Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-02-01 / 2. szám

>K: BODAJKI ÁKOS 2011. február 5 mym paksi atomerőmű-Osztálytabló DIGITÁLIS RENDSZEREK OSZTÁLY Kulacsik András osztályvezető- Mikor alakult meg a digitális rendszerek osz­tály (dro)? Hogyan mutatnád be nagy vonalakban az osztály történetét? Milyen a jelenlegi szervezeti felosz­tása?- A digitális rendszerek osztály a mostani feladatkörrel 2000-ben jött létre. Akkor jelen­tős átszervezés volt az üzemviteli igazgatóság üzemfenntartási főosztályán. Egész üzemek kerültek át az egyik osztályról a másikra a főosztályon belül. A digitális rendszerek osz­tályra két, egymástól eléggé távol eső szakte­rület került, a technológiai számítástechnika és a dozimetriai ellenőrző rendszerek. Kis iróniával mondhatnám, csak annyi közös volt bennük, hogy mindkettő kilógott a hagyomá­nyos irányítástechnika kereteiből. Azóta per­sze az irányítástechnika sokat fejlődött, egyre nagyobb szerepet kap a digitális technika, a szakterületek közötti határvonal lassan elmo­sódik. 2008 és 2010 között az osztályhoz tartozott a metrológiai labor is, ami 2011 februárjá­tól ismét önálló szervezetként fog működni. Innen is eredményes munkát, sikereket kí­vánok nekik! Munkatársai azért nem szere­pelnek az osztálytablón, mert az újság szer­kesztői megígérték, hogy a közeljövőben, önálló szervezetként, lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. Az elődömtől egy jól működő osztályt vettem át. A csapat szakmailag felkészült, ami kifeje­zetten jó hozzáállással párosul, időnként még a 80-as évek lelkesedése is érződik. A nyugdí­jazások miatti fiatalítás, úgy tűnik, jól sikerült, tehetséges fiatalokkal erősödtünk.- Milyen rendszerek tartoznak konkrétan hozzátok? Hogyan fogalmaznád meg átfogó­an az osztály feladatkörét?- Ahogy már utaltam rá, két, jól elkülönít­hető szakterület van az osztályon. Az egyikbe a dozimetria ellenőrző rendszerek, például a telephely köré telepített környezetellenőrző állomások, a kéményekbe telepített mérő­­rendszerek, az ellenőrzött zóna helyiségeibe, illetve technológiai rendszereire telepített mérőkészülékek, a sugárkapuk tartoznak. A másik terület a technológiai számítástechni­ka, ahová olyan rendszerek tartoznak, mint a blokkszámítógép, a reaktor belső ellenőrző rendszere, a sugárvédelmi ellenőrző rendsze­rek számítógépes rendszere, a villamos alállo­más információs számítógéprendszere, illetve a mindezek külső-belső kapcsolatait biztosító számítástechnikai hálózat Alapvető feladatunk az előbb felsorolt rendszerek karbantartása, javítása. Mindkét szakterületre jellemző, hogy cégszinten is kis létszámú a szakembergárda. Ebből adódóan többet kell bedolgoznunk műszaki témákba, mint ahogy az a szabályozásokból következne. Szoros és - azt gondolom - jó munkakapcso­latban vagyunk a műszaki igazgatóság szer­vezeteivel. Aktívan részt veszünk a felújítások indításában, szakmai előkészítésében, a terve­zői egyeztetéseken és az üzembe helyezések lefolytatásában. Mindebből kitűnik: a digitális rendszerek osztály munkájának jelentős kapcsolata van a nukleáris biztonsággal is.- A mi munkánk a nukleáris biztonsággal közvetett kapcsolatban van. A rendszereink az ellenőrzési, üzemeltetési feladatok ellátását támogatják, azokat viszont széles skálán. A technológia rendszerek dozimetriaállapotától kezdődően, a blokkok és a villamos alállomás általános felügyeletén keresztül egészen a reak­toron belüli folyamatok ellenőrzéséig. Van viszont egy másik terület, amire a munkánk során hasonlóan nagy figyelmet kell fordítanunk. Ez pedig a számítógépes bizton­ság, ami a digitális rendszerek rohamos terje­dése miatt mára cégszintű feladattá vált Két problémát látok ezzel kapcsolatban. Egyrészt azt, hogy ez nemcsak szervezési és műszaki kérdés, hanem egyfajta szemlélet, aminek ki­alakítása nagy kihívás. Másrészt sokszereplős, igaz eltérő módon és mértékben, de érintett a tervező, az üzemeltető, a karbantartó és még a felhasználó is. Mindenkinek tisztában kell lennie a saját felelősségével.- Milyen szakmai utat jártál be a jelenlegi beosztásodig?- Székesfehérvárott, a Kandón végeztem 1984-ben. A legjobbkor: a II. kiépítésre hirde­tésben kereste az atomerőmű a szakembereket. Friss házasként az erőmű ajánlatát nem lehetett figyelmen kívül hagyni, Paksra költöztünk. Ne­hezen barátkoztam meg az építkezéssel, az ipari környezettel, az első időszak nehéz volt Aztán jöttek a feladatok, és elterelték a figyelmemet ezekről a lényegtelen körülményekről. Ügyeletes műszerészként kezdtem, rövid ideig műszakoztam is. A 3. blokki blokkszá­mítógép és adatgyűjtők üzembe helyezésében már részt vettem. A blokki rendszerek után üzemeltettem az EIK információs rendszerét, később a számítógépes hálózatot is. Szép em­lékű időszak az Eiler János-féle irányítástech­nikai műszaki osztályon eltöltött néhány év, amikor a blokkszámítógép rekonstrukcióját készítettük elő. A szamárlétrán időnként sikerült egyet-egyet előrelépnem, de olyan is volt, hogy kettőt hátra. Ez utóbbi valójában jó dolog - utólag visszagon- I dolva -, mert jó hatással van az ember érték- I rendjére. 2003-tól részesülök abban a megtisz- I teltetésben, hogy a dro-t vezethetem. Visszatekintve úgy gondolom, hogy szeren- I esésen alakult a pályám, szép feladatok vég- I rehajtásában vettem részt, kiváló kollégákkal I dolgozhatok együtt jelenleg is.- Melyek az osztály távlati célkitűzései?- A dozimetriarendszerek jelentős részét I az elmúlt néhány évben felújítottuk, még egy I nagyobb feladat van előttünk, a sugárkapuk re- I konstrukciója. Számítástechnikai területen viszont nincs megállás, egymást érik az olyan villamos és irányítástechnikai rekonstrukciók, amelyek számítógép-hálózatok és feldolgozó rendsze­rek kialakításával valósulnak meg. Ezekben helyt kell állnunk, képviselnünk kell a mű­szaki, számítógép-biztonsági és a karbantar­tói szempontokat, később pedig végeznünk kell a velük kapcsolatos napi aprómunkát. A blokkszámítógép-rendszer felújítását a követ­kező néhány évben el kell indítani, kifogyunk a hardverből. Feladatunk lesz tehát bőven a jövőben is.- Köszönöm a lehetőséget az osztály bemu­tatására! Tihanyi Ferenc csoportvezető I - A dro melyik cso- ÉU portjának vagy a vezetője?- A dozimetriai I rendszerek üzemhez I tartozó kibocsátás- I és környezet-ellen­­* őrző rendszerek csoportnak vagyok a vezetője.- Mióta vezeted a csoportot? Milyen szakmai tapasztalatok birtokában kaptad meg ezt a kinevezést?- 1980-ban kezdtem dolgozni az atomerő­műben, elektronikai műszerész szakmával, amit az érettségi után szereztem meg. Kezdet­ben nullrevíziós munkákat végeztünk (például: nyomástávadók, R21, L02 típusú regisztrálók nullrevíziója), majd az 1. blokk indulása kör­nyékén kezdtünk el dolgozni a dozimetriai mé­résekkel (a SZEJVÁL-rendszer üzembe helyezé­se, javítási, karbantartási munkái kapcsolódtak ide). Később az „A" típusú kömyezetellenőrző állomásokkal, a meteorológiai mérésekkel és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójával (KKÁT) bővült a munkaterületünk. 1990-ben ipari elektronika technikusi iskolát végeztem, néhány évvel ezután kaptam a csoportvezetői megbízást.- Hogyan illeszkedik a csoport az osztály profiljába? Milyen rendszerek tartoznak hozzátok?- A csoport speciális, jól elkülöníthető szakmai területet képvisel az osztályon belül. Technikailag rádiós és vezetékes /ILAN/ adatvonalon kapcsolódik az osztály többi szervezetéhez. A csoporthoz tartozó rendszerek kapcsán a következőket kell elmondani: hét évvel ezelőtt kezdődött el a Környezeti és Kibocsátási Sugárzás Ellen­őrző Rendszer (SER-KK) rekonstrukciója, ami a Munkahelyi és Technológiai Sugárzás Ellenőrző Rendszer (SER-MT) létrehozásá­val zárult. Ez teljes sugárvédelmi rekonst­rukciót jelent kerítésen és épületen kívül és belül. A csoporthoz tartozó rendszerek a következők: az „A”, „B”, „V” és „G” típusú környezetellenőrző állomások, a kéményki­­bocsátás-mérések (NEKISE, PING, labormin­tavevők), a meleg víz, a biztonsági hűtővíz, a szennyvíz, az ejektor és a frissgőz-mérések, a baleseti jódmérők, a portai sugárkapuk, a KKÁT, a meteorológiai torony, a Védett Vezetési Pont (WP), az óvóhelyek és a Tár­sadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) mérései.- Melyek a csoport fő feladatai, rendszere­sen végzendő munkái?- Egyaránt mi végezzük a fent említett rend­szerek javítását és karbantartását- Milyen eseti feladataitok vannak - például átalakítások, rekonstrukció?- Jelenleg küszöbön áll a meteorológiai to­rony rekonstrukciója. Ennek az engedélyére várunk.- A kibocsátás és környezetellenőrzés az a terület, ami talán legjobban foglal­koztatja a lakosságot. Mondhatjuk-e egy laikusnak, hogy az atomerőmű kibocsá­tásbiztonsága mellett a legfőbb érv az, hogy a kibocsátás- és a környezet-ellen­őrzéssel foglalkozó szakemberek és csa­ládtagjaik is itt laknak az atomerőmű közelében?- A sugárzás érzékszervvel nem érzékel­hető, a vizuális megjelenítéséhez valamilyen I elektronikai eszköz szükséges, a kijelzett I számhoz megegyezéses mértékegység tartó- I zik, ami a laikusok számára nehezen érthető. I Számukra valóban meggyőző érv lehet, hogy I a csoport minden dolgozója családjával együtt I a környéken lakik.-Milyen szakmai célkitűzéseid, terveid van- I nak a csoport munkáját illetően?- A technológia látszólag egyszerűsödik, de I valójában egyre bonyolultabbá válik. Ehhez a I megszerzett tudás folyamatos fejlesztésére van I szükség.- Mi a hobbid, mivel töltőd szívesen a sza­­badidődet?- A szabadidőmet szívesen töltöm kertész- { kedéssel, kerékpározással, horgászással vagy I teniszezéssel. Pmncz Zoltán í Szabó Roland rendszerfelelős- Az osztály melyik csoportjában dolgo­zol?- A munkahelyi és technológiai ellenőrző rendszerek csoport­ban.- Közelebbről mi­lyen rendszerekért vagy felelős?- A dozimetriai mérőrendszerek alkot­ják a munkaterületemet. Ezek közelebbről a primer köri folyadék- és légneműaktivitás-, valamint a helyi gamma-dózis-méréseket je­lentik. Emellett hozzám (illetve a csoportunk­hoz) tartoznak a sugárkapuk és felületiszeny­­nyezettség-mérők is. A terület elég nagynak mondható, a négy blokkra vetítve közel ezer mérésről van szó.- Hogyan kerültél a jelenlegi beosztásodba?- Az Energetikai Szakképzési Intézet­ben (ESZI) végeztem 1990-ben elektronikai műszerészként. Még ugyanebben az évnek szeptemberében felvételt nyertem az atom­erőműbe, a mostani művezetői egységemhez. Nekem tehát ez az első munkahelyem. A munka mellett folyamatosan iskolába, tanfo­lyamokra jártam, és még jelenleg is tanulok. Megszereztem Pécsen, a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában az elektrotech­­nikusi szakképesítést. Ezt követően a Duna­újvárosi Főiskolán kezdtem tanulmányokat, a rendszermérnöki szakon. Jelenleg harmad­éves hallgató vagyok, ha minden igaz, jövőre befejezem az iskolát.- Rendszerfelelősként milyen feladatokat kell ellátnod?- A hozzám tartozó rendszerek javítási, karbantartási feladatait végzem, ideértve a sugárkapuk és felületiszennyezettség-mé­­rők javítását is. Esetleges meghibásodások természetesen bármikor előállhatnak, ezek javítása alkalomszerű, a karbantartások és a hitelesítésre történő felkészítések pedig ütemtervszerűek. Ezeken kívül természete­sen a kapcsolódó átalakítási munkákban is részt veszek. A rendszer teljes egésze egy rekonstrukciós folyamaton esett át 2007-től egészen mostanáig. Lecseréltük a régi, el­avult mérőeszközöket, és helyettük teljesen új, intelligens berendezéseket (MGP) helyez­tünk üzembe.- A villamos, informatikai ismeretek mellett milyen szintű dozimetriai ismeretek szüksé­gesek a feladataid ellátásához?- A feladatom ellátásához bizonyos dozi­metriai ismeretek is szükségesek, mely a hely és a technológia ismeretéből áll. Mivel régóta dolgozom ezen a területen, így ez nem okoz problémát- Melyek a közelebbi és a távolabbi szakmai célkitűzéseid?- A munkámat többek között azért sze­retem, mert érdekesnek, változatosnak tar­tom. Egy ekkora terület mindig tartogat va­lami szakmai újdonságot vagy érdekességet, ami kihívásokat jelent számomra. Az előbb említett, nagy volumenű rekonstrukció is újszerű feladatok elé állított, hiszen teljesen más jellegű beavatkozásokat igényel, mint a korábbi berendezések. Úgy érzem, saját érdekemben folyamatosan fejlesztenem kell a tudásomat, hogy helyt tudjak állni az új rendszer karbantartásában, illetve javítá­sában. Ezenkívül természetesen a főiskolát kell még mindenképpen megemlítenem a f szakmai célkitűzéseim között: a vizsgáim I letételét, illetve végső soron a mérnöki ké- I pesítés megszerzését.- Mennyi időd marad munka és tanú- ? lás mellett a családra, közös progra­mokra?- Feleségemmel és két gyermekünkkel I Tolnán élünk, családi házban. A gyerekek I még tanulnak. Tamás szakközépiskolás f elektronika szakon, Kornél még általános [ iskolába jár. Szabadidőm sajnos nem sok I marad, egyrészt a főiskola miatt, másrészt f a másodállásom folytán. A hétvégéket azért { igyekszem mindenképpen a családommal i tölteni. Ilyenkor a ház és környéke csinosít- I gatásával foglalatoskodunk, emellett sokat I járunk kirándulni, horgászni és - ha az idő- f járás engedi - strandolni is. Pmncz Zoltán I Stier István csoportvezető Dombóváron szüle­tett, az általános isko­lát Kocsolán végezte, majd a zalaegerszegi Csány László Közgaz­dasági Szakközépis­kola számítástecnika ágazatán folytatta tanulmányait. Az érettségi után a Kandó Kálmán Villamos Ipari Műszaki Főiskola Számítógép-technikai Intézeté­ben Székesfehérváron szerezte meg villamos üzemmérnöki diplomáját- Mikor került az erőműbe? Milyen utat kel­lett megtenni jelenlegi beosztása eléréséig?- 1984. szeptember 3-án kerültem ide. A hathetes alaptanfolyam és a folyamatirányító számítógép-üzemeltető tanfolyam elvégzése után 1985. február 4-én kezdtem műszakozni, ügyeletes műszerész munkakörben. Másfél év sorkatonai szolgálat és nyolc év műszakozás után állandó nappalosként a TPA-számítógépek üzemeltetése, karbantartása lett a feladatom. Ezután az átrakógép irányítástech­nikai üzemeltetésével foglalkoztam. A jelenlegi csoportban pedig a dozimetriai információs rendszer üzemeltetése, karbantartása volt kez­detben a feladatom.- Bemutatná röviden a napi munkáját?- 2002-ben neveztek ki a Scada-rendsze­­rek csoport vezetőjének. E nyolcfős kollektíva feladata a több mint 80 szerverből és kilenc­­vennél is több munkaállomásból álló Scada­­rendszerek napi felügyelete, karbantartása, hibaelhárítása. Pluszfeladatot jelent a rend­szereinket érintő rekonstrukciós munkákban való részvétel, a tervzsűriktől kezdve az üzem­be helyezéseken történő közreműködésig. A csoport vezetőjeként a munka irányítása, a napi hibaelhárítási tevékenységben való részvétel is a feladatom. Az viszont jelentő­sen megkönnyíti helyzetemet, hogy a csoport tagjainak többsége több mint 20 éves tapasz­talattal rendelkezik.- Kiemelendő területek, események, elis­merések?- A számomra eddig legnagyobb elismerés­ben 2008-ban részesültem, amikor a kollégáim javaslatára az Atomerőmű Kiváló Karbantartója cím büszke tulajdonosa lettem.- Mesélne kicsit a családjáról?- Családommal Pakson élünk, feleségem szintén az erőmű dolgozója, a pénzügyi és számviteli osztály adócsoportjának vezetője. Két gyermekem van, a lányom gimnazista, a fiam 4. osztályos általános iskolás.- Szabadidejében mivel foglalkozik legszíve­sebben? Mi a hobbija?- Kertes házban lakunk, így szabadidőm nagy részét a ház körüli teendők kötik le. Időn­ként még eljárok lovagolni. GYNYP

Next

/
Oldalképek
Tartalom