Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-10-01 / 10. szám
8 2010. október o> mym paksi atomerőmű 110 éve született Bay Zoltán, az Atomfizika Tanszék első professzora Stephen Sisa, magyar-amerikai szakíró ..csodálatos hetes"-nek nevezte a Bay Zoltán - Kármán Tódor- Neumann János - Szent-Györgyi Albert - Szilárd Leó - Wigner Jenő- Teller Ede természettudósok csoportját. Kevesen tudják: Bay Zoltán kísérleti fizikus a Tungsram Kutatólaboratóriumának hajdani vezetője a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1938-ban alapított Atomfizika Tanszék első professzora volt Bay Zoltán 1900. július 24-én Békés medrei Gyulaváriban született. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, a református főgimnáziumban végezte. Az érettségi után a budapesti tudományegyetem hallgatója, ahol Eötvös Loránd hatására választotta a kísérleti fizikusi pályát 1923-ban kapott középiskolai tanári oklevelet, s alma matere elméleti fizika tanszékének lett oktatója, majd 1926-tól 1930 őszéig Németországban járt tanulmányúton. Szellemi gyarapodást jelentett számára, ho^ Max Planck, Albert Einstein, Max von Laue, Erwin Schrödinger és esetenként még Niels Bohr és Werner Heisenberg előadásait is hallgathatta. Ekkora hidrogén-és a nitrogéngázban végbement kisülés vizsgálatával foglalkozott. 1930tól a szegedi tudományegyetem professzora, 1936-ban lett az akkori Esésűit Izzó ipari kutatólaboratóriumának vezetője. Ebben az időben tértek rá a Tungsram gyárban Bródy Imre találmányán alapuló kripton töltésű izzólámpa tömeggyártására, és fejlesztettek ki több korszerű adócsövet A budapesti tudományesetem még 1936- ban az „atomfizika" társnőiből magántanárrá habilitálta. E&etemi tanárként színvonalas, korszerű kísérletekkel alátámasztott oktatást vezetett be. Oktató munkáját három jegyzete - Atomfizika, A rádióhullámok tovaterjedése. Atommagfizika - segítette. Az Esésűit Izzó által 1938-ban alapított műegyetemi Atomfizika Tanszék vezetése, valamint az oktató munkája mellett is folytatta ipari kutatásait A második világháború alatti radarkísérietek irányítója volt A háború befejezése után az újra megépített berendezésekkel - melyek a Tungsramban készük tek - megkezdték a holdradarkisérieteket melynek eredményét 1946. február &án hozták nyilvánosságra. 1948-ban kénytelen volt elhagyni az országot az USA-ban a George Washington egyetem professzora lett Itt ionizációs kísérletekkel, majd fénysebességméréssel foglalkozott s megalkotta a „fényre szabott” métert Ennek alapján a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal az ő új méterdefinícióját fogadta el 1983-ban.- Melyek voltak Bay Zoltán legjelentősebb tudományos eredményei? 1 1929foen kimutatta, hogy a kémikusok által aktív nitrogénnek nevezett gáz nitrogénatomokból áll. Sikerének titka az volt hogy a gázkisülési csőre kívülről helyezte rá a gyorsítótekencset ugyanúgy ahogyan Gábor Dénes tette az elektron fókuszálásakor. 2. 1937-38-ban az addig csak elektronikus erősítésre használt elektronsokszorozót alkalmassá tette egyedi fény- és gammafotonok, elektronok és alfarészecskék detektálására. 3. 1946-ban radarvisszhangot észlelt a Holdról, ezzel elindítva a radarcsillagászatot 4. 1955-ben kimutatta, hogy a Comptoneffektusnál a rugalmatlanul szórt gammakvantum és a megkötött elektron egyidőben repül szét, bizonyítva az impulzus- és az energiamegmaradás érvényességét. 5.1965TŐI kezdve haláláig folytatta a fénysebességre vonatkozó vizsgálatait Kimutatta a fénysebesség állandóságát frekvenciafüggetlenségét az optikai rezgésszám frekvenciaáthelyezés (lebegés) segítségével végzett meghatározásával igen pontosan mérte a fénysebességet Ő javasolta, hogy a méterszabványt a fénysebességre alapozzák. A világhírű fizikus 1992. október 4-én távozott az élők sorából, szellemi örökségét idehaza a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány ápolja. Sípos László Nemzetközi Nukleáris Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián „Az atomenergia helyzete Európában: az elfogadástól a támogatásig” címmel kétnapos szakmai konferenciát szerveztek szeptember közepén a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvényt a Confrontations Europe francia civilszervezet kezdeményezte azzal a céllal, hogy társadalmi vitát indítson az atomenergia európai alkalmazásának jelenlegi helyzetéről. Claude Fisher asszony a szervezet elnöke bevezetőjében elmondta,- egyértelműen érzékelhető a világban az atomenergia szerepének felértékelődése. Európában már nem számít tabunak a téma megvitatása, mi több egyre több országban kezdődik társadalmi vita az atomenergia jövőbeli szerepéről. Magyarországon meghatározó az atomenergia alkalmazása és a jövőben is fontos szerepet szánnak e technológiának. E törekvéseknek jó alapot ad, hogy a nukleáris energia elfogadottsága uniós mércével is a legmagasabbak közé tartozik hazánkban. A francia szervezet arra vállalkozott, hogy egy asztalhoz ülteti a feleket, és vitára bocsájtja e témát az érintett magyar és külföldi szakemberek, uniós vezetők, kormányzati döntéshozók, üzemeltetők, hatóságok, civilszervezetek, diákok és szakszervezetek képviselői között. A hivatalos program megkezdése előtt Pálinkás József az MTA elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Ezt követően Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter beszélt az atomenergia hazai alkalmazásának tervezett jövőjéről. Dominique Ristori, az£U energiaügyi főigazgatóságának helyettes vezetője az Eurobarometer nukleáris kérdéseket érintő közvélemény-kutatási eredményekről beszélt, és külön kitért az uniónak az atomenergiafelhasználás támogatását szolgáló környezet kialakítására. Az első napon három fő témát vitattak meg a résztvevők. Először a társadalmi párbeszéd és együttműködés témában a „nukleáris kultúra” elterjesztéséről és az ezt segítő követendő da üde Fisher gyakorlatokról esett szó. Aszódi Attila vitaindítójában az oktatás fontosságáról, a megfelelő szintű szakemberképzésről beszélt. Előadásában rá mutatott, hogy az oktatás színvonala sok kívánni valót hagy maga után. Ezt igazolja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első éves hallgatóival készített felmérés, amely azt mutatja, hogy a diákok igencsak hiányos tudással érkeznek az egyetemre. Fontos, hogy az emberek minél többet tudjanak meg az atomenergiáról. Az ipar egyes szereplőinek feladata az, hogy megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével együttműködhetnek az érintettekkel. Franciaországban a kisiskolások tájékoztatására fektetik a hangsúlyt Céljuk a környezettudatos életmód fontosságának hangsúlyozása, ezen belül az atomenergia alkalmazásnak a bemutatása. Titokban abban is bíznak, hogy a fiatal generáció hatni tud az idősebbekre a nukleáris energiát illetően. Belgiumban figyelemfelkeltő kampányt indítottak az országban, melyben arra akarták ráébreszteni a lakosságot hogy az atomerőművek például környezetvédelmi szempontból jelentős előnyökkel járnak. Emellett szintén kiemelten kezelik az ifjúság tájékoztatását Nagy sikerrel vesznek részt Belgium egyik legnagyobb ifjúsági fesztiválján, ahol a fiatalokat játékos módon ismertetik meg az atomenergiát érintő kérdésekkel. Svédországban a közvetlen kapcsolat kiépítése mellett teszik le a voksot A lakosság bevonását az előnyök és hátrányok megismertetését és őszinte párbeszéd kialakítását nevezik meg a sikeres kommunikáció legfontosabb elemeinek. Magyarországon jó gyakorlatként említhető a paksi atomerőműnek és a környezetében található települések szövetségének, a Társadalmi Ellenőrző és I nformációs Társulásnak Dominique Ristori (TEIT) a közel húszéves együttműködése. Dohóczki Csaba beszélt a TEIT történetéről, bemutatta annak tevékenységét és részletezte az együttműködés különböző típusait A TEIT havonkénti ülésein az atomerőmű képviselői is részt vesznek. Ez jó lehetőséget biztosít a problémák megbeszélésére, különböző programok kialakítására. Közösen üzemlátogatásokat szerveznek a társulás településein élő fiatalabb és idősebb generációknak az atomerőmű megismerésére. Az általános iskolai diákoknak külön fizikatankönyvet és munkafüzetet szerkesztettek, hogy minél többet tudjanak meg az atomenergiáról és a környezetükben található paksi atomerőműről. A diákoknak vetélkedőt, míg a térség fizikatanárainak továbbképzést szerveznek. Lőrincz László, a paksi atomerőmű szakszervezeti vezetője az erőművet üzemek tető munkavállalók szerepének fontosságáról beszélt Beszédében kiemelte, a megfelelően képzett, elhivatott munkavállaló kulcsfontosságú az atomerőmű üzemeltetése szempontjából. Rámutatott, hogy az erőmű vezetése és a munkavállalók közötti párbeszéd elengedhetetlen feltétele a nyugodt harmonikus munkafeltételeknek. Az első napon még két szekció került napirendre. A nukleáris biztonság témakörben Peter Faross uniós energiaügyi igazgató a közelmúltban elfogadott közös uniós nukleáris biztonsági direktíváról beszélt. Rónaky József az Országos Atomenergia-hivatal főigazgatója a hivatal tevékenységének bemutatásakor külön részletezte a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos teendőiket, illetve beszélt a hivatalnak a nukleáris kultúra terjesztésében játszott szerepéről. A radioaktív hulladék elhelyezését célzó európai uniós irányelvvel kapcsolatban Herczog Edit képviselő asszony arra hívta fel az ipar képviselőinek figyelmét, hogy szavak helyett tettekre lenne szükség. Döntéseket kellene hozni, majd elkezdeni megépíteni a nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolóit. Buday Gábor, az RHK Kft. tudományos-műszaki igazgatója ismertette a magyarországi radioaktív hulladék elhelyezés gyakorlatát. Bemutatta az üzemelő, az építés alatt álló és a kutatási fázisban levő telephelyeket. A konferencia második napján az atomenergiáról - mint a fenntartható fejlődés szempontjából meghatározó energiaforrásról - vitáztak a résztvevők. Olasz és lengyel előadók kiemelték, hogy országaik ismét atomerőmű-építésbe kezdenek, hogy ezzel is elősegítsék a károsanyag-kibocsátás csökkentését és az ellátásbiztonság növelését. Süli János műszaki vezérigazgatóhelyettes a paksi atomerőmű legfontosabb projektjeiről beszélt. Kiemelte, hogy a blokkokon végrehajtott teljesítménynövelésnek köszönhetően 2000 MW beépített villamos teljesítménnyel rendelkezik az atomerőmű. Napirenden van a blokkok üzemidő-hosszabbítása, és beszélt a bővítéssel kapcsolatos munkálatokról is. Claude Fischer asszony záróbeszédében azt emelte ki, hogy Európának össze kell fognia azért, hogy megtartsa vezető szerepét az atomenergia alkalmazásának területén. Mi több vezető szerepet kell, játsszon abban, hogy e technológiának az alkalmazása megfelelő szakértelemmel, biztonsággal és ellenőrzéssel valósuljon meg a világ más tájain is. D. Cs. Új atomerőművi blokkal bővül Szlovénia Júliusi számunkban betekintést adtunk a krskói atomerőmű elmúlt évi jelentésébe. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület paksi helyi csoport küldöttsége szeptember elején szakmai kirándulás keretében ismerkedett a villamosenergia-ellátás szlovéniai lehetőségeivel, az erőmű távközlési rendszerével és a bővítési alternatívákkal. Nagy várakozással voltunk az idei utazás előtt tudva, hogy várnak bennünket a Száva partján, a szlovéniai Krskóban, a horvát határ közelében. Az erőművet üzemeltető cég, a Nuklearna Elektrarna Krsko (NEK - www.nek.si) épületében Ida Novak Jerele, az információs szolgálat munkatársa köszöntött bennünket A hetvenes években egy, a szlovén és horvát energiaellátás lehetőségeit elemező tanulmány alapján döntöttek a krskói atomerőmű létesítéséről. 1975-ben indult az építkezés. 1982. október 2-án szinkronizálták a generátort a villamos hálózathoz, majd 1983 elején kezdték a kereskedelmi működést. Az erőmű egy Westinghouse gyártmányú nyomott, könnyűvizes reaktorral van felszerelve, melynek hőenergiája 2000 MW, elektromos teljesítménye 676 MW. Az erőmű 400 kV-os hálózaton keresztül látja el a szlovén és horvát fogyasztókat. A NEK 50-50%-ban a Szlovén Villamos Művek (GEN-energija Az Energiapolitika 2000 Társulat éppen tíz éve alakult azzal a céllal, hogy fékezze a hazai energiapolitika rossz folyamatait, védje a nemzeti vagyont. A szervezet június közepén tartotta századik energiapolitikai estjét, melyet kéthetente rendeznek szakértők előadásaival. Itt mutatták be a Püski Kiadó (www. puskikiado.hu) által megjelentetett, Járosi Márton a társulat elnöke és a Lévai Alapítvány kurátora által szerkesztett „A Lévai-örökség és a magyar energetika” c. könyvet és annak szerves részét tartalmazó, a Pálos Video Print Stúdió által készített DVD-t. Lévai András (1908-2003) professzor a hazai energetika meghatározó szemé- www.gen-energija.si) és a Horvát Villamos Művek (HEP Electric - www.hep.hr) tulajdona. A NEK évente közel 5,5 TWh elektromos energiát termel. Az atomerőmű 640 dolgozónak biztosít munkát, többségében szlovén szakembernek, de sokan járnak át Horvátországból is. A NEK vezetése kiemelten fontosnak tartja a humán erőforrás stabilitását és a képzést. A személyzet nagy része felsőfokú végzettségű, és ösztönzik őket a tréninglehetőségek kihasználására. Célkitűzéseik alapvetően megegyeznek, bár sok esetben szigorúbbak a WANO által felállított biztonsági céloknál. Megtudtuk, hogy nagyon magas technológiai színvonal jellemzi azokat a cégeket és intézményeket, melyek beszállyisége, az átfogó műszaki, környezeti és nemzet-stratégiai szempontokat ötvöző energetikai szemlélet meghonosítója volt. A hazai energetika atyjának miniszterhelyettesként kiemelkedő szerepe volt az energiarendszerünk fejlesztésében és abban, hogy a paksi atomerőmű létesítése világszínvonalon valósult meg. A mérnökgenerációk elismert tanítója a névadója a közelmúltban - a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. által - létrehozott Lévai-projektnek is. Az alábbi gondolatok a Kossuth- és Széchenyi-díjas akadémikustól származnak, aki ezeket lítóként az erőművel kapcsolatban vannak. Ales Bursic, a GEN-energija minőségügyi menedzserének előadásából megtudtuk, hogy a legfontosabb céljuk a megbízható energiaellátás. Egyre biztosabb, 2020-ban már termeim fog egy új, immáron hatvan évre tervezett atomerőmű a krskói erőmű keleti vagy nyugati szomszédságában. (A kép közepén van a jelenlegi erőmű.) Nukleáris energia nélkül a kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásaik nem teljesíthetőek, így összhangban a szlovén energiapolitikával a jelenlegi blokk üzemidő-hosszabbítását tervezik. Emellett a szlovén kormány létrehozott egy programot (JEK2-projekt), amely keretében egy új erőmű létesítését is tervezik. mondta tanítványainak: „Hosszú szakmai pályafutásom alatt magam is mindig a nemzet szolgálatát és az ország érdekeit tartottam elsődlegesnek és a legfontosabbnak. A közjó szolgálata a legfőbb törvény! [...] ...a földi megsemmisülés felé haladva tisztán látom, hogy addig van magyar jövő, amíg vannak, akik áldozatok árán, ellenállás esetén is képviselik az erkölcs és az igazság szellemét. Csak így lehet a tehetséget a nemzet, a közösség javára fordítani, a nép jólétét szolgálni... Most is megújulásra van szükség, az segíthet. Soha ne adjátok fel!” Sipos László Az új, több mint 1000 MWe kapacitású, harmadik generációs, nyomott, könnyűvizes reaktorblokk építése az engedélyek megadását követően öt évet vesz igénybe, és a teljes költsége kb. 3,5-5,0 milliárd euró lesz. Jó eséllyel indul az Areva-EPR, a Mitshubishi-EU APWR, a Westinghouse-APlOOO és az Areva/MHI-Atmeal a meghirdetett versenyben. A GEN-energija már beadta a bővítésre vonatkozó engedélykérelmet a gazdasági minisztériumukhoz, melyre még az idén várható a döntés. Műszaki, biztonsági és gazdasági elemzésekkel igazolták, egy új blokk Krsko térségében energetikai, gazdasági és környezetvédelmi szempontok alapján is megalapozott A tervezett bővítéssel az erőmű hosszú távon is megfelelő, biztonságos és versenyképes villamosenergia-termelő lenne. Stabil, előre jelezhető áron (40 euró/MWh) termelhetne, az üvegházhatású gázok kibocsátásától mentesen. A tájékoztatók és konzultációk után az erőmű területén Habinec Mathias mérnök kalauzolta csoportunkat Megismerkedhettünk turbinacsarnokot és blokkvezénylőt is. Megtudtuk, hogy a közel 500 tonnás generátort idén májusban cseréltek ki. A helyszíneken több szakmai kérdés merült fel, melyekre korrekt válaszokat kaptunk. Összegezve a tapasztalatokat, élményekben és új ismeretekben gazdagodva, sikeres programokat tudhatunk magunk mögött Sipos László A LÉVAI ÖRÖKSÉG ÉS A MAGYAR ENERGETIKA Szerkesztette: Járosi Márton PÜSKI Könyvajánló: A Lévai-örökség és a magyar energetika
