Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-05-01 / 5. szám

Megkezdődött a közel féléves főjavítási időszak Új év, új főjavítási időszak. Zsoldos Ferenc igazgató urat arra kértem, villantsa fel az idei főjavítási id& szak főbb feladatait és értékelje az 1. blokkon végrehajtott főjavítási te­vékenységet.-Az 1. blokki főjavítás március 20-án kezdő­dött, az előző évek gyakorlatához hasonlóan. A főjavítások sorrendje a már évek óta bevált sorrend: 1-4-2-3-as blokkok. A 3. blokk főja­vításával fejezzük be az idei kampányt, va­lamikor október végén. Ebben az évben any­­nyi a könnyebbség, hogy a június hónap tel­jesen szabad, de még augusztusban is van jó három szabad hét - amennyiben nem csú­szunk a munkákkal -, így a szabadságoláso­kat viszonylag jól meg tudjuk oldani. Sikerült kellőképen felkészülni a kampányra?-A téli időszakban mind a személyzetnek az oktatása, mind pedig az eszközökkel va­ló felkészülés rendben lefolyt, mondhatom, hogy zökkenőmentes volt a felkészülés, ne­hézségeink nem voltak. Milyen fontosabb feladatok lesznek az idén?- Az idei évben egyik oldalról a főberen­dezéseknek a munkái lesznek a meghatáro­zóak, de cipelünk magunkkal néhány olyan problémát, amelyek az előző évben kelet­keztek. Az egyik ilyen a nikkelgyűrűk kér­dése. Az újonnan beszerzett nikkelgyűrűket be kell építenünk a gőzfejlesztőkbe, ahol nem megfelelő anyagminőségű gyűrűk ke­rültek beszerelésre. Ez azt jelenti, hogy a gőzfejlesztők szinte mindegyikén kicserél­jük a nikkelgyűrűket. A másik ilyen problémás terület, amely végigkíséri az idei évet, a hurok-alátámasz­tások szerelése. Az első szállítmány tányér­rugók már beérkeztek, cseréjüket megkezd­tük, és blokkonként 72 db tányérrugó cse­réjére kerül sor. Túl vagyunk az 1. blokki főjavításon, hogyan értékelhető az itt nyújtott tel­jesítmény?- Az 1. blokki főjavítás végrehajtása ve­gyes érzelmekkel értékelhető. Itt próbál­tunk ki először egy olyan főjavítási rövidí­tést, amelyet a rendelkezésreállási-növelés nevű team fogalmazott meg rövid távú in­tézkedésként. Itt az egyik intézkedés az volt, hogy a legkevésbé terhelt biztonsági rendszeren egy napot próbáljunk behozni. Egy másik félnapot azzal nyertünk, hogy a dízelgenerátor karbantartása már a leál­lítás harmadik napján megkezdődhetett. A terv szerint így jött össze a főjavítási idő 1,5-2 napnyi csökkentése. Ez azt jelentet­te volna, hogy a 28 napos főjavítási hossz­hoz képest 26 nap alatt végeztünk volna. A munkák nagyon jó ütemben haladtak egészen a W biztonsági rendszer karban­tartásáig. Itt a T31-es hőcserélőnek a fedél­elválasztó lemezét kellett hegeszteni, és itt volt egy olyan apró deformáció, ami hozzáadódott ahhoz a deformációhoz, amely eleve benne volt a fordítókamra ka­rimájában. Ennek a kiegyengetése sajnos elvitt két napot, és ezzel a két nap késés­sel kezdtük el a visszaindítási programot. A visszaindítás alatt viszont kétszer kellett lehűtenünk a rendszert peremtömörte­­lenségek miatt. Az egyik a térfogat-kom­penzátor peremtömörtelensége volt, vala­mint az 1. számú gőzfejlesztőnek a primer kollektora lett tömörtelen. Ezek a hibák annyira meghosszabbították a főjavítást, hogy túlléptük a tervezett javítási időt. Éves viszonylatban be lehet hozni ezt a lemaradást?- Éves szinten úgy lehet ledolgozni ezt a hátrányt, hogy próbálunk javulni és kiemelt figyelmet fordítani a peremmeghúzásokra, a tömítési tevékenységekre. Ez a tevékeny­ség nagyon precíz és gondos munkát igé­nyel és napokkal növelheti a javítási időt. Az 1. blokki két kiemelt feladat, a nik­kelgyűrűk és a hurok-alátámasztások cseréje jelentős erőforrásokat kötöttek le. Külön köszönetemet fejezem ki a reak­tor- és az armatúra-karbantartó osztály munkatársainak. Általánosan elmondha­tó, hogy céges csapatmunka volt, ahol nemcsak a karbantartó személyzet, ha­nem az üzemeltető, a biztonsági szerve­zet a logisztikával bezáróan hatékonyan működött együtt. Remélem, ez a lendület továbbra is megmarad, és azt várom, hogy a 4. blokkal a tervezett időre visz­­szaindulhatunk. Köszönöm a tájékoztatást, sok sikert kívánok! -Beregnyei-Lezajlott az idei vezetőségi felülvizsgálat az atomerőműben A vezetőségi felülvizsgálat nélkülöz­hetetlen eszköz a Paksi Atomerőmű Zrt. felsővezetésének kezében a Tár­saság irányításához. Célja az értékelési időszak stratégiai szem­léletű áttekintése, ezzel összefüggően a tár­sasági célkitűzések meghatározásának és a megvalósítást befolyásoló külső illetve stra­tégiai szintű tényezők - ideértve például az atomerőmű működési környezetében jelent­kező gazdasági, társadalmi tendenciákat is - azonosítása, valamint mindezek becsatolá­sa a felsővezetői döntéshozási folyamatba. A vezetőségi felülvizsgálat emellett az irányí­tási tevékenység hatékonyságának, az éves célkitűzések végrehajtói szintekre való le­bontásának és az azokkal kapcsolatos fel­adatok végrehajtásának figyelemmel kísé­résére és értékelésére irányul. A folyamatot az IOPOOó jelű eljárásrend szabályozza. Társaságunknál az önértékelési és vezető­ségi felülvizsgálati rendszer a 2001-ben nem­zetközi szakértők által végzett vizsgálat ha­tására, annak ajánlásait szem előtt tartva ke­rült kialakításra. Megjegyzendő, hogy az ál­talános minőségirányítási gyakorlatban már huzamosabb ideje alkalmazzák a vezetőségi felülvizsgálatot (jellemző, hogy például az MSZ EN ISO 9001: 2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények c. szabvány sze­rinti minőségirányítási rendszerekben nél­külözhetetlen követelmény a vezetőségi fe­lülvizsgálat legalább évenkénti gyakoriságú elvégzése). E tevékenység nevesített megjele­nése a nukleáris iparban annak a világos trendnek a része, amelynek keretében az atomerőművek minőségirányítási szempont­­rendszerét közelítik az általános ipari minő­ségügyi gyakorlathoz, természetesen gondo­san szem előtt tartva a nukleáris biztonság speciális többletkövetelményeit. A Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség által kiadott "Irányítási rendszer alkalmazása létesítmé­nyek és tevékenységek számára" című, GS­­G-3.1 jelű biztonsági irányelv ajánlása sze­rint: "A felső vezetőségnek az irányítási rend­szer felülvizsgálatát olyan folyamattá kell fej­leszteni, amely kiterjed az egész szervezetre. Az irányítási rendszer felülvizsgálatainak az új elképzelések színterének kell lenniük, amelyek nyílt megbeszélés formájában és a felső vezetőség által ösztönzött témák értéke­lése keretében történnek." (6.45.) Az elmúlt időszak egyik legfőbb célkitű­zése volt a bevezetett integrált irányítási mo­dell elvi alapját jelentő új értékrend és szem­lélet tudatosítása, illetve ezek elmélyítése a vállalati működés különböző területein és hierarchiáin. Ennek alapja a hosszú- és kö­zéptávú célok valamint a napi működés ösz­­szekapcsolása, más szóval a stratégia orien­tált működés kialakítása. A 2008. január 1- ével bevezetett integrált irányítási rendszer főbb jellemzői: stratégiai irányultság, integ­ráltság, folyamat szemlélet, egyértelmű fele­lősségek érvényesítése, egyszerűbb, konzisz­tens - elektronikusan kezelt - dokumentá­lás. Az integrált irányítási rendszerben való működés első évének megítélését elsősor ban a tényszerű adatokra kell alapozni (mindemellett természetesen nem zárható ki a személyes tapasztalatoknak, azaz a szub­jektív elemeknek nagyobb teret engedő meg­közelítés sem). A tényszerű adatokon minde­nek előtt a hatósági értékelések, a belső au­­ditok és az eseménykivizsgálások megálla­pításai, valamint a számszerű mutatók ala­kulása értendők. Ezek tükrében egyértel­műen kijelenthető, hogy nem merült fel rendszerszintű probléma. Sem a hatósági, sem a belső vizsgálatok nem rögzítettek ilyen jellegű megállapítást, és a mutatók - a biztonsági mutatók, KPI - alakulásában sem azonosítható rendszerszintű problémára utaló tendencia. Az operatív szinten jelent­kező kisebb fennakadások természetes vele­járói a rendszer "bejáratódásának" illetve az elmúlt év jelentette átmeneti időszaknak. A belső auditoknak kiemelt jelentőséget adott az elmúlt évben, hogy az új integrált irányítási rendszer célirányos vizsgálata ré­vén közvetlen információt szolgáltattak an­nak "bejáratódási" időszakáról. Az auditok folyamatorientáltan szerveződtek. Lebonyo­­b'tásuk során kiemelt szempont volt az au­­ditált folyamat új rendszerbe való illeszke­désének vizsgálata, az adott területre vonat­kozó külső, belső követelmények azonosítá­sa és érvényesítése, illetve a bevezetés óta eltelt kezdeti időszak tapasztalatainak és a változásból fakadó esetleges hiányosságok­nak a felszínre hozása. Az egységes, integrált irányítási rend­szerben való gondolkodásnak megfelelően, az éves felülvizsgálatok szerves részét képe­zik a társaság által részben előírás, részben önkéntes vállalás alapján finanszírozott, külső akkreditációval vagy tanúsítással ren­delkező laboratóriumok és rendszerek veze­tőségi felülvizsgálatai is. A PA Zrt.-n belül működő független (külső) akkreditációval vagy tanúsítással rendelkező szervezeti egységek: Anyagvizsgálati laboratórium (AVO), Felnőttképzési rendszer (ÁOKO), Környezetirányítási rendszer (KVCS), Metrológiai és kalibráló laboratórium (DRO), Nukleáris környezetvédelmi üzem (SVO), Személyi dozimetriai laboratórium (SVO), Vegyészeti laboratórium (VEO). A fel­sorolásban újként szerepel a felnőttképzé­si jogszabályok alapján kialakított és a Fel­nőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) által akkreditált képzési rendszer. Az ennek ke­retében megvalósítható OKJ-s képzések ilyen módon harmonizálnak a beszállítók által megszerzett képzettségekkel. A többi laboratórium illetve rendszer a vonatkozó külső előírásokat teljesítésével megtartotta az akkreditált/tanúsított státuszát. Az aktu­ális célkitűzések meghatározása megtör­tént, illetve folyamatban van. Az integrált irányítási rendszernek a cég­szintű működés belső koherenciáján túlme­nően az MVM Csoport működésébe - mint a működésünk felé külső követelményeket tá­masztó rendszerbe - való illeszkedés kohe­renciáját is biztosítania kell. A társasági szin­tű működésünk csoportszintű működéshez való illesztésének támogatása céljából az új PASZIR felületén külön felület került kiala­kításra az "MVM követelmények" elérésé­nek biztosítására. Az év közben cégvezetés által elrendelt csoportszintű követelmények­nek való megfelelést célzó felülvizsgálat nyo­mán szükségessé váló belső szabályozásmó­dosítások megtörténtek. Az elvégzett önérté­kelés és vezetőségi felülvizsgálat során ope­ratív szinten azonosított fejlesztendő terüle­tekre az adott folyamat, vagy szervezeti ke­retek között születtek meg a javító intézke­dések. A feladatok végrehajtását részben az operatív működés, részben a Biztonsági és Minőségirányítási Bizottság keretében kö­vetik nyomon. Prancz Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom