Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-06-01 / 6. szám
2010. június 9 paksi atomerőmű 30 év az atomerőműben, az egészségügy szolgálatában Beszélgetés Dr. Ótós Miklós főorvos úrral az elmúlt 30 év eseményeiről- Mikor és hogyan kezdődött ez a szolgálat?- Az orvosi egyetemet 1964-ben végeztem. Először Szekszárdon, a véradó állomáson véradások szervezésével és lebonyolításával foglalkoztam, majd a kórházi nagylaboratóriumba kerülve laboratóriumi vizsgálatokból szakképesítést szereztem. Az volt a törekvésem, hogy vérképzőszervi betegségekkel foglalkozzak, de akkor még nem tudtam, hogy ez a döntésem meghatározó lesz a jövőmre. 1974hen belgyógyászatból szakvizsgáztam, és a hematológiai osztályon kezdtem meg a betegek gondozását 1980-ban már folyt az építkezés, az atomerőmű indulására az egészségügyi szolgálatnak is fel kellett készülnie. Akkoriban a szakemberek úgy gondolták, hogy az erőmű működése sugárbalesetekkel fog járni, ezért a helyszínen hematológiai ismeretekkel rendelkező orvosnak kell dolgoznia. A megyei üzemi főorvos által felkínált lehetőségben kihívást láttam, ezért rövid gondolkodás után elfogadtam a vezető orvosi állást 1980. december 15-ével kezdtem meg tevékenységemet Fő feladatom volt az egészségügyi szolgálat megszervezése. Rendelkeztünk azokkal a módszertani ismertetőkkel, amelyek meghatározták, hogy az erőműben milyen vizsgálatok végzése szükséges. Sokat jelentett számunkra Pónya József vezérigazgató úr hozzáállása és segítsége. Személyes kérése volt hogy magas szintű egészségügyi szolgáltatást hozzunk létre, melyhez a szükséges anyagi hátteret biztosította. Az első évek a rendelő és a laboratórium berendezéseinek beszerzésével teltek. Közben orvosokat kellett meggyőzni arról, hogy itt vállaljanak munkát A nagyüzemi egészségügyi szolgálat 1981 elején kezdte meg működését Kezdetben meghatározó élmény volt számomra a nagyfokú önállóság, a feladatok meghatározásától a végrehajtásig kreatív munkát végezhettem, ami egyben nagy felelősséggel is járt Az üzemorvosi tevékenyMolnár István 1961-2010 Hosszan tartó, súlyos betegség után paksi otthonában, életének 48. évében, 2010. május 5-én elhunyt Molnár István kollégánk. Kalocsán, 1961. szeptember 2&én született Az általános iskola befejezése után Kiskörösön szerszámkészítő szakképzettséget majd Budapesten gépkarbantartó, -javító technikusi végzettséget szerzett 1986. január Íjén lépett be a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. A létesítményfenntartási igazgatóság villamos karbantartó osztályán művezető beosztásban dolgozott Feladatát képezte a generátor-karbantartók munkájának irányítása. Vezetői és munkatársai szerint barátságos, szorgalmas, munkájáért felelősséget érző és vállaló ember volt Főjavítások idején, normál munkaidőn túl maga ajánlotta fel a kritikusabb munkafolyamatok irányítását Pakson lakott feleségével. Egy fia és kettő leánygyermeke van. Szívesen vett részt a barátokkal szervezett családos szabadidős programokon, kirándulásokon. Betegsége munkahelyéről tartós távolmaradásra kényszerítette, de a kórházi kezelések és élni akarása egészségi állapotában olyan javulást eredményezett, hogy rövid időre újra munkába állhatott A súlyos kor legyőzésére azonban felesége és gyermekei segítségével sem maradt ereje. Megtört és fájó szívvel búcsúzik házastársa és három gyermeke, a közeli és távoli rokonok, barátok és ismerősök. Kollégánkat 2010. május 11-én a paksi Fehérvári úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét a Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája tisztelettel megőrzi, nyugodjék békében! Kzné ség lényegében egy második körzeti orvosi feladattal járó hálózat volt a speciális üzemegészségügyi teendőkön túl. Az alkalmassági vizsgálatok mellett betegellátást, gyógyítást és táppénzes kezeléseket is végeztünk. A tevékenység az évek során folyamatosan bővült Helyben hallásvizsgálati laboratóriumot, fiókgyógyszertárat létesítettünk, a lakótelepen pedig fizikoterápiás kezelőt alakítottunk ki. A kezdeti időszakban az erőmű R-55-ös gépéhez volt csatlakozásunk, 1987-től pedig már a saját, több milliós beruházású számítógépes rendszerünket használhattuk. Később döbbentem rá, hogy mekkora felelősséget vállaltunk a munkával, de szerencsére a rendszer jól működött.- Beszélne néhány mondatban a szolgálat együttműködéseiről?- Szervezetileg az orvosok a paksi rendelőintézet, a nővérek pedig az Erbe, illetve a PAV állományába tartoztak Ez a széttagoltság némi nehézségeket okozott, kompromisszumokkal azonban mindent meg tudtunk oldani. A rehabilitációs tevékenységben a harkányi, a balatonfiiredi, a balfi és a dombóvári egészségügyi intézményekkel, az erőmű dolgozóinak emeltszintű elhelyezésében és a kihelyezett szakorvosi szolgáltatások biztosításában a szekszárdi kórházzal kezdeményeztünk együttműködést A tudományos munka területén is bővültek eredményeink A sugárbiológiai intézettel közösen az erőműben előforduló rákhalálozásra vonatkozóan statisztikai feldolgozásokat, a sugárzás esetleges károsító hatásainak megállapítására sejtszintű vizsgálatokat, az erőmű 30 km-es körzetében a fejlődési rendellenességek gyakoriságáról pedig felméréseket végeztünk Emellett az itt dolgozók egészségi állapotáról jelentősnek mondható éves statisztikai felméréseket készítettünk melyet a cégvezetés is évről évre igényelt Eközben a tevékenység nőgyógyászati szakrendeléssel, kardiológiai és ultrahangos vizsgálatokkal bővült A berendezést belgyógyászati, kardiológiai és nőgyógyászati vizsgálatokra egyaránt használni lehetett- A törvényi változások az egészségügyi szolgáltatás rendszerét hogyan érintették?- 1995-ben az üzemorvosi szolgálat átszervezésével létrejött a foglalkozás-egészségügyi szolgálat A tevékenység vállalkozásban is végezhető lett, ezért a cégvezetés kérésére ezt a formát választottuk. Ez új kihívást jelentett számunkra, hiszen a szakmai tevékenység mellett pénzügyi és menedzseri ismereteket is el kellett sajátítani. Végül négy orvos közreműködésével alakult meg a Nukleo-Med Kft. Az utóbbi tíz év munkájáról elmondható, hogy egy kölcsönösen előnyös együttműködés eredményeként létrejött az arteriográfiás és a szomatoinfra vizsgálat, a laborvizsgálatok köre pedig tumormarker-vizsgálatokkal bővült. 2009-re elkészült az új számítógépes rendszerünk, amely nagymértékben segítette munkánkat. Napjaink legfontosabb feladatai a drogszűrésre való felkészülés és ennek, valamint a szívstressz-szűrő vizsgálatoknak a bevezetése. Előkészítés alatt áll egy kutatás-fejlesztési munka a Pécsi Orvostudományi Egyetem Központi Laboratóriumával zsíranyagcsere-kutatási vizsgálatokra is. Úgy érzem az elmúlt 30 év alatt megfelelő hozzáállással és kellő anyagi segítséggel magas szintű ellátást sikerült kialakítanunk. A törés akkor következett be, amikor egy minisztériumi rendelkezés értelmében betegellátást nem végezhettünk és a receptírás is gyakorlatilag lehetetlenné vált számunkra. A 30 évnyi tevékenységet összefoglalva nem volt egyszerű feladat a szolgálat vezetése. A szakmai munkán, és a fejlesztéseken túl figyelni kellett a pénzügyi stabilitásra is, hiszen attól függött munkatársaink anyagi egzisztenciája. Az elmúlt tíz év során elvégeztük a rendelő átalakítását, a műszereket - az ultrahang és a szomatoinfra kivételével - kivásároltuk, az elavultakat pedig lecseréltük. A nővérek részére béren kívüli juttatásokat biztosítottunk. Összességében elmondható, hogy anyagiakban biztos, szakmailag elhivatott és magas szintű tevékenységet adok át az utódom részére.- Jövőbeni tervei, elképzelései? Vannak elképzeléseim a jövőre vonatkozóan. A jelenlegi megállapodás szerint heti két napot dolgozok. Szeretném továbbra is végezni a szomatoinfra-vizsgálatokat, némi belgyógyászati munkát és a laboratóriumi tevékenységet felügyelni. A családom mindig fontos volt számomra, a feleségemmel csaknem 45 éve vagyunk házasok, igazi társat találtam meg benne. Két lányom házasságban él, három gyönyörű unokánk van, akikről nem tudok elfogultság nélkül beszélni. Szabadidőmben a kozmológiával foglalkozó könyveket olvasok, de a gyümölcsös kertemben is szeretek elidőzni.- Mit üzem az újság olvasóinak? Ezúton szeretném megköszönni az erőmű mindenkori vezetőinek a munkánkhoz nyújtott segítséget és megbecsülést, amelyet egyéni megnyilatkozásokból számtalanszor tapasztaltam. Az erőmű aktív és nyugdíjas munkavállalóinak jó egészséget, a fiatal korosztálynak sikeres munkavégzést kívánok.- Főorvos úr, köszönöm a beszélgetést Kovács Zoltánná Hogyan töltik napjaikat az atomerőmű nyugdíjasai? A Szigetfalvi házaspárt, Icát és Zolit dunaszentgyörgyi otthonában látogattam meg. Zoli gyermekkorában is itt lakott, Ica Tengelicről költözött ide 1967-ben, amikor összeházasodtak. Családi házukon jelentős átalakításokat végeztek, mielőtt 1980-ban két kisgyermekükkel birtokba vették.- Mikor és nülyen módon kerültetek a társasághoz, melyik szervezetnél dolgoztatok, mi volt a munkaköri feladatotok? I: 1965-ben a szekszárdi Műszergyárban dolgoztam, ott ismerkedtem meg Zolival. 1968-ban megszületett János fiunk, 1973-ban pedig Renáta lányunk. Amíg a gyermekek kicsik voltak, a helyi óvodában dajkaként vállaltam munkát, majd amikor önállóbbak lettek, úgy döntöttünk, hogy én is megpróbálok az erőműben elhelyezkedni. Takarítónői állást ajánlottak fel, amit elfogadtam. 1983. május 16-án álltam munkába a szolgáltatási osztályon. Hosszú ideig a raktárépület, majd nyugdíjazásomat megelőzően, hat éven keresztül az egészségügyi épület negyedik emeleti irodahelyiségeit takarítottam. Z: Egy budapesti szakiskolában szereztem géplakatos szakképzettséget, majd a szekszárdi Műszeigyárban és a helyi termelőszövetkezetben dolgoztam. A család jobb megélhetése reményében jelentkeztem az erőműbe, 1982. április 20-án fel is vettek A karbantartási területen először lakatosként, majd a forgógép-karbantartó osztályon vezető szerelőként dolgoztam. Feladataim közé tartozott többek között a kondenzátor-hűtővíz és a tűzi-víz rendszer szivattyúinak, valamint az erőmű területén lévő biztonsági vízrendszer karbantartása.- Mióta vagytok nyugdíjasok? 1:2006-ban, a cégnél eltöltött 23 évi munkaviszony után, 57 éves koromban lettem nyugdíjas. Z: 20 évig dolgoztam az erőműben, 2002- ben vonultam nyugállományba.- Munkahelyi vonatkozású élményeitek? I: Mindig emlékezni fogok arra, hogy a raktárosokkal olyanok voltunk, mint egy nagy család. A nyugdíjas-búcsúztatómon az üzemviteli igazgató úr búcsúztatott el, ez nagy megtiszteltetés volt számomra, úgy érzem, megbecsülték a munkámat Z: Számomra maradandó élmény, amikor a kollégák javaslatára 1996-ban Céggyűrű kitüntetést kaptam. Úgy érzem, ez kiemelkedő elismerése volt a 20 évi munkámnak.- Hogyan telnek napjaitok, mivel foglalkoztok? I és Z: Egy családi háznál mindig adódik munka. Van konyhakertünk, az utcán és az udvarban virágoskertünk, és foglalkozunk állatok tartásával is. Saját részre hizlalunk sertést nyulakat tenyésztünk és szárnyasokat nevelünk. Fiunk a feleségével jelenleg Angliában dolgozik, fiuk pedig velünk él. Szülei nyomdokában járva vendéglátós szakmát tanul. Lányunk Pakson lakik férjével és két gyermekével. Amíg dolgoznak, a két kisebb unokánk is nálunk tölti a nyári szünidőt Az ünnepek, családi események alkalmával benépesedik a házunk. I: A napi programokat együtt szervezzük, a kisebb bevásárlásokat helyben, a nagyokat pedig Pakson bonyolítjuk. Nagy öröm számunkra az unokánk társasága, jó, hogy gondoskodhatunk róla, ezzel is segítve szüleit. Szabadidőmben szívesen beszélgetek a szomszédokkal, vagy tévézek. Z: Nyugdíjazásom után a feleségem még négy évig dolgozott, ezért többet vállaltam magamra a háztartásból, mire hazajött a munkából főtt étellel vártam. Főként pörkölteket szeretek főzni, és tárcsán húsételeket készíteni. A tévében is a főzős műsorokat szeretem nézni, ötleteket adnak újabb ételek kipróbálásához.- Hogyan szereztek tudomást a nyugdíjasok számára kínált kedvezményekről, milyen juttatásokat tudtok igénybe venni? I és Z: A lányunk és vejünk is a társaságnál dolgozik, velük rendszeresen beszélgetünk. Ezenkívül elolvassuk az újságot, és az ahhoz mellékelt tájékoztatókat Korábban többször jártunk Balatonfüredre, de az utóbbi időben az állatok ellátása miatt csak egy-egy napra tudunk elmenni, ilyenkor általában gyógyvizes fürdőhelyeket látogatunk. A juttatások közül jelentős számunkra, hogy a cégen keresztül igényelt mobiltelefonok használatával családon belül korlátlanul beszélgethetünk. Anyagi megtakarítást jelent, hogy a villamos áramot kedvezményes tarifával vásárolhatjuk meg. Havonta otthonunkba érkezik az Atomerőmű újság, és személyes kézbesítéssel a karácsonyi utalvány. Ez mind-mind olyan gesztus a társaság vezetése részéről, ami nekünk, nyugdíjasoknak nagyon jól esik.- Mi legyen beszélgetésünk zárszava? I és Z: Mindketten elmondhatjuk, hogy biztosnak éreztük munkahelyünket, s ez nagymértékben hozzájárult nyugodt és kiegyensúlyozott életünkhöz. Reméljük, hogy az erőmű bővítése sok fiatal számára teremt majd munkahelyet, talán fiunk és menyük részére is. 17 éves fiúunokánk is érdeklődést tanúsít az erőmű iránt, szakirányú tanulmányok folytatását tervezi, nyelvet tanul, hogy majd az erőműben dolgozhasson. Mint nyugdíjas szülők, nagyszülők annak örülnénk, ha gyermekeink, unokáink az erőműben dolgozhatnának, mert mi tudjuk, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. nekik is jó munkahelyük lenne. Kzné Ettől kezdve nyugdíjasként Varga Ferenc diszpécser A véletlen hozta, hogy Varga Ferenc utolsó munkanapján megörökítettük az erőműből történő távozását Ennek napja pedig 2010. április 30. Nyugdíjba vonulása miatt éppen az irodaépületben adta le a belépőjét amikor régi, kedves ismerőse, dr. Bertha Kálmán találkozott vele. Ő pedig gyorsan intézkedett hogy ezen esemény dokumentálva legyen.- Nem köztudott - meséli Varga Ferenc -, hogy egyszer látogatásra hívtam az Erőmű-irányító Központba Bertha ügyvéd urat Ő elfogadta a meghívást és egész éjszakán át végigkísérte a munkánkat Örömmel nyugtázta a látogatást Most pedig micsoda véletlen, hogy éppen összetalálkozunk és elköszön tőlem. Fotók is készülnek rólam, ami miatt kicsit zavarban is vagyok, mert úgy érzem, minden nyugdíjba vonulónak jól esne. 40 éves munkaviszonyom van, és ez hosszú, ebből pedig23 évettöltöttem műszakban. Az erőműben tulajdonképpen 30 évet dolgoztam, mert kezdetben katonaként szolgáltam itt 1983. december 1-jén lettem az atomerőmű munkavállalója. Feri örömmel idézi fel az utolsó műszakban töltött napját Mint meséli, sok volt a munka, akkor indult vissza az 1. blokk. Nagy meglepetésként érte, amikor igazgatója, főosztályvezetője, osztályvezetője és a személyzet minden tagja odament hozzá, és különböző erőműves ajándékokkal lepték meg Az elköszönök között ott volt az az egykori katonatársa, aki most a főnöke volt, Kiss József ügyeletes mérnök. Sok szép régi élménye van. Bertha Kálmán, miközben megjegyzi, hogy örül a közös fotónak, és hasonló fotó minden nyugdíjba vonulóról készülhetne az utolsó munkanapján, nagyon jó egészséget kíván kedves munkatársának, aki ettől kezdve nyugdíjasként tölti napjait Lovásziné Anna Könyvajánló: Hogyan válasszak sportágat? A „Nagy Sportágválasztó’' akció iránti érdeklődés, és az elmúlt évi közel húszezer fiatal részvétele késztette Nagy János birkózó olimpikont e rendkívül értékes kötet összeállítására. Hazánkban évtizedek óta nem készült hasonló felépítésű, színes, képekkel illusztrált a sportág kiválasztásának személyes szempontjait összefoglaló szakkönyv. A közel száz sportágat bemutató kiadvány történeti visszatekintést is tartalmaz, részletezi az egyes sportágak előnyeit, esetleges hátrányait, de arról is tájékoztat, hogy milyen adottságok szükségesek űzéséhez, milyen képességeket fejleszt Az ismertebb sportágak mellett újabb sportágak váltak elérhetővé, egyesületek, klubok nyíltak mindenfelé. A hatszázhúsz oldalas, fotókkal illusztrált kötetet Hammeri László olimpiai bajnok sportlövő, a Nemzet Sportolója lektorálta. Összeállításában Molnár Tamás háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó és a paksi Kozmann György olimpiai bronzérmes, világ és Európa-bajnok kenus működött közre. Ez a mű valójában egy útikönyv. Ahogy az idegenbe vágyó is olvashat más tájak szépségeiről, veszélyeiről, különlegességeiről, e könyv abban segíti a mozogni, kikapcsolódni vágyót hogy a sportok egyre bővülő palettájából kedvére kiválaszthassa, milyen útra induljon, milyen kalandra vállalkozzon. „E könyv hozzájárulhat ahhoz is, hogy felrázzuk, sportolásra ösztönözzük a fiatalokat" - hangoztatta Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára a kiadvány bemutatóján. Ajánlotta: Sipos László