Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-03-01 / 3. szám
10 2010. március paksi atomerőmű A diagnózis: Paks tudott újat mutatni! A NAÜ diagnosztikai projekteseinek látogatása Pakson Ipar a város egyik oldalán, nagy domb a közepén, gumigyár a másik végén. És persze valahol ezek között a Dunaújvárosi Főiskola, népszerűbb nevén a DUF. Itt került megrendezésre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) atomerőműves diagnosztikai rendszerekkel foglalkozó kutatási projektjének soron következő munkatalálkozója. Erről faggattuk dr. Eiler János műszaki főszakértőt a PA Zrt.-től és Glöckler Oszvaldot, a NAÜ folyamatirányítási területének tudományos titkárát íme az eredmény: A NAÜ tevékenysége nemzetközi szinten többrétű: konferenciákat szervez, kiadványokat jelentet meg, de számos projektet is koordinál. Ezen projektek egyike az atomerőműves diagnosztikával, illetve diagnosztikai rendszerekkel foglalkozó ún. Coordinated Research Program, azaz Koordinált Kutatási Program. A NAÜ szerepe itt az, hogy egy számos országot érintő kutatást koordinál, bár pénzügyi támogatást nem ad a projekthez, mely 4 fő témakört vonultat fel: (1) on-line állapotmonitorozás, (2) fejlett jelfeldolgozási és analízistechnikák, (3) reaktor jel-zaj analízis és (4) mechanikai rezgés/akusztikus monitoring technikák. De miért is van szükség diagnosztikai kutatásokra? A válasz egyszerű: az erőművek öregszenek, ezért fontos az, hogy a berendezések állapotáról megfelelő információval rendelkezzenek az üzemeltetők. Mindenképpen pozitív az is, ha a már megindult problémák alakulását előre tudják jelezni, ha nem várják meg, amíg nagyobb baj történik. Ezt segítik elő a diagnosztikai rendszerek. A világ atomerőművei esetében jelenleg 25-28 év az átlagéletkor. Egyre nagyobb szükség van ebben a korban a monitorozásra, a diagnosztikára, hiszen az erőművek végső soron hasonlítanak az emberi szervezetre: az embereknek, ahogy idősödnek, egyre többet kell orvoshoz járni, az erőműveknél pedig egyre több vizsgálatra van szükség. Nem meglepő módon a közeljövőben több megfigyelésre lesz szükség Pakson is, akárcsak a többi erőmű esetében. A DUF-ra most több országból érkeztek vezető kutatók, hogy egyeztessenek, illetve összeállítsák a készülő kutatási jelentés egyes részeit amerikaiak, oroszok, kanadaiak, dél-koreaiak, csehek, japánok, angolok, norvégek és svédek mind jelen voltak A munkacsoportok évente kétszer találkoznak, addig a résztvevők otthon kutatnak - mindenki a maga területén. A DUF-on tartott egyhetes, kutatáskoordinációs találkozón a magyar oldalt - több más kolléga mellett - Pór Gábor docens (BME/ DUF), Végh János tudományos igazgató (KFKI AEKI) és Kiss Gábor csoportvezető (PA Zrt.) képviselte. Jelenleg a diagnosztikai projekt utolsó évében járunk, 2010 végén fejeződik be a folyamat. A változó helyszíneken rendezett találkozók közül a következő Washington államban lesz a Pacific Northwest National Laboratory-ban. Mikor lezárul a projekt, a NAÜ kiadja a vonatkozó „kutatási jelentést” 2011-ben. A diagnosztikai „kutatási jelentés” nagy előnye, hogy ötleteket adhat mind a 30, atomerőművel rendelkező NAÜ-tagország szakemberei számára. A jelentés egyébiránt ingyenesen letölthető lesz a szervezet weboldaláról. De vissza a jelenhez: a DUF mellett természetesen a paksi atomerőmű sem maradhatott ki a szakembercsoport programjából. Az erőműben tett látogatás során dr. Eüer János és Kiss Gábor fogadta a nemzetközi vendégcsoportot. A szokásos látogatókör megtétele után megmutatták a kutatóknak a paksi erőmű diagnosztikai rendszereit is. A diagnosztikai laborban egy mini-előadássorozat várta a NAÜ projekteseket, majd a Karbantartó és Gyakorló Központban tett látogatás következett. A legtöbb résztvevő nem ismerte a WER-erőműveket, így kiemelt érdeklődéssel fogadták az újdonságokat, és nagyon tetszett nekik, mikor bemászhattak egy WER-gőzfejlesztőbe. A paksi erőmű büszke lehet arra, hogy itt sikeresen és konstans módon működik az a fajta monitoring, illetve diagnosztika, melyről fent már esett szó. Nem minden erőműben van ugyanis sikeres alkalmazása ennek a fajta monitoringnak. Ahogy az Eiler/ Glöckler szakemberpáros fogalmazott a diagnosztikai berendezések konkrét alkalmazása és működése Pakson jelen van, állandó része az erőmű működésének A jövőre nézve többféle szerepet is kaphat a monitoringrendszer, konkrétan az üzemidő-hosszabbításban is fontos tényező lehet, hiszen a jelenben elvégzett diagnosztika és monitoring segít a jövőbeli folyamatok megbecsülésében. Ezért is összegzett úgy a NAÜ-s szakértő, hogy a monitoringrendszer kiépítése hosszú távon jó befektetés volt Simon Zoltán Villamosenergia-ipari vegyészeti továbbképzés A Paksi Atomerőmű Zrt vegyészeti főosztálya ötödik alkalommal szervezte meg a víllamosenergia-ipari vegyészeti továbbképzést a Hotel Orchideában 2010. március 4-5-én. A rendezvényt Cziczer János üzemviteli igazgató nyitotta meg. A továbbképzésen 75 fő vett részt a magyarországi erőművekből és a víz-, gáztechnológiával foglalkozó hazai és külföldi beszállítók képviseletében, a rendezvény szervezője Doma Árpád és Rozmanitz Péter. Az első nap levezető elnöke dr. Schunk János (PA Zrt.) és Nagy Márton (Dunamenti Erőmű Zrt) volt a következő előadások hangzottak el: • Németh Enikő (PA Zrt.): A paksi atomerőmű szekunder köri közegeinek korróziótermék-vizsgálata ICP-OES készülékkel, • Juhász Ilona (Mól): Erőművi kenőanyagok állapotvizsgálata, • Varjúné Baracska Ilona (PA Zrt): Olaj-és gázvizsgálatok a paksi atomerőműben, • Rácz Ferenc (GENA Kft.): Hűtőtomyos hűtés, vízkezelés tapasztalatai, • Hilt László (NAICO Kft.): Nagynyomású tápvízrendszerek korszerű korrózióvédelme a NALCO - 3DTfB technológiával, • Baczoni András, Székely István (NALCO Kft.): Új technológiák a hűtőrendszerek stressz alapú vezérlésére, • Justyna Warczok, Michal Jurkiewicz (DOW): Átfogó vízkezelési és egyéb technológiai megoldások, • Kovács Gábor (HACH LANGE Kereskedelmi Kft): Erőművi online és laboranalitikai műszerek - áttekintés, oldottoxigénmérés - új lumineszcenciás Orbisphere oldott oxigén mérőműszerek, • Bolla Gábor (Lab-Comp Kft.).: Laboreszközök és műszerek erőművi vizsgálatokhoz, • Cserháti András (PA Zrt.): A paksi atomerőmű bővítésének lehetőségei. A második napot Elter Enikő (PA Zrt.) levezető elnök nyitotta meg. A következő témakörök kerültek sorra: • Lozsi Gábor (PA Zrt.): Új pótvíz-előkészítő technológia kiválasztása, • Boza István (Mátrai Erőmű Zrt): Hibrid hűtőrendszerek új, 600 m3/h teljesítményű pótvíz-előkészítőjének üzemviteli tapasztalatai a Mátrai Erőmű Zrt.-nél, • Otterbein János (PA Zrt.): Membránszűrési tapasztalatok a technológiai bórsavoldatok tisztításában, • Paszera András (Messer Kft.): Vízkezelési technológiák erőművekben - ipari gázokkal. Az előadásokat követően kerekasztalbeszélgetés következett, ahol az erőművek beszámoltak az aktuális megoldott és megoldandó feladataikról. A budapesti erőmű a nagynyomású kazán tápvizének lúgosítása, trisó kiváltásáról elhangzott beszámolóját követően ezekkel a feladatkörökkel további témaként foglalkoztak a továbbképzés résztvevői. A közreműködők egy része látogatást tett az atomerőműben. A jelenlévők nagyon hasznosnak tartották a továbbképzésen elhangzott előadásokat és a további személyes információcsere ilyen szervezett lehetőségét az iparági szakemberek között. Az évenkénti további szervezési munkát továbbra is igényeli a vegyészeti szakma a paksi atomerőműtől, az iparág meghatározó gazdasági egységétől. Orbán Ottilia, vegyészeti főosztály Időszakos tűzvédelmi> munkavédelmi és baleset-elhárítási oktatás az atomerőműben 2010-ben is lezajlott az évenként szokásos tűzvédelmi, munkavédelmi és baleset-elhárítási oktatás. Az oktatás célja a munkavégzés során alkalmazandó alapismeretek felfrissítése, illetve szinten tartása, az új információk (például belső szabályozási vagy jogszabályi változások) ismertetése, valamint az elmúlt év tapasztalatainak, tanulságainak közzététele. A munkavállalók beosztásuknak megfelelően (azaz attól függően, hogy vezető vagy műszaki beosztású, illetve adminisztratív állományú munkavállalók-e) különböző tartalmú és mélységű képzésben részesültek. Az előadások februárban és márciusban, különböző időpontokban zajlottak, így segítve elő, hogy mindenki össze tudja egyeztetni a napi feladataival a kötelező képzés teljesítését. Az egyes szakterületekhez tartozó előadásokat Lukács Tamás tűzvédelmi mérnök (munka- és tűzvédelmi osztály), Hajnády György munkavédelmi főelőadó (munka- és tűzvédelmi osztály) és Herman Áttila szervező-tervező mérnök (baleset-elhárítás) tartották. A tűzvédelmi előadás a következő fő területeket fogta át: • az atomerőmű 2009. évi tűzvédelmi helyzete, • tűzesetek rövid bemutatása, • ellenőrzések tapasztalatai, • aktualitások, • tűzriadó gyakorlat Közlekedési utat keresztező kábelek, vezetékek feletti átjárás szabályos megoldása Az elmúlt év tűzvédelmi szempontból is eredményes volt, mivel nem történt tűzeset Az előadásból kiderült, hogy az automatikus tűzjelzések túlnyomó része elektromos meghibásodásokra vezethető vissza. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy akár még egy odaégetett pirítós is aktiválhatja a füstérzékelőket A tűzvédelmi ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az adott munkaterületeken dolgozók időnként megfeledkeznek arról, hogy a tűzoltói felvonulási területeket (például a habbeöntő nyüások vagy a tűzcsapok előtti területet) szabadon kell hagyni, azokat sem járművekkel, sem munkaanyagokkal nem szabad eltorlaszolni. Az aktualitások keretében szó esett a kézi tűzoltó berendezések cseréjéről (ez minden héten hétfőtől csütörtökig 0700- 0830 között lehetséges) és ellenőrzéséről (ami negyedévente kötelező), a területbejárásokról és a vezetői ellenőrzések tűzvédelmi szempontjairól. Ezenkívül a liftből mentés statisztikái, tanulságai is ismertetésre kerültek. A munkavédelmi előadás a munkavédelemre vonatkozó szabályok rendszerének áttekintése után tájékoztatást nyújtott az atomerőmű munkavédelmi szabályozásának változásairól. A változások a következő területeket érintik: • veszélyes munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezése (munkavédelmi szabályzat, 12. számú melléklet), • az átlátszó vagy áttetsző ajtók, kapuk törés elleni védelme, • a veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök ellenőrző felülvizsgálata (FEL002 eljárásrend), • az azonos munkaterületen dolgozó, különböző PA Zrt.-s szervezetek és/vagy vállalkozók alkalmazásában álló munkavállalók munkavégzésének összehangolása, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségek, • a segédmotoros kerékpárok és kerékpárok felszerelése, illetve az azokkal történő közlekedés, • a pszichoszociális kockázatok, kiemelten a munkahelyi stressz, • a beszállással végzett tevékenységekre vonatkozó belső szabályozás rendje, engedélyek formátumai (FIB401 eljárásrend). Az előadás második részében az elmúlt év munkabaleseteinek és munkavédelmi ellenőrzéseinek tanulságai kerültek terítékre. A három napon túli munkabalesetek számának alakulásában 2009-ben is folytatódott az évek óta tartó, örvendetes csökkenő tendencia. Az elcsúszás, az elesés és a zuhanás a leggyakoribb munkabaleseti ok mind az atomerőműben, mind az európai tagállamokban a három napot meghaladó munkakieséssel járó munkabalesetek között. Az elcsúszási és elesési munkabalesetek megelőzhetők a következő szempontok biztosításával: • a problémás területek felderítése, • kockázatértékelés (megfelelő intézkedések, visszaellenőrzés), • megfelelő megvilágítás, jó láthatóság, • biztonságos padlóburkolat, lépcsők sérülésmentessége, • rend és tisztaság biztosítása a munkahelyen, • akadálymentes közlekedési útvonalak (kábelek vezetése), • előírásoknak megfelelő lábbelik használata, • síkosság megszüntetése, csúszásmentesítések, • biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazása, • foglalkoztatottak felelőssége (oktatások, utasítások betartása), • körültekintő, figyelmes közlekedés. Lépcsőszakaszok figyelemfelhívó jelölése Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a munka- és tűzvédelmi osztály honlapján az oktatáshoz kapcsolódó további hasznos anyagok (stresszkezelési technikák, szemtorna, veszélyjelzések stb.) érhetők el, illetve tölthetők le. A baleset-elhárítási előadás - az előző szakterületek tematikájához hasonlóan - a veszélyhelyzet-kezeléssel kapcsolatos alapismereteik áttekintéséből és az elmúlt év tapasztalatainak ismertetéséből állt. Az előbbi keretében az Irányítási Rendszer Kézikönyv függelékében található Átfogó Veszélyhelyzet-kezelési és Intézkedési Terv (ÁVfT) legfontosabb részei kerültek áttekintésre. így az atomerőmű területén tartózkodók védelme érdekében tervezett intézkedések, illetve az ehhez rendelt eszközrendszer. A szabályozásokban leírt gondolatokat a lényegre koncentrálva, az elmúlt év - elsősorban a gyakorlatokon szerzett - tapasztalataival kiegészítve hangzott el. Az előadó felhívta a figyelmet: a képzésnek az is célja, hogy mindenki vegye sorra mindazokat a tennivalóit, amelyeket akár gyakorlaton, akár valós eseményben ismernie és követnie kell. Bemutatta azokat a forrásokat is, ahol az érintett témakörök részleteikbe menően és témakörönként is elérhetők. A szervezők felhívják mindazoknak a munkavállalóknak a figyelmét, akik még nem vettek részt az ez évi időszakos tűzvédelmi, munkavédelmi és baleset-elhárítási oktatáson, hogy pótoktatást egységesen minden állomány részére március 25-én, 08.00 és 10.00 órakor tartanak. Prancz Zoltán
