Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-01-01 / 1. szám

8 2010. január Beszélgetés Hamvas Istvánnal az MNT díjátadó közgyűlésén tartott előadása kapcsán--------------------------------------------------------------------------------mym paksi atomerőmű---------------------------------------------------------------------------------­Mint ahogy 2009. decemberi szá­munkban már hírt adtunk róla, Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese több évtizedes munkája elismerése­ként megkapta a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) által alapított Szilárd Leó-díjat. A díj átadására múlt év decemberében az MNT ünnepi köz­gyűlésén került sor, ahol Hamvas István a paksi atomerőmű teljesít­ménynövelési eredményeivel kapcso­latban tartott előadást. A teljesítménynövelésről Kedves István, először is gratulálok magas szakmai kitüntetésedhez, mely­­lyel a nukleáris kultúra terén kifejtett eredményes tevékenységedet értékel­ték, díjazták! Az előadásoddal kapcso­latban kérdésem: miért tartottad fon­tosnak, hogy a teljesítménynövelésről beszélj?- Nagyon örültem, hogy egy olyan elő­adás megtartására kértek fel, melynek témáját magam választhattam meg. így eldönthettem, hogy arról beszélek, amiről még soha nem tartottam előadást, de min­dig is szerettem volna, és régóta munkált bennem ennek a gondolata. Ez pedig a teljesítménynövelés lehetőségének a meg­teremtése volt A 2003-ban jóváhagyott projekt eredményeként a blokkok telje­sítménye 500 megawattra nőtt. Büszkék vagyunk a 2000 megawattos összteljesít­ményre! A média számára ez az érdekes, a mögötte álló igazán értéket jelentő előké­szítő munka már nem annyira, emiatt er­ről még nem beszéltünk. Nagyon szerettem volna a hallgatóság, a nyilvánosság tudtára hozni mindazt a sok munkát, energiát, ami ezen eredmény mögött áll, és vázolni azt a folyamatot, mely során a teljesítménynöve­lés reális tervvé vált.- Mit is jelentett ez a feladat, hogyan kezdődött?- Mivel már az üzembe helyezéskor itt voltam, és így az erőműves szakmában több évtizedes múltra visszatekintve elmondhatom, hogy kezdetben teljesít­ménynövelésről csak álom szinten lehe­tett beszélni. Az akkori számítástechnika, a feldolgozó algoritmusok egyszerűsége, a mérések pontossága olyan szinten állt, hogy akkor nem volt reális ez a tervezés. Emellett a teljesítmény megnöveléséhez szükséges biztonsági megalapozások sem álltak rendelkezésre. És annak elle­nére, hogy ez egy nagy álom volt, mégis elkezdtük megoldani azokat a feladatokat, amelyek közelebb vitték az erőművet a biztonságos teljesítménynöveléshez. Évek hosszú során a fizikusok és a rendszer ha­tásfokának javításában szakértő emberek teljes együttműködésében folyamatosan tökéletesítettük a rendszert. Az idők elő­rehaladásával amit csak lehetett, mindent megpróbáltunk a lehetőségeinkhez mérten pontosabbá tenni. Ennek eredménye, hogy a reaktorba beépített méréseken kívül ma már semmi sem egyezik meg a kezdetben lévőkkel, és más a mérés, az adatgyűjtés, a feldolgozás és megjelenítés. A reaktor telje­sítményére vonatkozó korlátozási rendszer sem az, amit mi annak idején a tervezőtől megkaptunk.- Mi jellemezte magát a megvalósulás menetét?- Ez a fejlődési folyamat három részből állt, aminek első lépcsőjét a mérések rend­betétele jelentette. Ezalatt a mérési hely ki­alakítását, a szabványossághoz szükséges feltételek megteremtését kell érteni. A má­sik részt a mérések interpretálása foglalta magába. Ez komoly feladat volt, hisz a mért jelek megfelelő értelmezésének rendkívül nagy jelentősége van. A harmadik feladat­csomag tartalmazta azokat a biztonsági elemzéseket, szoftverkialakításokat és ki­értékelési algoritmusokat, melyekkel bizto­sított volt a reaktor összes adatának szink­ronban való begyűjtése és komplex feldol­gozása. Ezekkel gyakorlatilag beleláttunk az aktív zónába. Amikor a 2000-es év körül ezt az új, a lokális paraméterekre alapozott teljesítménykorlátozási rendszert meg­teremtettük, akkor mondhattuk ki, hogy mostantól válik az álom valósággá. Olyan új teljesítménykorlátozási rendszert vezet­tünk be, amely a biztonság szempontjából fontos paraméterekre fókuszálva határozza meg a megengedett működési tartományt. Ennek a kidolgozása és elfogadtatása ha­talmas küzdelmet jelentett, és emiatt kü­lönösen nagy elismerés illeti a munkában résztvevőket.- A megawattok miként emelkedtek?- Előadásomban végigvezettem azt a munkát, ami megmutatja, hogy abból az állapotból, ahogy a blokkot megkaptuk, az évtizedeken át tartó fejlesztések során mi­ként születtek meg a teljesítménynövelés­ben jelentkező eredmények. Az első nagy lépés, a mérések pontosabbá tétele, a re­aktorok teljesítményének névleges értékre növelését tette lehetővé, aminek eredmé­nyeként a blokkok villamos teljesítménye 460 megawattra nőtt. A turbinák átalakítá­sával, ún. retrofitjával és a kondenzátorcse­rével a szekunder körben megnöveltünk a hatásfokot, aminek eredményeként a blokk teljesítménye 470 megawattra változott. Az új teljesítménykorlátozási rendszer beve­zetését követően pedig a szükséges átala­kításokkal elérhettük az 500 megawattos névleges villamos teljesítményt. Az emberi háttérről- Tehát teljesült a nagy álom, köszönhe­tően a szakemberek sokévnyi kitartó munkájának.- Az előadásomban is fontosnak tartot­tam kiemelni, és most is hangsúlyozom, hogy ez a nagy eredménynek számító 2000 megawatt a háttérben álló emberek soka­ságának érdeme, ami szintén kiemelkedő, elismerésre méltó teljesítmény. A másik, amit mindenképpen el akartam mondani, az az akkori szakemberek tenni akarásá­ról, jövőbeli terveik céltudatos megvalósítá­sáról szólt. Mi felnéztünk az orosz szakem­berekre, de azért nem voltunk kishitűek. Már a blokkok érkezésekor megszülettek bennünk a tervek, és készen álltunk az átalakításokra. Most 500 megawatt telje­sítménnyel jár egy blokk.- A jövőre nézve milyen gondolatok foglalkoztatnak?- Előttünk áll az új blokkok építésének ter­ve, és fennáll a lehetősége, hogy az e területen járatos világcégek túlzott befolyással kíván­nak hatni ránk Az is előfordulhat, hogy kishi­tűség határozza meg a magyar szakemberek hozzáállását Koromnál fogva joggal mond­hattam el a konferencián is, hogy mi tudtunk tenni olyat ezeken a blokkokon, amit nem hitt volna el senki. Ezért tartom fontosnak azt, hogy bármilyen nagy cég szállítsa is az új blokkokat, ne­künk nem szabad csupán asszisztálni. A mai fiatalság ige­nis álljon úgy az új blokkok építéséhez, ahogy azt az elődeik tették, és mindent legjobb tudásuk szerint végezzenek Soha ne higgyék, hogy nem képesek arra, amitől végül magukénak érzik a blokkot Előadásom elején Gadó János azon mondatát idéztem, miszerint szovjet tervezésű ez a blokk, de mégis magunkénak érezzük És ez így van! Ez már nem az, ami kezdetben volt, teljesen mássá fejlődött A mi munkánk eredménye, ezért magunkénak érezhetjük A fizikusról és csapatáról- Mikor is kezdtél az erőműben? Milyen pályaút áll mögötted?- Én 1977-ben végeztem Debrecenben az egyetemen, de már 1976 decemberében el­döntöttem, hogy idejövök dolgozni, annak ellenére, hogy hívtak az egyetem fizika tanszékére és az Atommagkutató-intézetbe is. Hallottam, hogy az épülő atomerőműbe keresnek fizikusokat. Megkerestem Szabó Józsefet, aki közölte, hogy pontosan nem tudja, mi is az atomerőműben a fizikusok feladata, de ha idejövök, az lesz az első dolgom, hogy ezt megtudjam, és eszerint intézzem a feladatok végzéséhez a beren­dezkedést. Nekem tetszett ez a mondat és ez a hozzáállás. Úgy éreztem, ez az én pályám. 1977. augusztus 1-jén fizikusként kezdtem dolgozni, és e terület munkáját irányítottam egészen 2003-ig, műszaki vezérigazgató-helyettesi kinevezésemig. Büszke vagyok arra a fizikuscsapatra, me­lyet vezettem, mert az a szellemiség, szak­mai hozzáállás, kollegialitás és eredmény, ami kialakult, példaértékű. Úgy érzem, ebben bizonyos mértékig én is szerepet játszottam. Ez olyan munkahely volt, ahova örömmel ment be az ember.- Nagy érték az ilyen munkahely, de gondolom, sok múlik a kollégákon.- Tudni kell, hogy a paksi atomerőmű fizi­kuscsapata nem olyan, mint általánosságban az atomerőműveké. Ez a csapat sokkal több. Más országokban általában a kutatóintézetek végzik az erőműves feladatokat, és az erőmű­ben csak a kiszolgáló, ellenőrző fizikusi tevé­kenység zajlik Nálunk ez másként alakult A mi csapatunk tevékenysége az erőmű és a kutatóintézet feladatai közé illik, jóval többet lát el annál, mint ami az atomerőmű működéséhez szükséges. Többet fejleszt és fejlesztései a nemzetközi szakmai körökben megmérettettek, elismerést nyertek A paksi atomerőmű fizikusai már több mint 25 éve aktív tagjai annak a nemzetközi szakmai kollektívának, amelyben a WER reaktorok­kal rendelkező országok szakembereinek az együttműködése valósul meg.- Ez a díj mintegy nyugtázása lehet a munkádnak?- Úgy érzem, hogy bár az atomerőműben eltöltött 32 év hosszú idő, de én még dol­gozni akarok, és ugyanúgy szeretném ezt a szakmát segítem, mint eddig. Azt, hogy megtiszteltek a Szüárd Leó-díjjal, úgy te­kintem, hogy az elsősorban a paksi szak­embergárda elismerésének szól.- További sok sikert kívánok! Lovásziné Ama Gazdasági Nívódíj 2009 Hagyományainknak megfelelően „Gazdasági Nívódíj” átadására kerül sor minden évben a gazdasági vezér­igazgató-helyettes területén kiemelke­dő teljesítményt nyújtó munkatársak számára. Az elmúlt időszakban végzett tevékenysége alapján 2009-ben Mukli Béláné logisztikai főelőadó (logfo bszo, beszerzéstámogató csoport), Gárdái Jánosné csoportvezető (gkfo kro, eredménygazdálkodási csoport) és ifj. Bernáth Lajos üzemvezető (gvigh szó, létesítményüzemeltetés) részesült el­ismerésben. A díjakat ünnepélyes keretek között Sós Lajos gazdasági vezérigazgató­helyettes úr adta át 2009. december 16-án. Mukli Béláné, Csilla Munkáját maximális megbízhatósággal végzi, a rábízott feladatokat mindenkor kiemelkedő színvonalon teljesítette, illetve teljesíti. A logisztikai tevékenységet érintő változásokhoz, elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodik, segítve közvetlen kollégái, valamint a vele kapcsolatban álló társszer­vezetek munkáját. A logisztika szakterü­leten eltöltött 16 év munkaviszonya során kiemelkedő feladatok eredményes teljesí­tésében vett részt, a társaságon belüli és az MVM-tagvállalatok körében az emberi és munkakapcsolatai egyaránt példaérté­kűek, azokat kölcsönös tisztelet és megbe­csülés jellemzi. Gárdái Jánosné, Borika A kontrolling olyan területén tevékeny­kedik, ahol elsősorban nem a látványos termékek születnek, azonban ahhoz, hogy a megítélésünk alapját képező be­­számolók/jelentések/adatszolgáltatások megfelelő minőségben és határidőben elkészülhessenek, szükséges a napi meg­alapozó tevékenység hatékony végzése. A díjazott ebben a feladatkörben nyújt olyan kiemelkedő teljesítményt, ami precizitása, szakmai hozzáértése, a munkához való példamutató hozzáállása és a csapatmun­ka ösztönző irányítása révén teszi lehetővé a gazdasági nívó megteremtését, melyet önmagával szemben is követelményként támaszt. Ezen túlmenően a jóléti Intézmé­nyek gazdasági elszámolásával kapcsola­tos tevékenységben is kiemelkedő teljesít­ményt nyújt. Bernáth Lajos Kollégánk a szolgáltatási osztályon 4 éve dolgozik, azonban az igazi megméret­tetés ebben az évben jelentkezett. Először Takács László kollégánk betegsége miatt, majd nyugdíjazását követően teljes körűen átvette és azóta irányítja a nem technoló­giai jellegű ingatlanok üzemeltetését, kar­bantartását, beruházását. Munkája során törekszik a jogszabályok és hatósági előírá­sok pontos betartására, megbízható, preci­zitása, alapossága kiemelkedő. Kapcsolata mind saját kollégáival, mind a társszerve­zetekkel kiváló, ami ebben a munkakörben elengedhetetlen. Gyöngyösiné Nyúl Petra

Next

/
Oldalképek
Tartalom