Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-12-01 / 12. szám
2011. december ■■■Hi <Q> ■ ifiym paksi atomerőmű ■■■■■■■■■■ Konzultációs nap a Budapesti Kutatóreaktorban A Nukleáris Újságíró Akadémia legutóbbi, 2011. október 28-i szakmai programjában az MTA Atomenergia Kutatóintézete csillebérci kutatóreaktorának és környezetvédelmi szolgálatának látogatása szerepelt. A programon az Atomerőmű újság szerkesztőbizottságának tagjai is képviseltették magukat. A reaktorüzemet Juhász Péter szakalkalmazott, másodoperátor mutatta be. Az AEKI a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete, fő tevékenysége az alap és alkalmazott kutatás az atomenergia területén. Az AEKI közel kétszáz kutatót, segéderőt és más alkalmazottat foglalkoztat, ebből kb. 100 fő kutató. Az AEKI legfontosabb kutatási területei: reaktorfizika, termohidraulika, fűtőelem viselkedés, anyagtudomány, informatika bázisú tevékenység (szimulátorok építése, reaktor zóna adatgyűjtők fejlesztése stb.), sugár- és környezetvédelem, nukleáris elektronika, kémia. Az AEKI főkonzulense a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek. Az AEKI-nek fontos szerepe volt és van az atomerőmű élettartam-hosszabbításában, teljesítménynövelésében és a biztonságnövelő intézkedések kidolgozásában. Az intézet tevékenységének fő irányai: az atomerőművek hatásfokának és biztonságának növelése, az élettartam hosszabbítás és a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésére létrejött nemzetközi együttműködésekben való részvétel. Prioritásai közé tartozik a kísérleti tevékenység. Az intézet üzemelteti a 10 MW-os Budapesti Kutatóreaktort, amely fogadja az európai kutatókat neutronfizikai alap és alkalmazott kutatások végzésére. A kutatóreaktor ellátja Magyarországot radioaktív izotópokkal, amelyeket elsősorban a gyógyászat területén használnak fel. A reaktor hatékonyságát nagymértékben növeli a 2000-ben üzembe helyezett folyékony hidrogén típusú hidegneutron-forrás. A környezetvédelmi szolgálatnál Kocsonya András kalauzolta a nukleáris újságírókat. A második világháborút követően, az Országos Tudományos Tanács javaslatára 1949-ben Csillebércen, a városközponttól 10 km-re jelölték ki a Központi Fizikai Kutatóintézet területét. 1959-ben üzembe állították a kutatóreaktort, és 1960-ban létrejött a sugárvédelmi osztály. Öt év elteltével a sugárvédelmi főosztály az országban egyedülálló mérőhálózatot hozott létre, mely alkalmas volt az intézet területén a levegő radioaktív szennyezettségének detektálására, illetve a későbbiekben kiépített rendszer segítségével a dózisteljesítmény online monitorozására. 1964-ben átadták a belső sugárterhelést mérő berendezést, a 80-as évek végén megkezdődtek az előkészületek Közép-Európa első mozgólaboratóriumának felállítására. A környezetvédelmi szolgálat jelenleg az on-line és off-line környezetellenőrző rendszer üzemeltetése mellett ellátja a telephely dolgozóinak hatósági film dozimetriai, TL neutron dozimetriai és belső sugárterhelés ellenőrzését, a telephelyre érkezett radionuklidok ideiglenes tárolását és ehhez kapcsolódóan a központi izotópraktár üzemeltetését. Emellett üzemelteti a kutatóreaktorhoz kapcsolódó besugárzó helyiséget, a mozgólaboratóriumot és ellátja a telephely 24 órás ügyeletét. A sokszínű feladatkörének ellátásához szükséges műszerparkját folyamatosan frissíti annak érdekében, hogy az 50 éve üzemelő környezetellenőrző rendszer továbbra is zavartalanul működhessen. Wollner Pál Szakmai versenyt nyert az Atomerőmű Tűzoltóság A Vili. Országos Tűzoltó Szakmai és a IV. Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok Szakmai Vetélkedőjének országos döntője 2011. november 3-4-én került megrendezésre, ahol a létesítményi tűzoltóságok között az Atomerőmű Tűzoltóság csapata szerezte meg az első helyet. Az elért kiváló szakmai sikerről Schreiner István műszaki és mentési vezetőt, a csapat vezetőjét kérdeztem.- Hogyan kerültek kiválasztásra a csapattagok, és hogyan készültetek erre a speciális megmérettetésre?- A csapattagok kiválasztásakor mindig alapvető szempont, hogy a tűzoltó a munkakörének betöltéséhez amúgy is szükséges naprakész elméleti, gyakorlati szakismeretekkel rendelkezzen, valamint az erőnléti követelményeknek is maximálisan megfeleljen. Mivel egy-egy ilyen verseny alkalmával számos speciális feladatban kell maximálisan teljesíteni, így további felkészülés során szerezzük meg a kellő jártasságot, felkészítő program több ellenőrzési pontot tartalmaz, ahol a felkészülésben résztvevők teljesítményét objektív módon tudjuk mérni, illetve minősíteni. Nagy hangsúlyt fektetünk a jelöltek csapattá formálására, amikor is speciális helyzetgyakorlatokban fejlesztjük a csapat együttműködését, kommunikációját, stresszhelyzetben a tűzoltók mentális képességét. Az állomány tagjai közül kimagasló eredményt nyújtó tűzoltókból áll össze az a csapat, akik képviselik az atomerőművi tűzoltóságot több hazai és európai versenyen illetve gyakorlaton.- Hogyan zajlott a verseny, milyen feladatokat kellett sikeresen teljesíteni?- Az országos szakmai megmérettetésnek Baja adott otthont. A tűzoltó szakmai versenyre 18 csapat nevezett három kategóriában. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok mellett a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltóságok mutathatták meg tudásukat. Az Atomerőmű Tűzoltóság csapatának tagjai Pesztericz Rajmund, Cseh János, Farkas József, Szabó Tamás, Váncsodi Tibor és Wolf István voltak. A felkészítést Tóbi József és jómagam végeztük. A szakmai vetélkedőn három helyszín került kialakításra. Az első helyszínen a gépjárműfecskendő vezetői egy rutinpályán mutathatták meg milyen gyorsan és ügyesen tudják irányítani a fecskendőt. A vezetéstechnikai tudásuk mellett elméleti rátermettségüket is bizonyítaniuk kellett, egy 25 kérdéses tesztláp kitöltésével. A második kárhelyszínen, egy ipartelepen a tűzoltók műszaki mentési gyakorlatot hajtottak végre. A harmadik kárhelyszín volt talán a leglátványosabb, ahol a lánglovagok tűzoltási és életmentési feladata során, egy romos épületben igazi tüzet kellett eloltaniuk a csapatoknak. A portást alakító versenybíró csak annyit mondhatott az ide érkező lánglovagoknak, hogy két személyt kell megtalálniuk a füsttel elárasztott épületben, amelynek a teteje lángokban állt. Hogy még nehezebb legyen a feladat, a földszintet füstgép segítségével füsttel árasztották el és fekete fóliával sötétítették be. A versenysorozatban immár harmadszor sikerült a kupát elnyernünk, amivel egyúttal a következő nemzetközi gyakorlaton való indulás jogát is megszereztük, valamint lehetőséget kaptunk, hogy a jövő évi versenyekre történő felkészülés során Ausztriában egy tréningpályán is gyakorolhassunk.- Gratulálunk a csapat győzelméhez és további sikereket kívánunk! BR FÁM - avagy a biztonság útja A FÁM (Feszültség Alatti Munkavégzés) a villamos szakma egy speciális munkavégzési formája, ahol a dolgozó - saját testrészével, vagy eszközzel - megérinti, vagy az ún. „biztonsági határon belül" megközelíti a feszültség alatti részeket. Ez több feszültségszinten történhet: 1 kV-ig KiF (kisfeszültség), 1-35 kV között KöF (középfeszültség), felette NaF (nagyfeszültség). Az üzembiztonság, vagy a fogyasztó kiszolgálása érdekében nem lehet minden esetben kikapcsolni a villamos hálózatot. Emiatt az esetleges hibaelhárítást, hibakeresést vagy karbantartást feszültség alatt lehet csak elvégezni. Ez történhet „kalóz" módon, vagy a FÁM szabályzat által előírtak alapján. Ez utóbbinak biztonságos körülmények közötti gyakorlására épült a KGYK-ban a FÁM tanpálya. Kern László, aki a működtetéséért felelős, elmondta, hogy az üzemviteli dolgozók már többször gyakoroltak itt, főleg szabvány szerinti üzemeltetési feladatokat. Az erőműben szokványos típusú 1 elosztó berendezéseken is | lehet gyakorolni a bizton-1 ságos FÁM tevékenysége- ” két. Az „éles"-ben történő munkavégzés előfeltétele, hogy a dolgozó megfelelő (elméleti és gyakorlati) képzésben részesüljön, állami (OKJ-s) vizsgával rendelkezzen. Ún. pilotoktatást tartott nálunk az országban egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező szakember, Hegedűs Kálmán, aki elismeréssel szólt a kialakított tanpályáról. Tőle tudom, illetve tapasztaltam, hogy Szigetváron az E.0N berkein belül több évtizede folyik oktatás és vizsgáztatás, ahova az ország minden részéből jönnek szakemberek. Az ott kialakított tanpálya alkalmas a KiF-, KöF hálózaton és berendezéseken való gyakorlásra, vizsgára. Nálunk mindez még gyerekcipőben jár, de a feltételek nagyrészt adottak. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület segítségével kidolgozásra kerültek az erőműben szóba jöhető berendezéseken végrehajtható feszültség alatti munkavégzési típustechnológiák. Elkészültek az oktatási tematikák, némi szervezési és adminisztratív munka után beindulhat nálunk is az éles képzés, vizsgáztatás. A kulturált, biztonságos munkavégzés egyik formája lehet nálunk is a FÁM és az FKM (Feszültséghez Közeli Munkavégzés). Ez a munkamódszer lehetővé teszi berendezéseink még nagyobb rendelkezésre állását, növelve egyúttal az erőmű teljes üzembiztonságát is! Bizonyára sokan hallották már: a feszültség (áram) alatt lévő vezeték látszatra ugyanolyan, mint a feszültségmentes, csak a fogása más... Kívánom, hogy ezt „élesben" senki (még véletlenül) se tapasztalja meg. Boa András
