Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-03-01 / 3. szám

8 2010. március äk. mym paksi atomerőmű Paks-Loviisa műszaki szeminárium A paksi és a loviisai atomerőmű régóta szoros szakmai és baráti kapcsolatot ápol A rendszeres eszmecserék keretében 2010. február 10-12-e között a finn szak­emberek a paksi atomerőműben cserélték ki tapasztalataikat magyar kollégáikkal. A tizenhárom fős finn delegáció többek között a vezetés, az irányítástechnika, a karbantartás és munkatervezés, a minőségirányítás, az üzem­anyag-kezelés, a sugárvédelem és a képzés terén beszélte meg az aktuális tapasztalatokat a felelős paksi szervezetek képviselőivel. A többnapos program szervezője Faragó Péter, a finn-magyar kapcsolatok felelőse volt A találkozót február lOén délelőtt Hamvas István műszaki vezér­igazgató-helyettes nyitotta meg. Elmondta, hogy a hasonló, szovjet-orosz tervezésű blokkok mű­ködtetésére vonatkozó tapasztalatok megosztása, a partnerség mára a két atomerőmű dolgozóinak barátságává vált A szoros, mindennapi kapcsolat ellenére mindig tud újat mondani egymásnak a két fél, ami a sikeres együttműködés záloga. A loviisai atomerőmű 2009. évi üzemeltetési tapasztalatait átfogóan Markku Tiitinen igaz­gatóhelyettes foglalta össze. Elmondta, hogy az atomerőmű üzemeltetője, a Fortum, egy vezető észak-európai energetikai vállalat Termelésének 46%-a nukleáris, 44%-a víz, 10%-a hőerőműből származik. Mindezt lebontva kiderül - hangzott el -, hogy 48% a megújuló, és összesen 90% a szén-dioxid-mentes felhasznált energiaforrás aránya. A tavalyi kiemelkedő év volt Loviisában: a két, egyenként nettó 488 MW villamos teljesít­ményű blokk 8,55 TWh áramot termelt 95,7%os teljesítménykihasználás, valamint 17,5 és 18,5 napos főjavítások mellett A holding és az atomerőmű szervezete is jelen­tős változáson esett át 2009 végén. Egyértelműbb lett a központ és a helyi szervezet közötti felelős­ségmegosztás, több posztra új vezetők kerültek, egyenletesebbé vált az erőmű korfája. Az üzem­viteli szervezetnél 160 fő, a karbantartáson 150 fő, a biztonsági szervezetnél 60 fő és a műszaki területen 38 fő dolgozik a biztonságos, megbíz­ható működés érdekében, míg több feladat a köz­ponthoz tartozik. Néhány kérdésre Tiitinen úr külön válaszolt- A loviisai atomerőmű több szempontból is élenjáró a nemzetközi nukleáris közösségben. Miért hasznos mégis ez a megbeszéléssorozat a paksi kollégákkal?- A nukleáris iparban fontos, hogy tanuljunk a kollégáinktól, más erőművektől. Számunkra a paksi tapasztalatok fontosak. Másrészt a paksi partnerekkel már jó kapcsolat alakult ki, köny­­nyen megértjük egymást, ami javítja az együtt­működést Természetesen más WER-erőművek­­be is ellátogatunk, ahogyan a paksi kollégák is kicserélik tapasztalataikat a többi erőművel. Ily módon egy nagyon hatékony információs hálózat alakul ki az atomerőművek között- Előadásában említette, hogy a múlt év végén bizonyos szervezeti változtatásokat hajtottak végre az Önök erőművében. Mi volt a változtatás oka és célja?- Sok esetben, például a Fortum legfelsőbb szint­jén és a loviisai atomerőmű élén is a személycserék a hosszú távú nyugdíjazási terv alapján zajlottak le. Több, most pozícióba került kolléga, mint én is, régóta az atomerőműben dolgozott, és az előző ve­zetők tervezett nyugdíjba vonulása miatt került új munkakörébe, fgy ez egyrészt egy generációváltás volt Másrészt természetes, hogy az új vezetőknek mások az elvárásaik, a látásmódjuk, és szeretnék, ha a munka eszerint folyna, ami hatással lehet a szervezeti egységekre is. Az új vezetők az alsóbb szinteken közvetlenül is igyekeznek egyértelmű üzeneteket közvetítem az elvárásaikról.- Melyek a loviisai atomerőmű legfonto­sabb stratégiai céljai?- Mindenekelőtt gazdaságosan és biztonsá­gosan szeretnénk üzemeltetni a két blokkot leg­alább a fennmaradó 20 évig. Másrészt társasági szinten új kapacitások építésében szeretnénk részt venni, illetve keressük a partneri lehető­séget közös tulajdonlásra más erőművekben. Mivel európai szinten a Fortum még nem iga­zán nagy vállalat, mindenképpen növekedni szeretnénk. A zárónapon csatlakozott a csoporthoz Arvo Vuorenmaa, a Fortum igazgatója is jelezve, hogy munkatársai szerint igen eredményesek voltak a paksi megbeszélések. Hadnagy L. Nukleáris Újságíró Akadémia Nélkülözhetetlen az objektív tájékoztatás Nukleáris Újságíró Akadémia indult 2010. február 25-én. A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete és az Országos Atomenergia-hivatal által szervezett Nukleáris Újságíró Akadémia, amelyet az atomener­gia hazai békés felhasználásának objektív és szakmailag megalapozott újságírói ábrázolása érdekében szer­veztek másodízben. A kétéves képzés keretében a magyar nukleáris ható­ságok, kutatóhelyek, intézmények vezetői adnak tájékoztatást, mutatják be létesítményeiket, alkalmat adva az éppen aktuális atomenergetikai kér­désekről is a tájékozódásra. Az első előadásra és bemutatkozásra Budapesten az Országos Atomenergia­hivatal székházában került sor. Dr. Ró­­naky József, az OAH főigazgatója tartott előadást „Az atomenergia szerepe Ma­gyarország és a világ elektromosenergia­ellátásában” címmel. Rónaky József többek között azt hang­súlyozta, hogy az energia évszázadát éljük, a XXI. század központi problémája az energetika. Az ener­getika kulcsszerepet játszik minden ország gazdaságában, a jövője, a környezet védelme, a klímaváltozás és a fenn­tarthatóság szempontjá­ból is. A világ fosszilis nyersanyagainak (olaj, gáz) nagy része politikai­lag instabil térségekben, országokban található, ez pedig külön felérté­keli a nukleáris energia termelését. A villamos energia kü­lön is meghatározó a mai és különösen a jövőbeni életünkben, miközben még most is 1,6 milliárd ember nem jut a vüágban vezetékes áramszolgáltatáshoz és nem jut hozzá azokhoz a civilizációs vívmányok­hoz, amik nekünk már természetesek. Van még hová fejlődni a villamosenergia­ellátásban. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a jelenlegi 6,5 milliárdos népesség 8-10 mtiliárdra növekedhet, ami ezzel párhu­zamosan ttihetetlen energiaigény-növeke­dést fog jelenteni. A lakosság 50%-os növekedése maga után vonja az energia 100%-os növekedé­sét és ezen belül - úgymond, ha semmi sem változik - az előrejelzések szerint a villamosenergia-igény 150%-kal fog növe­kedni. A fajlagos C02-kibocsátást viszont a negyedére kell csökkenteni. Tehát a világ energiabiztosítása az atomenergia szerepe nélkül megoldhatatian. Az atomenergia jelenlegi szerepét vizsgálva a világban a primerenergia-fel­használás 7 százalékát, a villamosener­­gia-termelés 14 százalékát adja most az atomenergia. A fejlett világ (Észak-Ameri­­ka, Európa, Délkelet-Ázsia, illetve Orosz­ország) esetében az arány még nagyobb. Az EU villamosenergia-termelésének 30 százaléka nukleáris erőművekből szár­mazik. 2008-ban a világon 438 nukleáris reaktor működött 372 gigawatt beépített teljesítménnyel és 44 állt építés alatt, ezek összteljesítménye 39 gigawatt. Az elmúlt években az atomerőműveket vizsgálva javult a biztonság, nőtt a rendel­kezésre állás. Elkezdődtek az élettartam­hosszabbítások, folyamatos volt a teljesít­ménynövelés. Folyamatosan leállítják az első generációs reaktorokat, ugyanakkor üzembe állnak a harmadik generációs reaktorok, és megkezdődött a negyedik generációs reaktorok fejlesztése. Az elmúlt időszakban jelentősen meg­változott az atomenergia megítélése, egyfajta nukleáris reneszánszról lehet beszélni. A világ számos olyan országában is atomerőmű építésén gondolkoznak, ahol korábban nem működött atomerőmű. Az atomenergia fejlődése töretlen Dél­­kelet-Ázsiában, reneszánszról beszélnek az USA-ban. India, Kína, Oroszország ro­bosztus atomerőművi programot indított. Dél-Amerikában újraindítják a nukleáris programot, és sok fejlődő ország atomerő­mű építését tervezi. Az unió országaiban is átértékelték az atomenergiát Az Európai Unióban az atomenergia jelentős szerepet kaphat a klímaváltozás elleni harcban. Új kezde­ményezések, hogy új nukleáris bizton­sági irányelvet fogadtak el, hulladék- és fűtőelem-irányelv készül. Az atomenergia felhasználása Ma­gyarországon: befejeződött a paksi atom­erőmű teljesítménynövelése, már mind a négy blokk elérte az 500 megawattos teljesítményt, valamint napirenden van az üzemidő-hosszabbítás és az új blokk/ blokkok építésének előkészítése. Ma­gyarországon az atomenergia szerepét tekintve politikai konszenzus tapasz­talható és kiemelkedő a helyi és erős a nemzeti támogatása. Az atomenergia környezeti értékeinek ismert, de nem elismert értékei: nincs légköri szennyezés, nincs vízi szennyezés, kevés területet használ, a szerves anyagok megőrzése nyersanyagnak, súlyos balese­tek csekély kockázata, kevés, biztonságo­san kezelt hulladék, nincs üvegházhatás, internalizált külső költségek. A következő 10-15 évben mintegy 6000 megawatt új erőművi kapacitás építésé­re lesz szükség Magyarországon, ezért nélkülözhetetlen az atomenergia további használata és továbbfejlesztése - hangsú­lyozta Rónaky József. WollnerPál Van jövője az atomenergiának! A FINE szakmai hétvégéje A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) szakcsoportja 2010. február 20-21-én Székesfehérváron tartotta hagyományos, az atomenergetika híre­it, fejlesztéseit áttekintő, egyben évérté­kelő és -tervező szakmai hétvégéjét Majd’ 60 fiatal fizikus, mérnök, dokto­­randusz, egyetemi hallgató - FINE tag és érdeklődő - hallgatta meg az elismert szakemberek előadását, beszélte meg a nukleáris energetikával kapcsolatos ob­jektív tájékoztatás feladatait. Brolly Áron (KFKI AEKI) a fenntartha­tóság és az üzemanyag-ciklus kapcsolatá­ról szóló előadásában az üzemanyagban termelődő plutónium és a másodlagos aktinidák felhasználása, visszaforgatása volt fókuszban. Elmondta, a Nemzetközi Energiaügynökség (NEA) regionális ösz­­szefogást sürget a kutatási hátteret bizto­sító és a nagy reaktorüzemeltető országok között. Horváth Ákos (KFKI AEKI) a magyar­­országi kutatás-fejlesztés jövőjéről szóló előadásban hangsúlyozta, fontos az ága­zat erősítése. Elmondta, a hazai K+F bázis nagyon hasznos volt az első négy paksi blokk építésénél, szükség van a kompe­tencia megtartására az üzemidő-hosszab­bítás sikeréhez és az új blokkok megfelelő előkészítéséhez is. Az OAH Tudományos Tanácsának javaslata egy stratégiai kuta­tási terv kidolgozását is tartalmazza. Boros Ildikó (BME NTI) az atomenerge­tika 2009-es eredményeit foglalta össze. 2010 elején 436 blokk üzemelt a világon összesen 370,4 GW villa­mos teljesítménnyel és 56 blokk állt építés alatt. A finn Olkiluoto-3 2012- 13 körül lesz kész, de további blokk építéséhez három helyszín van ver­senyben. Á Flamanville- 3 után már a következő két blokkjuk építését ké­szítik elő a franciák. Kí­nában 11 blokk üzemel és 20 épül; 2009-ben 9 építését kezdték el. Dél- Korea az Egyesült Arab Emírségekben (UAE) négy új APR1400-as blokkot építhet 2020-ig. Cserháti András (PA Zrt.) a paksi bővítéssel foglalkozó Lévai-projekt kapcsán beszámolt arról, hogy a munkacsoportok­ban némi strukturális és személyi változás történt. A feladatokat meghatározták, a költségterv elkészült, sok szerződés előkészítve. Feszítettek a 2010-es határidők. A tender kiírásánál 90 %-ban az európai EUR követelményekre, 10%-ban pedig a NAÜ elvárásaira és a hazai Nukleáris Biztonságtechnikai Sza­bályzatokra (NBSZ) hagyatkoznak. Az előkészítés kb. 70 fő 14-27 havi munkáját igényli. Stolmár Aladár a WER-440/V230 típusú blokkok áttervezése WER-440/ V213-asra című előadásában a paksi atomerőmű tervezése körüli folyamatokat a biztonsági filozófia metamorfózisának nevezte. Elmondta, hogy a Szovjetunió kezdetben Magyarországra csak V230 típusú blokkokat akart szállítani, de a szovjet Energiaügyi Minisztériummal való kapcsolatának is köszönhető, hogy az NRC amerikai hatóság követelményei­nek teljesülését kérhette a magyar fél. Az 1970-es évek végén a paksi Műszaki Terv készítésénél, védésénél a szovjet fél már olyan blokkokat akart szállítani, amelyek bárhol a világban eladhatók. így sikerült a korszerűbb, V213-as típust felépíteni Pakson. Zoletnik Sándor (KFKI RMKI) elmond­ta, a fúzió létrehozásához sokféle techno­lógiára van szükség extrém körülmények között, ami még sok időt igényel. Mindez komoly menedzsment feladatot, kihívást jelent nem mindig sikerrel övezve. A „mindig 30 év-effektust” a munkába való bekapcsolódásra való bizakodó buzdítás­sal hárította el. Csedreki László (MTA ATOMKI) a deb­receni ATOMKI-ban folyó kutatásokat, Patriskov Gábor (KFKI AEKI) az AEKI-ben és a Budapest Kutatóreaktorban (BKR) zajló munkát mutatta be. Szántó Péter (KFKI AEKI) a középis­kolásoknak szánt ismeretterjesztési le­hetőségekről és a nukleáris szaktáborról beszélt. Bátorította a fiatal szakembereket, hogy segítsék ezt a szakmai oktató-tájé­koztató munkát Feketéné Szakos Éva (SZIE GTK) „Mitől lesz jó egy előadás?” című előadását szinte tátott szájjal hallgatta a közönség másfél órán keresztül. Hasznos tanácsokat is ad­va az előadói magatartásról, módszerek­ről beszélt. Elhangzott, hogy élményalapú társadalomban élünk, folyamatos ingerek érik az embereket; tamtam is csak szóra­koztatva lehet (edutainment). Továbbá az előadásnak hitelesnek, életszerűnek kell lennie. Kosa Péter (NUBIKI) FINE elnök a szakcsoport tevékenységét mutatta be, és beszámolt a 2009. évről. A 2010-es tervek között a sok fiatalt megmozgató fesztivá­lok, találkozók lehetnek hatékonyak, de az eddigi pályázatokat, megoldásokat to­vább kell fejleszteni. A hivatalos programon kívül is nagyon hangulatosra sikeredett a FINE idei szakmai hétvégéje. Hadnagy L - Karácsonyi IS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom