Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-02-01 / 2. szám

2010. február mym paksi atomerőmű MEGERŐSÖDŐ MUNKAVÁLLALÓI ELKÖTELEZETTSÉG ÉS ELÉGEDETTSÉG MUTATKOZIK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGUNKNÁL Összességében mennyire elégedett munkahelyével? 5%3% 25% Elégedett munkatársak ■ Pozitív ingadozók 0m Negatív /o ingadozók ■ Elégedetlen munkatársak A PA Zrt.-nél 2009 novemberében harmadik alkalommal valósítottuk meg az Elmondhatom... Munkatársi vélemény- és elkötelezettség-felmérést. A kérdőívet minden harmadik munkatár­sunk - 736 fő, kollégáink 31%-a - töltötte ki, amely alapján statisztikailag megbíz­ható eredményeket kaptunk, amit a követ­kezőkben foglaltunk össze. Kiemelkedő mértékben nőtt a PA Zrt. iránt elkötelezett munkatársak aránya: az itt dolgozók 64%-a jellemzően pozitívan nyilatkozik munkahelyéről, érzelmileg erősen kötődik a társasághoz, és mindent megtesz munkája során az elvárások ki­emelkedő teljesítése érdekében (e muta­tó értéke 2005-ben 39% volt). A korábbi évekhez képest jelentősen magasabb az atomerőművel mint munkahellyel elége­dettek aránya is (67%) és csak 8%-ot tesz­nek ki azok a munkavállalók, akik inkább kritikusak e tekintetben. Erősségeink - azaz mivel vagyunk leg­inkább elégedettek: Munkatársaink szerint kimagasló az atomerőmű külső megítélése. Az itt dol­gozók 89%-a kifejezetten úgy gondolja, hogy az erőmű jó hírnévnek örvend és jó munkahelynek számít a régióban. A többség elégedett a közvetlen kollégá­ival fennálló kapcsolatával: sokan mond­ják, hogy egymás kellő tisztelete, elisme­rése és támogatása mellett tudnak velük dolgozni nap mint nap. Munkatársaink 77%-a érzi úgy, hogy a béren kívüli juttatások személyes igényei szempontjából megfelelőek, és olyan jut­tatásokban részesülnek, melyeket más vállalatoknál nem kapnak meg az alkal­mazottak. A munka/magánélet egyensúlyának megteremtéséről a többség úgy véli, sike­rül megfelelő összhangot teremtenie a két tényező között. Sokan elégedettek munkafeladataik el­végzéséhez biztosított feltételekkel, illet­ve munkakörnyezetükkel (74%). A biztonsági kultúra területén a sze­mélyes felelősségérzet, a konzervatív dön­téshozatal, a hibák megfelelő kezelésé­nek Ismerete vagy a biztonságos munka­végzés feltételeinek megléte szintén hatá­rozottan pozitív (70-80% feletti) értékelést kapott a felmérésben. Legnagyobb pozitív változások - azaz miben fejlődtünk a legtöbbet: A juttatásokkal való elégedettség mel­lett a legnagyobb pozitív növekedés a fel­ső vezetés megítélésében mutatkozik: 2009 végén közel minden második mun­katársunk (47%) gondolta úgy, hogy a cég­vezetés jól irányítja a társaságot (szemben a 2005-ös 22%-os eredménnyel). A koráb­bi évekhez képest jelentősen többen nyi­latkoztak úgy, hogy tisztában vannak a társaság hosszú távú elképzeléseivel, jö­vőképével, céljaival (77%), és hasonlóan magas az ezzel azonosulni tudók aránya is (74%). Fejlesztendő területeink - azaz mire kell továbbra is kiemelt figyelmet fordíta­nunk: Fejlesztendő terület a túlbürokratizált­nak, kevéssé átláthatónak ítélt működési folyamatok, szabályozások kérdése. Kri­tikusan látott a folyamatokért való felelős­ség és az eljárási szabályok jó meghatáro­zottsága és kellő ismertsége is. Mindenképpen további figyelmet érde­mel az egyéni teljesítmények megfelelő kezelése. Bár a munkatársak többsége tá­mogatná és igényelné, azonban az elvárt­nál alacsonyabb szinten valósul meg a tel­jesítményalapú differenciálás, anyagi és erkölcsi ösztönzés. Vegyes a kép a javadalmazással való elégedettség terén: míg munkatársaink többsége elismeri, hogy fizetés tekinteté­ben az erőmű regionálisan jelentősen vonzóbb más munkahelyeknél, addig a kapott kompenzáció arányossága az el­végzett munkával, betöltött felelősséggel, illetve a jövedelmek egymáshoz viszonyí­tott igazságosságának érzete már kritiku­sabban értékeltek. Szintén alacsony elé­gedettséget mutat a karrierlehetőségek témaköre is. Fejlesztendőnek értékelték munkatár­saink a vezetőkhöz kapcsolódó olyan jel­lemzőket, mint a példamutatás, az érde­mi, rendszeres vezetői jelenlét, a munka­­vállalói problémák valós meghallgatása vagy a gazdaszemlélet. Köszönjük munkatársainknak, hogy a felmérésben való részvétellel ismét tük­röt tartottak az erőmű működése elé. Ve­zetői körben már elkezdődött a kapott eredmények továbbgondolása annak ér­dekében, hogy fejlesztési fókuszok és in­tézkedési tervek kerüljenek meghatáro­zásra. Mind ezekről, mind pedig a felmé­rés eredményeinek további részleteiről minden munkatársunk február-március hónapban tájékoztatást kap az igazgató­­sági fórumokon. László A. Zoltánné Egy arany- és egy bronzérmet szerzett a Neutron kommandó (pontos nevén a Tol­na Megyei Rendőr-főkapitányság Neutron Bevetési Osztálya) csapata a floridai Or­­landóban 2009. november 30. és decem­ber 4. között rendezett nemzetközi kom­mandós versenyen. A csapat összetettben a hetedik helyen végzett. Ebből az alka­lomból kérdeztem Kiss Attila őrnagyot, a TMRFK Neutron Bevetési Osztály vezető­jét, aki egyben a kiváló eredményt elért csapat vezetője is volt.- Mi is pontosan ez a verseny, amin részt vettetek?- A verseny neve "SWAT Round Up". Kommandós világbajnokságnak is hív­ják. Ezen a területen ez a legrangosabb megméretés. Az induló csapatok száma 50 és 80 között szokott lenni, most 52 csa­pat állt rajthoz. 2009-ben a 27. alkalom­mal rendezték meg a versenyt.- Milyen versenyszámok, illetve fel­adatok szerepeltek a programban? Mennyire életszerűek ezek, mennyi­ben tükrözik a napi munkátokat?- A feladatokat úgy állítják össze, hogy a kommandóktól általában megkívánt fel­­készültséget lefedjék. Ehhez kombinálják a fizikai erőnléti feladatokat a lövészettel. Minden általunk használt fegyverrel kell lőni, így pisztollyal, géppisztollyal, mes­terlövő puskával, sörétes puskával és gáz­gránát lövővel. Az egyes versenyszámok elnevezése is tükrözi azokat a feladato­kat, amelyek a munka során felmerülhet­nek: túszmentés; kombinált küzdelem (különböző akadályok leküzdése, nyílás­zárókon behatolás, lövészet); sebesült zéseket? Mit emelnél ki a verseny le­zajlása kapcsán?- Az akadálypályán győztünk, a túsz­mentésben értük el a 3. helyezést. Növe­li az eredmények értékét, hogy Keresztély Gyurinak még a verseny kezdete előtti napon megsérült a bokája gyakorlás köz­ben. Itthon derült ki, hogy elszakadt az egyik bokaszalagja, jelenleg is gipszben van. így versenyezte végig az egész hetet, az akadálypályát is. Befásliztuk, bera­gasztottuk neki, és a verseny orvosától minden reggel kapott 2-3 szem fájdalom­­csillapítót.- Történt-e előrelépés a legutóbbi ver­senyhez képest? Mik a terveitek a jö­vőre nézve?- A legfontosabb, hogy három év után sikerült visszaszerezni az első helyet az akadálypályán. A csapatnak csak két olyan tagja volt, aki már több alkalommal részt vett a versenyen. A rutin megszer­zésében tehát még nagy előrelépési lehe­tőség van. Legutóbb egy 2. és egy 3. he­lyezést értünk el, összetettben a 12. he­lyen végeztünk - ennek fényében magá­ért beszél a mostani eredmény.- Volt-e lehetőségetek körülnézni, ki­rándulni Floridában?- A verseny után volt két napunk, jár­tunk az Atlanti-óceán partján, Cocoa Beachen, megmártóztunk az óceánban, illetve a csapat egy része elautózott Mia­miba.- Az atomerőmű munkaközössége nevében gratulálok az eredmények­hez. Prancz Zoltán Ismét világbajnok a Neutron kommandó tiszt mentése; to­ronyház (mesterlö­vők és felszámolók pisztollyal hajtják végre); akadálypá­lya.- Hogyan zajlott a felkészülés a ver­senyre? Mennyire kellett külön edze­ni a szokásos edzéseiteken túl­menően? Ki vezet­te a felkészülést?- Szeptember 4- én tartottunk egy házi válogatóver­senyt, ahol eldőlt, hogy a 12 indulóból ki kerül bele a 7 tagú csapatba. Végül a következőképpen állt fel a csapat: Felhősi László r. hadnagy, Kemény László r. had­nagy, Járai Antal r. törzszászlós, Keresztély György r. zászlós, Benkő Pé­ter r. törzsőrmester, Major István r. törzs­­őrmester, Novák József r. törzsőrmester és én. A felkészülést a napi munka mel­lett végeztük, mindenki a szabadidejét áldozta a versenyre. Minden nap 8-14 óra között készültünk. A fizikai felkészülés futásból, cross-fitt edzésekből (Domon­kos Zsolt testépítő magyar bajnok, Eb 3. helyezett, személyi edző készítette a programot) és akadálypályából állt. Na­ponta gyakoroltuk a lövészetet is. Vol­tunk két napot Egerben, ahol Batki Györ­gy r. százados, az ország legjobb steal­­lövője tartott foglalkozást nekünk, illetve két napot a dorogi lőtéren töltöttünk, ahol Csornán János r. főtörzszászlós lőkiképző tartott nekünk képzést, számunkra is­meretien, ún. vakpályákon. A verseny előtt egy héttel utaztunk ki Orlandóba, ahol a Kissime rendőrség pályáján gya­korolhatunk 2 napot. A hazai felkészülést Járai Antal, a mesterlövőkét Felhősi Lász­ló vezette.- Melyik számban értétek el a helye­Megállapodás a korkedvez­ményes nyugdíjazásról A huszadik év kezdetén A Paksi Atomerőmű Zrt. mint munkáltató és a PA Zrt-nél működő szakszervezetek, a MÉSZ, a PADOSZ és az ADÉSZ mint munka­­vállalók képviselői 2010. január 28-án aláír­ták a korkedvezményes nyugdíjazásról szóló megállapodást. A megállapodásban a PA Zrt. vállalja a törvény 2007. január 1-jei mó­dosításának megfelelő alkalmazását és azt, hogy az ezáltal abból származó járulékfizeté­si kötelezettségének eleget tesz. Ezzel lezá­rult az a kétéves időszak, amelynek során a felek közös akarattal és erőfeszítéssel ke resték a jogszabály-változásokból fakadó és az atomerőmű dolgozóinak széles körét érintő problémák megoldását. A munkáltató részéről jelentős anyagi kötelezettségválla­lás megalapozza a felek azon közös akarat­nyilvánítását, hogy 2010-ben és 2011-ben a munkabékét megőrzik. Az Atomerőmű Tűzoltóság idén januárban is megtartotta évér­tékelő-évnyitó állománygyűlését. A mostani alkalom azonban más volt, mint a többi. Bár külső formájában nem mutatkozott eltérés az eddig megtartott évértékelőktől, azonban különös tar­talommal bírt. Idén ugyanis működésük huszadik évébe léptek, és ezzel az állománygyűléssel a huszadik év kezdetét indították. Bőhm Péter tűzoltóparancsnok miután üdvözölte az állománygyű­lésen megjelent vendégeket és a tűzoltóság állományát, elsőként az Atomerőmű Tűzoltóság mögött álló évekről emlékezett meg, és öröm­mel közölte, hogy ebben az évben fennállása 20. évfordulójához ér­kezik a tűzoltóság, ami nagy eseménynek számít az életükben. A továbbiakban részletes tájékoztatást adott a tűzoltóságnál az elmúlt évben történt eseményekről, az eredményekről, telje­sítményekről, majd az ez évi és jövőbeli tervekről, a bővítés kapcsán felmerülő feladatokról szólt. Az atomerőmű mentőszolgálatának tevékenységéről dr. Szvitán Gábor mentőorvos tartott ismertetést. A beszámolókat követően Süli János, a PA Zrt. vezér­­igazgatója elismeréssel beszélt az tűzoltóság munká­járól, a tűzoltók emberi erejéről, példaértékű hivatás­­tudatáról. Mácsai Antal, a Tolna Megyei Katasztrófa­­védelmi Igazgatóság igazgatója hasonlóképp dicséret­tel szólt az erőműves lánglovagok múlt évi eredménye­iről, és kiemelte azt az előrelátó szemléletet, mellyel az Atomerőmű Tűzoltóság eredményes működése jelle­mezhető. LAnna A panelek tűzvédelméért A paksi atomerőmű dolgozóinak jelentős ré­sze lakik az „atom-lakótelepen”, ahol az épületek többsége panelelemekből készült. Az utóbbi időben előfordult egy-két eset, amikor a tűzoltókat kellett riasztani a lakóte­lepi lakásokhoz. Éppen ezért volt komoly jelentősége a Paks Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósá­ga által tartott lakossági fórumnak, amit ja­nuár 27-én a paksi Városi Művelődési Köz­pontban rendeztek, és amelyre a társasházi közös képviselőket várták. A fórumon szó volt egyebek között a társas­házak tűzvédelmi helyzetéről, a társasházak közelmúltban bekövetkezett tűzeseteinek tapasztalatairól, a társasházak utólagos hőszigetelésének tűzvédelmi kérdéseiről és a használati, tárolási szabályokról. A tájé­koztatót Bán Attila tűzoltó alezredes, pa­rancsnok és Pfeffer József tűzoltó őrnagy, a tűzmegelőzési osztály vezetője tartotta. Pfeffer Józsefet kérdezem:- Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?- Az alapkövetelmény az, hogy azokat a leg­alapvetőbb együttélési szabályokat minden körülmények között betartsuk és betartas­suk a szomszédunkkal is, ami a normál élet­vitelhez hozzátartozik. Ez annyit jelent szá­munkra, hogy olyan anyagtárolás történjen a lakásokban és a hozzá tartozó közös helyi­ségekben, ami nem haladja meg azokat a tűzvédelmi követelményeket, paramétere­ket, melyeket egy normális létesítés, terve­zés folyamán a tervezők figyelembe vesz­nek. Ne tároljanak például robbanásveszé­lyes anyagokat, gázpalackokat panelépüle­tekben. Festékeket, hígítókat egy felújítás után ne a közös tárolókban tároljuk, hanem ténylegesen veszélyes hulladékként kezelve szállítassuk el azokat a megfelelő táro­lóhelyekre. Ha már tűz keletkezik, akkor le­gyünk tisztában azokkal a teljesen alapvető követelményekkel, hogy hogyan kell a tüzet jelezni, kinek kell a tüzet bejelenteni. Ha már telítődik füsttel a lépcsőház, akkor me­lyik az az ideális magatartásforma, ami alapján esély lehet arra, hogy az épületet biztonsággal, megfelelő idő alatt el tudjuk hagyni. Ez mindannyiunk érdeke! WollnerPál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom