Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-01-01 / 1. szám

6 2010. január mvm paksi atomerőmű Folytatás az előző oldalról Szécsényi Zsolt, rfo, csoportvezető Parkó Tamás, rfo, reaktorfizikus Elektronikus személyi dózismérők metrológiai ellenőrzése a paksi atom­erőműben A paksi atomerőműben az elektroni­kus személyi dózismérést alkalmazzák az operatív dozimetriai ellenőrzésre. A műszereknek a kalibrálását eddig egyesével végeztük, ami lassú és körül­ményes volt. Elkészült egy kalibrátor, amely tulajdonképpen egy mérőauto­mata. A berendezésnek a sugárzási terét mértem ki másodlagos etalonokkal, és vezettem vissza a mérési eredményeket a nemzeti etalonra. A kalibrátor haszná­latával jelentősen felgyorsult az elektro­nikus személyi dózismérők kalibrálása, illetve hitelesítése. Károlyi Károly, dro, vezető mérnök Szolnokon, a Repülőtiszti Főiskolán sze­reztem villa­mosmérnöki diplomát. Az erőműbe 2002- ben kerültem a sugárfizikai la­borba, ahol azó­ta is dolgozom. Tavaly reaktortechnikai szakmérnök­ként végeztem a Műegyetemen. Tol­nán lakunk, feleségem ott dolgozik a gimnáziumban. Van egy tizenegy éves fiunk, Gergő, készül a gimnáziumba. Nagy hobbim a mountain bike, idén több mint 6000 km-t tekertem hegyen­völgyön. Nagynyomású előmelegítők tömítőegy­­ségének átalakítása Az új nagynyomású előmelegítők vízkamra-búvónyílásainak tömítőegy­­ségei nem elégítik ki a gyors, szak­szerű karbantartás feltételeit - ezt jeleztük is. Az üzem közben sorozatos membránkifújásokat csak nehezen és sok időráfordítással lehetett meg­szüntetni. Szilárdsági számításokkal igazoltuk, hogy az új tömítőegység­­hez szükséges felszabályozási mű­veleteknél csak a minimális értéket használunk el a karimák tartalékaiból - kielégítve az üzemidő-hosszabbítás feltételeit is. Főjavítás alkalmával be­épített tömítőegységnél az eltelt üzem­idő alatt tömörtelenséget nem észlelt az üzemvitel. Bunkóczi András, Erbe, nyugdíjas Az erőmű­höz 198ó-ban kerültem, a re­aktor- és készü­lék-karbantartó üzembe, majd a gépész-karban­tartás technoló­giai osztályon dolgoztam 2005- től nyugdíjazá­somig. Két felnőtt gyermekem van: Adrienn az MVM Kontónál, Roland a műszaki igaz­gatóságon dolgozik tanulmányai mellett. Természetkedvelő vagyok. Sok időt töltök a Duna-parton. Kikapcsolódásként futok, sétálok. Szeretem a komolyzenét, sokat olvasok. Lipták János, gmo, vezető berendezésmérnök Az erőmű be­ruházása során 1978-ban kezd­tem dolgozni a Gyár- és Gépsze­relő Vállalatnál, majd a Vegyép­­szer vállalatnál. A karbantartási igazgatóság mű­szaki előkészíté­si osztályára 1986-ban vettek fel, most is ott dolgozom. Két gyermekem van, akik jelenleg főiskolai tanulmányaikat foly­tatják. Kikapcsolódásként rendszeresen sportolok: kosárlabdázom, úszók, aszta­liteniszezek, síelek, vitorlázok. III. díjak Tesztelő készülék dízelvezérlő­­cseréhez A több mint 20 éves konstrukciójú - re­­lés - dízelgenerátor-vezérlőszekrények cseréjéhez készítettem tesztelő készüléket, melynek használatával a tesztelési idő kb. egy hónapról egy hétre rövidülhet A készü­lék a PLC-s vezérlés be-, illetve kimeneteit, valamint a PLC-ben futó program ellenőr­zését teszi sokkal egyszerűbbé. Ezzel időt és pénz takaríthat meg az erőmű. Harmat László, ao, művezető Az elsők kö­zött tanultam az ESZI-ben (1986- 89), s mivel ak­kor az erősára­mú berendezés­szerelő szakon csak szakmun­kás képzés volt, a Vak Bottyán Gimnáziumban érettségiztem. A technikumot a pécsi Zi­­pernowskyban végeztem el, idén informa­tikus mérnök diplomát szereztem. 1989-től dolgozom az erőműben. Kezdetben műsze­rész, majd csoportvezető lettem. 2007-től vagyok művezető. Energiamegtakarítási lehetőségek vizsgálata a hűtöttvíz-rendszeren Az erőmű klíma- és szellőzőgépeit és az irodai fancoil rendszereket egész évben a külső hőmérséklettől függően 7 °C-os hűtött vízzel kell ellátni, amit az Eü. épület melletti hűtőgépházból biztosítanak. A hűtöttvíz-rendszer hasonló módon van kialakítva, mint a távfűtő rendszer, csak abban nem forró víz, hanem hideg víz kering. Pályamunkám ennek a rendszernek az üzemeltetési optimalizálásával fog­lalkozik, amely tulajdonképpen azt je­lenti, hogy hogyan és mennyi villamos energiát lehet megspórolni műszaki átalakításokkal vagy az üzemeltetés megváltoztatásával. Fenyvesi Csaba, kto, üzemviteli technológia vezető A Budapesti Műszaki Egyete­men végeztem, mint repülőgé­pész mérnök, majd az erőmű­­ves ismereteimet a BME különbö­ző karain szak­mérnöki képzés keretem belül fej­lesztettem. Az erőműben 1996 óta vagyok. Két gyermekem van, egy 11 éves kislány és egy 16 éves fiú. Feleségem a DM Terü­letfejlesztési Alapítványnál dolgozik. Több hobbim is van, a sport és a vitorlázórepülés talán a legfontosabbak. Reaktorvédelmi működést követő turbinakieséselmaradás vizsgálata APROS termohidmulikai kóddal Az APROS (Advanced PROcess Simula­tor) egy termohidraulikai szimulációs prog­ram, mely képes reaktorfizikai számítások elvégzésére is. A kód reaktoreleme egydi­menziós, két energiacsoportos, hat késő­neutron csoportos reaktorfizikai modellt tartalmaz. A termohidraulikai modellhez kapcsolva az egész rendszer viselkedése vizsgálható mind üzemi, mind üzemzavari szituációkban. Egy kézi ÜVl-et követő tur­­binagyorszáró zárási hibája miatti üzem­zavar és az ennek következtében fellépő túlhűtés hatásait vizsgáltam. A kapott ered­ményeket összehasonlítottam az AEKI által már korábban elvégzett és burkolóesetnek tekintett gőzvezeték-töréses elemzésekkel, hogy rekritikusság szempontjából esetleg komolyabb következményekkel jár-e az „egy turbinakiesés-elmaradás” esete. Hanoi Ferenc, feo, elemző mérnök A Budapesti Műszaki Egyete­men gépészmér­nökként végez­tem 1999-ben és turbinagépész­ként sikerült el­helyezkednem az atomerőműben. Reaktortechni­ka-szakmérnök lettem 2003-ban. Feleségemmel Pakson élünk. Hobbim a horgászat, a helyi hor­gászegyesületnél versenyszervezői felada­tokat látok el. A teleszkópos Sipping berendezés hőtechnikai vizsgálata hűtés­kimaradással járó esetekre A kazetták inhermetikusság-vizsgá­­latára használt teleszkópos Sipping be­rendezés üzemzavari állapotait vizsgál­tam. Az eljárás során kialakulhat olyan üzemzavari állapot, amikor a berendezés kényszerkeringetése megszűnik. Kiemelt jelentősége ennek követő kazetták esetén van, hiszen ekkor - a geometriai kialakí­tás miatt - a kazettán keresztül természe­tes konvekciós hűtés sem alakulhat ki. A keletkező remanens hő csak a kazetta palástfelületén keresztül tud távozni. Vizsgálatom célja annak meghatáro­zása volt, hogy a kényszerített áramlás megszűnése esetén, milyen átrakóme­dence-hőmérséklet és remanens telje­sítmény esetén alakul ki olyan állandó­sult kazetta-hőmérséklet, amely mellett a kazettában forrás nem lép fel. Tarczal Lajos, feo, elemző mérnök A Budapesti Műszaki Egye­tem Gépész­­mérnöki Karán, energetikai mérnök szakon végeztem 2006- ban. A fejlesztési és elemzési osz­tályra 2007-ben pályakezdőként kerültem elemző mérnöki munkakörbe. Levelező képzésben jelenleg is a BME-n tanulok, így ez szabadidőm nagy részét kitölti. Megoldási javaslat a gf szintszabályozó szelepeinek karbantartási költségei csök­kentésére, élettartamának növelésére A gőzfejlesztők tápvízrendszeri szintsza­bályozása jelenleg a 3. generációs Fisher szelepekkel történik. Az atomerőmű táp­vízrendszerébe kiválasztott rendszersza­bályozás a fojtó szabályozás elvére épül. A nyomóoldali túlnyomás csökkentésével a rendszer mechanikai igénybevétele csök­ken, ami a rendszer élettartamát növeli. A több fokozatú szivattyúknál kiszerelünk egy járókereket, akkor a nyomáskülönb­séget a minimálisra csökkentjük. Ezzel a megoldással -1-1,5 milliárd Ft megtakarí­tás érhető el. Odor Ervin, fko, osztályvezető Ozsvárt D. Péter, Ifig, főkoordináló A technikum elvégzése után gépészmérnö­ki diplomát szereztem. Az erőmű az első munkahelyem immár 20 éve. A pályám kez­detén szereltem reaktort, majd osztályvezetői feladatokat láttam el 11 évig a karbantartási igazgatóságon. Fe­leségem tanítónő, 3 gyermekünk van. Dicséretek Teljesítménynövelő átalakítások a paksi atomerőmű K-22044-1M2 és a K-220-44-3M tip. turbináinál Az eddigi teljesítménynövelési átalakí­tások eredményeként a turbináink névle­ges teljesítménye 250 MW-ra nőtt. Továb­bi teljesítménynövelésre van lehetőség a nagynyomású részen: a ház átalakítása hétfokozatúvá (+ 2MW), méhsejttömíté­­sek beépítése (+1 MW). A korábbi szer­ződéses árak, illetve becslések felhasz­nálásával elvégzett árkalkuláció alapján az előbbi 2,5 év alatt, az utóbbi 1 év alatt megtérülő beruházás lenne. Petovári Zoltán, Erbe, vezető szakértő A GYGV-nél kezdtem dolgozni 1976-ban Pakson. Külföldön a KKW Nord atomerő­műben turbina szerelésvezető­ként, majd Pak­son is az l-ó. sz. turbináknál. Az Erbe, majd a PAV dolgozója lettem. Részt vettem a „bővítésben”, majd bizton­ságnövelő intézkedésekkel foglalkoztam. A műszaki felülvizsgálati tervek készítésekor csoportvezető voltam. A turbinaretroflton dolgoztam 1996-tól 2003-ig, ebből három évig projektvezetőként. Azóta is a turbina teljesítménynöveléssel járó átalakításainak vagyok a beruházója, jelenleg a gmo-nál, A rektorana­lízis csoportban 1988 óta dol­gozom. Reak­torfizikusként kezdtem, később csoportvezető lettem. Az utóbbi időben a pálya­munkák készí­tésében főleg ötletekkel, tanácsokkal irányítóként ve­szek részt, a munka jelentős részét fiatal tehetséges kollégáim végzik. Nős vagyok, a feleségem szintén műszaki területen dolgozik. Két gyermekünk van, mindket­ten örökölték a műszaki, természettudo­mányos érdeklődést. Budapesten, a Műegyetemen végeztem mér­nök-fizikusként 2002-ben. Ez az első munkahe­lyem. Jó érzés, hogy bíznak ben­nem, ellátnak feladatokkal. Nős vagyok, Tamás és Dénes fiaink az elsők, most velük foglal­kozunk. Az iskoláimat Pécsen végez­tem. Tanulmá­nyi szerződés miatt kapcsolat­ban voltam az erőművel, dip­lomamunkám is itt készült. A karbantartáson 1988-tól dol­gozom, 1993-tól üzemvezetőként, majd 2004-től jelen munkakörömben. Idő közben mérnök-közgazdász lettem. Fele­ségemmel is az erőműben ismerkedtem meg, két kislányunkkal élünk kiegyensú­lyozott családi életet. 2007 végétől nyugdíjasként, az Erbe alkal­mazottjaként. Mechanikus regisztráló- és megjelenítő műszerek kiváltása Az erőműben alkalmazott mechanikus megjelenítő műszerek kiváltása egy teljes irányítástechnikai rekonstrukció alap­ját adó technikai háttérrel. Ezen szoftver és az National Instruments által gyártott mérésadatgyűjtők segítségével könnyedén létrehozható egy olyan rendszerfeiügyeleti eszköz, amely akár egy turbinagépcsoport - és annak paramétereivel, reteszeivel, esetleg a későbbiekben akár védelmeivel együtt - minden szükséges információját megosztja az operátorral. Mach Gyula, iüo, ügyeletes műszerész Középiskolai tanulmányaimat az ESZI-ben vé­geztem. Az erő­műben kezdtem dolgozni, a forgá­csoló- és hőkeze­lő gépek villamos karbantartásával foglalkoztam a gszo-műhelyben. A jelenlegi munkahelyemre 2006 novem­berében kerültem. A paksi atomerőműben használt töltettervező kódok validációja, karbantartása A KARATE rendszer GLOBUS moduljá­nak számítási eredményeit hasonlítottam össze a mérési adatokkal, majd a C-PORCA eredményeit a GLOBUS-eredményekkel. Az összehasonlítás 52 töltetre és az azokra vonatkozó indítási, illetve in core mérések­re terjedt ki. A programrendszer előnye az automatikus inputgenerálás a nyers mérési adatok alapján, és a validáció gyors elvégzése más szimulátorkódok alkalma­zása esetén. Kapcsolódik a teljesítmény­emeléshez a mérnöki tényezők előálh'tása kapcsán, illetve a biztonsági növeléshez a reaktorfizikai keretparaméterek bizonyta­lanságának meghatározása révén. Dr. Korpás Lajos, rfo, reaktorfizikus A József Attila Tudományegye­temen szereztem fizikus diplomát 1983-ban, ettől az időponttól kezdő­dően az erőmű­ben dolgozom. A Budapesti Mű­szaki Egyetemen kaptam reaktor­­technikai szakmérnöki diplomát, majd ugyanitt egyetemi doktori fokozatoL Két fiam van, az idősebb végzett közgaz­dász, a kisebbik programtervező informa­tikusnak tanul. A WER440 gőzfejlesztő hőátviteli modellje és a hőátvitel elemzése A diplomamunkám rövidített változa­tával pályáztam. A gőzfejlesztő hőátadó felületére rakódó korróziós termékek ese­tenként javíthatják a gőzfejlesztőben a hő­átviteli folyamatokat, illetve a hőcserélőkre jellemző k-F szorzatot. A problémát olyan részletességgel sikerült modellezni, hogy az arra épülő szimulációs szoftver alkalmassá tehető a gőzfejlesztők további komplex hőtechni­kai elemzésére, illetve mellőzni lehetne bizonyos, az eddig külső segítséget igény­be vevő drága elemzőmunkákat. Az alko­tói pályázatra abban a reményben nyúj­tottam be ezt az alkotást, hogy lehetőleg új továbbfejlesztési irányvonalak jelen­hessenek meg, illetve hogy feltárjam az eddig elvégzett munkában rejlő további lehetőségeket. —>

Next

/
Oldalképek
Tartalom