Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-02-01 / 2. szám

2011. február mym paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat díjnyertesei - 2. rész Lapunkban folyamatosan ízelítőt adunk a pályázat díjazott alkotása­iból. A szerzők maguk adnak ismer­tetést közös művükről, és mutatkoz­nak be olvasóink előtt. Ez alkalom­mal a négy II. díjas alkotás közül kettőről esik szó. A tervezett új kondenzátorba reduká­ló és blokkhűtés-szabályozó köreinek zárt hurkú szimulátoros vizsgálata A szimulátoron az elmúlt években a képzési feladatokon túl olyan fejlesztési, tesztelési feladatokat is végeztünk, ame­lyek tervezési feladatok segítését szolgál­ták. Két éve született egy tanulmány, egy koncepcióterv, amely javaslatokat tesz a kondenzátorba redukálok szabályozó kö­reinek, üzemmódjainak, kapcsolódó re­teszköreinek modernizálására, és a blokklehűtés szabályozó köreinek kiala­kítására a kondenzátorba redukálókkal, valamint a lehűtő rendszerrel. A tanul­mány zsűrizése során döntés született ar­ról, hogy a szimulátoron, lehetőség sze­rint a műszaki tervezés fázisa előtt, tör­ténjen meg a tervezett átalakítások imp­lementálása és a zárt körű vizsgálatok végrehajtása. A szimulátoron elvégzett munkáról összegezve elmondható, hogy az itt elvég­zett előzetes vizsgálatok hozzájárulhat­nak ahhoz, hogy a koncepciótervben megfogalmazott előzetes tervek jövőbeni megvalósítása sikeres legyen. Amennyi­ben a blokkokon részben vagy egészében megvalósításra kerülnek a tervezett át­alakítások, akkor a szimulátoron befekte­tett munka nemcsak a későbbi feladatok végrehajtását, de az új rendszerek, funk­ciók korai fázisban történő szimulátoros képzését is segítem fogják. Az e tárgykörben végzett munka a munkát végzőkben megerősítette az átfo­gó irányítástechnikai rekonstrukció so­rán felhasználni kívánt mérnöki szimulá­tor kialakításának szükségességét. Borbély Sándor, szimulá­torosztály, főtechnológus- A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmér­nökként 1979-ben végez­tem erőművek szakon. Az atomerőmű az első munkahelyem. Az itt el­töltött idő jelentős részében a szimulátor­ral foglalkoztam. Az elmúlt, hosszúnak mondható idő alatt sok és szép feladatban vettem részt. Ezek a munkák többnyire arra irányultak, hogy a szimulátorunk mindig alkalmas legyen a jó színvonalú képzésre, továbbá arra törekedtünk, hogy a szimulátor adottságait kihasználva egyéb, elsősorban tesztelési feladatokat is végezzünk. Nős vagyok, feleségem az ESZI épüle­tében működő Egészségközpontban dol­gozik. Tamás fiunk építőmérnök, zenész. Az elmúlt években örömmel vettem részt a szegedi iparági kajak-kenu, valamint a Dombodban megrendezett sárkányhajó­­versenyeken. Nagy György, szimulátor­osztály, üzemeltetés- és fejlesztésvezető - Ez a harmadik munkahe lyem, ahol 1989 óta dől gozom. Technikusi vég­zettséggel kerültem a szi­mulátorhoz, ahol eleinte a blokkvezénylői eszközök, majd a szi­mulátor-illesztőrendszer üzemeltetésével, karbantartásával és fejlesztésével foglal­koztam. A későbbiekben informatikusi képzettséget szereztem, és a feladataim is változtak. A blokkokon végzett rekonst­rukciós munkákat a szimulátoron is el kellett végezni, így részt vettem a blokk­számítógép, majd a reaktorvédelmi rend­szer szimulátoros kialakításában. Kollé­gáimmal együtt azon igyekszünk, hogy a szimulátor megfelelő eszköz legyen a kép­zési és esetenként fejlesztési, tesztelési fel­adatok támogatására. A családommal együtt Tolnán élünk, a nagyobbik lányom könyvtáros, a fiatalabb középiskolás, feleségem gazdasági veze­tőként dolgozik. Hétvégenként gyakran kirándulunk a környéken, de a ház és kert rendben tartása is sok munkát ad. Szimulátor kódokra vonatkozó statisztikák használata a paksi töltetek tervezésénél A Pakson alkalmazott zónatervező szi­mulátorkódok számítási eredményeinek felhasználása olyan statisztikák képzésé­re, amely lehetővé teszik annak eldönté­sét, hogy a tervezett töltet alkalmazható-e. Mindkét töltettervező kód, nevezetesen a C-PORCA- és a KARATE-rendszerek, validált és mérnöki tényezőkkel ellátott eszközök (pálcateljesítmény, pálcasza­kasz kiégési szintje, szubcsatorna kilépő hőmérséklete). A vizsgálatból megállapít­ható, hogy a számolt mikromennyiségek különbségeinek szórásai kis értékűek. A mikroelosztásokhoz köthető elfogadott mérnöki tényezők jól egyeznek, így a ter­vezett töltet ellenőrzésére alkalmas. A sta­tisztikákat képző rendszernek - az ellen­őrzés és a döntés jellege miatt - gyorsnak kell lennie, az eredmények megjelenítésé­nél pedig fontos a gyors átláthatóság és dokumentálhatóság. A kifejlesztett rend­szer a fentieket teljesíti. Dr. Korpás Lajos, reaktor­­fizikai osztály, reaktorfizi­kus - Mezőkövesden születtem 1959. január 20-án. A József Attila Tu­dományegyetemen sze­reztem fizikus diplomát 1983-ban. Az első mun­kahelyem az erőmű, itt dolgozom a reaktorfizikai osztályon reak­torfizikusként. A Budapesti Műszaki Egyetemen kaptam reaktortechnikai szakmérnöki diplomát 1987-ben, majd 1990-ben ugyanitt egyetemi doktori foko­zatot szereztem. Két fiam van, az idősebb közgazdász, a fiatalabb programtervező informatikus. Szabadidőmben sportolgatok, olvasgatok és kertészkedek. gyulai Az atomerőműben zajló fejlesztések zömét képező gépészeti és villamos, illetve irányítástechnikai kivitelezé­sek mellett rendkívül fontos építé­szeti átalakítások is folyamatban vannak. Több már a megvalósulás végső fázisába lépett, de olyan té­mák is akadnak, amelyek a közeljö­vőben fognak elindulni. Mindezek­ről Nagy Zsuzsanna projektvezetőt kérdeztem.- Melyek azok az aktuális építészeti átalakítások, amelyek már elkészül­tek, illetve a befejezéshez közeli álla­potban vannak?- A primer körben található frissüzem­­anyag-tárolók padlófodémének megerő­sítési munkái 2010-ben elkészültek, a tűzgátló ajtók beépítési munkái az 1-4. blokk üzemi főépületek területén pedig idén fognak befejeződni. Építészeti átalakítások az atomerőműben- Kezdjük az előbbivel. Miért vált szükségessé a födém megerősítése?- Rendeleti változás miatt több friss­­üzemanyag-kazetta (biztonsági készlet) tárolása történt a helyiségekben, ezért szükségessé vált a födémek teherbírásá­nak vizsgálata. Az ETV-Erőterv Zrt. által készített statikai ellenőrző számítás ki­mutatta, hogy a helyiségek födémjei nem tudják a szabványokban előírt biztonság­gal viselni a tárolt frissüzemanyag-kazet­­ták terheit, mivel az eredeti tervek szerin­ti vasalás nem éri el sem az építéskor, sem a jelenleg előírt minimális mértéket.- Hogyan foglalnád össze - nem fel­tétlenül szakemberek számára - a munka lényegét? Hogyan történt a fö­démek megerősítése?- A vasbeton födémszerkezet utólagos megerősítése a meglévő szerkezetből hi­ányzó hosszirányú betonacélok pótlásá­val történt, amit a födém alsó síkjára 40 mm-enként elhelyezett lapos acélok fel­erősítésével végeztünk el. Az új lapos acél és a födém betonja közti kapcsolatot (tapadóerőt) pedig a HILTI csavarok nyí­rási ellenállása biztosítja. A felerősített szerkezetekre befejezésül tűzvédő­­dekontaminálható bevonatot kellett fel­hordanunk. A kivitelezési munkákat a Fejérduna-ÉP Kft. végezte, az ETV­­Erőterv Zrt. jóváhagyott kiviteli tervdo­kumentációja alapján.- Térjünk át a tűzgátló ajtókra. Hova kell ezeket beépíteni?- Az erőmű tűzkockázati elemzé­se alapján egyes helyiségek nyílás­zárói nem biztosítják jelenleg a tűzszakaszhatárokat, ezért beavat­kozások váltak szükségessé a tűz­szakaszok integritásának biztosítá­sa érdekében, mely közvetlenül be­folyásolja az erőmű biztonságát. A 90 perces tűzállósági határértékű aj­tók többségében villamos-elosztó- és akkumulátorhelyiségekben kerül­nek beépítésre, de a blokkvezénylő reléterében, valamint a hálózati ve­zénylőben is új tűzgátló nyílászárókat helyezünk el.- Mi a funkciója tulajdonképpen egy tűzgátló ajtónak?- Elsődleges funkciójuk, hogy csu­kott állapotban gátolják a tűz átterjedé­sét az általunk leválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára, továb­bá az előírt időtartamnak megfelelően a tüzet megakadályozzák. A beruházás megvalósulásával a tűz okozta károk minimalizálhatók.- Hol tart a kivitelezés?- A 4. blokk szekunder körében talál­ható helyiségek tűzgátló ajtóinak - le­állási időszakon kívül végezhető - be­építésével kezdtünk. A többi blokkon áprilisig a terjedelem nagy részét befe­jezzük. Szeptemberre csak a 3. blokk leállásakor végezhető blokkvezénylő­­relétér ajtócseréje marad.- Mi okozta, illetve okozza a legna­gyobb nehézséget a két átalakítás kapcsán?- A fódémmegerősítésnél a legfonto­sabb tényező a kivitelezés határidejének pontos betartása volt, ugyanis olyan he­lyiségekben dolgoztunk, melyben a re­aktor karbantartásához szükséges esz­közök voltak. A tűzgátló ajtók beépítésé­nél pedig a munkabiztonságra kell na­gyon odafigyelnünk, hiszen zárt villa­mos terekben folyik a kivitelezés.- Van-e olyan projekted, amely már elkezdődött, de még nem jutott el a ki­vitelezésig?- Talán a legkülönösebb az olajlevá­lasztó műtárgyak kialakítása, melynek célja a paksi atomerőmű területén kelet­kező olajos hulladékvizek megtisztítása a keletkezésük helyén olyan mértékig, hogy a tisztított víz - a beruházás megva­lósulása után - már a csapadékvízrend­szerbe legyen kibocsátható.- Mit takar ez közelebbről? A megne­vezéséből ítélve környezetvédelmi célt szolgál.- Az olajos hulladékvizek kezelése az eredeti tervek és kiépítés szerint egy fel­színi olajtároló zagymedencében törté­nik meghatározott vízszint tartásával, valamint az olaj lefölözésével és idősza­konkénti elszállításával. A paksi atom­erőmű üzemeltetése során azonban mi­nimális mennyiségű olajos hulladékvíz keletkezik, ezért a meglévő olajos zagy­medence túlméretezett, a tervezett funk­ciója szerint nem üzemeltethető. Az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyében is előírásként szerepel a potenciális talaj- és talajvízszennyező forrásnak tekinthető olajos zagymeden­ce kiváltása a mai előírásoknak megfe­lelő technológiával.- Milyen távlati célkitűzéseitek van­nak az építészeti átalakításokat illető­en?- Két nagy beruházási projektünk van jóváhagyva az üzemi főépületek felújítá­sára vonatkozóan: az 1 -4. blokk üzemi fő­épületek tetőszigetelésének és a homlok­zati nyílászáróinak rekonstrukciója.- Milyen döntések, feltételek kelle­nek még a kivitelezés elindulásához? Várhatóan mikor kezdődhetnek el?- Jóváhagyott kiviteli tervdokumentá­ciók rendelkezésünkre állnak, és 2011- ben mindkét átalakítás kivitelezése meg­kezdődhet, ha a kivitelezésekre vonatko­zó vállalkozási szerződéskötések (közbe­szerzési eljárással) az ütemezésnek meg­felelően lezajlanak. Prancz Zoltán Épülhet az Angra-3 blokk Brazíliában A Brazil Nemzeti Fejlesztési Bank (BN­­DES) jóváhagyta az ország harmadik nukleáris blokkjának, az Angra-3-nak a finanszírozását. A banki kölcsön összege 2,7 milliárd euró (3,6 milliárd USD). A bank közleménye szerint ez az összeg az 5,9 milliárd dolláros pro­jekt nagyobb részét, annak körülbelül 59%-át fedezi. A kölcsönt a bank 20 évre nyújtja, de van egy kezdeti, ötéves türelmi időszak a visszafizetés megkezdésére. A jelenleg két blokkot befogadó telephely Rio de Janeirótól 130 kilométerre keletre, Angra dós Reis városa mellett található. Az építést a most az üzemeltetést ellátó Eletronuc­­lear fogja végezni. A mostani, nyo­mottvizes blokkok 657, illetve 1350 megawattot produkálnak, 1982-ben és 2000-ben kezdték üzemüket. Az új egység szintén nyomottvizes típus, tel­jesítménye 1350 MW lesz, indítását 2015 végére tervezik. NucNet hírek A hazai pénzt további, 2,13 milliárd dolláros külföldi bankkölcsön egészíti ki. Ezt az újabb blokkot is 1975-ben ren­delték meg (a 2. blokkal egy időben), de csak 1984-ben kezdték építeni. A prog­ram 1986 óta szünetel finanszírozási problémák miatt. A kormány szakbi­zottsága 2007-ben jóváhagyta az építés folytatását, ehhez az ország nukleáris hatósága 2010 májusában adta meg az engedélyt Jelentős előrelépés az ITER-programban Egyik fordulópontjához ért a ter­monukleáris kísérleti reaktor engedé­lyezi folyamata 2010. december 14-én, amikor is a francia nukleáris hatóság levélben értesítette a program vezetőit arról, hogy a benyújtott biztonsági elemzések „befogadhatok” a hatóság számára. Az ITER szóvivője szerint a hatóság ezután már kiadhatja szakmai testületek számára a fájlokat különböző vizsgálatokra, és lakossági konzultációk is kezdeményezhetők az ügyben. Ez hosszú folyamat lesz, de ez a levél egy mérföldkőnek tekinthető, ami megnyit­ja az utat a folyamat számára - tette hoz­zá a szóvivő. A levél megérkezését követően Carlos Alejaldre, a projekt vezérigazgató­helyettese a hatóság párizsi központ­jában járt, ahol a mintegy 5 ezer oldalas anyag előzetes vitájára került sor. Mind a hatóság, mind a program számára dön­tő fontosságú a jelenlegi helyzet, mivel ez az első fúziós berendezés, amelyet hatósági engedélyezési eljáráson en­gednek keresztül - mondta a vezető, aki egyúttal a biztonsági főnöke is a prog­ramnak. Az ITER lesz a világ legnagyobb kísérleti berendezése, amely bi­zonyíthatja a fúziós energia alkal­mazásának műszaki és tudományos megvalósíthatóságát. Forrás: NucNet, 2011. január Varga József Világítástechnikai évkönyv 2010-2011 A Világítástechnikai Társaság (www.vi­­lagitas.org), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szervezete és a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány gondozá­sában megjelent a Világítástechnikai év­könyv 2010-2011 című kiadvány. Az ízlé­ses kivitelű, színes fotókkal gazdagon il­lusztrált, több mint kétszáz oldalas kiad­vány az évkönyveik so­rában immár a nyolca­dik. A könyv rovatai most is fontos témakö­röket ölelnek fel: Mivel - Hogyan - Mennyiért világítsunk? - ezek je­gyében sorakoznak benne a cikkek. A Mi­vel világítsunk? alcím­mel jelzett részben a szerzők rávilágítanak az elméleti és gyakorla­ti problémákra, melyek felmerülnek egy fény­forrás vagy világítási mód kiválasztásakor. Olvashatunk a szín­kontrasztról, a korrelált színhőmérséklet­ről, az izzólámpát nélkülöző irodavilágí­tásról, közvüágításról és több szakmai kér­désekről. A Hogyan világítsunk? címszó alatt a komfortos világítás megvalósításá­hoz kapunk segítséget, itt olyan világítási berendezések kerülnek bemutatásra, mint például a Szabadság hídé vagy az Erzsébet hídé. A Mennyiért vilá­gítsunk? összefoglaló cím alatt az energiataka­rékosság és a költségha­tékonyság kapcsán fel­merülő gazdasági kérdé­sek - melyek egyaránt foglalkoztatják az intéz­ményeket és a magánsze­mélyeket is - megvála­szolására törekedtek a szerzők, ugyanis az ener­giaárak emelkedése és a klímaváltozás szüksé­gessé teszik az energia- és költséghatékony vilá­gítási rendszerek megva­lósítását. Sipos László VILÁGÍTÁSTECHNIKAI ÉVKÖNYV 2010-2011

Next

/
Oldalképek
Tartalom