Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-02-01 / 2. szám

6 2009. május <W r- mym paksi atomerőmű-Wolf György, osztályvezető Első munkahelyes­ként 1981-ben, az 1. blokk építésének vé­ge táján kezdtem az akkori Erbénél, majd 1986-tól a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozója lettem. Az erőműépítés befeje­zéséig beruházó mű­dolgoztam, majd áttér­tem a beruházások pénzügyi területére. Időközben a korábbi informatikus szakirány mellé közgazdasági végzettsé­get is szereztem, néhány éve ennek meg­felelő tevékenységet végzek a társasági kontrollingon belül a közgazdasági osz­tályon. A területhez tartozik a társasá­gunk speciális és érdekes gazdasági kér­déseinek egy része, melyek megoldása - elsősorban jó csapatmunkában - egyben alkalmas jó munkaeredmények elérésé­re is. Frast Etelka, titkárnő 1985. november 12-én kerültem az atomerőműbe. Az üzembe helyezési fő­osztályon kezdtem, majd műszaki osztá­lyokon dolgoztam. 2004-től a törzskari és humán igazgató mellett látok el titkár­női feladatokat. Szeretem ezt a színes, szerteágazó tevékenységet. Számomra mindig fontos volt, hogy munkám ne le­gyen egyhangú, ezért is veszem örömmel a különböző kihívásokat és megmérette­téseket. Milán fiam a Pécsi Tudomány­­egyetem hallgatója, akivel szabadidőnk­ben sok időt töltünk a szüleimnél. Szíve­sen nézek filmeket, olvasok, utazok és kertészkedek. Dohóczki Csaba, csoportvezető 1986-ban, a gimná­zium befejezése után kerültem az erőmű­be. A sugárvédelmi osztályon a dozimet­riai szolgálatnál dol­goztam. Munka mel­lett továbbtanultam. Angol szakos tanítói, majd később nemzet­közi kommunikátor diplomát szereztem. Jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskola mester szakán folytatok nemzetközi ta­nulmányokat. Szerencsés vagyok, mert a tanultakat a munkám során a gyakorlatban kama­toztatom. A látogatóközpontban dolgo­zom csoportvezetőként. Feladatunk az atomerőműves üzemlátogatások szerve­zése, lebonyolítása. Évente közel 30 ezer ember keres fel bennünket. A csopor­tunk feladata, hogy hiteles és korrekt ké­pet adjon az erőműről az érdeklődőknek. A foci, néha a kerékpározás és a családi utazások jelentik a kikapcsolódást. László A. Zoltánná, személyzet­­fejlesztési csoportvezető A részvénytársa­ságnál eltöltött több mint harminc év alatt különböző szerveze­teknél többféle mun­kakörben dolgoztam. Jelenleg a munka- és személyügyi osztály személyzetfejlesztési csoportjának vagyok a vezetője. A 2009. év a csoport számára igen mozgalmas és eredményes volt. Be­vezettük az új teljesítmény és kompeten­ciaértékelési rendszert, lebonyolítottuk a munkatársi vélemény- és elkötelezettség­vizsgálat kérdőíves felmérését, átalakítot­tuk a pszichológiai ellátórendszert és el­nyertük a Szívbarát Munkahely kitünte­tő címet. Természetesen ezeket az ered­ményeket a csoport közös munkája révén értük el, így a vezérigazgatói dicséretet a csoport munkája elismerésének is tekin­tem. Végzettségemet illetően humán szer­vező vagyok, az elmúlt év szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem emberi erőfor­rás tanácsadó mesterképzésére járok. Szabadidőm egy részét így leköti a vizs­gákra való felkészülés, de azért jut időm olvasgatásra és egyetemista gyermeke­inkkel közös programok szervezésére is. Körösztös József, üzemvezető A szakmunkás iskola befejezése után 1987-ben kerültem a vállalathoz. A he­gesztőüzemben cső­szerelőként, majd csoportvezetőként dolgoztam 1996-ig, a munka mellett elvé­geztem a gépésztech­nikumot. 2001-ig gé­pész műszaki osztály hegesztés- és gyártás­előkészítő csoportjá­ban dolgoztam. A jelenlegi munkahelye­men, az armatúra- és csővezeték-karban­tartó osztályon 2006-ig művezetőként, az­óta üzemvezetőként irányítom a csőveze­tékek karbantartását és a műszaki felül­vizsgálatokat. Igyekszem minél több időt eltölteni a két fiammal, és szabadidőmben szívesen motorozok. Beke Zsolt, csoportvezető A Budapesti Külke­reskedelmi Főiskolán végeztem közgazdász­ként 1997-ben, majd 2005-ben az atomerő­mű támogatásával az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Jogi Ka­rán jogi szakokleveles közgazdász diplomát szereztem. 2001 óta dolgozom az atomerő­mű beszerzési osztályán, ahol szerződéskö­tőként kezdtem, majd 2005-től a szolgál­tatásbeszerzési csoportvezetői feladatait lá­tom el. Hobbim az utazás és minden, ami sport. Nős vagyok, egy gyermekünk van, Dorián, de már úton van a következő. Csanádi András, főosztályvezető Az Energetikai Szakképzési Intézetben végeztem középiskolai tanulmányaimat programozó szakon, majd a Szegedi Tudo­mányegyetem Közgazdaságtudományi Karán pénzügy infor­matika szakon végez­tem. A paksi atom­erőműben 2003-tól dolgozom, 2005-től osztályvezető, 2006- tól főosztályvezető, 2008-től 9 hónapig igazgató, majd 2009- től ismét főosztályve­zető vagyok. Jelenleg a gazdálkodási és kontrolling főosztályt vezetem. Felada­tunk elsősorban az üzleti tervek összeál­lítása, beszámolók, jelentések készítése a felső vezetés, az igazgatóság, a felü­gyelőbizottság, a közgyűlés, illetve az MVM Zrt. stb. részére, valamint az ezen jelentések elkészítéséhez szükséges adat­­feldolgozás, költségelemzés stb. Egyedi gazdasági számításokat, elemzéseket ké­szítünk az üzemidő-hosszabbítással, a KNPA-befizetésekkel, a bővítéssel, illetve a különféle egyéb beruházásokkal kap­csolatban. A főosztály végzi a különböző, MVM Kontóba nem kiszervezett számvi­teli, adózási, pénzügyi feladatokat, vala­mint a központi irattározást. Szabadidőm szeretek utazni, kirándulni, moziba járni, fallabdázni, illetve: Forma-1, minden mennyiségben. Gratulálok az elismerésekhez! Orbán Ottilia, Fotók: Bodajki Ákos Trampus Péter volt kollegánk Gábor Dénes-díjat kapott Gépállapot-felügyeleti rendszerek A kimagasló szellemi alko­tásokat létrehozó és az új Ismereteket a gyakorlatba átültető szakemberek meg­becsülése érdekében a NOVOFER Alapítvány által létesített Gábor Dénes-díja­­kat 2009. december 17-én adták át A Pakson dolgozók számára külön öröm, hogy a 2009. évi díjazottak között szerepelt dr. Trampus Péter oki. gépész­­mérnök, egyetemi tanár, aki 1982-től a Pak­si Atomerőmű Vállalat osztályvezetője, 1992-től pedig a vezérigazgatói törzs veze­tője volt. Ezt követően 1996-2003 között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkatársa, 2003-2004-ben ven­dégkutató volt az Európai Bizottság Egyesí­tett Kutatóintézetének Energiaintézetében. Dr. Trampus Péter jelenleg tanácsadó és a Debreceni Tudományegyetem egyetemi tanára. A Magyar Roncsolásmentes Vizs­gálati Szövetség elnöke, az Európai Roncso­lásmentes Vizsgálati Föderáció igazgató­ságának tagja, a Nemzetközi Hegesztési Intézet V. bizottságának magyar delegátu­sa, a NAÜ atomerőművek élettartam-gaz­dálkodásával foglalkozó munkacsoportjá­nak tagja. A Magyar Mérnökakadémia ala­pító tagja. Kutatási területe a nyomástartó beren­dezések integritásának elemzése és a szer­kezeti anyagok károsodási folyamatainak vizsgálata. Nemzetközileg eüsmert szak­mai innovatív munkájával hozzájárult a paksi atomerőmű tervezett teljesítménynö­velésének és üzemidő-hosszabbításának műszaki megalapozásához. A paksi reak­tortartályok biztonságának igazolása, az élettartam-gazdálkodás integrált megköze­lítése, a roncsolásmentes vizsgálórendsze­rek minősítése terén kifejtett alkotó, szer­vező, irányító tevékenysége mellett a kö­zép-európai régió legkorszerűbb Karban­tartó Gyakorló Központja létrejöttében vál­lalt meghatározó szerepet. Az erőművi sze­mélyzet képzése terén nyújtott áldozatos munkájával, az elméleti eredmények és a gyakorlati tudás egyesítésével jelentős mér­tékben hozzájárult az oktatás színvonalá­nak erősítéséhez is. Sipos László A GE Hitachi Indiából szállíthat alkatrészeket Európába Az amerikai General Electric nukleáris energetikai részlege atomerőmű építését tervezi Indiában. A szükséges kompo­nensek 70 százalékát helyben kívánják gyártani, hogy csökkenthessék a költ­ségeket. Azt is tervezik, hogy innen látják el európai megrendelőiket is. Ha helyben készülnek pl. a reaktorokhoz szükséges öntvények, különböző kovácsolt elemek és a csővezetékek, akkor a költség a felére is csökkenhet - nyilatkozta Daniel L. Roder­ick, a cég nukleáris technológiáért felelős alelnöke. A GE Hitachi, a francia Areva és az orosz Roszatom azok között a társasá­gok között vannak, amelyek részt vesznek India atomerőmű-építkezéseiben. Az országot korábban három évtizedes, globális kereskedelmi korlátozás alá von­ták fegyverkezési ügyletei miatt. A szük­séges berendezések beszerzésében mu­tatkozó lemaradás jelentős kapaci­táshiányt okozott az országban, igy ne­hézkessé vált a kormányzati célok tel­jesítése. Abhineet Anand indiai elemző szerint azonban az ország cégei nem igazán rendelkeznek elegendő kapacitás­sal a tervhez, mivel lekötik azokat a helyi megrendelések. Ha egy világcég alkat­részek nagy tömegben való gyártását kíván­ja elérni, célszerűbb Kínába mennie, ahol elegendő kapacitás van erre - tette hozzá a szakértő. A GE Hitachi egyik leányvállalata (a Wilmington) idén előzetes megállapodást kötött az indiai Bharat Heavy Electricals és Larsen and Toubro cégekkel nukleáris alkatrészek gyártására. Ez nemcsak minket segít bejutni Indiába, hanem az országot is segíti, hogy velünk együtt haladva exporthoz jusson. Ez egy kétirányú utca - nyüatkozta Roderick úr. Az amerikai cég minden fontos berendezése jelenleg Japánban készül, az alternatív indiai gyártás segítséget nyújtana még több megrendelés elnyerésére Amerikából és Európából. A cég huszonöt megrendelésre számít a következő tizenöt évben. India 2020-ig tízszeresére, mintegy 40 ezer megawattra szeretné növelni atom­­erőművi teljesítményét, és már két tele­phelyet is kijelöltek amerikai társaságok blokkok létesítésére. A GE Hitachi az indiai állam tulajdonában lévő Nuclear Power céggel közösen építene atomerőművet A munkálatok 2012-ben indulhatnak, a blokkindítás 2018-ban esedékes, - előtte azonban még meg kell szerezni az amerikai kormány jóváhagyását Forrás: NEISmartBrie, Varga József A fenti címmel rendezett konferenciát Budaörsön a Holiday Inn hotelben az amerikai National Instruments (NI) cég Magyarországi képviselete 2010. január 26-án. A céget 1976-ban alapították a Texas ál­lambeli Austinban azzal a céllal, hogy a mikroelektronika legújabb eredményeit a mérés-és automatizálástechnológiában felhasználja. EwAlUAr ON OVDs NI LabVIEW 2009 A vállalat vezető szállítójává vált a szá­mítógép műszerezésű hardver- és szoft­vertermékeknek, amelyeket mérnökök, kutatók, fejlesztők alkalmaznak szerte a világon az ipari mérés és automatizá­lás, illetve az oktatás és kutatás terüle­tén. A társaság mára több mint 40 or­szágban van jelen kereskedelmi képvise­lettel, és nem csak az USA-ban van ku­tató-fejlesztő központja. Két termelőüze­me közül az egyik az Egyesült Államok­ban, a másik Magyarországon található, Debrecenben gyártják az NI hardverter­mékeinek közel 90%-át. Még emlékszem arra az erőműves fel­adatra, mikor az orosz gyártmányú mű­szerek számlapjait kellett egységesíteni, hogy legyenek univerzálisabban alkal­mazhatóak, hogy leolvasásuk könnyebbé váljon. Én csupán a „kinyomtathatóság­­ban” segédkeztem, az ötletgazdák Molnár Sándor és Zöld Ferenc voltak. A „virtuális műszerezés” azon az ötle­ten alapszik, hogy a műszereket univer­zális elemi egységekre, modulokra bont­ják. Ezen modulcsaládokból azután a fel­adatnak leginkább megfelelőket választ­va építhetők fel a mérőberendezések - akár a legó. Az elemek nagymértékben kihasználják az informatikai kutatások eredményeit a tárolás, adatátvitel (USB, WiFi) és a megjelenítés területén. Az ele­mekre bontás nagyobb gyártási sorozato­kat és emiatt olcsóbb előállítást is jelen­tett. A berendezések műszerezését meg­tervezhetjük grafikus felületű LabView programmal. Az így összeállított rendsze­rek működőképesek. A mérések gyakori­ságára, a kiértékelésre, elemzésre és a megjelenítésre a terveknek megfelelő működtető programot generál, ezzel ma­gas szinten megvalósítja a berendezés­felügyeletet, gépállapotjelzést ellátó fel­adatát. Akár automatikus szabályzójelek generálhatók, vagy támogatja felhaszná­lói kóddal védve a távoli kiértékelés lehe­tőségét és a beavatkozást. Az új fejlesztésű eszközök közül ki­emelkedik a „gerjesztőkalapács”, mellyel elsősorban a nagy összetettségű berende­zések integritását vizsgálják, - valószínű­leg a vasútállomáson alkalmazott kerék- és fékvizsgáló analógiájára. A kirendeltségen vállalják a termék­skálájuk bővebb ismertetését, alkalmazá­si, felhasználási lehetőségeinek oktatá­sát. Nagyobb, bonyolultabb rendszerek, gépcsoportok esetén partnercégeik speci­alistái nyújthatnak segítséget (FAG, VES­­KI, CoDiS, GES stb.). gyulai

Next

/
Oldalképek
Tartalom