Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-05-01 / 5. szám
2 2010. május Jée mym paksi atomerőmű-Kishírek a nagyvilágból 2010. május ABDULLAH ATOMVÁROS „Abdullah Király Városa az Atom- és Megújuló Energiáért” néven fut Szaúd- Arábia új nukleáris központja. A cél: a nukleáris energiával kapcsolatos kutatás, üzletkötés és egyéb kapcsolódó tevékenységek koordinálása és végrehajtása. A centrumot egy április 17-én keltezett királyi rendelet nyomán hozták létre Abdullah bin Abdulaziz utasítására. A fentieken kívül a város lesz majd a felelős a már létező, illetve jövőben köttető atom- és megújuló energiát érintő nemzetközi szerződések hazai végrehajtásának biztosításáért is. A kezdeményezés költségvetését főként az állami büdzséből biztosítják majd. (Forrás: World Nuclear News) MARS-JÁRÓ NUKLEÁRIS ENERGIÁVAL A Mars Tudományos Laboratórium (becenevén Curiosity, azaz Kíváncsiság) Marsjáró járműje évek óta fejlesztés alatt áll, és nem egy problémát hárítottak már el a fejlesztésével kapcsolatban a tudósok. A mérnökök most épp a jármű mini-atomerőművén dolgoznak. Fő üzemanyaga 4,8 kg plutónium-dioxid lesz - leginkább Pu-238. (Forrás: Space.com) USA-MINISZTER A KISREAKTOROK MELLETT Az úgynevezett kis- és moduláris reaktorok mellé állt az amerikai energiaügyi miniszter, Steven Chu is. A vezető amerikai napilap, a Wall Street Journal publicisztika rovatában azt fejtegette a felelős tárcavezető, hogy miért lenne pozitív az efféle reaktorokon való munkálkodás. A miniszter szavaival élve: „Ha ki tudjuk fejleszteni ezt a technológiát az USA-ban és amerikai munkásokkal tudjuk megépíteni ezeket a reaktorokat, akkor kulcsfontosságú versenyelőnyre tehetünk szert” A kisreaktorok teljesítménye bár alacsonyabb a jelenlegi nyomottvizes átlagkonstrukciókénál, gazdaságilag akár előnyösebbek is lehetnek bizonyos szolgáltatóknak. (Forrás: Wall StreetJoumal) JAPÁN ÚJ ERŐMŰVEKET TERVEZ A világ második legnagyobb gazdaságát magáénak tudó Japán már most is jelentős számú atomerőművel rendelkezik, de még többet szeretne - legalábbis egy releváns tudósítás szerint. Jelen pillanatban az ország villamosenergia-szükségletének közel egyharmadát biztosítja a nukleáris energia. A kormány tervei szerint a bővítésre két lépcsőben (2020, 2030) kerülne sor. Az erőművekről júniusban várható hivatalos bejelentés. (Forrás: Agence France-Presse / Nikkei) Simon Zoltán Átadták a Szombathely - Bécs közötti távvezetéket A Mavir beruházásában elkészült a nyugat-dunántúli térség ellátásbiztonsága, illetve az európai villamosenergía-rendszeren belül a nemzetközi átviteli kapacitás növelése szempontjából meghatározó jelentőségű, Szombathely - Országhatár-Bécs 400kilovoltos összeköttetés, melyet április 4-én adtak át Az EU támogatásával kiépített vezeték a rendszerirányító Mavir és ausztriai partnercége, a Verbund-Austrian Power Gird (Verbund APG) közös beruházásában készült el. Tan Gábor, a Mavir vezérigazgatója szerint a már meglévő Győr-Bécs összeköttetés mellett az új távvezeték üzembe helyezésével tovább erősödött a nyugat-dunántúli térség villamos energia ellátásának biztonsága, valamint a hazai és az osztrák rendszer összeköttetése. Az új távvezeték - melyre mintegy 700 millió töri ntotköltötta Mavir- bekapcsolásával az európai villamos energia rendszeren belül is jelentősen nő az átviteli kapacitás. Az elmúlt évek fejlesztései alapján (15 év alatt sikerült felújítani és korszerűsíteni mind a 26 hazai alállomást, amelyek közül a Szombathely- Vép alállomáson már négy 400 kilovoltos távvezeték halad keresztül) a magarvillamosenergia-hálózat ma már európai színvonalú, és mindenben megfelel az uniós követelményeknek. A mostani fejlesztés előzménye, hogy a Győr-Bécs összeköttetés már 1992-ben kiépült de miközben a magyar oldalon kettőzött rendszer létesült az osztrák oldaton a két rendszerből csak egy valósult meg ezt pótolták most Időközben részben a nem használt rendszer (elhasználásával már 2006-ban kiépítette a Mavir a Györ-Szombathely közötti 400 kilovoltos távvezetéket tavaly pedig átadták a Szombathely-Hévíz közötti két rendszeri! 400 kilovoltos távvezetéket is, mégpedig valamennyitavépialállomásérintésével. Mayer Gy. Cégmajális. Kellemes hangulatban, gazdagszórakoztató program és a hagyományosfözőverseny kíséretében zajlott a Paksi Atomerőmű Zrt idei cégmajálisa. Ez alkalommal adták át az erőmű dolgozóinak az Atomerőmű Kiváló Karbantartója és az Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője díjakat, valamint az Igazgatóság Nívódíjakat Nőtt az atomenergia elfogadottsága az Eurobarometer szerint 2010. április 29-én tette közzé a nukleáris biztonságról szóló felmérésének eredményeit az Eurobarometer. A kapott adatokat az Európai Atomfórum (Foratom) foglalta össze. A felmérések alátámasztják az atomenergia általános társadalmi elfogadottságának növekedését. Az Európai Unió polgárainak 56%-a szeretné fenntartani vagy növelni a nukleáris energia arányát, ami 8%-os növekedést jelent az előző, 2007-es felmérés óta. Az európaiak 68%-a gondolja úgy, hogy az atomenergia használata segít csökkenteni az Európa függetlenségét az energiaimporttól, 51% szerint hozzájárul az energiaárak stabilan tartásához. Az EU polgárok 59%-a meg van győződve arról, hogy az atomerőművek biztonságosan üzemeltethetők. Közép-Európában ez az arány még nagyobb. Magyarország az első ebben a rangsorban: itthon az emberek 80%-a bízik az atomerőmű biztonságosságában. Finnországban 78%, Szlovákiában 77% a nukeáris biztonság iránti bizalom. Az európai polgárok az információforrások közül leginkább a szakembereknek hisznek, második helyre a nukleáris hatóság hihetősége került. Hadnagy Lajos Tovább terjeszkedik az MVM Majdnem 100 milliárd forinttal nőtt a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vagyona az elmúlt két évben az akvizícióknak és a fejlesztéseknek köszönhetően, így a csaknem 100 százalékban állami tulajdonú cég tulajdonosa által jóváhagyott konszolidált mérleg szerint a cégcsoport eszközeinek értéke 815 milliárd forint volt a múlt év végén. Az MVM elfogadott stratégiájának megfelelően folytatja piacszerző lépéseit, melynek keretében várhatóan az idei év közepén újabb három áramhálózati cégben szerez tulajdont, mert az E.ON Hungáriával tavaly született megállapodás értelmében bevásárolhatja magát az E.ON három társaságába. Az E.ON Tiszántúli, az E.ON Dél-dunántúli és az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Társaságok átvilágítása befejeződött, most folyik az értékelés, így még a nyáron megszülethet a szerződés - hozta nyilvánosságra Mártha Imre vezérigazgató. Az átvilágítás a legutóbbi 15 év változásaira koncentrált, hiszen korábban az MVM szerves részét képezték a közép- és kisfeszültségű elosztói hálózatok. Nagyon lényeges, hogy a tulajdonszerzést követően az MVM 15 évvel az áramszolgáltatók privatizációja után ismét tulajdonosa lesz a közép-és kisfeszültségű elosztóhálózat jelentős részének. A további tulajdonszerzés a cégcsoport stratégiájának része, hiszen az MVM-csoport tavaly a vagyonát a Mavir hálózatfejlesztéseivel, a szélerőműparkot üzemeltető Hungarowind Kft. megvásárlásával, a német RWE többségi tulajdonában lévő Elmű és ÉMÁSZ tavaly megszerzett 15, illetve 10 százalékos tulajdoni hányadával, két új erőműprojekt már megvalósult befektetéseivel és a megvásárolt székházzal növelte. Mindezek mellett a francia Electricité de France (EdF) tulajdonában lévő Délnásszal is folytak hasonló tárgyalások. Az elmúlt két évben az akvizícióknak mym és a fejlesztéseknek köszönhetően majdnem 100 milliárd forinttal nőtt az MVM vagyona. A csaknem 100 százalékban állami tulajdonú cég tulajdonosa által jóváhagyott konszolidált mérleg szerint a cégcsoport eszközeinek értéke 815 milliárd forint volt a múlt év végén. A tevékenység eredményességét jellemző üzemi szintű konszolidált nyereség elérte a 77,3 milliárd forintot, amelyet 10,9 milliárd forint pénzügyi nyereség növelt. így az adózás előtti nyereség 85,4 milliárd forintot tett ki, az adófizetés után pedig 60 milliárd forint volt a profit Az MVM-társaságcsoport pénzügyi helyzetét jól tükrözi, hogy az eladósodottsági mutató, azaz az idegen források aránya mindössze 18 százalék, ami nagyon markáns finanszírozási erőt jelent. A paksi atomerőmű bővítéséről a vezérigazgató az MTI kérdésére elmondta, hogy a finanszírozás koncepciójával már foglalkozott az MVM igazgatósága. Biztosra vehető, hogy költségvetési forrást nem igényel a beruházás, aminek nagyságrendje, a mértékadó beruházások költsége alapján, két 1000-1200 megawatt teljesítményű blokk esetén mintegy hatmilliárd euró. A bővítés finanszírozása minden bizonnyal több elemitől állhat majd. Ezek között lehetséges, hogy részben a szállítók biztosítják a pénzügyi forrást, szindikált kereskedelmi banki hitel felvétele is szerepelhet, és elképzelhető az is, hogy maguk a áramkereskedők is hiteleznek, amit a majdani kedvező árú villamos energia értékesítésének hasznából fedeznek. Mayer György Kiemelkedő nyereség Az eddigi legjelentősebb, 60 milliárd forint feletti nyereséget ért el az elmúlt évben a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. A cégcsoport április 9-i közgyűlésén arról is döntés született, hogy a társaság a 2009. évi adózott eredménye terhére fizessen összesen több mint 35 milliárd forint osztalékot a társaság részvényeseinek, azaz alapvetően a magyar államnak, amely az MVM-nek 99.87 százalékos tulajdonosa. Az április 9-én megtartott évzáró rendes közgyűlésen elfogadták az MVM Zrt, illetve az MVM-társaságcsoport elmúlt évi gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről készített társasági, illetve összevont (konszolidált) beszámolóját és üzleti jelentését Eszerint a társaságcsoport tavalyi összevont mérlegét és eredménykimutatását 814 727 millió forint összevont mérlegfőösszeggel, és 60 811 millió forint összevont adózott eredménnyel fogadták el. A közgyűlés elrendelte, hogy a társaság az adózott eredménye terhére fizessen összesen 35 055 millió forint osztalékot a társaság részvényeseinek, azaz alapvetően a magyar államnak, amely az MVM-nek 99.87 százalékos tulajdonosa. Mivel 2009 decemberében a tulajdonos döntése alapján 20 milliárd forint osztalékelőleg fizetésére került sor, a még fennálló mintegy 15 milliárd forint osztalék kifizetésére ez év augusztusától kerül sor. Mártha Imre vezérigazgató a beszámoló ismertetésekor kiemelte, hogy az MVM-csoport fennállásának legeredményesebb évét zárta, melynek jelentőségét tovább növeli, hogy a kiemelkedő jövedelmezőséget több nehezítő külső és belső körülmény - a gazdasági válság okozta villamosenergiaigény-csökkenés, vagy az alacsonyabb nagykereskedelmi értékesítési árak - ellenére sikerült elérni. A közgyűlés egyben elfogadta az MVM Zrt, valamint az MVM-csoport 2010. évi üzleti tervét és az elkövetkező két üzleti évre vonatkozó kitekintést, benne a cégcsoport aktualizált középtávú üzleti stratégiáját Mártha Imre a napirend kapcsán hangsúlyozta azt is, hogy a stratégia kiemelt feladatként rögzíti a cégcsoport tőzsdei elvárásoknak is megfelelő átlátható, eredményes működését. Fontos feladat az MVM hazai piacon való tulajdonosi jelenlétének erősítése, elsősorban a cég termelői portfoliójának fejlesztését szolgáló beruházások folytatása révén. A közgyűlés tulajdonosi döntéssel megerősítette azt is, hogy Magyarország (ahogy a Mól esetében is) az MVM-csoportnál a rendszerirányítás tevékenységi függetlenségét az integrált vállalatcsoporton belül rögzítő ITO (Independent Transmission System Operator) modellt választja az Európai Unió Hl. liberalizációs csomagjában a hálózatüzemeltető szervezet és a nemzeti energiatársaság viszonyát rögzítő megoldások közül, a hazai szabályozási környezet változásával is összhangban. M.Gy. Az atomenergia versenyképes! Az atomerőművekben megtermelt elektromos energia olcsóbb lehet a széndioxid-elnyelő és tároló rendszer nélkül működő széntüzelésű, illetve a földgáztüzelésű erőműveknél, ha alacsonya beruházási hitelek kamata, illetve ha a szén-dioxidkvóták ára tonnánként 30 dollár körül alakul - derül ki az OECD mellett működő International Energy Agency (IEA) és Nuclear Energy Agency (NEA) közös jelentéséből. A helyi körülményektől függően a széf és a vízi energia is versenyképes lehet az áramtermelésben - jelenti ki a 21 ország 190 erőművének adatait feldolgozó dokumen tűm. Hangsúlyozza továbbá, hogy a következő években számos tényezőtől függ majd az elektromos energia ára, a legnagyobb mértékben a kamatoktól, kevésbé az üzemanyagáringadozásoktól és C02-kibocsátás költségeitől, de az említetteken túl például a rendelkezésre állástól, élettartamtól, a beruházás időtartamától, a leszerelés és hulladékkezelés költségeitől is A jelentés alaperőmű üzemmódot feltételezve villamosenergiatermelési egységköltségben (levelised cost of electricity, LCOE USD/MWh) hasonlítja össze a 2015-re üzembe lépő beruházások során meg valósuló különböző technológiákat A tanulmány legfőbb tanulsága, hogy nincs olyan technológa, amely a világon mindenütt garantáltan előnyt élvezhetne versenytársaival szemben. Az IEA és a NEA a költségeik összehasonlítását segítő standardizálások alapján arra a következtetésre jutott hogy ötszázalékos diszkontrátánál (adod időpontban érvényes kamatszint) atomenergiával lehet legolcsóbban áramot termelni, ezt követik a széndioxicfelnyelés nélküli szénerőművek. Tízszázalékos rátánál már az utóbbiak és a kombinált ciklusú gázerőművek is olcsóbban termelnek az atomerőműveknél - az atomerőművek na& tőkeigényű és beruházási költségei és a hosszú építési idő miatt (tehát a jelenlegi hosszú és bonyolult engedélyezési eljárás egyszerűsítése nemcsak a kisebb bürokrácia miatt fontos, hanem közvetlen hatással van a megtermelt áram árára is). Nagy a bizonytalanság a jövőben valószínűleg kötelezően bevezetendő vagy klímavédelmi szempontból nagyon ajánlott széndioxid-elnyelő és tároló rendszerek költségeit illetően, ami meghatározó lehet a technológiák versenyében. Területi összehasonlításban az atomerőműben termelt áram Európában 62 USD/MWh (ez 200 Ft/USD középárfolyamot feltételezve 12,40 Ft/kWh), míg az amerikai kontinensen és Ázsiában 49 és 33 USD/MWh lesz 5% kamat esetén, 10% kamatnál ezek az árak 105 (21 Ft/kWh), 75 és 49 USD/MWhta nőnek. Egy atomerőmű átlagos beruházási költségét a tanulmány 4100 USD/kWe (820 OOO Ft/ kWe) értékre becsüli, míg az OECD országokban megtermelt atomerőművi áram érdekes módon a legdrágább Magyarországon lesz (82 USD/ MWh - 16,40 Ft/KWh - összehasonlításként: a paksi áram ára 2005-ben 8,32 Ft/KWh volt, 2010ben eddig 1106 Ft/KWh). Ausztráliában, Ázsiában, DéfAfrikában és az Egyesült Államok egyes részein a rendelkezésre álló olcsó szén vonzó lehet az alacsony szállí tási költség miatt, ha nem veszik figyelembe a klíma- és környezetvédelmi követelményeket - de ez utóbbiakat egyre nehezebb elkerülni a fokozódó társadalmi nyomás miatt A földgáz előnye a rugalmasság és a viszonylag kis C02- kibocsátás, hátránya a magas üzemanyagár és a nem kielégítő ellátásbiztonság Az atomenergia mellett szól, hogy megbízhatóan nagymennyiségű áram előállítására képes kis C02-kibocsátás mellett hosszú távon stabil árakon, ugyanakkor a befektetés finanszírozása kockázatot jelenthet elhúzódó beruházás esetén. Megoldandó továbbá a végleges hulladékelhelyezés, az általános és nukleáris biztonság és a proliferáció kérdése. Az adatokból az anyag készítői azt a következtetést vonták le, hogy az egyes áramtermelő technológiák versenyképessége nagymértékben függ a mindenkori kamatszinttől, kisebb, de jelentős függés tapasztalható az előrevetített szén-dioxid-kibocsátás árától, a gáz- és szénáraktól - az atomenergia függése a tüzelőanyag árától nem meghatározó. A megújulok vonatkozásában nagy hatással van az árra az ország- és helyspecifikus rendelkezésre állás - ami jelenleg offshore (belső-szárazföldi) telepítésű szélerőműveknél 21-41%, tengerparti erőművek esetében 34-43%, míg fotovoltaikus napenergia-termelésnél mindössze 10-25% (a paksi atomerőmű rendelkezésre állása 85% körül van). A jövő technológiáinak kiválasztásánál nagy szerepet játszik majd a finanszírozási forrásc hozzáférhetősége és a beruházások kocki zatát csökkentő nemzeti támogatási politikt és hitelgarancia-rendszer. Az ellátásbiztonsá, megteremtése fontos szempont a legtöbl OECD országban, ezért a kormányok energetikai döntéseinél meghatározó szerepet játszit majd a jövőben is. Dr. Szerbin Páve.
