott, ehhez nagysze­rű lehetőséget biztosít a vitorlásklub és a cégünk füredi bázisa. A vitorlázás rejtelmeibe egyik kol­légám vezetett be, akivel mai napig együtt vi­torlázunk. A vitorlázásban vonzó a barátokkal, a családdal együtt töltött idő, a versenyeken az izgalom, amely a rajtoláskor történik, a szél ere­jének tisztelete, a hajó kezelése és a döntések meghozatalából adódó felelősség mind-mind olyan, amely e sportot egyedivé teszi. Nagyon fontos számomra az a klubélet is, amely kiala­kult az egyesületen belül.- Mit tartasz az eddigi legnagyobb vezetői sikerednek?- Az elmúlt tíz év alatt sikerült a klub lét­számát, eszközállományát megtöbbszörözni, melyhez az ASE és a PA Zrt. támogatást biz­tosított. Sikerült a kalóz osztály mellett a nagy­hajós versenyzést, az utánpótlás-nevelést be­indítani és továbbfejleszteni. Ezt úgy tudtuk megtenni, hogy a szabadidős vitorlázás is fej­lődött. A klub döntései a kialakított célok men­tén konszenzussal történnek, nagyon jó klub­élet alakult ki. A klub vezetése és a tagok a munkát szabadidőben végzik.- Kedvenc időtöltésed a napi munka és a sport mellett?- A munka, a versenyzés és az egyesület életének az irányítása nagyon sok időmet le­köti, néha jut idő horgászatra a munkatár­sakkal, a családdal. Otthoni elfoglaltságomat a család és a ház körüli munkák teljesen ki­töltik. Két kis unokám is segédkezik az időm eltöltésében. Szeretném velük is megszeret­tetni a vizet, a vitorlázást.- Segítőid?- Elsősorban a családom, a vezetőségi ta­gok, a klubtagok, a klubbal szerződésben ál­ló vállalkozók és természetesen az egyesület, valamint cégünk vezetése.- Hogyan tovább?- Az utánpótlás-nevelés Domboriban, Ba­latonfüreden a terveknek megfelelően halad, több fiatal versenyzőnk is indul versenyeken optimist hajóban, a nagyobbak laser és kalóz hajókban méretik meg magukat. Megújítottuk az utánpótlás hajóparkját is. Iparági verseny­­képességünk megőrzése érdekében a belé­pő fiatal vitorlásokat a kalóz hajóosztály felé orientáljuk. Sípos László Téli rege: Vincze Bálint fotó „Rejtett pillanatok az atomerőmű szinttartó bukójáról, valamint az erő­mű szűkebb és tágabb környezetének téli életéből. ” Az irodaépület földszintjén március eleje óta látható Vincze Bálint, az atomerőmű tipográfusának természetfotóiból álló ki­állítás. A képek nagy része az erőmű köz­vetlen közelében készült, bemutatva a sokszínű, változatos élővilágot, mely kö­rülveszi munkahelyünket. A fotókat el­nézve először fel sem tűnik az ismerős helyszín. A különleges szögből készült képek némelyike akár távoli, egzotikus helyeken is készülhetett volna. Mindez a növényvilág, a fények és a pára összhatá­sának köszönhető. A modern technika önmagában nem elég, hogy igazán jól sikerüljenek a ké­pek. Fotósunk - a cégvezetés támoga­tásának köszönhetően - a legjobb fel­szereléssel rendelkezik, mégis ennek van a legkisebb szerepe munkájában. A kitartást, a szerencsét, valamint a számtalan önzetlenül segítő embert emeli ki - nélkülük nem készülhettek volna el a fotók. Egyetlen kép mögött is hosszú hónapok kitartó munkája áll­hat. A szinttartó bukónál télen nagy számban jelennek meg a gázlómada­rak. Az élelemhiány fő­leg télen csalogatja elő az állatokat, nem egy­szer keresik az emberek közelségét. Nagy lehető­ség ez a fotósoknak, ha nem csak a közeli kép a cél. Különös oldalát mu­tatja az állati természet­nek, amikor lassan, de biztosan közelednek a tisztán látható fotós felé, tekintetükkel egyenesen a fényképezőgépre me­redve. Jól megfigyelhető ez a kiállított képek között, az óvatosan lopakodó róka esetében is. Egyes képek érdekessége azonban éppen az erőmű és a műtárgyak jól láthatósága. A mo­numentális üzemi épület árnyékában leskelődő őzről készült felvétel talán az egyik legbájosabb darabja a gyűjte­ménynek. A legnagyobb győzelemnek a rétisas megörökítését tartja. Ezt a ritka madarat gyakran látni körözni az ökopark felett is, de hozzá illő fényképet készíteni sokáig nem sikerült róla. Sok-sok kutatás és tü­relem árán sikerült megtalálnia azt a pél­dányt, amely végül helyet kapott a kiállí­táson, ehhez ugyan kicsit messzebb kel­lett mennie. Tapasztalatból tudja, meny­nyire nehéz elkapni a tökéletes pillanatot. Előfordult, hogy a szárnyat csúfító nagy sárga jelzőszám akadályozta meg a kép el­készítésében, egyes országok ugyanis így jelölik meg a madarakat. Mégsem élte meg kudarcként az elmaradt lehetőséget. A szám alapján felvette a kapcsolatot az il­letékes szervezettel, és tájékoztatta őket a messzire került madárról. A jó kapcsolat ugyanis nélkülözhetetlen a nemzeti par­kokkal és a tájvédelmi szakemberekkel. Az ember nem is gondolná, mennyi fel­készülés és munka van egy-egy kép mö­gött. Az állatok szokásait és előfordulási helyeit ugyanis csak azok ismerik igazán, akik nap mint nap járják az erdőket, me­zőket. Tőlük tudhatja meg a fotós, hol ér­demes elkezdenie a munkát, de tőlük kell engedélyt kérnie is. A fajok nagy része ma már védett, a hozzá nem értők egy ár­tatlannak tűnő sétával is visszafordítha­tatlan károkat okozhatnak. A sérülékeny természet megóvása érdekében a fotós­nak is szigorú szabályokat kell betartania. Szerencsére a hatóságok partnerek a mun­kájában, ennek köszönhetően készülhet­nek felvételek olyan ritka állatokról, mint az említett rétisas. A képek még jó ideig megtekinthetők, de Vincze Bálint reményei szerint a kez­deményezést később további kiállítások követhetik. Tervei között szerepel az év­szakok váltakozásának nyomon követé­se. A tél után a tavasz, majd a nyár és az ősz megörökítése. csa Megújult a harkányi gyógyfürdőkórház internetes honlapja Termál- és gyógyfürdők terén fürdő­nagyhatalom vagyunk. Ennek elle­nére még nem eléggé elterjedt a gyógyvizekre alapozott egészségme­gőrzés. A hiány felszámolása érde­kében jelentős fejlesztések tapasz­talhatók, igya harkányi gyógyfürdő kórház honlapja is folyamatos fris­sítés alatt van. A Paksi Atomerőmű Zrt. dolgozói a csa­ládorvos és az erőmű foglalkozás-egész­ségügyi szolgálat vezetőjének javaslatára évek óta igénybe vehetik a harkányi gyógyfürdőkórház szolgáltatásait.- Az oldott szulfidiont tartalmazó har­kányi gyógyvíz különösen alkalmas a re­uma összes válfaja, ízületi gyulladások után visszamaradt mozgáskorlátozottság, törések és egyéb balesetek utáni moz­gásszervi gyógykezelésre és idült bőr­­bántalmak gyógyítására. A szolgáltatása­inkat igénybe vevők minél teljesebb tájé­koztatása érdekében átalakítottuk inter­netes megjelenésünket is. A www.har­­kanykorhaz.hu honlapunkon elhelyez­tünk egy videofilmét is, mely bemutatja Harkányt, és az itt folyó gyógyító munkát - tájékoztatott Bencze-Zelenák Ivett, a harkányi gyógyfürdőkórház pályázati asszisztense. A Rólunk - A múlt, a közelmúlt és a jelen című fejezetből történeti áttekin­tést kapunk. A fürdőévad 187 éve kez­dődött, a Baranya Megyei Közgyűlés 1824. októberi ülésén az esküdtek felve­tették a harkányi meleg víz „fürdőként való használatbavételét”. A víz igénybe­vételét akkor is orvosi javaslathoz kötöt­ték. Az gyógyfürdőkórház 1955. október 15-én létesült, majd 2005-ben vette fel a hazai geotermikus kutatások úttörője, Zsigmondy Vilmos (1821-1888) mérnök nevét. A közelmúltban felújításra került a kórház három fő épületrésze, megva­lósult a terápiás szakellátás és a gyógy­fürdő-szolgáltatás és a diagnosztika kor­szerű feltételrendszere is. Az Intézet ada­tai című fejezet az intézet tevékenységét fogja át, a Szakterületeink című fejezet továbbtagolódik. A honlapon helyet kap­tak a kutatási eredmények és szakmai minősítések is. A Kapcsolatok fejezet­ben találhatók az intézmény elérhetősé­gei, az orvosok, az alapítvány bemutatá­sa... Az itt dolgozók és partnereik célja a Psoriasis Programra (www.psoriasis­­centrum.hu) épülő, minőségükben és kí­nálatukban az európai piacon verseny­­képes, fürdő-, illetve gyógykomplexum létrehozása. Sipos László Halihó! Csaba vagyok! Egy őszinte, biztató mosoly mindig siker. A hangsúly persze az őszinteségen van!- „Halihó! Csaba vagyok!” - köszön felém vidáman, szinte minden alkalommal, amikor összefutok Csabával.- Van valamilyen titka vagy receptje a si­kerednek, a határtalan vidámságodnak? - kérdeztem Kiss József Csabát, a jóléti osz­tálymunkatársát.- Ha van titok, az egyetlen dologban rejlik: a jó csapatban. Olyan munkatársak vannak körülöttem, akiket föl lehet pörgetni a cél ér­dekében. Ám a pörgés önmagában még nem elég. Szükség van egységes szellemre is. Az elmúlt pár évben nyilvánvalóvá vált, s talán ez a legnagyobb titok, hogy a munkatársak meg­tanultak együtt dolgozni, együtt gondolkodni. Nehéz volt megtanulni, viszont egy sor olyan előnyjár vele, mint a fegyelem, a türelmesség, a következetesség, a minőség vagy a jókedv. Mindenki tudja, ismeri a feladatát, és azt is tudja, hogy el kell végeznie. Nem miattam, hanem a hozzánk fordulók bizalmáért.- Mióta vagy az erőműben? Mivel foglalkozol?- 2006-ban kerültem a PA Zrt. állományá­ba, az akkori szociálpolitikai, majd azóta már jóléti osztályra. Szolidan, mindennel foglalkozom az osztá­lyon. Ami fő feladat, az a szerződéses me­netrend, speciális büfé, vízadagoló automa­ták, de osztozunk a többiekkel a munkavál­lalói áramdíjkedvezmény igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással, tudnivalókkal. Állandó, naprakész információval kell rendel­kezni, hogy tudjunk segíteni mindenkinek. Általában reggel fél négykor kelek, az első dolgom ellenőrizni, hogy minden busz rendben van-e. Főleg a téli időszakban kell nagyon oda­figyelni, hogy mindenki beérjen a műszakvál­tásra. Ellenőrzőm a menetleveleket, és a gép­kocsivezetőkkel, illetve a Volánnal tartom a kapcsolatot. Délután fél négyig dolgozom, es­te tízig pedig telefonügyeletet látok el.- Mi a legnagyobb kihívás a feladatok között?- Egyértelműen a szerződéses közlekedés. Mivel az mindenkit érint, ami kulcsfontossá­gú, és mindenkinek más-más az igénye. Eze­ket próbáljuk több-kevesebb sikerrel össze­hangolni, hogy mindenki elégedett legyen. Ne­héz ezt összeegyeztetni ilyen nagy létszámú munkahelyen.- Mivel foglalkozol, amikor félreteszed a munkát? Hogy töltődsz fel?- A megfelelő magánéleti háttér és a csa­lád nagyon fontos. Szüleim Pakson élnek, édesapám most ment nyugdíjba, édesanyám az erőműben dolgozik a szállításon, húgom az MVMI Zrt.-nél dolgozik. Van egy saját, felújítás alatt lévő lakásom, azt javítgatom, szépítge­­tem. Rengeteg barátom van, akik szintén na­gyon fontosak a számomra, és ha lehet, sok időt töltünk el együtt. A hobbim a munkám, amit nagyon szeretek. De nekem a fizikai munka is kikapcsolódás, rendszeresen hívnak a barátok, ismerősök, ha szükség van rám. Általában a közlekedés na­gyon elfoglalttá tesz, de engem hívnak, ha va­lami probléma, fennakadás van, én mindig el­érhető vagyok. Tavasszal vagy ősszel a csa­láddal minden évben eltöltők egy hetet Bala­­tonfüreden, szinte ez már kötelező, persze jó értelemben. A dunai sátorozás egy héten ke­resztül, teljesen nomád körülmények között, ettől is feltöltődöm. Még az sem számít ilyen­kor, ha a víz csak tizenhét fokos. Horgászga­­tunk, olvasgatunk, teljes a kikapcsolódás. Ze­nében a blues és a rock a kedvenc műfajom, a gastroblues-fesztivál a kedvenc rendezvé­nyem, ahol minden évben ott vagyok.- Mittartasza legfontosabbnak az életedben?- Egészség, az legyen, a többi majd megy magától! Orbán Ottilia

Next

/
Oldalképek
Tartalom