Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-03-01 / 3. szám

2011. március

atomerőmű

7

Műszaki Alkotói Pályázat nyertesei - 3. rész

Lapunkban folyamatosan ízelítőt adunk a pályázat díjazott alkotásaiból. A szerzők maguk adnak ismertetést közös művükről, és mutatkoznak be olvasóink előtt. Előző számunkban a négy II. díjas alkotás közül kettőt már bemutattunk, most a másik kettőről esik szó.

Sugárvédelmi felhasználású neutrondetektorok metrológiai minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és bevezetése a paksi atomerőműben

Törvény írja elő a sugárvédelmi dózismérők hitelesítését, ami az atomerőműben alkalmazott neutronmérők esetében eddig nem volt megoldott. Ennek oka, hogy a magyar mérésügyi hatóság nem rendelkezik neutron etalonnal. Ennek hiányában a neutronmérő eszközöket külföldön, elsősorban a Német Mérésügyi Hivatalban ellenőriztettük. Ez azonban igen időigényes és hosszú távon nagyon költséges megoldás. Az utóbbi években a paksi atomerőműben alkalmazott sugárvédelmi neutronmérő eszközök száma jelentősen megnőtt. Elektronikus és termolumineszcens doziméterek kerültek nagy számban beszerzésre. Ez arra ösztönzött bennünket, hogy ezek metrológiai minőségbiztosítási feladatait mi magunk helyben végezzük.

Ennek előkészítése már évekkel ezelőtt elkezdődött. Ugyan rendelkeztünk egy 30 éves elavult neutronágyúval, azonban az ebben elhelyezett plutónium sugárforrások szolgálati ideje lejárt, és az új szabványok sem javasolják az ezzel történő kalibrálást.

A KFKI és a Mérésügyi Hatóság szakembereivel folytatott szakmai konzultáció után indítottuk a műszaki felkészülést. 2006-ban beszereztünk egy új americium neutronforrást, mely a felújított sugárágyúba beépítésre került. Az aktív próbák után elkészültek a mérésekhez szükséges kiegészítő eszközök. Biztosítottuk a neutronsugárzási terünk nemzetközi etalonra történő leszármaztatását. Kidolgoztuk a metrológiai minőségbiztosítási utasításokat, és ezeket validáltuk. Kísérleti méréseket végeztünk az atomerőműben jelenleg alkalmazott környezeti és személyi neutron-dózismérők felhasználásával. Ezek a rendszerünk megfelelőségét igazolták.

Elmondható, hogy az így kialakított neutronkalibráló berendezés Magyarországon egyedülálló. Alkalmazásával évente több tízmillió forint takarítható meg, és el tudjuk végezni más magyarországi nukleáris intézet mérőeszközeinek vizsgálatát is.

Károlyi Károly, metrológiai üzem, sugárfízikai laboratórium, vezető mérnök- A Repülőtiszti Főiskolán szereztem villamosmérnöki diplomát. 2002 óta dolgozom az erőműben, a sugárfizikai g laborban. Nemrég ä szereztem a reak- I tortechnikai szak- | mérnöki diplomá- f mat. Ha tehetem, akkor még szeretnék tanulni nyelvet, illetve szakmai dolgokat Feleségem a projekt főosztályon dolgozik az Erbe-nél. Van egy tizenkét éves flunk, Gergő, aki gimnazista. Tolnán lakunk egy családias társasházban. Ha tehetjük, telente eljárunk síelni, és nyáron pedig egy-két hetet a tengerparton töltünk. Nagy hobbim a hegyikerékpározás, minden évben tervezek egy többnapos nagy túrát az Alpokban: napi 60-80 km, 2000-3000 m szintemelkedéssel.

Sós János, metrológiai üzem, sugárfizikai

laboratórium, laborvezető- 1982 májusában léptem be a PAV-hoz, lassan 30 éve. Itt végeztem el a Miskolci Egyetem DFK-t és szereztem műszaki rendszerszervező diplomát, majd több szaktanfolyam következett. A mostani munkahelyemre, a sugárfizikai laboratóriumba is már több mint 18 éve kerültem.

Kalibráló mérnökként kezdtem, majd vezető mérnök lettem, jelenleg pedig laborvezetőként dolgozom. 2010-ben szereztem a BME Mérnöktovábbképzőjében minőségügyi mérnök diplomát, majd EOQ (European Organization for Quality) Minőségügyi Rendszermenedzser oklevelet. Paksról 16 éve költöztünk Tolnára egy kertes házba, amit azóta is folyamatosan újítgatunk. A feleségem is az erőműben dolgozik, a kibocsátás-ellenőrző laboratóriumban. Fiunk harmadikos a Corvinuson, kislányunk gimnazista. Szabadidőmben a ház körül mindig akad tennivaló, ha van rá módunk, a barátainkkal járunk kirándulni, nagyon sok szép helyet jártunk be már Magyarországon.

Orbán Mihály, metrológiai üzemvezető- Műszaki főiskolát végeztem, majd később a BME-n szereztem villamosmérnöki diplomát. Pályakezdőként 1978-ban kerültem az atomerőműbe sugárvédelmi szolgálatvezetői munkakörbe. Később a sugárfizikai laboratórium munkáját irányítottam. Feladatunk a sugárvédelmi mérőeszközök hitelesítése és kalibrálása volt, majd ez kibővült az atomerőmű hagyományos mérőeszközeinek metrológiai minőségbiztosításával. A szervezetünk és a beosztásom az utóbbi 30 évben sokat változott, de az alapfeladat megmaradt. Nagy örömmel oktattam óraadóként több éven keresztül az ESZI-ben. Az atomerőműben több, bevezetett újításom van, a Kiváló Újító díj ezüst fokozatával rendelkezem. Györkönyben élek feleségemmel, 3 gyermekünk már önálló. Szabadidőmben borászkodom, sportolok, és egy kempingegyesület elnökeként tevékenykedem.

Gőzfejlesztők 51 baros tömörség-ellenőrzése primer köri hurok kizárás a nélkül

A blokkok főjavítást követő visszaindítása során a gőzfejlesztők tömörség-ellenőrzése fontos és el nem hagyható feladat. Az évek során állandó problémát

jelentett a fenti műveletek végrehajtása, mivel meglehetősen bonyolult technológiai műveletsort jelentett, és mégoly alapos odafigyelés mellett történő végrehajtása is jelentős paraméterváltozásokat idézett elő a kizárt főkeringtetőhurkokban. Nem is beszélve azokról a kockázatokról, amelyek egy-egy nem megfelelő sorrendű beavatkozás következményei lehettek. Annak érdekében, hogy minél kisebb ráhatásnak legyenek kitéve a gőzfejlesztők, már jó néhány éve törekedett az erőmű ennek a próbának az egyszerűsítésére, de ezeket a kísérletek mindezidáig nem hoztak eredményt.

A blokkindítások elemzései azt mutatták, hogy a gőzfejlesztők 51 baros tömörség-ellenőrzése során a kizárt primer köri hurok meleg ági hőmérséklete a hideg ági hőmérséklet alá csökken, így a hurok kizárásakor a homogén hőeloszlás nem biztosítható. Az alkotók ennek az állapotnak a megváltoztatása érdekében a tömörségpróba új alapokra való helyezése mellett döntöttek. Az új próba kialakításánál a primer köri és a szekunderköri szakterületen kívül a műszaki és a karbantartói véleményeket is figyelembe vették.

Az új 51 baros tömörségvizsgálat módszere 2010-re kidolgozásra, és a 2010-es főjavítások során alkalmazásra került. A főjavításokon kívül a 4. blokk kisjavítása során is az új módszerrel került végrehajtásra a tömörségpróba. Az új módszer kizárólag 3-3 gőzfejlesztő együttes ellenőrzésére irányul, és továbbra is feltárja a hibákat, ugyanakkor kiküszöböli a „régi” próba végrehajtásánál jelentkező hátrányokat. A primer köri hurkok kizárásának elhagyása miatt a hurokhőmérsékletek egyenletesek, a primer köri hurkok visszavételének szigorú feltételei nem akadályozzák a blokk további indítását. A gőzfejlesztők szándékolatlan túlnyomatásának kiküszöbölése miatt a blokk biztonsága nő, az üzemidő-hoszszabbítás szempontjából jóval kíméletesebb a berendezések terhelése. A lehűtő rendszer üzemeltetése révén a fővízköri hőmérséklet szabályozása az operátor felügyeletében, „kezében” marad a próba során. A próba végrehajtása során a személyzet munkája nem növekedik, pluszerőforrásigény nem lép fel. Az „új” próba a „régi” próbánál gyorsabban végrehajtásra kerül, emiatt a főjavítás hosszát csökkenti.

A főjavítás hosszának csökkentése révén gazdasági haszon is keletkezik.

Szőke Attila, üzemirányítási osztályvezető- A Moszkvai Energetikai Egyetem „Atomerőművek és berendezések” szakán végeztem, mint hőfizikus-mérnök (1983). Az első munkahelyem: Paks, ahol

blokkügyeletes, ügyeletes mérnök és négy éven keresztül az üzemviteli biztonsági osztály vezetője voltam.

Az ezredfordulótól mind a mai napig az üzemirányítási osztály vezetője vagyok, felelőse a blokkok biztonságos és megbízható üzemeltetésének. Orosz és angol nyelven tárgyalási szinten beszélek. Munkámért több elismerésben részesültem, például vezérigazgatói dicséretben és Céggyűrű kitüntetésben. Nős vagyok, két gyermek apja.

Pfeffer István, turbinaosztály, technológus mérnök- 1985-ben pályakezdőként helyezkedtem el az atomerőműben. Kezdetben turbinagépész, majd turbinaoperátor voltam. 2006 óta a turbina osztály üzemkiszolgálási csoportjában technológus mérnök munkakörben dől gozom. Tevékenységi köröm kiterjed az operatív üzemviteli dokumentumok karbantartására és készítésére. Munkámért elismerésül 2010-ben nívódíjban részesültem. Nős vagyok, egy gyermek apja.

Száméi László, üzemirányítási osztály, rendszertechnológus- 1990-ben pályakezdőként helyezkedtem el az atomerőműben. Az üzemirányítási osztály technológiai csoportjában dolgozom.

Feladatom az osztályhoz tartozó kezelési utasítások karbantartása, az osztályt érintő átalakítások, újítások véleményezése, eltérő üzemi állapotokra üzemviteli utasítás készítése. Rendszeresen visszatérő feladatom a blokkok paramétereinek vizsgálata leállás, illetve blokkindítás során. Munkámért több elismerésben részesültem, például Kiváló Üzemeltetői díjban és vezérigazgatói dicséretben. Nős vagyok, két gyermek apja.

Összeállította: Gyulai

Nagyon nehéz év áll előttünk

Az igen sikeres és eredményes 2010-es év a karbantartó személyzet munkáját is dicséri. Az év elmúlt, a mókuskerék forog, előttünk tornyosulnak a 2011-es év megoldásra váró feladatai. Az újság megjelenésekor ugyan már folynak a főjavítási munkák, ennek ellenére kértem Zsoldos Ferenc karbantartási igazgatót, szedje csokorba az olvasók számára a négy blokkon elvégzendő feladatokat.- Igazgató úr! Mivel foglalkozott a karbantartó személyzet a tél folyamán?- A téli időszakban a karbantartó személyzet számára szinten tartó képzések folytak, zömmel a Karbantartó Gyakorló Központban. Az idei képzési időszakban a külső partnereink ugyanazokon a tanfolyamokon vettek részt, mint a kollégáink. Az ő felkészítésükben is próbáljuk erősíteni az azonos képzettség - azonos elvárás elvét. Az elméleti felkészülésen túl gyakorlati feladataink is voltak, hiszen a darukat és az átrakógépeket is fel kell készíteni, valamint az egyéb segédeszközeinket.- Milyen jelentősebb munkákat kell elvégezni a blokkokon?- Nagyon sok műszaki egyeztetésen vagyunk túl, amelyeket a műszaki háttérszervezetekkel és az üzemvitellel karöltve hajtottunk végre. A karbantartási fő koordinálóink is felkészültek a kiemelt tevékenységek munkáinak optimális öszszehangolására. Az 1. blokk főjavítása arról szól, de a többi blokkot is érinti, hogy felkészülünk az üzemidő-hosszabbításra (üh). Ez azt jelenti, a szokásos főjavítási munkák mellett nagyon sok rekonstrukciós feladat lesz. Az 1. blokkon teljes kirakásos főjavítást hajtunk végre, amelyhez március 12-én állt le a blokk, és az itt végrehajtandó üh-vonzatú rekonstrukciós munkák sok erőforrást kötnek le. Ilyen munkák például a hidrogénrekombinátor telepítése, a reaktorakna-elárasztás kiépítése vagy az SBK baleseti műszerezése. A végleges megoldási fázisába érkezett a PRISE, az eddigi vizsgálatok pozitívak. A reaktor anyagvizsgálatán túl a védőcsőblokkon a 3., 6., 13-as TK-fejnek a cseréje fűszerezi a munkát. A 6-os főkeringtető-szivattyú kivételével járókerék- és tengelycserét kell végrehajtanunk. A szekunder körben a villamos rekonstrukciók futnak végig,

transzformátorcserére és a kármentő átalakítására kerül sor. Végre kell hajtani a transzformátorok villamos védelmi rekonstrukcióját, továbbá a generátorok védelmi rekonstrukciója is megvalósul. Az 1-es turbinán az 5-ös fokozat átlapátozására kerül sor. Természetesen nagy terhelést jelent a csővezetéki és edényes nyomókörök vizsgálatainak végrehajtása.

Nagy lesz a munkafluxus, jól kell szervezni a tevékenységeket, hogy az 57 napba beleférjünk.

A következő leálló blokk a 4-es, ahol 26 nap a főjavítási idő. Itt szintén jelentkeznek a PRISE-szerelési munkák, illetve egy gőzfejlesztőn a tápvízkollektor kötőelemcseréjére kerül sor, amely munkát előzőleg már begyakoroltunk az 1. blokkon három gőzfejlesztő esetében.

A szekunder körben az úgynevezett normál munkákra kerül sor, például az edények és csővezetékek anyagvizsgálatára. Említendő még a lokalizációs toronynál a légcsapda bevonatának javítása.

A 2. blokkra már nyáron, július elején kerül sor. Itt a reaktortartály csonkjainak vizuális és penetrációs vizsgálatait kell elvégeznünk, majd az egyik gőzfejlesztőn a tápvízkollektor kötőelemcseréjére is sort kerítünk. Itt is megtörténik az edények és csővezetékek vizsgálata, valamint a kisnyomású levegőrendszer kiépítése a hermetikus tér helyiségeiben. A szekunder körben sor kerül a turbinák kis- és nagynyomású házainak endoszkópos vizsgálatára, a kondenzátorok tisztítására és örvényáramos vizsgálatára.

Végül a 3. blokkra kerül a sor, amely szeptember 9- 10-én fog leállni 34 napra. A hosszú leállási idő abból adódik, hogy a dízelgépeknél szabályozó- és vezérlőcserét hajtunk végre. Itt is a szokásos karbantartási feladatokat hajtjuk végre, illetve ezen a blokkon lesz az év második transzformátorcseréje.- A nyári szabadságokat, a szabad péntekeket és a túlórákat hogyan érintik a leállások?- Nyáron lesz egy aránylag hosszú etap, amikor szünet van, vagyis augusztus ismét szabad lesz, tehát a szabadságok szempontjából viszonylag kedvező lesz a helyzet Nagyobb gondot és szervezést jelent a túlórák növekedésének megállítása, illetve a lehetőségekhez mérten annak csökkentése. Nem jó a sok túlóra, mert a kollégák nem tudják kipihenni magukat, és nem szabad agyontúlórázott társasággal dolgozni. A szabad péntekek áthelyezésével kapcsolatos egyezségek megköttettek, van, aki a leállások előtt kiveszi a szabadnapját, van, aki majd a munkák befejeztével.

Összegezve: minden szempontból nagyon nehéz időszak áll előttünk, ám felkészültünk a feladatok végrehajtására, és bízom a csapatban! -béri-