Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-02-01 / 2. szám
2010. február 3 <Ö> myih paksi atomerőműül paksi atomerőmű blokkjai a megszokott rendben, üzembiztonságban termelték az energiát a január végi, február eleji dunai jégzajlás idején. Ami azonban mégis ritkaságnak, különleges eseménynek számított az atomerőmű életében az az, hogy egy jégtörő hajót és két uszályt rendeltek a Dunára az erőmű hideg vizes csatornájának bejáratához az uszadékfogó védelmére. Az uszályok és a jégtörő megtették feladatukat, elterelték az uszadékfogó elől a zajló jégtömböket, kisebb-nagyobb jégdarabokat E nem mindennapi látványosságot vehették szemügyre az érdeklődő tévériporterek, tudósítók, amikor is Mittler István Védekezés a jég ellen igazgató és Racskó Imre külső technológiai osztályvezető kíséretében február 1-jén a helyszínre látogattak. A tájékoztatás szerint az uszályoknak feladata abban állt hogy a jeget az uszadékfogó elől a Duna sodorvonalába irányítsák. Tekintve, hogy az uszadékfogó nem lett jégnyomás ellen méretezve, ezért ilyen esetben a védelme különös figyelmet igényel. Uszályok nélkül a nagy hidegben vastagabbá váló jég összenyomhatná az uszadékfogót, és altkor az nem lenne képes az uszadékok megfogására, másrészt a feltorlódott jég megakadályozná a megfelelő mennyiségű víz beáramlását a hideg vizes csatornán keresztül az atomerőműbe. Az uszályok mellett a jégtörő hajóra is jelentős szerep hárult. Bár nem kellett jeget törnie, mégsem maradt tétlen, hiszen a biztonságról gondoskodott. A hajózási szabályok ugyanis előírják, hogy jeges folyón motor nélküli járművek, uszályok nem állomásozhatnak, és az esetleges átkötésük vagy véletlen elszabadulásuk esetén csakis jégtörő hajó alkalmas a biztonságos körülmények megteremtésére. A jégtörő Budapestről indult, és Ercsinél vette fel vontatmányába a két uszályt, melyek addig tartózkodtak a hideg vizes csatornánál, amíg a zajlás mértéke indokolta az uszadékfogó védelmét. Az atomerőmű történetében volt már példa hasonló esetre. Az üzemelés kezdeti éveiben, 1985 januárjában olyan hideg tél volt, hogy a Duna jege teljesen befagyott, és akkor nemcsak a bejáratnál, hanem végig a hideg vizes csatornán törték a jeget Ezen tapasztalatok eredményeként - a vízkivételi mű feletti belső visszakeverést követően - került sor arra, hogy egészen a torkolatig történjen meg a visszakeverés, mégpedig a 10-14 m3/sec vízmennyiséggel. Ezt 2 db 1400 milliméteres csővezetékek építésével oldották meg. 1987- ben ismét kemény tél következett, de ekkor a visszakeverés éles próbában bizonyította helytállóságát Ettől kezdve egyértelművé vált, hogy a belső csatorna jégmentessé vált, és ha valamennyi jég kerülne is bele, az elolvadna a belső visszakeveréseknél. A hideg vizes csatorna Dunával való érintkezésénél jégzajlás idején viszont folyamatosan biztosítani kell az uszadékfogó, illetve a pontonok jég elleni védelmét, amire az atomerőmű szakemberei a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordítanak. Lovásziné Anna Újabb két atomerőművi blokk épülhet Pakson Az elmúlt év végén a kalocsai városi színház adott otthont a paksi atomerőmű bővítésének lehetőségeit bemutató előadássorozatnak. A rendezvényen több neves szaktekintély tájékoztatta az egybegyűlteket, melyből egyértelműen kiderült, hogy' ha a gazdaságossági és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, akkor a Paksra tervezett új atomerőművi blokkoknak nincs érdemi alternatívája. Az eseményen közel kétszáz érdeklődő jelent meg, akik képet kaphattak arról, hogy a projekt előkészítésében tevékenykedők előtérbe helyezik a biztonság kérdéskörét, hiszen ennek tudatában csak olyan atomerőművi blokkok építésére tesznek javaslatot, melyek valahol a világban már biztonsággal működnek és megfelelő üzemeltetési referenciákkal bírnak. A parlament elvi hozzájárulásával bíró előkészítési munka két új blokk felépítését fogja eredményezni előreláthatóan 2020-ban történő üzembe helyezéssel. Információink szerint - az előkészítő munka részeként - már a beruházásban részt vevő lehetséges cégek összeírása is megkezdődött. Az eddigi számítások szerint 1000 megawatt kapacitásberuházás mintegy 2,5-3 milliárd euróba kerül. A szakemberek szerint célszerű lenne egy tározós erőművet is építeni, mely kiegyenlítené a fogyasztási igények és a folyamatos termelés közötti eltéréseket Dr. Végh János, az MTA Atomenergetikai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese azt is elmondta, hogy a vüág országaiban egyre több kérelmet adnak be az illetékes hatóságokhoz új blokkok építésének engedélyezésére. A világban működő blokkok kétharmada olyan, műit a paksi atomerőmű blokkjai. Az új blokkok esetében bevezetett szabványosítás pedig azt eredményezi, hogy felgyorsulhat az engedélyezési eljárás. Dr. Hózer Zoltán, az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet laboratóriumának vezetője az atomerőművek üzemanyag-ellátása és a kiégett üzemanyag kezelése vonatkozásában kijelentette, hogy a kiégett kazetták újrahasznosítása fontos feladat, mert ezáltal a raditoxicitás is csökken. Azt is szem előtt kell tartani, hogy az üzemanyagigény több beszerzési forrásból is kielégíthető legyen, hiszen ez csökkenti az üzemeltetők kiszolgáltatottságát. Dr. Gerse Károly, az MVM vezérigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy nehéz a finanszírozás ügyét, csak állami pénzből megoldani. Véleménye szerint szükséges befektetői csoportok bevonása a projektbe, pl. olyan, akinek van gyártási vagy üzemeltetési tapasztalata is. P.Z. Green Capital-az atomenergia szén-lábnyoma a legkisebb! Beszélgetés Őri Istvánnal, a Green Capital vezérigazgatójával- Őri úr, ön higiénikusként végzett, környezetvédelmi szakmérnök, 1996- tól az egyik vezetője volt az Európai Unióval való tárgyalások környezetvédelmi szakterületi előkészítésének. Később a magyar tárgyalódelegáció vezetője lett a környezetvédelmi átvilágítási tárgyalásokon. Mennyire feleltünk meg az EU környezetvédelmi követelményeinek? Javult ez a helyzet azóta?- Sokan akkor, 1997-ben tartottak attól, hogy a környezetvédelem, mint az egyik legnehezebb fejezet, akadályozni fogja hazánk uniós csatlakozását. Ehhez képest a vártnál sokkal jobban szerepeltünk, hiszen a tárgyalócsapat nagyon magas szinten felkészült. Ez igazi sikertörténet volt, számomra személyesen is, mert a tárgyalások után közigazgatási államtitkárként négy évig vezethettem a tárcát, így rajtam lehetett számon kérni, hogy amit ígértünk, teljesítjük-e. Eredményeink magukért beszélnek: soha nem látott mértékben költ az ország a környezetvédelmi infrastruktúrára, természetesen elsősorban EU-s forrásokból.- Az uniós tagságból eredően a fenntarthatóság egyre fontosabb szempont. Hogy ítéli meg a jelenlegi magyar energetikát?- A magyar energetika hosszabb távon, véleményem szerint ebben a szerkezetben nem fenntartható, sem környezeti szempontból, sem ellátásbiztonsági, sem gazdasági szempontból. A fosszilis energiahordozókkal szemben emelni kell a megújulok részarányát decentralizált hálózatban. Ma már számos európai országban a legtöbb helyi közösség rendelkezik valamilyen megújulóra alapuló energiatermelő rendszerrel és „összedolgoznak” az országos rendszerrel. Tehát a fenntarthatóság egy újfajta szemléletet kíván, és azt jelenti, hogy a centralizált rendszerek, benne a nukleáris energiával is természetesen, és a helyi közösségi rendszerek, elsősorban a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokkal egymás mellett fejlődnek és léteznek.- Cége a PA Zrt. megrendelésére elvégezte a magyar energiaszektor villamosenergiatermelésének életciklus- és „carbon footprint” elemzését. Beszélne erről röviden?- Ilyen vizsgálatot Magyarországon nem végzett még senki, és Európában sem sokan. Az életciklus-elemzésnek az a lényege, hogy a „bölcsőtől a sírig” összegyűjti az adott „termék”, esetünkben a villamos energia előállításának környezetre gyakorolt hatásait, és ezt egy viszonyszámmal, az úgynevezett ökoponttal jellemzi. Speciális hatásokat külön-külön is vizsgáltunk, így többek között az energetika környezeti hatásai és a globális klímaváltozás szempontjából fontos szén lábnyomot, azaz a „carbon footprinf-et is. Összes környezeti hatás, Ecolndicator’99 alapján I □ Atomenergia □ Napenergia ■ Biomassza ■ Barnaszén ■ Bkoetanoi ■ Fotdgai ■ Feketeszén □ Fűtőolaj ■ Szélenergia ■ lignit ■ Biogáz ■ Vízenergia ■ Hulladék 0 0,002 0,004 0,006 0,008- Az atomenergia jól szerepelt a vizsgálatban, reméljük nem a megrendelő cég profilja miatt.- Természetesen nem. Ezt egy hiteles, független tanácsadó cég nem is engedhetné meg magának. Szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. inkább kutatási partner volt és nem elsősorban megrendelő. Akár így, akár úgy, az atomenergia ökopontban kifejezett környezeti hatása lett a legkedvezőbb az összes vizsgált rendszer között. Ez igaz a szén lábnyomra is. Sokféle forgatókönyvet végigvizsgáltunk, figyelembe vettük a fűtőelemek előállításától az erőmű leszereléséig és a radioaktív hulladékok kezeléséig a technológiai lépéseket, de az eredmények minden esetben kedvezőek voltak.- Ön szerint mi az oka a szélenergia rossz osztályzatainak az analízisben? Minden olyan energiahordozó relatíve rosszul szerepel, ahol a fajlagos energiaelőállítás hatása rosszul aránylik az építés környezeti hatásaihoz. Gondolják el, hogy hány 2-3 MW-os széltornyot kell emelni és üzemeltetni ahhoz, hogy 2000 MW-os teljesítményt kapjunk!- A bioetanolt mostanában sok kritika éri.- Pedig részben alaptalanul. Igaz, hogy élelmiszerből (kukoricából) állítják elsősorban elő, vagy a trópusi esőerdők kivágása által nyert termőföldeken előállított cukornádból. Az Európai Unió ezért határozta meg a bioüzemanyagok fenntarthatósági kritériumait. A bioetanol előállítása meg kell, hogy feleljen ezen előírásoknak: az energiamérlegnek pozitívnak kell lenni, azaz C02-megtakarítást kell, nem is kis mértékben elérni. Csak halkan jegyzem meg, hogy Magyarországon még közepes termésű évben is elég nagy kukoricafelesleg adódik, amiből lehet, sőt kell is fenntartható módon bioetanolt gyártani.- Hogyan fogadták eredményeit a zöldmozgalmak?- Nem igazán reagáltak rá. Úgy gondolom, hogy az eredményekkel nem lehet vitatkozni, hiszen ehhez egy másik vizsgálat kellene, amit tételről tételre össze lehetne hasonlítani a mi vizsgálatunkkal. Ennek is állunk elébe, hiszen a kutatás során nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy csak ellenőrzött adatokat használjunk és az alkalmazott modell is nemzetközileg elfogadott. És persze a lehető legjobb kutatói csapatot állítottuk össze, akik személy szerint az EU szintű LCA-szervezetekben is képviselik hazánkat és sokat tettek a modellek fejlesztésért is.- Hogy képzelné el a magyar energetika jövőjét?- így: korszerű, olcsón termelő erőműveink vannak, amelyek a tüzelőanyag és a hatásfok szempontjából megfelelnek a legjobb elérhető technikának. Energiaellátásunk diverzifikált Olyan épületekben élünk, dolgozunk, amelyek energetikaüag sokkal gazdaságosabbak a maiaknál, ezáltal kevesebb energiát fogyasztunk. Sok-sok megújuló energia áll rendelkezésre minden háztartásban. Ha a közösség, háztartás felesleges elektromos energiát termel, akkor azt betáplálhatja a központi rendszerbe, és csak a betáplálás/vételezés egyenlegét fizeti ki. És ez nem utópia...!- Őri úr, köszönjük a beszélgetést! Szerbin Pável Kishírek a nagyvilágból 2010. február Dél-Korea nagyívű atomtervei Nem kisebb célt tűzött ki a dél-koreai kormány, mint hogy 20 éven belül 80 reaktort exportáljon, ezzel a Top 3 atomerőmű-exportőr közé kerülve a Földön. Az illetékes szaktárca tervei szerint 2012-re már 10 reaktorm nyerhetnek el megrendelést Ezzel 50 milliárd dolláros üzletet szereznének meg, 49 ezer embernek biztosítva munkát Ennél nagyság rendekkel szebb szcenáriót képzelnek el az- északi szomszéddal ellentétben demokratikus vezetés alatt álló - ország illetékesei2030-ra: 80 reaktor megrendelése esetén 400 milliárdos üzlet és nem kevesebb mint 1,56 millió új munkahely. (Forrás: JoongAng Daily) (Alacsony) reptéri dózis Szakértők nyugtatják a közvéleményt, miután biztonsági okokból 19 amerikai reptéren összesen 40, röntgensugárzást alkalmazó, az utasok egész testét átvilágító gépet helyeztek üzembe, Nagy- Britanniában, Hollandiában és Kanadában pedig több reptéren ugyanezt tervezik A Columbia Egyetem Radiológiai Kutatóközpontjának igazgatója szerint az egyes személyekre leselkedő veszély csekély: egy átlagos reptéri röntgenátvilágításnál 0,1 mikrosievertes dózissal kell számolni, míg egy átlag mellkasröntgen esetén 100 mikmsieverttel, egy mellkasi CT-vizsgálat esetén pedig már 10 ezer mikrosievertes dózissal (Forrás: Reuters) Olasz „igen” az atomra Több mint két évtizedes atombetiltás ér véget Olaszországban a Berlusconi-kormány energiapolitikájának köszönhetően A konzervatív politikus és csapata az ország energiaellátásának 25 százalékát nukleáris energiából kívánja fedezni 2030-ra. 10 erőműépítését tervezik, az első reaktorokat pedig 2018- 19-ig szeretnék üzembe állítani Egy, a gazdasági fejlesztésekért felelős miniszterhelyettes szerint a villamos energia ára is kedvezően változna: a jelenlegi 65 euró/MWh-ról mindössze 40 euróra csökkenne. Az erőművek helye mégnem ismert: 2011-ig kell várni a hivatalos bejelentésig. (Forrás: AFP) NAÜ-s távoktatás a rák ellen Radioterápiára fókuszál a NAÜ: a nemzetközi szervezet a rákos megbetegedések akárfelében is javulást hozó onkológiai sugárkezelést oktató távedukációs program mögé állt Az új erőfeszítés főként az ázsiai, illetve a csendesóceáni térséget célozza meg, ahol a rákos megbetegedések számának növekedésével nem feltétlenül áll párhuzamban a betegséget kezelni tudó specialisták száma (Forrás: NAÜ) NASA + elektronsugár = STAR TREK A NASA egyik új fejlesztését a Star Erekhez hasonlítják a beavatottak. A sci-fl sorozatban az űrhajósoknak az „ételreplikátor” építi fel az elemi részecskék szintjéről a kívánt ételt/italt. A NASA itt még nem tart, de az EBF3 projekt vezérelt elektronsugarával hihetetlen finomságú anyagmegmunkálásra képesek nyersanyagok (fémek) pillanatnyi megolvasztásával oly módon, hogy 3-dimenziós terv alapján, rétegről rétegre készítik el a kívánt tárgyat Potenciális alkalmazási területek: repülőgépgyártás, űrkutatás, egészségügy és persze a majdani holdbázisok (Forrás: NASA) USA: moduláris reaktorok Az amerikai szenátusban 2 törvénytervezetet is benyújtottak az óévben a kis-, illetve moduláris reaktorok fejlesztését elősegítendő. A tekintélyes Heritage Foundation szakértője szerint azonban túlontúl nagy kormánybefolyást engednének a honatyák a fejlesztésbe, ami megölné a gazdasági versenyt és az innovációt, ezért más megközelítést kéne alkalmazni, ami nagyobb hangsúlyt fektet a szabadpiaci vetélkedésre. (Forrás: Heritage Foundation) Simon Zoltán
