Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-02-01 / 2. szám
2 j&r mym paksiatomerőmű 2011. február Régiós tevékenység elismerése Vezetői fórumon értékelt A Dél-dunántúli Régió Vállalkozója díjjal ismerték el Süli Jánosnak, a Paksi Atomeró'mű Zrt. vezérigazgató-helyettesének a régióban kifejtett tevékenységét. Az ünnepélyes díjátadóra a Szekszárdon tartott iparkamarai rendezvényen került sor 2011. január 27-én. A Dél-dunántúli Régió Vállalkozója díjat a Dél-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége alapította, és odaítélésére Tolna, Baranya és Somogy megyéből egy-egy javaslatot tehettek a kamarák. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Hága László elmondta, hogy ez a díj kizárólagosan személyre szól, oklevéllel és arany pecsétgyűrűvel párosul. Az kaphatja meg, aki az elmúlt időszakban kimagasló eredményeket ért el az irányítása alatt lévő cég, vállalkozás révén, és emberileg is dicséretes, kiemelkedő vonásokkal jellemezhető. A díjat nem adják ki minden évben rendszeresen, hanem csak abban az esetben, ha arra érdemes személyt találnak a megyében, ill. a régióban. A múlt évben kifejtett (természetesen az eddigi, a régióért, annak sport-, kulturális, gazdasági stb. ^ életéért tett) tevékenysé-1 ge alapján Tolna megyép bői Süli János nyerte el a 2 Dél-dunántúli Régió Vállalkozója díjat. Süli János a díj átvételekor kifejezte köszönetét, és hangsúlyozta, hogy ez az elismerés annak a közösségnek is szól, aki ebben a munkájában mellette állt, hisz mindezt nem tudta volna elérni az atomerőmű kollektívája és a tulajdonos, az MVM Zrt. támogatása nélkül. A kitüntetéshez gratulálunk Süli János vezérigazgató-helyettes úrnak! LAnna Hamvas István vezérigazgató Folytatás az 1. oldalról. A Lévai-projekt tavaly fontos előkészítő tevékenységet folytatott a leendő projekttársaság létrejötte és a beszállítói tender kiírása tárgyában. Elindultak az engedélyeztetési előkészületek is úgy a telephelyi, mint a környezetvédelmi engedély későbbi megszerzése érdekében, s már többet tudunk a varhato munkaerőigényről is. A hatékonyságnövelés kapcsán öszszeállt egy akcióterv, mely sok jó ötletet tartalmaz. A változtatásokra való nyitottság jó példájának nevezte a vezérigazgató a 10-11 évvel ezelőtt először megfogalmazott teljesítménynövelési ötletet. Annak teljesíthetőségében sem volt mindenki a kezdetekkor meggyőződve, de az akadályokat közös erővel elhárítottuk, s ma már élvezhetjük az akkori merész gondolat gyümölcsét. Az idei célok között említette a főjavítási idő további csökkentését a jelenlegi 146 napról úgy, hogy a biztonság ne sérüljön. Továbbra is fontos szempont a kiadások lefaragása, valamint a tudatos létszámgazdálkodás bevezetése, a szükséges lépések komplex kidolgozása. Hamvas István felhívta a figyelmet a 2012- ben esedékes, 3. WANO partneri vizsgálat közeledtére, mely kapcsán fontosnak tartja a felkészülést, a folyamatban lévő megelőző önvizsgálatot. Végezetül beszélt az anyacégnél bekövetkezett szervezeti változásokról is. Hangsúlyozta: felelősségünket és jogainkat, nukleáris engedélyesi mivoltunkat a változtatások nem érintik. Az, hogy minden leánycégnek lesz egy „közvetítője” az anyacég vezetésében, azt mutatja, hogy az MVM mindenben partnere kíván lenni a vállalatcsoportnak. A cél a lehető leghatékonyabb működési modell elérése, s ezen keresztül az, hogy a társaságcsoport meghatározó piaci szereplő legyen az elkövetkező időszakban is. Erősebbé kell válnia az MVM Csoportnak ahhoz, hogy fel tudjunk vállalni olyan beruházásokat, mint a paksi atomerőmű bővítése, és ebben feltétlenül mi magunk is érdekeltek vagyunk - fogalmazott Hamvas István vezérigazgató. Vöröss Endre Évértékelő állománygyűlés Fiatal kutatót támogat az MVM Zrt Az Atomerőmű Tűzoltóság és az Atomerőmű Mentőszolgálat 2011. január 19-én tartotta a 2010-es évet értékelő állománygyűlését, melyre meghívást kaptak a Paksi Atomerőmű Zrt és azAtomixKft vezetői, a megye tűzoltóságainak parancsnokai és mindazon szervezetek vezetői, képviselő, melyekkel az Atomerőmű Tűzoltóság partnerkapcsolatban áll. A megjelenteket Bőhm Péter parancsnok, az Atomerőmű Tűzoltóság vezetője köszöntötte, majd átadta a szót Szinger Csabának, az Atomix Kft. ügyvezető igazgatójának, aki a kft. szervezeti módosításairól, az üzletágak tevékenységéről, köztük a tűzoltóságnak az Atomix Kft.-ben betöltött helyéről és szerepéről tartott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a múlt évben jelentős fejlődésen ment át a kft., és egyértelműen nagyon sikeres évet tudhatnak maguk mögött. Bőhm Péter a következő Goethe-idézettel kezdte prezentációját: „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz, fogj hozzá. A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” Véleménye szerint ez a gondolat jellemző a tűzoltóságra, hisz számos új szakmai tevékenység, kezdeményezés elindítói, megvalósítói voltak. Ezzel a szemlélettel és cselekvési móddal nemcsak a saját tűzoltóságuk, de számos hivatásos és önkéntes tűzoltóság fejlődését segítették. A parancsnok úr beszámolt többek között a szervezet jogi helyzetéről, széles körű tevékenységéről, ahol első helyen áll az atomerőmű tűzmegelőzési feladata, a tűzoltás és a műszaki mentés. Kiemelte az üzemi személyzettel való közös gyakorlatokat, és említést tett a vörösiszap okozta károk felszámolási, helyreállítási munkáiban való részvételről. Az állomány létszámának alakulása kapcsán elmondta, hogy az utóbbi évekhez hasonlóan a múlt évben is kis számban történt változás. Jelezte, hogy várhatóan egy időben fogja az állomány a nyugdíjas korhatárt elérni, és ennek zökkenőmentes megoldására már most keresik a lehetőségeket. A továbbiakban szólt az ügyviteli feladatokról, a járandóságokról, a képzésekről, a gyakorlatokról, versenyekről és kitért többek között a műszaki háttérrel és a humán erőforrással kapcsolatos témákra. Elmondta, hogy a megnövekedett riasztások a városi segítségnyújtások, a liftből mentések és mentőszolgálat iránti igények emelkedéséből adódtak. Jövőbeli fő feladataik közt említette a helyismereti foglalkozások, a hivatásos és üzemviteli személyzettel való közös gyakorlatok folytatását, a bővítésre történő felkészülést, a vezetők képzését, és bejelentette a többéves munka eredményeként megvalósuló bevetési irányítási pont életbe lépését. Örömmel adott hírt az „Atomerőmű Tűzoltóság” emlékérem adományozásáról, amit a tűzoltók egymás közti szavazata alapján, most, az első alkalommal Puxler István szerparancsnok nyertei. Dr. Szvitán Gábor mentőorvos az Atomerőmű Mentőszolgálat múlt évi tevékenységéről tartott beszámolót. Feladatuk közt elsőként említette a sugárszennyeződést is elszenvedett sérültek mentesítését és az akut betegellátást. A kiterjesztett biztonsági intézkedések kapcsán beszélt a sürgősségi táska, a defibrillátor és a végtagrögzítő készlet beszerzéséről, alkalmazásáról. Elmondta, hogy a múlt évi 152 riasztás némi emelkedést jelent az előző évi riasztásokhoz képest. Többségben baleseti ellátást végeztek, de égési, áramütéses és belgyógyászati esetekben is végeztek segítségnyújtást. Szvitán Gábor tájékoztatást adott továbbá a képzésekről, a helyismeret fontosságáról, a közös gyakorlatokról, valamint a betegellátáshoz szorosan nem köthető tevékenységekről, mint például az elsősegélyképzésekről és bemutatókról. Radnóti István, a PA Zrt. biztonsági igazgatója megköszönte az Atomerőmű Tűzoltóság munkáját, és kiemelte a tűzoltóknak a sürgősségi ellátásban, a feszültség alatti tűzoltásban és a mobil bevetési irányítási pont kialakításában megnyilvánuló élenjáró tevékenységét. Az atomerőmű üzemeléséről szólva elmondta, hogy az 2010-es évben az erőmű történetének legjobb termelési eredményét érték el. A rekordnak számító 15 761 GWh villamosenergiatermeléshez hozzájárult a blokkokon megvalósítottteljesítménynövelés, valamint a hatékonyságot jelző rendelkezésre állási mutató, ami a múlt évben elérte a 89,96%-ot. Az erőmű bővítése kapcsán elmondta, hogy a Lévai-projekt feladata a tenderkiírás, melynek értékelését 2012. év végéig kell elvégezni. Radnóti István hangsúlyozta, hogy a tűzoltóság részese az atomerőmű biztonságának, és működésének jelenlegi módja a jövőben is szavatolja a magas szintű szakmai munkát. A tűzoltók jól felkészültek, képzettek, a technikai ellátásuk biztosított, és az atomerőmű érdekében minden időben rendelkezésre állnak. Lovásziné Anna Idén már harmadik alkalommal hirdetik meg a példaértékű kezdeményezéssé vált Lendület Programot, kimagasló teljesítményű, fiatal kutatók számára - jelentette be Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, január 11-én, Baji Csabával, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt vezérigazgatójával közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón. Mint a tájékoztatón elhangzott: a nyertesek ígéretes kutatási programokra alapíthatnak nemzetközileg is versenyképes, új kutatócsoportokat akadémiai intézetekben vagy egyetemeken. A gazdasági élet szereplői - felismervén az akadémiai kezdeményezés jelentőségét - folyamatosan tesznek felajánlásokat nyertes kutatók kutatócsoportjainak támogatására. Pálinkás József szerint óriási verseny folyik a tehetséges kutatókért Európában és a világban, ők jelentik ugyanis egy-egy ország számára a jövőt, nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is. A Lendület Programra 2009-ben 28, 2010- ben 22 pályázat érkezett, közülük az elbírálást követően az első évben öt, tavaly hét kutatócsoport alakult. A pályázat nyertesei által létrehozott kutatócsoportok számos rangos folyóiratban publikálták tudományos eredményeiket, és külső pályázatokon öszszességében több támogatást nyertek el, mint amennyit az Akadémiától kaptak. Idén a programot az MTA az egyetemekre is kiterjesztette. Az új pályázatok finanszírozására idén rendelkezésre álló 600 millió forint fele fordítható akadémiai kutatóintézetekben, másik fele pedig hazai egyetemeken induló Lendület-kutatócsoportok támogatására. A korábbi pályázatokkal együtt az Akadémia évi 1,1 milliárd forintot fordít a programra. A programban elnyerhető maximális összeg évi 60 millió forint. Baji Csaba, az MVM Zrt. vezérigazgatója a rendezvényen elmondta, hogy a cég 2013- ig, évi 5 millió forinttal támogatja az egyik tavalyi nyertes, Gáli Ádám napelemekkel öszszefüggő kutatásait. Az eredetileg villamosmérnökként végzett, majd fizikából doktorált Gáli Ádám olyan költséghatékony és környezetbarát, harmadik generációs napelemek kifejlesztésén dolgozik, amelyek nagymértékben javíthatják a jelenlegi napelemek hatásfokát. Gáli Ádám pályázata kivívta a vállalat elismerését, hiszen eredményei a megújuló energiák térnyeréséhez járulhatnak hozzá, amit kiemelten jelentősnek minősít az MVM Zrt. vezetése. Baji Csaba kiemelte még, hogy az MVM Csoport elkötelezett a tehetséges szakemberek ösztönzése iránt. A legnagyobb nemzeti energetikai vállalatként kötelességének érzi, hogy támogassa a jelen és a jövő szakembereinek továbbképzését és tudományos munkáját. A vezérigazgató megegyezte, hogy a magyar gazdaság fellendítéséhez elengedhetetlen az energiaipari fejlesztések beindítása, ami egyre több és magasabb színvonalú hazai szaktudást igényel. A vezérigazgató jelezte azt is, hogy az MVM Zrt. és leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. évek óta jó kapcsolatot ápol a Magyar Tudományos Akadémiával. A tudós testület és a vállalatcsoport közös célja a hazai műszaki értelmiség támogatása, valamint elismerésének biztosítása, és e szerepvállalás különösen jelentős a paksi atomerőmű tervezett bővítése okán is. A vállalatcsoport tagai éves szinten százmillió forintos nagyságrendben támogatják a hazai oktatást és a kutatásfejlesztést. Mayer György Meghatározó marad az atomerőmű Az Energiapolitikai hétfő esték című rendezvénysorozat idei első, január 10-i előadásán Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kormány energiapolitikájáról tartott előadást Az előadást minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte, aminek Járosi Márton elnök szerint a téma fontossága mellett az is az oka, hogy kormányzati energiapolitikus most először fogadta el meghívásukat Előadásában Bencsik János többek között kiemelte, hogy a világ, Európa és benne Magyarország energiaigénye az előrejelzések alapján a jövőben tovább növekszik, ugyanakkor a fosszilis energiaforrások ezt az igényt hosszú távon a hozzáférhetőség fokozatos romlása következtében egyre magasabb áron tudják majd csak kielégíteni. A fosszilis energiaellátottság szempontjából Magyarország gazdasága és lakossága kiemelten sérülékeny helyzetben van a köztudottan nagymértékű földgázimport-függőség következtében. Részben ezért, részben az emberi lét peremfeltételeinek szükségszerű védelme érdekében a fenntarthatóság kritériumait is figyelembe kell venni, és be kell emelni Magyarország energiastratégiájába. Az ország 2030-ig tartó energiastratégiájáról szólva kiemelte, hogy annak meg kell felelnie és ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket, vagyis garantálnia kell az ellátásbiztonságot, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét, érvényesítenie kell a környezeti szempontokat és biztosítania kell, hogy Magyarország nemzetközi súlyával és erőforrásainak mértékével megfelelő arányban járulhasson hozzá a globális problémák megoldásához. Ehhez csökkentenünk kell az energiaimport-függőséget, növelni kell az állam szabályozó szerepét, a fogyasztóvédelem megerősítése mellett mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését is. A véglegesítés alatt álló Energiastratégia 2030-ig szóló programjáról elmondta: annak kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők, a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek jelölik ki. Ezek között a legfontosabb stratégiai céljaink a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése. Ezen legfőbb célok megvalósítását szolgálni hivatott eszközrendszer öt eleme a következő: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, atomenergia szerepének fokozása, regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése, új energetikai intézményrendszer kialakítása, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásának kettőse. Bencsik János előadásában megemlítette, hogy világszerte növekszik az atomenergia szerepe az energiaellátásban, Európában jelenleg 150 nukleáris blokk üzemel, ám az előrejelzések szerint a következő 10-20 évben akár kétharmadával is növekedhet a számuk. A hazai energiaellátásban ugyancsak kiemelt szerepe van az atomerőműnek, bár azt is látni kell, hogy az atomerőmű fűtőanyag-ellátása ugyanúgy importból származik, mint a földgáz vagy a kőolaj jelentős része, vagyis beleszámít az ország importfüggőségébe. Az államtitkár jelezte azt is, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításának előkészítése a végéhez közeledik, és rövidesen dönteni kell az új blokk(ok) létesítéséről is. Az atomerőműben termelt villamos energia jövőbeni felhasználása során fontos lehet a közlekedés bizonyos részének átállítása elektromos hajtású járművekre, valamint számítani lehet a hidrogén-előállítás során is az így termelt áramra, az erre vonatkozó kutatásokkal is foglalkozni kell. Mayer György
