Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-08-01 / 8-9. szám
22 mym paksi atomerőmű 2011. augusztus-szeptember Miként telt gyermekeink szünideje? A nyár eleje mindenki számára mást hozott. Míg gyermekeink izgalommal telve várták a nyarat és tervezték a szünidei programokat, addig a szülőknek komoly fejfájást okozott - elsősorban a kisiskolások esetében - a gyermekfelügyelet megszervezése azokra a hetekre, amikor mindkét szülőnek dolgoznia kellett. A szülők számára mindig is fontos volt, hogy gyermekeik szünideje tartalmas és élményekkel teli programokkal teljen, s habár a szünidő gyermeki fejjel oly rövidnek is tűnhet, mégis két és fél hónapról szól a történet. Szerencsére a paksi diákok, szüleikkel közösen számos program közül választhattak. Remek kezdeményezés volt a paksi önkormányzat részéről, hogy a „Táborozási kalauz 2011" kiadványt elkészítették, mely csokorba szedte az idei nyár szabadidős programjait és a táborozási lehetőségeket. Választható volt napközis, szakmai (balatoni, horgász, kajak-kenu, művészeti, média, kézműves) tábor, hogy csak néhányat említsek a széles kínálatból. Gondoltam egyet és találomra választottam a programok közül, így nyerve betekintést a gyerekek nyári szabadidejének eltöltésébe. Elsőként az ASE Kajak-kenu Szakosztály által szervezett „Nyár a Dunánál" nevű táborban jártam, ahol Feil Imre vezetőedzőt, táborvezetőt faggattam.- Milyen múltra tekint vissza a tábor?- A tábor története a régmúltba nyúlik vissza, hiszen még kissrác voltam, amikor egyik barátom invitált a csónakházba, ahol aztán nagyon megszerettem ezt a sportágat. Az elmúlt 25 évben elődeimmel együtt azon munkálkodunk, hogy míg a szülők dolgoznak, táborozó gyermekük - felügyeletünk mellett - megszeresse, és minél jobban megismerje a kajak-kenu sportágat. A tábor négyszer egyhetes turnusokban várja a gyermekeket a szünidő elején. Büszkén említhetem, hogy több, ma már híres élsportoló kezdte itt pályafutását, köztük Boros Gergely, Kozmann György.- Kik és milyen feltételekkel jelentkezhettek a táborba?- Vízi sportágról lévén szó a biztos úszástudás fontos, de nem feltétlenül szükséges, hiszen a bizonytalanabb úszókkal partközeli foglalkozások során a vízbiztonságot és az evezés technikáját ugyanúgy tudjuk oktatni.- Hogyan alakul a diákok egy napja itt a táborban?- Az egy hét szakmai programját úgy állítottuk össze, hogy egy átlagos képességű gyermek biztonsággal megtanuljon kajakozni, kenuzni az öt nap alatt. A város két pontjáról felügyelet mellett kerékpárokkal érkezünk, rövid pihenő, reggeli, majd kezdetét veszi a délelőtti vízi foglalkozás, oktatás. Ebéd után egy hosszabb csapatjátékra kerül sor. Igen népszerű a baseball, a vetélkedő, de lehet csocsózni, társasjátékozni, kártyázni. Délután a Duna túlpartján fürdés, evezésoktatás, majd öt órakor zárul a napi program. A körülöttem álló táborozok közül két diákot arról kérdeztem, hogy miben különleges ez a tábor. Hrivik Máté Bálint elmondta, hogy 3 éve kenuzik, az ASE igazolt versenyzője. Évről-évre egyre technikásabb és gyorsabb lett, a sikerek pedig a sportág szeretetét is magával hozták. Gyökös Zsombor a tábori rövidtávú csapatversenyeket kedvelte leginkább, ahol igen jó helyezéseket szerzett. Újabb helyszínen már Cseke Klára zenepedagógus, táborvezetővel beszélgettem abból a célból, hogy jobban megismerhessük a Musical táborban zajló zenei és személyiségfejlesztő foglalkozásokat. foglalkozás keretében szerzik meg a diákok. Az ebédet követően a kiválasztott zenemű szöveg, ill. dal tanulására kerül sor, mindenki felkészül a mű önálló előadására. A tanulás folyamán, időközönként egyénileg meghall- Hogyan született ez a tábor?- Az egész történet a zenebölcsivel indult, ahol már kis korban elkezdünk a zenével ismerkedni játékosan. Ez később kiegészült játszóházzal, majd átalakult családi napközivé. Régi vágyam teljesülhetett azzal, hogy a musical kurzust elindíthattam.- Kik alkotják a tábort?- Egy tehetségkutató felvételi során, szigorú elbírálást követően választottuk ki a tábor lakóit. A jelöltek 1-1 közismert gyermek- és népdalt adtak elő. Közülük kerültek ki azok a zenekedvelő gyerekek, akik a legjobb képességekkel rendelkeztek. Hangszerismeret és szolfézstudás nem volt elvárás, mi a zene szeretetére helyezzük a hangsúlyt. Jelenleg 7 és 14 év közötti gyermekkel kezdtük el a zene és énektudásuk fejlesztését, de a szeptemberi tagfelvétellel tovább fogunk bővülni.- Miből áll egy nap szakmai és fakultatív programja?- Célul tűztük ki, hogy a tábor végéhez közeledve, valamennyi diák képes legyen önálló és kórus szereplésre is, ami ünnepélyes keretek között megtartott fellépés keretében zajlik majd. A reggelt mindenki áfáját kis birodalmának" szépítésével töltheti. Majd egy közösségfejlesztő játékra kerül sor, ezután beéneklés, és kezdődik a komoly kóruspróba. A színpadi szerepléshez szükséges magabiztosságot egy személyiségfejlesztő gátunk minden diákot a kolléganőmmel, fejlesztjük a hangképzést, törekszünk a zeneileg helyes előadás elérésére. A kóruspróba után szabadon választott sportfoglalkozás, játék zárja a napot. A tábor zenei és fakultatív programjainak az öszszefoglaló értékelésére kérem az interjúba bekapcsolódó felső tagozatos diáklányokat.- A remek hangulat, a sok játék mellett a tábor nagyban hozzásegített bennünket, hogy a hangképzésünk, az énektudásunk fejlődjön, nyitottabbak legyünk és a kórusszereplésünk is magasabb színvonalú legyen. Egy új világ nyílt meg előttünk, tippeket kaptunk egymástól, ki hogyan fejlődhet tovább. Kiegészítésképpen Péri Babett kiemeli, hogy számára a legfontosabb az, hogy személyre szabott zenei képzésben részesülhet. Boldizsár Armilla reméli, hogy a tábor idei és a későbbi zenei foglalkozásai során megszerezheti mindazt a tudást, amivel akár hivatásos előadóművész, énekes is válhat belőle. A cikkben bemutatott két tábor mellett még számos helyen bepillanthattam volna más helyszínekre, de talán ennyi „mintavételből" is látszik, hogy a diákok koruknak és érdeklődési körüknek megfelelően, tartalmasán, készségüket, tudásukat fejlesztve hasznosan tölthették el a vakációjukat. BR „Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja." Hőseink lábnyomán A sűrű bokrok övezte túraútvonalon egyszer csak egy kővár látszik kirajzolódni a fák közt. Nagyoroszitól és Drégelypalánktól mindössze néhány km-re, a Börzsöny sűrű erdeiben járunk, szemközt a hajdani Drégely vára magasodik. A gyönyörű tájban szinte felidéződik a történelmi múlt... Az erdő mélyén egyszeriben egy érces, rekedtes hang töri meg édesen csivitelő madárkák énekét. „Szép úrfiak! Immár e puszta halom” - hallatszik az örömittas török szó, de mindez mit sem változtat azon a tényen, hogy hősies magyar vitézek deli szellemei járják az egykoron földig rombolt, s napjainkra szinte csak kőhalommá vált egykori büszke várat. Az Űr 1552. esztendejének nyarán járunk. Ali budai pasa hatalmas török seregével megrohamozza Drégely várát, melyet egy alig 146 főnyi helyőrség véd Szondy György vezérletével. Szinte hallani, ahogy az éles kardok csattannak össze, puskák pattognak, ágyúk dörrennek. A nyári nap sugarait vastagon gomolygó füstfelhő takarja el, pokolbéli pillanatokat okozva magyarnak, töröknek. A várvédők három nap és három éjszaka tartják a már meggyengült várat, mégsem adja fel senki magyar a harcot. Egy árulás, egy jól irányzott ágyúlövés, és a vár végleg megrogyik. Hősies vitézek várkapitányukkal hősként törnek ki a várból, vad török karmok közt végezve bátor életüket. 1552 nyarán valószínűleg ugyanolyan zöldellő hegyek övezték a 444 m magasan a 13. század derekán épült kővárat, mint napjainkban. Drégely vára a 2-es főútról, Hont és Drégelypalánk közt körülbelül félúton helyezkedik el. Az információs táblákat követve kellemes séta során érhetjük el az egykor fontos védelmi szerepet játszó kővár romjait. A vár meglátogatásához legalkalmasabbnak vélt időpont lehet a szikrázó napsütésű nyár és a környező erdőket is bronzruhába öltöztető kora ősz. Nyáron a nap lágy sugaraitól ittas hajlott korú kövek, ősszel a lenyűgöző környezet ejtheti rabul az erre látogató szívét, s a látvány sokáig bennünk élő kellemes emlék marad. (Idézetek Arany János Szondi két aprója c. művéből) Lehmann Katalin
