Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-10-01 / 10. szám

2010. október 3 <v$> mym paksi atomerőmű-Változások a WANO-ban W A N O Húsz év sikeres működés után a WANO. az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége úgy döntött, új irány­ban folytatja tevékenységét hogy job­ban segíthessen tagjainak eligazodni az atomenergetika fejlődésének folyama­tosan változó feltételei között „A WANO eddigi szervezeti struktúrája és működé­si rendszere - mely rendkívül szükséges volt a szervezet alakulásakor, és amely lehetővé tette a nukleáris ipar hatalmas fejlődését a csernobili baleset után - ma korlátoz minket" - mondta üdvözlő beszédében Stricker elnök február elején Új-Delhiben, a WANO kétévente megren­dezendő közgyűlésén.„Szervezetünknek átalakításra van szüksége." Jelenleg a világ nukleáris közössége az új blokkok építésének komplex feladataival, az üzemeltető személyzet öregedésének problé­májával és az atomipar megújulásával, foko­zatosfejlődésével áll szemben. Ezen összetett feladatok megoldásához szükséges, hogy a WANO is haladjon a fejlődés és a tökéletesre való állandó törekvés útján. Csak így tud eleget tenni az ágazat gyors és globális fejlő­déséből adódó elvárásoknak. Ezt a gondolatot a szervezet tagjai többször is felvetették különböző fórumokon. 2009-ben az ágazat felső vezetői Bill Coley, a British Energy volt vezérigazgatójának az irányítása alatt elkezdték kidolgozni javaslataikat a WANO további működési irányaira és az Alapszabály szükséges módosításaira vonatkozóan. Indiában, a WANO 10. köz^ülésén a világ min­den tájáról érkezett közel 400 résztvevő egy­hangúan megszavazta a szervezet működési és strukturális változásait Ezek a következők. A WANO missziója Újszerűén határozták meg a WANO mis­sziójának fogalmát, mely teljes mértékben összefoglalja a WANO által jelenleg folyta­tott tevékenység valamennyi irányzatát. A misszió új megfogalmazásában nagyobb hangsúlyt fektettek a közös erőfeszítés­re a szervezet hatékonyságának növelése érdekében a WANO alapvető programjain keresztül. A WANO felépítése A szervezet irányításának központosítása érdekében a londoni Koordinációs Központot a WANO Londoni Irodájává alakították át. A regionális központok ügyvezető igazgatói köz­vetlen beszámolással tartoznak a Londoni Iroda ügyvezető igazgatójának. Ez a változás azért volt szükséges, hogy az összes régió­ban következetesebben lehessen magva­lósítani a programokat és meghatározni a szükséges erőforrásokat. A WANO kormányzási rendszere Mindenekelőtt a legmagasabb szintű vezetők aktiv bevonása, a régiók (Atlanta, Párizs, Moszkva, Tokió) tagvállalatai érdekének jobb képviselete végett módosításra került a WANO kormányzó­­tanácsának összetétele. Minden régiót a koráb­bi kettő helyett három tagszervezetének felső vezetője - vezérigazgató vagy más magas szin­tű vezető - képviseli, akik közül egtk a régió legbefolyásosabb tagvállalatának a képviselője. A WANO elnöke is a kormányzótanács tagéi, ami szintén újításnak számít lg» az új WANO Kormányzótanács 14 főből áll a régi 9 helyett WANO-tagság és szavazási jog Az első 20 évben csak eg adott ország vág régó eg taga tudott részt venni a szavazásokon. Jelenleg bármelyik üzemeltető társaság taga lehet a szervezetnek és saját jogon szavazhat Mostantól több szavazati joggal rendelkező tag lesz, és az atomerőműveket üzemeltető társasá­gok WANO-tagokként nagyobb befolyást tudnak gyakorolni a nemzetközi szervezet döntéseire, működésére. A megfelelő egyensúly biztosítása érdekében a szavazási rendszer módosítását hajtották végre. Ezentúl ez már nem az „egy tag - eg szavazat" elvén alapul, hanem minden tag kap öt szavazatot plusz egy-egy szavazat jár minden általa üzemeltetett blokk után. Tagdíj Egységesebb megközelítést alkalmaznak a tag díj megalapításánál, mely egyidejűleg elégsé­ges cselekvési szabadságot engedélyez a reg­­onális központoknak különleges körülmények között. A tagdíj két részből fog állni: a Londoni Irodába közvetlenül fizetendő összegből, ezzel fedezve az ottani működési költségeket és a saját regonális központba fizetendő összegből. Mindkét tétel megállapításánál a működte­tő blokkok számát veszik figyelembe. Az elvi egyezség már megszületett, jelenleg zajlik a részletes javasatok kidolgozása. A WANO-ban ideiglenesen dolgozó személyzet A tagvállalatok által határozott időre kiküldött, rezidensként dolgozó személyzet biztosítása a WANO részére a tagság egyik feltétele. Azonban ez nem mindig volt elég erős indok a dolgozók kiküldésére. A helyzet javításához pénzügyi ösz­tönzést vezettek be a tagdíjfizetésnél. A kormányzással és tagsággal kapcsolatos módosítások bevezetésének határideje 2010 októbere. Ez a legnagyobb prioritású kérdés, mivel megalapozza az olyan problémák meg­oldását mint a delegált személyzet kinevezése és a tagdíj struktúrájának jóváhagyása. A fent bemutatott módosításoknak köszönhetően a WANO felkészültebb lesz az előtte álló felada­tok teljesítésére. Habár a WANO struktúrája megváltozott, a szervezet küldetése ugyanaz maradt: a WANO működésének mindig a nuk­leáris biztonság volt és marad az első és leg­főbb célja. Hadnagy Helena Mi változott? Mit jelent? Felépítés Az eddig londoni Koordinációs Köz­pontot a WANO Londoni Irodájának nevezték át. Ez erősíti és szélesíti a Londoni Iroda szerepét, mely támogatja és ellenőrzi a regionális központok tevékenységét Tagság Mostantól több, az atomerőművek és üzemanyag-feldolgozó létesít­mények biztonságára és megbíz­hatóságára hatással bíró szervezet taga lehet a WANO-nak. A szavazati joggal rendelkező tagok száma 35-ről több mint 120-ra nő. Az atomerőműveket üzemeltető tagok nagyobb befolyással vannak a WANO működésére. Szavazás Minden szavazati joggal rendelke­ző tag öt szavazatot kap, plusz egy-egy szavazat jár minden általa üzemeltetett blokk után. Szabályozásra került a szavazási egensúly, mely megfelelő befolyást biztosít a nagyobb befektetésekkel rendelkező vezetők részére és méltó képviseletet a kisebb tagoknak. Kormányzás A WANO Kormányzótanács 9 helyett 14 főből áll. Az öt új tagból négy a négy régió egy-egy, legna­gyobb üzemeltető szervezetének felső vezetője, az ötödik pedig a WANO elnöke. Elősegíti a felső szintű vezetők közvet­len részvételét a WANO munkájában. A WANO-tagokat jobban képviselik a régókban a felső szintű döntéshozó vezetők. Az előkészítő munkálatokról A Lévai-projekt helyzetéről, a paksi atom­erőmű-bővítés előkészítő munkálatairól tartottak beszámolót az atomerőmű szak­emberei Pakson 2010. szeptember 3-án. Az MVM Zrt. vezetői közül az ülésen részt vett dr. Gerse Károly törzskari vezér­igazgató-helyettes, Nagy Sándor termelési vezérigazgató-helyettes, Bács Zalán straté­giai vezérigazgató-helyettes, Holló Vilmos vezérigazgatói tanácsadó, dr. Bánfi László jogi igazgató és Tamási Gábor biztonsági igazgató, továbbá dr. Pozsgai Imre, az MVM Trade Zrt. jogtanácsosa A Paksi Atomerőmű Zrt részéről Süli János vezérigazgató köszöntötte az ülés résztvevőit A projekt, illetve a munkacsoportok tevékeny­ségét összefoglaló előadások sorát Lenkei Ist­ván, az atomerőmű kapacitásbővítési igazga­tója kezdte többek között a jövőt meghatározó energiahelyzet a Teller-projekt eredményes­sége és a Lévai-projekt előtt álló feladatok ismertetésével. Az új blokkok létesítésének finanszírozási hátterével és a társasági forma (projekttársaság) előkészítésével kapcsolat­ban a PA Zrt részéről Csanádi András, az MVM Zrt képviseletében Lavich Gábor adott ismertetést Cserháti András a szállítói ten­derelőkészítő munkálatairól, Racskó Zoltán a műszaki és elemzési feladatokról, dr. Katona Tamás az engedélyezési, dr. Bertha Kálmán a jogi feladatokról tartott tájékoztatást Mittler István a társadalmi elfogadásról és a lakossá gi kommunikáció feladatairól, Kováts Balázs a társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszert érintő kérdésekről számolt be. Dr. Hausz­­mann János előadásában a programiroda munkáját az információk rendszerbe fogla­lását Tamás István a projekt gazdálkodási tevékenységének jellemzőit ismertette. Az MVM Zrt. vezetői főként gazdasági, finanszírozási és engedélyezési szempont­ból vetettek fel kérdéseket. Minden témá ban választ kaptak, és igen sok hasznos ismerethez jutottak. A paksi ülésen bete­kintést nyertek a bővítés legfontosabb tá maköreibe, a munkacsoportok feladataiba, sajátosságába, az ütemezésekbe, továbbá képet kaptak a partnerekről, valamint a to­vábblépés akadályairól, a kitűzött célokról, a már megvalósult feladatokról és a jövőbeli tervekről. Lovásziné Anna Atomenergetikai tanácskozás Dél-koreai küldöttség járt Pakson 2010. szeptember 15-16-án. A dél-koreai atom­­energetikai ipar reprezentánsai által a tengelici Orchidea Hotelben tartott elő­adás-sorozaton - amelyet a PA Zrt. és partnerei részéről nagy érdeklődés kísért - bemutatták a dél-koreai fejlesztésű APR- 1400 típusú atomerőművi blokkot. A ren­dezvényen a legnagyobb gyártó, szállító és műszaki háttérintézmények, mint a KEPCO (Korea Electric Power Corporati­on), a KPS (Korea Power Plant Service and Engineering), a Doosan Heavy Industries and Construction és a KNF (Korea Nuclear Fuel) képviselőin kívül részt vett Dél-Ko­­rea nagykövete is. Az impozáns nukleáris háttérrel rendel­kező ország jelenleg húsz blokkot üzemel­tet 17,7 GW villamos-összteljesítménnyel, kimagasló üzemeltetési mutatók mellett. Nyolc további blokk létesítése folyamatban van és újabb tíz építését tervezik 2030-ig. Az állami tulajdonú KEPCO a vüág harmadik legnagyobb atomenergetikai vállalkozása. Annak eldöntése, hogy az APR-1400 blokk beilleszthető« a paksi atomerőmű új blokkjainak építésére kiírandó tenderbe, to­vábbi ismeretek, információk beszerzése és értékelése szükséges. Az erre irányuló elem­zést a Paksi Atomerőmű Zrt. megkezdi. A vendégek az atomerőműben üzemlá­togatáson is részt vettek. Cseh vendégek az atomerőműben Szeptember 22-én 19 fős cseh delegáció látogatott az erőműbe. A résztvevők egy része a Dukovany Atomerőművet képviselte, a cso­port többi taga az erőmű körül szerveződött Polgári Biztonság Bizottságot reprezentálta (ez utóbbi a mi TElT-ünknek felel meg). A több éve tartó, kölcsönös előnyökön ala­puló kapcsolat mostani eseményén gazdag programot kínáltunk vendégeinknek. Elsőként Cziczer János igazgató köszöntötte a résztvevő­ket, majd részletes előadást tartott a cégünk előtt álló, illetve már befejezett projektjeinkről. Itt szerepelt - többek között - az üzemidő-hos­szabbítás, a teljesítménynövelés és az új blok­kok építésének ügye is. Természetesen szóba került az erőmű térség szerepe, támogatási rendszere és lakosság kapcsolatrendszere is. A cseh polgármesterek és társadalmi megbí­zottak igen jól informáltak a magyar helyzettel kapcsolatban, de számos kérdést intéztek Cziczer Jánoshoz a részletek megismerése érdekében. Rövid szünetet követően volt alkalmam meg hívni eg/ rövid sétára vendégeinket a láto­gatóközpontba, de valóban csak a súlyponti kérdések megválaszolásra volt idő (európai energahelyzet építés alatt lévő blokkok a világban, a radioaktív hulladékok elhelyezé­se, környezet-ellenőrzés). Várt bennünket az üzemi terület A 4. blokki útvonalon Szőke Attila osztályvezető tájékoztatta vendégeinket A délutáni program során a KGYK-t keresték fel vendégeink, ahol Lukács Péter osztályvezető és Nagy Péter műszaki szakértő segítségével ismerhették meg a létesítményt és feladatait A program késő délután ért véget Varga József Színpadon a Természettudomány címmel oktatási versenyt rendeztek kémia- és fizi­katanárok részére október 2-án a Csodák Palotájában, ahol egyedi tanítási mód­szereket ismerhettek meg az érdeklődők. A Paksi Atomerőmű Zrt által felajánlott, a legjobb fizika témájú előadásnak járó különdijat a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának tanára, dr. Kirsch Éva Atomi életképek (színdarab diákokkal) című előadása nyerte el. Szoborparkunk nagyjai 6. rész: Lévai András Az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontja előtti parkban található a Paksi disputa nevet vise­lő szoborcsoport, mely az atomener­gia-kutatásban és gyakorlati megva­lósításában meghatározó szerepet ját­szó magyar tudósoknak állít emléket. A parkban Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Hevesy György, Kármán Tódor, Marx György, Habsburg Ottó és Lévai András bronzból készült mellszobra látható. Sorozatunkban szo­borparkunk nagyjait kívánjuk bemutatni olvasóinknak. Már 1956-ban jelent meg könyvformátu­mú egyetemi jegyzete a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) „Atomerőművek” cím­mel. 1992-ben megkapta a BME legmaga­sabb kitüntetését: az egyetem tiszteletbeli doktora lett. Elsőként vehette át a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd LeóőQát, 1992- ben pedig ott volt az első céggyűrűsök között Pakson. Nem meglepő tehát hogy róla nevezték el a paksi atomerőmű bőví­tését megcélzó projektet Lévai Andrásról van szó, szoborparkos sorozatunk 6. részé­nek főszereplőjéről. Lévai András gépészmérnök/energe­­tikus 1908-ban látta meg a napvilágot Erdélyben. A BME mellett Grazban és Bécsben is tanult. Szakmai pályafutását a '30-as években kezdte el mérnökként először a Titan-Nadrag Calannál, aztán az Astra Romana Kőolajipari Vállalatnál és a Weiss Manfréd Rt-nél. 1949-ben Kossuth-dijban részesítették, az '50es éveket pedig az Erőműtervező Iroda igazgatójaként töltötte. Onnan a '60as évek elején szólította el a politika: 1962- től nehézipari miniszterhelyettesként tevé­kenykedett Közben már az '50es évek derekán visszatért a Műegyetemre - ezút­tal oktatóként, illetve tanszékvezetőként. A Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) kezdetben levelező taga volt majd 1973-tól rendes taga is. Innentől datálódott elnöksége is az MTA Műszaki Tudományok Osztályán. Hogy miben jelenik meg munkásságának jelentősége a hazai energetika és az egyet­len magyarországi atomerőmű vonatkozá­sában? A professzor legfontosabb öröksé­ge a komplex műszaki, gazdasági, környe­zeti és nemzeti energaszemlélet, melynek kialakítása iskolateremtő professzorrá tette őt Tervezőként és ipari vezetőként meghatározó szerepe volt a kor színvona­lát tükröző szén- és szénhidrogén-tüzelé­sű hőerőművek és a paksi atomerőmű megvalósításában. Vagy ahogy Petz Ernő, a paksi atomerőmű egykori vezérigazga­tója fogalmazott: „Ő volt az elmúlt évszá­zad egyik utolsó nagy mérnök-tudósa, a nemzeti energetika atyja. A korrekt etikus alkotó és nevelő: igazodási pont és a biztos szakmai háttér az energetikában.” A halál 2003-ban érte utol szoborparkos tudósunkat Emlékét és nevét a Lévai­projekten kívül az MTA Lévai András Energetikai Alapítványa élteti tovább. (Forrás: Jánosi Márton: „A Lévai örökség és a magyar energetika", Wikipedia, paksi atomerőmű archívuma) Simon Zoltán Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft Szilády üzem, Kecskemét Mindszenti krt 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Lovászi Zoltánná e-mail: lovaszine@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-882, telefax: 1/355-7280 Internet: www.npp.hu;www.atomeromu.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom