Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-08-01 / 8-9. szám
2011. augusztus-szeptember myih paksi atomerőmű 13 Ranga Tibor üzemvezető Jelenleg a környezetvédelmi osztályon belül működő nukleáris környezetvédelmi üzem vezetője. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen végzett nehéz vegyipari szakon 1986-ban, majd 2008-ban reaktortechnikai szakmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen.- Mikor kerültél az erőműbe?- 1993. szeptember 1-jén jöttem ide dolgozni Volent Gábor hívására, az általa vezetett kibocsátás-ellenőrző laboratóriumba sugárvédelmi mérnökként.- Korábban más területen is dolgoztál? Mióta vagy a jelenlegi beosztásodban?- Igen. Előtte az ÁNTSZ Sugár-egészségügyi Decentrumának laborvezetője voltam. 1993 óta a sugárvédelmi osztályon belül több helyen is megfordultam. A kibocsátás-ellenőrző laboratórium után a dr. Germán Endre vezetése alatt álló környezetellenőrző laboratóriumban dolgoztam, majd visszakerültem a kibocsátás-ellenőrző laboratóriumba laborvezetőnek. Jelenlegi beosztásomban, mint üzemvezető 2001-től vagyok.- A nukleáris környezetvédelmi üzem tevékenysége miből áll? Melyek a legfőbb feladataitok?- Szervezeti egységünk 2010-től a sugár- és környezetvédelmi főosztály környezetvédelmi osztálya közvetlen irányítása alá tartozik. Fő feladata a törvény által előírt kibocsátás- és környezetellenőrzés. Négy önálló területre oszlik. Egyik a Daróczi László által vezetett kibocsátás-ellenőrző laboratórium, amely elsősorban az erőműből kikerülő radioaktiv légnemű és folyékony kibocsátások meghatározásával foglalkozik. A másik a terjedésszámítási csoport, amely a lakosság többlet-sugárterhelésének meghatározását végzi a kibocsátási és meteorológiai adatokból, ezt a feladatot egy személyben dr. Dombóvári Péter látja el. A harmadik nagy terület a Manga László által vezetett környezetellenőrző laboratóriumhoz tartozik, tevékenységük az erőmű 30 km-es körzetében a környezetnek teljes körű ellenőrzésére terjed ki, annak bizonyítása érdekében, hogy az erőmű a radioaktív kibocsátásaival valójában mennyire terheli a környezetét. A negyedik terület az úgynevezett szilárdkibocsátás-ellenőrzés, azaz a nem radioaktív hulladékok felszabadítása az ellenőrzött zónából. Ezt a tevékenységet és a radioaktív hulladékok minősítését a Bátaapátiba történő szállítást megelőzően a hulladékminősítő csoport végzi, Vass Péter kollégám vezetésével. A fent említett, itt a szakterületünkön dolgozó kollégákkal jó szakmai és emberi kapcsolatot ápolunk.- Milyen szakmai terveid vannak a jövőre nézve?- Törekszem arra, hogy a műszerparkunkat folyamatosan fejlesszük abból a célból, hogy megfeleljen a technikai, műszaki igényeknek. Természetesen ebből következik, hogy oda kell figyelni az összes kollégám - mérnökök és laboránsok - folyamatos szakmai fejlődésére is. A kollégáim jó felkészültségét bizonyítja, hogy amikor éles helyzetek adódnak (pl.: a 2003-as üzemzavar, a fukushimai katasztrófa, egyéb belső, illetve külső váratlan események) mindig helyt tudnak állni és idejüket, erejüket nem kímélve tudnak adatokat szolgáltatni.- Bemutatnád a családodat is?- A feleségem szintén vegyészmérnök, aki az ÁNTSZ Sugár-egészségügyi Decentrumának Laboratóriumában dolgozik. Van négy gyermekünk, három fiú és egy kislány. A korukat tekintve 7-18 évesek, gimnáziumba, illetve általános iskolába járnak. Most már, hogy nagyobbak lettek, több idő jut más dolgok elvégzésére is.- Mivel töltőd a szabadidődet?- Nagyon megszerettem a céges sárkányhajó-versenyeket, heti két alkalommal járok edzésekre a „Paksi Sárkány-ha-jó” csapattal. Szekszárdi lévén természetesen van egy 1000 négyzetméteres szőlőm, ami minden évszakban ad, nem csak örömöt, de elfoglaltságot is. GYNYP Küszöbön áll a pótvíz-előkészítő rekonstrukciója A pótvíz-előkészítő rendszer feladata, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű sótalan vizet biztosítson az energiatermelő blokkokban zajló primer- és szekunderköri hőkörfolyamat, valamint a kapcsolódó segédrendszerek folyamatos és biztonságos működéséhez. Ezen túlmenően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat (MÜSZ) által előírt, a blokkok biztonságos lehűtéséhez szükséges vízkészlet rendelkezésre állását is biztosítja. A pótvíz-előkészítő küszöbönálló rekonstrukciójáról az illetékes szakember, Gombás Zoltán projektvezető tájékoztatta lapunk olvasóit.- Miért van szükség a pótvíz-előkészítő rekonstrukciójára?- A pótvíz-előkészítő feladatai ellátásához éves szinten hozzávetőlegesen egymillió köbméter finom sótalanvizet állít elő. A beruházást indokolja, hogy a pótvíz-előkészítő több mint 30 éve üzemel, a tartályok, csővezetékek, armatúrák általános állapota leromlott. A működése csak folyamatos karbantartással és javításokkal biztosítható. A ’90-es évek elejére befejeződött részleges irányítástechnikai rekonstrukció mind hardver, mind szoftver oldalról elavult, már a gyártója sem foglalkozik ilyen régi installációval. A jelenleg üzemelő technológia egyre kevésbé felel meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek, és rekonstrukció nélkül nem tudja kiszolgálni az üzemidő-hosszabbítás miatt szükségessé váló további, közel 30 éves üzemidőt. A berendezések mellett a technológiának és kiszolgáló egységeinek helyt adó épületek állaga is leromlott. Az üzemelés biztonságát rontja, hogy a mészreaktornak nincs tartaléka: esetleges kiesése felborítja az alapsótalanító blokkok működését, jelentősen csökken a termelhető finom sótalanvíz mennyisége. Az eddigi elemzések alapján a rekonstrukció biztonságos és gazdaságos megvalósítása egy új pótvíz-előkészítő felépítésével biztosítható. Ugyanakkor a beruházás részét képezi még a jelenlegi technológia épületében működő vegyészeti kiszolgáló részleg, laboratóriumok felújítása is.- Mire lesz képes az új rendszer?- A tervezett új pótvíz-előkészítő biztonságosan kiszolgálja az üzemidő-hosszabbítást. Az alkalmazott modern, vegyszertakarékos technológia megfelel a paksi atomerőmű deklarált környezetvédelmi elkötelezettségének is. Emellett az új pótvíz-előkészítő megemelt minőségi követelményeket elégít ki, ami a gőzfejlesztők működési biztonságának növelése szempontjából az üzemidő-hosszabbítási programban levezetett igény. A műszaki megoldását tekintve modern technológiákat fog alkalmazni. A pótvíz-előkezelést derítés, ülepítés, multimédiás szűrés és ultrafilteres szűrés biztosítja majd. A sótalanítást fordított ozmózisos és elektro-deionizációs berendezések fogják végezni. A finomsótalanításhoz külső (nem a telephelyen regenerálandó) kevertágyas ioncserélő blokkokat alkalmaz. A folyamatirányítást DCS vagy PLC-SCADA folyamatirányító berendezés fogja megvalósítani.- Hol valósul meg mindez a tervek szerint?- Az új pótvíz-előkészítő új, 1427 m2 alapterületű épületbe kerül. Ez a Hl-es út mellett, a jelenlegi pótvíz-előkészítő épületétől délre kap helyet. Az új épület megépítését az indokolja, hogy a jelenlegi technológia helyszínén történő kiváltás akadályozná a rekonstrukció alatt is szükséges folyamatos üzemet, illetve bonyolult kivitelezhetősége miatt költségoldalon sem jelentene megtakarítást az új üzem felépítésével szemben.- Milyenütemezésbenkészülelarekonstrukció?- A zsűrizett műszaki tervek már rendelkezésre állnak. A kiviteli tervezésre, kivitelezésre, üzembe helyezésre fővállalkozói szerződést tervezünk kötni az MVM OVIT Zrt.-vel, így használva ki egyben az OVIT szabad kapacitását a főjavításokon kívüli időszakokban. 2012-re tervezzük a mélyépítési munkákat (csővezetékek, kábelek fektetése a talajban), az új épület elkészítését (beszerelve a nagyméretű berendezéseket), és a meszes medence átalakítását. 2013-ban szeretnénk elvégezni a technológiai szerelést és megkezdeni az új pótvíz-előkészítő egyéves próbaüzemét. 2014 végén kerülne sor a meglévő technológia bontására és az új laborok kialakítására a jelenlegi pótvíz-előkészítő épületben. A munkák az előzetes ütemezés szerint 2015-ben fejeződnek be. Prancz Zoltán Elkészült az atomerőmű környezetvédelmi jelentése PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2010. r---------------------------------------:----------'j Az atomerőmű 2001 óta teszi közzé éves környezetvédelmi jelentését, hiszen „az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése" mellett fontos erről a közvéleményt is informálni. Fényképek, ábrák, táblázatok sorakoznak a 44 oldalas friss kiadványban, mely a már megszokott sémát követve kitér az elmúlt év kibocsátási adataira - utóbbiakat nemcsak a korábbi évek adataival vetik össze, hanem a nemzetközi eredményekkel és a hatósági korlátokkal is. A PA Zrt. 2010-ben 0,25%-ban használta ki a kibocsátási korlátot, ebből 0,16%-kal a folyékony, míg 0,09%-kal a légnemű kibocsátások részesedtek. A 2010. évi paksi légköri kibocsátási adatok - a radiojódokat kivéve - a PWR típusú reaktorok 1998-2002 közötti világátlaga fölött vannak, amely a reaktorok életkorával, a kibocsátott izotópok meghatározásával és a 4. blokk kismértékű inhermetikusságával függ össze. A folyékony kibocsátásban a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. A riport szerint kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható: a kritikus lakossági csoport többlet-sugárterhelése 2010-ben 38,7 nSv volt - a hatósági korlát itt 90 pSv/év jelenleg, tehát az erőmű ennek nagyságrendekkel alatta volt az elmúlt évben. A jelentés utal arra is, hogy az atomerőmű fosszilis erőművekkel való kiváltása jelentős károsanyagkibocsátás-növekedéssel járna, míg megújuló energiaforrásokra alaperőművi jelleggel a hazai körülmények között nem számíthatunk. Simon Zoltán
