Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-04-01 / 4. szám
FOTÓK: BODAJKI ÁKOS 2011. április 5 mym paksi atomerőmű OSZTÁLYTABLÓ: REAKTOR- ÉS KÉSZÜLÉK-KARBANTARTÓ OSZTÁLY Jégh Lajos osztályvezető Középiskolai tanulmányait Debrecenben, a főiskolát Kazincbarcikán, majd a szakmérnöki képzést Dunaújvárosban végezte. 1979-ben - ösztöndíjasként - a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál kezdte pályáját mint gyárszerelő üzemmérnök.- Mikor és hogyan került az erőműbe?- Rövid katonaság után 1981-ben jöttem a PAV-hoz, a karbantartási területre, műszaki előkészítői munkakörbe. Itt a fővízköri főberendezés csoportban az 1. blokk építésében, revíziós munkálataiban tevékenykedtem.- Ezután más szakterületen is dolgozott? Mióta tölti be jelenlegi beosztását?- A későbbiek során vezető mérnöki beosztásban és üzemvezetőként is dolgoztam a reaktor- és készülék-karbantartó osztályon. 2000 óta tevékenykedem a jelenlegi munkakörömben.- Bemutatná röviden a reaktor- és készülék-karbantartó osztály tevékenységét? Melyek a legfőbb feladataik?- Az osztályon három szervezeti egység, a reaktor-karbantartó üzem, a készülék-karbantartó üzem és a vizuális technika és manipulátorkezelő csoport munkálatainak összehangolása a feladatom. Ez a tevékenység embert próbáló feladat, hiszen 96 fő az osztály létszáma, és ebből adódóan folyamatosan vannak személyi feladatok. Szakmailag kiemelt szerepet töltünk be a főjavítások alkalmával, hiszen a főjavítások hosszát meghatározó feladatok (kritikus úti munkák) mindig nálunk képződnek, és ehhez igazodnak a társosztályok munkái. Ezen karbantartási munkákra fontos, hogy a felkészülésünk a főjavítás megkezdése előtt eredményes és alapos legyen (sok karbantartó eszközzel, célgéppel, manipulátorral rendelkezünk, melyeket üzemeltetni és karbantartani kell). Továbbá feladataink közé tartozik a kiégett fűtőanyag mozgatása, szállítással kapcsolatos technológia végrehajtása úgy a PA Zrt, mint a KKAT területén. A nyomástartó edények dkükus karbantartását külső vállalkozó irányításával oldjuk meg. Ellenőrzéseket végzünk minden főjavítás valamennyi megbontott főberendezésén, ezáltal biztosítva a fővízkör idegentest-mentességét Természetesen ennek a csoportnak vannak eszközei azokra az esetekre, amikor az ellenőrzés alatt feltárt idegen testeket el kell távolítani.- Mely munkát emelné ki, amelyben az önök szervezeti egységének jelentős része volt?- Az elmúlt években aktívan kivettük részünket a sérült fűtőanyag eltávolításából. Elmondható, hogy dolgozóink vállvetve együtt dolgoztak az orosz szakemberekkel. Azt gondolom, hogy a szokásos feladatok mellett ez a munka „felejthetetlen" élményeket jelentett az osztály életében. Az elmúlt hetek japán eseményei még jobban rámutatnak az akkori tevékenységünk nagyságára.- Milyen szakmai terveik vannak a jövőre nézve?- A jövő építése kapcsán kiemelten kell foglalkoznunk az utánpótlás-neveléssel, ugyanis sok kollégánk fog nyugdíjba vonulni.- Milyen elismerésekben részesült?- Kiváló Karbantartói Díj és Céggyűrű elismerésben részesültem.- Bemutatná, kérem, a családját is?- Nős vagyok. Feleségem a paksi földhivatal munkatársa. Két lányom van, Gabriella az utaztatási csoportban, Veronika lányom gyógytornászként dolgozik.- Mi a hobbija, mivel tölti szabadidejét?- Szabadidőmben legszívesebben a vitorlázással foglalkozom az ASE VSC-ben, de közel áll hozzám a kosárlabda is (mai napig az ASE OLD BOYS-ban). Gy.Ny.P. Schán László üzemvezető- Elogyan mutatnád be az általad vezetett reaktorkarbantartó üzemet? Melyek a fő feladataitok?-Ahogy azt a nevünk is mutatja, a fő hangsúly a reaktor-karbantartásra kerül. Fő feladatunk a reaktorberendezés szétszerelése az üzemanyagátrakás, valamint az anyagvizsgálatok elvégzéséhez, majd ha mindezek, illetve az egyéb revíziók, karbantartások is megtörténtek, akkor a reaktor összeszerelését kell elvégeznünk. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtási ideje befolyásolja az adott blokk főjavításának hosszát (azaz a kritikus utat), ezért különösen fontos, hogy felkészülten, jól szervezetten és pontosan végezzük a munkánkat.- Milyen szakmai utat jártál be a jelenlegi beosztásodig?- A középiskolát - mint oly sok kolléga - Pécsett, a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola atomerőmű-gépész szakán végeztem. A BME paksi főiskolai karának elvégzése után lettem energetikai üzemmérnök. 1991 augusztusában (tanulmányaim befejezését követően) nyertem felvételt az atomerőműbe. Néhány órai munkavégzés után az akkoriban még egy év katonai szolgálatot jelentő kötelezettségemnek kellett hogy eleget tegyek. 1992 augusztusától a mai napig a „reaktor körül”, ezen az osztályon dolgozom, kezdetben karbantartó üzemmérnökként, majd 1996-tól üzemvezetőként.- Hogyan épül fel, milyen csoportokból áll a reaktor-karbantartó üzem?- A nagyobb létszámot a folyamatos lH-s munkarendben dolgozó, reaktor-karbantartó műhely adja, élükön a reaktorszerelés-vezetővel. A szerelésirányító csoport öt főből áll, technológusokból és szerelésirányító mérnökökből. Bár a legfontosabb feladataitok a leállások idején vannak, bizonyára a karbantartási időszakokon kívül sem unatkoztok.- A reaktorberendezés karbantartása mellett a kiégett üzemanyag KKAT-ba történő kiszállítása során a C-30-as szállítókonténerek emelései, szerelési munkái is hozzánk tartoznak. A kazettaátrakó gépek revíziós és átszállítási tevékenységei mellett a KKAT gépészeti berendezései döntő többségének karbantartása is hozzánk tartozik. Igen nagyszámú és igen speciális karbantartó berendezéseink, eszközeink vannak. Ezeknek az eszközöknek kell az adott blokkok főjavításain rendelkezésre állnia, ezért szintén rendszeres feladatatunk azok folyamatos karbantartása, illetve a szükség szerinti átszállítása egyik kiépítésről a másikra. Feladatunk még például a reaktor-főosztósík nikkelgyűrűinek készre gyártása, a reaktorcsarnoki egyéb emelési munkáknak a kiszolgálása, és természetesen a szakmai szinten tartó oktatásokon történő részvétel is. Mi jelenti számodra a legnagyobb szakmai kihívást?- Évek óta azt tapasztalom, hogy az elvárások, a követelmények, a feladatok folyamatosan nőnek, az erőforrások pedig egyre korlátozottakban állnak rendelkezésre. A legnagyobb szakmai kihívásnak azt tartom, hogy ezeknek a körülményeknek meg tudjon felelni az üzem. így azon kell munkálkodni, hogy például a „gyenge láncszemeket” megtaláljuk. Ezalatt azt értem, hogy a munkavégzésünk megbízhatóságát, minőségét, ha- I tékonyságát folyamatosan fejlesztenünk kell. I- Mennyire fontos a munkád során a jó I kapcsolat más szervezetekkel?- Több szakmai szervezet munkájával is I összefonódik a feladatkörünk, így a jó kap- I csolat nagyon fontos. Természetesen én is ak- I kor érzem jól magam a munkám során, ha a I társszervezetekkel, személyekkel korrekt, I megbízható, együttműködő és együttműköd- I ni akaró magatartást tapasztalok, illetve ta- I núsítok. Szerencsére e területen szinte csak I kedvező tapasztalataim vannak.- Mivel töltőd a szabadidődet?- Legfőbb „hobbim” a lánykám, Sára, az- I tán jön csak a többi: tekeklubban csapa- I tómmal fényes érmet nyerni, jó időben mo- I torozni és kerékpározni, télen korcsolyázni I és síelni. Prancz Zoltán I Gárdái Szabolcs üzemvezető Általános iskolai és középiskolai tanulmányait Pakson végezte, technikus minősítést és főiskolai diplomát pedig Budapesten szerzett.- Mikor és hogyan kezdődött erőműves pályád?- A paksi atomerőművel a Neutron Kft.-n keresztül kerültem kapcsolatba, ahol 1997- ben kezdtem el dolgozni. Abban az időben volt a gőzkondenzátorok gyártása és cseréje, valamint több hőcserélő átcsövezése a szekunder körben, az ezekkel kapcsolatos teendők tartoztak hozzám.- Mióta töltőd be a jelenlegi beosztásodat?- 2002-ben kerültem a reaktor- és készülékkarbantartó osztályra atomixes munkavállalóként mint technológus, majd műszaki ellenőr, a fővízköri készülék karbantartásához kapcsolódó műszaki munkák elvégzése volt a fő feladatom. 2008-ban lettem a készülék-karbantartó üzem vezetője.- Pontosan milyen tevékenységet végez a készülék-karbantartó üzem? Melyek a legfőbb feladatok?- Üzemünkhöz tartozik az erőmű hőcserélőinek, tartályainak, valamint a szűrők egy részének karbantartása, tisztítása, illetve a társszervezetek által a berendezéseinken végzett feladatok koordinálása. Ez az egyik komoly kihívás. A másik nagy kihívást mindig a főjavítás jelenti, mivel sok munkára kevés idő jut. A mindennapi munka is tartogat sokszor újdonságokat, valamint az üzemidő-hosszabbítás kapcsán is vannak új feladataink. A fővízköri készülékek esetén saját erőforrással végezzük, a primer és szekunder készülékek esetén pedig az Ovit végzi a karbantartást, és itt mi ellenőrző tevékenységet folytatunk.- Mutasd be, kérlek, a családodat is!- Pakson lakunk a feleségemmel és két kisfiámmal. A párom az ESZl-ben dolgozik, a I gazdasági csoport vezetője, a fiaim 1., illetve I 2. osztályosok a Bezerédj általános iskolában. I- Mi a hobbid, a szabadidődben mivel f foglalkozol legszívesebben?- A szabadidőm a családomé, igyekszünk I minél többet kirándulni, a fiúk sportolnak, | úgyhogy a foci és a kosárlabda kíséri a min- j dennapjainkat és a szabadidőnket Ezek mellett, mivel családi házban lakunk, mindig [ akad munka a ház körül is. Gy.Ny.P. ( Szabó László reaktor szerelésvezető A szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola elvégzése után, Pécsett a Zipernowsky Károly Szakközépiskolában gépszerelő technikusi oklevelet szerezett. A Paksi Atomerőmű Vállalathoz 1984. szeptember 10-én került, jelenlegi szervezeti egységéhez, a reaktor-karbantartó osztályhoz.- Milyen munkakörökben dolgozott?- A katonaidőmet a GYGV-nél töltöttem, ekkor határoztam úgy, hogy itt az erőműben megpróbálok elhelyezkedni. Az első időben reaktorszerelőként dolgoztam, majd 1989-től technológus munkakörben tevékenykedtem. Jelenlegi beosztásomat 1996 őszétől látom el. - Pontosan milyen tevékenységet végez a reaktor-karbantartó művezetői egység csapata?- A reaktor-karbantartó műhely meglehetősen népes csapat, öt műszakban, műszakonként 10 fős nukleáris szerelői gárda, kiegészülve 2-2 fő darukezelővel (ők ovitos alkalmazásban vannak). A csapat feladata leállások során a reaktor szerelése, karbantartása. Ezenfelül a kiégett üzemanyag szállításával kapcsolatos manipulációk végrehajtása, a blokki átrakógépek és a KKÁT-átrakógép karbantartása, a reaktorszereléshez használt nagyszámú eszköz, berendezés karbantartása. Munkánkat nehezíti, illetve nagyobb odafigyelést igényel, hogy nukleáris körülmények között kell dolgoznunk (sugárvédelem, tisztaszerelés).- Szerelésvezetőként melyek a legfőbb feladatai?- Fő feladatom e munkák koordinálása, ellenőrzése, kiemelt fontosságú tevékenységek helyszíni irányítása, műszaki problémák megoldásában részvétel, kapcsolattartás társszervezetekkel, a főjavításokra tervezett idő betartása.- Mely tevékenységet emelné ki az elmúlt időszakból, amelyre nagyon büszke? Milyen elismerésekben részesült?- Az 1990-es évek elejétől volt egy 10 éves időszak, mikor jelentősnek mondható fejlesztéseket hajtottunk végre területünkön (speciális berendezések, technológiák). Ezek eredményeként a kisleállás reaktorszerelési időtartama 15 napra, a dolgozó kollektív dózisa 3040 mSv-re csökkent (a kezdeti időben ez 100-150 mSv volt). Büszke vagyok, hogy ezekben a munkákban tevékenyen részt vehettem. A kollégáim javaslatának köszönhetően 2002- ben Céggyűrű elismerésben részesültem.- Milyen szakmai tervei vannak a jövőre nézve?- Nem szabad a babérokon ülni, tovább kell folytatni a még szükséges fejlesztéseket, javítani kell a munkakörülményeket.- Bemutatná a családját is?- Feleségem és két lányom van. A lányokkal egyre ritkábban lehetünk együtt, megkezdték önálló életüket.- Mi a hobbija, a szabadidejében mivel foglalkozik legszívesebben?- Családi házunk van a Balatonnál, így a szabadidő eltöltésének bizonyos része adott, boldog vagyok, ha a lányaink is velünk vannak. Amikor lejutok a vízpartra, leginkább horgászni szoktam. Pár éve elkezdtem pókerversenyekre járni. Gy.Ny.P. Kovácsik László csoportvezető- Hogyan kerültél a jelenlegi munkakörödbe?- Általános és középiskolai tanulmányaimat Miskolcon és Debrecenben végeztem, majd ezt követően mint gépész üzemmérnök hallgató érkeztem Paksra, a BME és az ESZI közös üzemeltetésében szárnyait bontogató főiskolára. Az alma mater elhagyása után, 1991-ben - mint ifjú meós - rendszerfelügyelő mérnökként kezdtem a munkát az erőműben. ’98-ban átkerültem erre az osztályra az újonnan alakult havaria csoport vezetőjeként. Ezt követően a helyreállítási projektben dolgoztam, annak fennállásáig. A helyreállítás után újra a reaktor-karbantartó osztály állományában folytattam a munkát, az időközben vizuális és manipulátorkezelő csoport névre keresztelt szervezet vezetőjeként.- Melyek a fő feladatai az általad vezetett csoportnak?- A csoport alapvetően támogatói, közreműködői feladatokat lát el a blokkok karbantartása során. Az üzemeltetésünkben álló kamerákkal segítjük a karbantartó szakemberek munkáját. Ezek a speciális vizsgálóeszközök képesek olyan helyekre is eljutni, ahová a személyzet dozimetriai vagy egyszerűen méretbeli problémák miatt erre nem lenne képes. Különösen igaz ez a primer köri főberendezésekre, hiszen ezek, működésük jellegéből adódóan, meglehetősen „goromba” munkakörnyezetet jelentenek. Gondoljunk csak például a zónát tartó kosár tisztasági ellenőrzésére. Ez a terület az egyik legkellemetlenebb vizsgálandó része a reaktornak, ugyanis a többéves üzem alatt már meglehetősen felaktiválódott, ráadásul többméternyi bórsavas oldat alatt lapul. Nyilvánvaló, hogy ennek a vizsgálata közvetlen módon nem végezhető el, illetve az így elvégzett vizsgálat minősége meglehetősen alacsony szinten mozogna. Azonban a megfelelő kamerák alkalmazásával a tisztasági vizsgálat igen magas színvonalra fejleszthető, ami rendkívül fontos a blokkok üzembiztonságának fenntartása érdekében. A csoport a jelenleg alkalmazott eszközállománnyal gyakorlatilag a nukleáris gőzfejlesztő rendszer teljes belső felületén képes megfelelő minőségű, gyors és pontos vizsgálatok elvégzésére. Ezentúl a csoport profiljába tartoznak még azok a tevékenységek is, melyek a normál karbantartói technológiákból „kilógnak”. Ilyenek az esetlegesen feltárt idegen testek, szennyeződések eltávolításai, a speciális vizsgálati igények technikai támogatása, illetve a kisebb karbantartási problémák elhárításában való közreműködés.- Milyen munkáitok vannak a karbantartási időszakon kívül?- Az elmúlt években már napi gyakorlat, hogy a főjavítási időszakon kívül koncentrálódnak azok a tevékenységek, melyek végrehajtása nem kötődik mereven a blokkleállásokhoz. Az üzemanyag-kiszállítások előkészületei, az aknák rekonstrukciós munkáinak állapotfelvételei, a kiégett üzemanyagon végzett vizsgálatok támogatása mind-mind a csoport főjavításon kívüli tevékenységi körébe tartozik. Természetesen ez az az időszak, amikor sort kerítünk a szinten tartó képzésekre, az eszközök éves nagykarbantartására és az esetleges fejlesztések kivitelezésére is.- Család, szabadidő?- Feleségemmel és két gyermekemmel egy kis családi házban élünk Pakson, amely mindjárt biztosítja is számomra a rendelkezésemre álló szabadidő hasznos eltöltését, hiszen mindig van valami tennivaló a házban és a ház körül. Egyébként viszonylag kevés időt töltök a négy fal között. Kedvenc elfoglaltságom a sportrepülés, mellyel ló éves korom óta, immár 25 éve foglalkozom. Pár éve a barátaimmal együtt építettünk egy kis sportrepülőt, amellyel meglehetősen sokat repkedek kis hazánk légterében. Ezen túl a vitorlásszezon hétvégéin az ASE Vitorlásszakosztályában egy igen összetartó csapat tagjaként versenyzek. Prancz Zoltán
