Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-01-01 / 1. szám

2010. január paksiatomerőmű 3 Uj távvezeték Szombathely és Hévíz között Átadták a magyar villamos energiai átviteli hálózat legújabb, Szombathely és Hévíz közötti 400 kilovoltos szaka­szát A mintegy 11 milliárdos (közel 10 százalékát az Európai Unió TEN-E prog­ramján elnyert támogatásból fedezték) fejlesztésnek köszönhetően jelentősen növekszik az ellátás biztonsága. Az új összeköttetés kiegészíti a 2006-ban átadott Győr—Szombathely közötti szin­tén 400 kilovoltos távvezeték működését - mondta a december lOei átadáson Tari Gábor, a Magyar Villamosenergia­ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) vezérigazgatója. A Szombathely—Hévíz nagyfeszültségű távvezeték előkészítési munkái 2005-ben kezdődtek meg a nyomvonal-kijelöléssel, majd a tulajdonosokkal, közmű-szolgál­tatókkal és hatóságokkal való egyezteté­sek után, 2008 májusában született meg a jogerős vezetékjogi engedély, majd júliusban kezdődtek el az alapozó mun­kálatok. A távvezeték nyomvonalát úgy alakították ki, hogy az a lehető legkisebb mértékű kárt okozza a környezetben. A műszaki minőség biztosítása mellett a távvezetéki oszlopok lehetőséget bizto­sítanak műfészkek kihelyezésére, ame­lyek menedéket és otthont nyújthatnak az őshonos magyar madárfajok egyede­­inek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az együttműködő hálózatok, a kölcsönös segítség és a hosszú távú gondolkodás fontosságát - mondta Tari Gábor jelezve, hogy a villamosenergia-ellátás fejlesztése során legalább években és régiókban, de inkább évtizedekben és az ország egészé­ben kell gondolkodni. Nagyon jelentős az is, hogy az új szakasz javítani fogja a nemzetközi kereskedelem lehetőségeit is. Azzal, hogy ez a jelentős beruházás rend­ben, határidőre megvalósul, nemcsak az ellátás biztonsága javul, de a nemzeti tulajdonú energetikai cégcsoport egésze gazdagodik, tulajdonosi értéke növek­szik - mondta Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezérigazga­tója. A beruházással az egyre fontosabbá váló, kontinentális energetikai hálózatok fejlesztése terén is nagyot lép előre Ma­gyarország, ez különösen aláhúzza az új összeköttetés jelentőségét. Az átviteli hálózat működési straté­giáját 1993-ban határozta meg az MVM, s ennek eredményeként létesült a térség­ben a Hévíz-országhatár 400 kilovoltos távvezeték 1999-ben, a Győr—Szombat­hely 400 kilovoltos távvezeték 200ó-ban. Most, az új szakasz átadásával bezárul az észak-dunántúli gyűrű, lehetővé té­ve, hogy üzemzavar vagy karbantartás esetén a régió lakosainak ellátását auto­matikusan átvegye a rendszer egy másik szakasza. A Szombathely—Hévíz távveze­ték sikeres üzembe helyezése kiemelten fontos eleme az átviteli hálózat fejlesztési programjának, amelynek megfelelően a Mavir további, a fogyasztók jobb ellátá­sát szolgáló beruházások előkészítésén és megvalósításán dolgozik. A magyar átviteli hálózat a több évtizedes tervezés és folyamatos fejlesztés eredményeként, nemzetközi viszonylatban is stabil, jó mutatókkal rendelkezik. Mayer György Öt éve jelent meg az Atomkorkép című könyv 2005 januárjában jelent meg Szabó Benja­min Atomkorkép című könyve. A szerző az 1970-es évek során miniszteri biztosként irányította a paksi atomerőmű építési, sze­relési és üzembe helyezési munkálatait. Az önéletrajzi elemeket tartalmazó könyv ez idáig a legrészletesebb írás, amely fel­dolgozza a paksi atomerőmű történetét az 1960-as évek közepétől a 1980-as évek elejéig. A közel 800 oldalas mű számos fénykép, ábra és korabeli dokumentum se­gítségével mutatja be hazánk legnagyobb ipari beruházását A könyv külön érdekes­sége, hogy bepillantást nyújt a beruházás döntéseinek politikai hátterébe, számos, az akkori időszakban szigorúan bizalmas levél másolatának a bemutatásával. A könyv megjelenésekor nagyon nagy sikert aratott az atomerőműves dolgozók körében. Kollégáink hosszú sorokban vá­rakoztak a paksi Városi Művelődési Köz­pontban, illetve az atomerőmű Tájékozató és Látogatóközpontjában, hogy a szerző által dedikált példányhoz jussanak. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretnének megismerkedni az atom­erőmű építésének és beüzemelésének a részleteivel. Figyelmébe ajánlom az atom­erőmű új munkavállalóinak, akik az egyik leghitelesebb forrás, az erőmű egykori ve­zetője szemüvegén keresztül ismerkedhet­nek meg az atomerőmű múltjával. A könyv kikölcsönözhető a műszaki könyvtárból és a paksi városi könyvtárból. Dohóczki Csaba \ \ Szabó JJenjamin Príma díj Csőglei Pista bácsinak Rangos kitüntetés, a Megyei Príma díj tulajdonosa lett id. Csőglei István nyugalmazott tű. ezredes, akit a paksi atomerőműben sokan Pista bácsiként szólítanak. Ebben az elismerésben benne van az atomerőműben végzett több évtizedes munkájának köszö­neté is. Az ünnepélyes díjátadásra 2009. november 19-én, Szekszárdon a Garay Gimnázium dísztermében került sor. A Megyei Príma díjat a Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Tolna Megyei Szervezete az országos Príma Pri­­missima díj területi díjaként először 2005- ben adta át, mellyel Tolna megye kulturális és tudományos munkásságának, valamint közéletének kiválóságait ismeri el. Az idei kitüntetettek között szerepelt id. Csőglei Ist­ván, Tolna megye egykori tűzoltóparancs­nok-helyettese, a Tolna Megyei Tűzoltószö­vetség örökös tiszteletbeli elnöke és az atom­erőműnek egészen az építkezésektől kezdve évtizedeken át a tűzvédelem és tűzbiztonság kialakításáért felelős szakembere. Pista bácsi élete legmagasabb, legko­molyabb kitüntetéseként fogadta a Príma díjat Igen hagy elismerésnek tartja, hisz neves tudósok, művészek mellett részesült ebben a kitüntetésben. Mint elmesélte, a kb. négyszáz fős terem teljesen megtelt, és legalább százan gratuláltak neki a díj­hoz. Többen voltak, akikkel sok szép régi emléket, köztük az egykori tűzoltóverse­nyeket idézték fel. Emlék van bőven, hisz Pista bácsi nemcsak abban a 36 évben, amíg nyugdíjazásáig a tűzoltó-egyenruhát viselte, hanem a mai napig is aktívan tevé­kenykedik úgy a tűzoltókért, mint a közért Nemrég került ki keze alól a sokadik után a legújabb könyve, A paksi tűzoltóság múltja és jelene című, melyben Paks város tűzol­tóságának 135 éves történetét dolgozta fel. Az atomerőműbe is rendszeresen visszajár, az őszi nyüt napon is közreműködött, és ha igény van rá, szívesen kísér csoportokat Drága Pista bácsi! A Príma díjhoz gratu­lálunk, és további örömteli elfoglaltságot, nagyon jó egészséget kívánunk! Lovásziné Anna Iparági Sportértekezlet Sportkoordinátorok, kuratóriumi tagok és a sportágak bizottsági elnö­kei részvételével a Budapesti Hőerőmű tárgyalójában tartottak évadzárót december 15-én. Várhelyi Géza, a Villamosenergia-ipar a Sportért Alapítvány kuratóriumának elnö­ke értékelte az év iparági sporttalálkozóit Örvendetes, hogy idén 300 résztvevővel többen vettek részt e nemes vetélkedés­ben, mint tavaly. A több mint száz villa­­mosenergia-ipari társaság kb. fele nevezett be önállóan vagy egymással szövetkezve a találkozók sportversenyeibe. A szervezetek nyitottak arra, hogy ha­gyományos sportágakon felül újabbakban is rendezzenek iparági sporttalálkozókat. A paksi atomerőmű javaslatára sárkány­­hajóversenyt rendeznek 2010. szeptember 17-18-án Fadd-Domboriban, melynek elő­zetes versenykiírását is beterjesztették. A javaslatot a kuratórium nagy többséggel elfogadta. Szóbeli kezdeményezés érkezett az E.ON részéről egy budapesti helyszínű iparági fallabdaverseny jövő évi megrende­zésére is. A 2011. évi iparági kosárlabda-ta­lálkozó ötletét többen is tervezik felkarolni. Ahagyományos sporttalálkozók 2011-2012. évi megrendezésének szándékát már töb­ben jelezték. Az iparági sportversenyre benevező tár­saságok létszámarányos rendezési költsé­gei rendre befolytak az alapítvány számlá­jára, jövőre is ezt várják el. Ezen összegeken felül az alapítvány fogadni tudja a személyi jövedelemadó 1%-át is. Aki teheti: válassza az alapítvány támogatását A befolyt össze­geket az alapítvány a megelőző évi részt­vevők arányában rendezési támogatásként folyósítja a találkozó rendezőjének. A legsportosabb villamosenergia-ipari társaságnak járó vándorserleget - az állo­mányi létszámból (261) a legtöbben (98) vettek részt az iparági sporttalálkozókon - az MVM Erbe Energetikai Mérnökiroda Zrt nyerte el. Negyedik lett az MVM Infor­matika Zrt A „Legeredményesebb Társaság" ván­dorkupáját a Paksi Atomerőmű Zrt kapja (5,89), az MVM, MVM Trade, MVM Part­ner Zrt egyesített csapatát (4,57) és az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltatót (4,45) megelőzve. A díjakat a január végi kuratóriumi ülésen adják majd át Idén az elégedettségi felmérésben a Szegeden rendezett tenisz- és kajak-kenu versenyen induló csapatok vezetői vettek részt Megállapítható, hogy a közel azonos ellátási és rendezési színvonal más és más elégedettséget eredményez a résztvevő társaságok munkavállalói körében. Jövőre minden sportág rendezőjének el kell majd végezni ezt a felmérést, amely közvetlen visszacsatolást jelenthet a sportági bizott­ságoknak és a kuratóriumnak is. A honlapon év közben több fejlesztést hajtottak végre, így remélhetőleg a verseny­­kiírások, a szükséges űrlapok, eredmények hamarabb elérhetővé válnak. Az alapítvány szándéka szerint ezen a portálon a sporttalálkozók története is meg­ismerhetővé válik a fiatalabb generációk tagjai számára, (www.vitsport.hu) gyulai Eredményes évet zárt az RHKKft. Elkészítette a „Megalapozás a magyar­­országi radioaktívhulladék-elhelyezési és kezelési programhoz” című doku­mentumot a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft., amely több alternatívát megvizsgálva adja meg a válaszokat a különböző hulladéktípusok megfelelő kezelésére - mondta 2009. december 7-i évértékelő sajtótájékoztatóján Hegy­háti József ügyvezető igazgató. Az RHK Kft, amely négy nagy projek­tért felel - Bátaapáti Nemzeti Radioaktív­­hulladék-tároló építése és üzemeltetése, a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tá­rolójának működtetése, a püspükszi­­lágyi nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású tárolójának mű­ködtetése és a nagy aktivitású végleges hulladéktároló létesítése - működését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozzák. Az alapba (melyben je­lenleg mintegy 150 milliárd forint van) a legnagyobb befizető a paksi atomerőmű jövőre 23,1 milliárd forintot fog befizet­ni. Az RHK jövő évi működésére az or­szággyűlés 18,7 milliárd forintot hagyott jóvá, ez közel 2,5 milliárd forinttal több az idei keretnél. Ennek oka, hogy a 2010. év az erőmű üzemviteléhez elengedhe­tetlen KKÁT 3 évenkénti ciklikus meg­valósításának első éve. Túl a századik beszállításon, túl az ezerhatszázadik hordón, túl az 5 km hosszú föld alatti folyosó feltárásán- így lehet összegezni a Tolna megyei Bátaapátiban található Nemzeti Radio aktívhulladék-tároló idei beruházását A létesítmény már egy éve fogadja a paksi atomerőmű kis és közepes aktivi­tású hulladékát Az ideérkező hordókat egyelőre a tavaly óta üzemelő, minden biztonsági követelménynek megfelelő felszíni tárolóban helyezik el, amíg el nem készülnek a föld alatti végleges tárolókamrák. A két, kb. 1700 méter hosszú lejtősakna már elkészült az ösz­­szekötő vágatokkal együtt Jelenleg a tárolótér és az ahhoz tartozó egyéb tére­lemek kialakítása zajük. A felszín alatti létesítmény várhatóan 2011-től üzemel. Komoly fejlesztéseket hajtanak vég­re Pakson is, ahol idén megkezdődött a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának újabb 4 modullal történő bővítése. Az atomerőmű szomszédságában találha­tó tárolóban - ahol 50 évig pihentetik a reaktorokban elhasznált fűtőelemeket- az idei évben 480 kazettát helyeztek el. így jelenleg összesen 6067 kazet­tának ad otthont a KKÁT, melynek tervezői már az üzemidő-hosszabbítás kihívásaira is készülnek. A hazai nem atomerőművi eredetű radioaktív huüadékok elhelyezésének fontos helyszíne a Pest megyei Püspök­szilágyon található Radioaktívhulladék­­feldolgozó és -tároló is. Itt az elkövetkező években a biztonságnövelő és térfogat­felszabadító feladatokra keü majd össz­pontosítani. Ez a munka már az elmúlt években is zajlott, most az eddigi tevé­kenység biztonsági jelentése készül. Az RHK negyedik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelye­zését célozza meg. A Nyugat-Mecsek­­ben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A szakembereknek meggyőződése, hogy Magyarországnak szüksége van egy végleges nagy aktivitású radioaktív­­huUadék-tárolóra, amely alkalmas akár az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, akár a nagy aktivitású leszerelési hul­ladék biztonságos befogadására. Mindezek mellett rendkívül fontos a lakossági tájékoztató munka is, mely­nek keretében a társaság és a területileg iüetékes tájékoztató társulások közös programjain idén is több ezren vettek részt A négy érintett térség, az emlí­tett létesítmények szomszédságában működő, összesen 36 önkormányzatot tömörítő négy társulás nagyban segíti az RHK tájékoztató tevékenységét Mayer György

Next

/
Oldalképek
Tartalom