Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-05-01 / 5. szám
2009. május 9 paksiatomerőmű Az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) 2009. május 15- én ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. A Three Mile Island-i (1979) és csernobili (1986) atombalesetek után az atomerőművek üzemeltetői igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló üzemzavarok megismétlődését. 1986. októberében egy párizsi nemzetközi konferencián döntés született az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetségének (World Association of Nuclear Operators - WANO) létrehozásáról. Az atomerőműveket üzemeltető szervezetek abban állapodtak meg, hogy információ- és tapasztalatcsere útján együtt fognak működni az atomerőművek biztonságának növelése érdekében. A szövetség megalapítását az 1989. május 15-én Moszkvában tartott alakuló konferencián hirdették ki. A konferenciát Nyikolaj Lukonyin (a Szovjetunió atomenergetikai minisztere, a szovjet szervező bizottság elnöke) és Lord W. Marshall of Goring (Nagy-Britannia Villamosenergia-termelési Tanácsa elnöke, a WANO Irányító Bizottság elnöke) vezette. A világ 144 üzemeltető szervezetének képviselői által aláírt WANO alapokmány és szabályzata szerint minden üzemeltető kettős felelősséget visel: egyedi felelősséget a saját nukleáris létesítménye biztonságáért, és kollektív felelősséget a világban működő atomerőművek megbízható üzemeletetése és biztonságának folyamatos növelése érdekében végzett közös munkáért. A szakmai kérdésekkel foglalkozó nemzetközi non-profit szervezet alapvető célkitűzését a következőképpen fogalmazták meg: „... az atomerőművek üzemeltetése biztonságának és megbízhatóságának maximális szintre emelése, felhasználva a tagok közötti információcserét, elősegítve a kapcsolattartást, az eredmények és tapasztalatok összehasonlítását, valamint egymás példájának követését.” Mára a WANO tagjai közt tudhatja a vi20 éves a WANO lág összes üzemelő atomerőművét és több leszerelés, illetve építés alatt álló erőművi blokkot. A paksi atomerőmű 1989-ben, rögtön a WANO megalakítását követően csatlakozott a világszövetséghez. A WANO regionális alapon szerveződve végzi munkáját. A tagok - alapjában véve földrajzi szempontok szerint - egy-egy regionális központhoz tartoznak, de a regionális központhoz történő csatlakozásnál figyelembe veszik az üzemeltetett reaktor típusát is. A négy regionális központ helye Atlanta, Párizs, Moszkva és Tokió, amelyek tevékenységét a Londonban működő koordinációs központ (CC) hangolja össze. A WANO régiók döntéshozó testületé a regionális kormányzó tanács, melyben a régió minden országa legalább egy képviselővel vesz részt, és élén az elnök áll. A regionális kormányzó tanácsok két-két képviselőjéből és egy elnökből áll a világszervezet Kormányzó Tanácsa. A WANO élén a kétévente más-más régióból választott elnök áll. A világszervezet legmagasabb szintű testületé a kétévente összeülő Közgyűlés, amelyen a világ atomerőmű üzemeltetői legfelsőbb vezetői szinten képviseltetik magukat. A Közgyűlés stratégiai döntéseket hoz, és megválasztja a világszervezet vezetőit és testületéit. A WANO küldetését programjain keresztül valósítja meg. Az egyik első WANO program az üzemeltetési tapasztalatok cseréje (EOE). Ma a világ kereskedelmi atomerőművei a WANO révén közös eljárással, kritériumokkal rendelkeznek az üzemi események vizsgálatára és a tanulságok levonására. Az önkéntes és őszinte eseményjelentések célja, hogy az atomerőművek megelőző intézkedések alkalmazásával időben tudják megakadályozni a hasonló esemény bekövetkezését a saját létesítményükben. A WANO partneri vizsgálat (PR) egy a társerőművek képviselőiből álló nemzetközi szakértői csoport által végzett, az atomerőmű üzemeltetésének értékelését célzó ellenőrzés. A partneri vizsgálatok programja önkéntes alapon működik, és a partnerek közötti átfogó, célzott információcserét jelenti. Jellemzője a nyíltság, Atlantai központ Moszkvai központ Párizsi központ Tokiói központ Brazília Örményország Argentína India India Bulgária Belgium Kína Kanada Magyarország Brazília Pakisztán Mexikó India Németország Tajvan Románia Irán Egyesül Királyság Korea USA Kazahsztán Spanyolország Japán Pakisztán Kína Olaszország Dél Afrika Kuba Kína Litvánia Hollandia Lengyelország Finnország Oroszország Franciaország Szlovákia Svédország Ukrajna Svájc Finnország Csehország Szlovénia szakmaiság és a támogató jelleg. Célja az erőmű különböző területein - irányítás, üzemeltetés, karbantartás, oktatás stb. - nyújtott teljesítmény összevetése a legjobb nemzetközi gyakorlattal. A partneri vizsgálat eredménye az erőmű részére elkészített bizalmas jelentés, mely tartalmazza az erőmű vizsgálat során megállapított erősségeit és javítandó területeit. A világon az első WANO partneri vizsgálatot a paksi atomerőműben tartották 1992. februárjában. A műszaki és szakmai fejlesztés programjának célja a legújabb szakmai információk megosztása az üzemeltetők között. Az atomerőművek közötti közvetlen szakmai kapcsolat (műhelyértekezletek, szemináriumok, eljárások és adatok cseréje) különböző területen ad támogatást az üzemeltetés javításához, az eredmények tökéletesítéséhez annak érdekében, hogy törekedni lehessen a legjobbak példájának követésére. A műszaki támogató missziók (TSM) keretében a WANO egyegy atomerőműben létező problémára, illetve működő folyamat hatékony javítására segít megoldást találni. A TSM erősíti az erőművek közötti célirányos együttműködést is. A WANO üzemeltetési mutatók programja az atomerőművek működését jellemző adatok gyűjtésén, feldolgozásán és megosztásán keresztül kilenc alapvető területen képes az aktuális trendek bemutatására. Ezen specifikus, de fontos mutatók - az adott erőmű számára is - hasznos értékelést nyújtanak a világ atomerőművei működéséről is. Segítenek megtalálni a blokkok üzeme javításának irányát a más erőművek vagy az iparág eredményeinek figyelembe vételével. A Paksi Atomerőmű, miután csatlakozott a világszövetséghez, elfogadta és magáénak vallja a WANO célkitűzéseit, és azon munkálkodik, hogy tevőleges részese legyen az együttműködési folyamatnak. Aktívan részt vesz a WANO összes programjában, sokszor ad otthont a WANO különböző rangú rendezvényének, szakmai találkozójának. Sok erőművel szoros szakmai és baráti kapcsolat köti össze. A PA Zrt.-t a Moszkvai Régió Kormányzó Tanácsában Radnóti István biztonsági igazgató képviseli. A Paksi Atomerőmű szakemberek delegálásával is hozzájárult a WANO központok eredményes munkájához. Dr. Vámos Gábor - nyugdíjas dolgozónk - egy kétéves cikluson keresztül (1991-93) ellátta a WANO Moszkvai Központ elnöki funkcióját, valamint képviselte a régiót a WANO Kormányzó Tanácsában. Tóth János - Biztonsági főosztályvezető - 1992- 93-ban a londoni WANO Koordinációs Központban látta el a moszkvai régió képviseletével járó feladatokat. Dobó József- BIFO főtechnológus - 1990-ben, Szabó István - volt BIFO dolgozó - 1992-94 között, Horváth György - RTO rendszerfelelős - pedig 2004-06 között a moszkvai regionális központban dolgozott. A húsz éve működő szervezet megalakulása óta jelentős fejlődésen ment keresztül és folyamatosan változik, hogy megfeleljen a modern világ igényeinek és a legtöbbet nyújtsa a nukleáris ipar dolgozóinak. A WANO igen sikeres 2005. októberében tartott budapesti Közgyűlésén William Cavanaugh III. - akkori WANO elnök - a WANO jövőjével kapcsolatban hangsúlyozta: "A nukleáris reneszánsz elérkezett, de biztonság nélkül nincs jövő". A WANO Moszkvai Központ nemzetközi konferenciát szervez a "Nukleáris ipar: 20 éve a WANO-val" címmel Szentpéterváron (Oroszország) 2009. május 21- én a világszervezet megalakulásának 20. évfordulója alkalmából, melyen Radnóti István biztonsági igazgató képviseli a Paksi Atomerőművet. A WANO működésével kapcsolatos információkat a PORTÁL "WANO" portietje alatt megtalálhatják az érdeklődők. Hadnagy Jelena Jéki László fizikus 1942-2009 Jéki László 1965-ben végzett az ELTE fizikus szakán, majd a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) munkatársa lett, kísérleti magfizikával foglalkozott. A fizikai tudományok kandidátusa fokozatot 1975-ben szerezte meg, és ettől az évtől 1980-ig a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. Tudománytörténettel és népszerűsítésével foglalkozott, az elmúlt három évtizedben több mint 1700 tudományos ismeretterjesztő munkája jelent meg. Szerepelt rádió- és tévéműsorokban, előadója volt a 2002-ben indult Mindentudás Egyeteme első szemeszterének. Ismeretterjesztő tevékenységéért a MÚOSZ Hevesi Endre-díjjal, az MTA Akadémiai Újságírói Díjjal tüntette ki. Több mint valószínű, hogy az utolsó írása az Atomerőmű újság áprilisi számában jelent meg Zéróteljesítményű reaktorok címmel és április 22-én, hosszú betegség után elhunyt. Japán munkastílusban, Indiában Magyar tűzvédelmi szakember is részese volt annak az Indiában, Tarapurban végzett WANO ellenőrzésnek, aminek egyik jellemzője volt a japán munkastílus. Bokor László, a paksi atomerőmű tűzvédelmi csoportjának vezetője már hét éve vesz részt rendszeresen a WANO (World Association of Nuclear Operators = Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége) által szervezett partneri felülvizsgálatokban. 2009. március 15. és április 3. között az indiai Tarapur 3-4 erőműben folyó ellenőrzésre kapott felkérést, amit a WANO tokiói központja szervezett. A csoport 16 főből állt, tagjai a magyar Bokor Lászlón kívül koreai, amerikai, francia, indiai és többségében japán szakemberek voltak. A WANO vizsgálatokat egy, nálunk is alkalmazott módszertan alapján, és kisebb-nagyobb adaptációkkal alkalmazzák valamennyi WANO központban. A Tarapur 3-4 erőműben - ami kisebb a paksinál és két nehézvizes reaktorral működik - a vizsgálat egy rövid tréninggel kezdődött, ami a vizsgálat lefolytatásának munkamódszerére irányult.- Mi jellemezte ezt a módszert, mitől volt különleges?- kérdezem Bokor Lászlótól.- A team irányítója egy komoly tapasztalatokkal rendelkező japán szakember volt, és a japánok közismert udvariasságából kiindulva volt más, mint amilyenekben eddig részt vettem. Szabadabban folyt, ami abban nyilvánult meg, hogy nem naponta követelték meg a jegyzőkönyvek leadását, hanem véghatáridőben. Természetesen ennek ellenére mindenki igyekezett a munkatervnek megfelelően a papírmunkát is napi szinten elvégezni. Készítenünk kellett a saját szakterületünkre vonatkozóan egy munkatervet, a főbb szempontok megadásával és napi ütemezésre lebontva. Számomra újat jelentett, hogy mindezt adott főbb ellenőrzési szempontokra fókuszálva kellett elvégezni, melyek száma a munka előrehaladtával fokozatosan csökkent. Nálam a végén fogytak el, mert mindegyik területen ugyanazokat a szempontokat néztem. Nagyon kíváncsi voltam, hogy a japán munkastílus mennyiben lesz más, mint a többi. Picit több volt benne az udvariaskodás, és nekem, európainak ennek ellenére merevebbnek tűnt. A munkamódszer érdekessége, hogy a típushiányosságokra nem csak megoldási javaslatot keresnek, hanem az ok-okozat vizsgálata is komoly hangsúlyt kap. Ezt vizsgálat során így még nem alkalmaztam, és bár az elemzési módszert ismerem, mégis kellett hozzá ismeretet gyűjtenem.- Milyen volt a kollegális kapcsolat köztetek?- Meglepetést okozott számomra az erőmű személyzete, mert rendkívül jól felkészült szakemberekkel találkoztam. Szinte mindenki tökéletesen beszélt angolul. Minden kérdésre őszintén válaszoltak. A belső szabályozásokat, amiket kértem, angol nyelven hozták. Előírásaik kétnyelvűek, de helyiségek, berendezések feliratozása többségében angol nyelvű. Maga a team eleinte egy kicsit furcsának tűnt. Közel húszán voltunk összezárva több mint két héten áL Míg általában az ilyen munkacsoportokban szinte az első naptól kezdődően mindenki mindenkit keresztnéven szólít, itt azért megmaradt bizonyos távolságtartás, a megszólítás a Mr. és ennek a japán változata maradt. A keresztnéven szólítás csak egy-két embernél működött, lehet, hogy ez is a japánok klasszikus udvarias stílusából adódott. Amúgy nem volt zavaró. A munkatempó mint minden hasonló vizsgálaton feszített volt, napi 10-12 óra munka az erőműben mindenkinek saját munkaterve szerint, este egy rövidebb-hosszabb team értekezlet, és a vacsora után a napi papírmunka az éjszakába nyúlott Én reggelente poénkodtam egy kicsit azzal, hogy akit jókedvűnek láttam, azzal közöltem, bizonyára éjjel befejezte a tervezett jegyzőkönyvet, és megvan a sikerélménye, úgy hogy a mai napot egy újabb adaggal kezdheti, és mindenki vevő volt a viccelődésemre, a harmadik-negyedik naptól kezdően ez szinte a reggeli köszönéshez tartozott.- Hogyan nyugtáznád a kint töltött időt?- Ezalatt a japán munkastílus mellett az indiai kollégák magabiztos, felkészült hozzáállását is értem. Az ellenőrzésre szánt idő rövidebb volt, lényegesen több időt kaptunk az események elemzésére és a következtetések levonására. A munkamódszernél erőteljesen kihangsúlyozták, hogy a vizsgálat során tényeket kell felsorolni, nem pedig megérzéseket. Amikor viszont azt vizsgáltuk, hogy egy-egy típushiányosság miért áll fenn, akkor az ok és okozat mellé már véleményt is lehetett fűzni.- Remélhetőleg hasznosítani tudod munkádban a kint szerzett tapasztalatokat! - Lovásziné Anna -Megszépült lógó Az irodaépület üzemi terület felőli oldalán lévő virágokból kirakott lógó ebben az évben a legszebb. A budapesti Nánási kertészet készítette kétnyári virágokból, árvácskából és bukszusból. A közel 5000 árvácskatőből és 1200 bukszusból készült kertészeti remekmű májusban megújul, mert az árvácskákat kiszedik, és helyettük egynyári virág fog bólogatni az üzemi területre lépőkre.
