Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-04-01 / 4. szám
2 2009. április paksi atomerőmű Együttműködő és teljesítményelvű vagyok Folytatás az 1. oldalról. Az eredmények azok nem csak az én eredményeim. Mindig arra voltam büszke, hogy jó csapatban tudok dolgozni. Az eredmények mindig közösek. Én az üzemvitelt mindig tágabb értelemben kezeltem. A cég arra van alapítva, hogy villanyt és gőzt termeljen, ebben nekem az operatív üzemeltetés volt a dolgom. Az eredményes üzemeltetés kritériumai között szerepel a saját embereinkkel való törődés, a nyugodt légkör megteremtése és a nagyszámú fiatal betanítása. Az utóbbi évek nagy létszámmozgását is sikerült úgy áthidalni, hogy nem romlottak az üzemeltetési mutatóink, és sikerült az új belépőket megfelelően betanítani. Nagyon fontosnak tartottam azokat a műszakos napokat, amelyen mindent meg tudtunk beszélni. Ugyanis ezen napok nélkül akár 4-5 év is eltelhetett, mire találkozhattam minden kollégával. Ezeken a műszakos napokon legalább évente egyszer minden emberünkkel találkozhattam és sokat beszélhettünk a jövőképről. Mindig azt mondtuk, ha jól üzemeltetjük a négy blokkot, azzal mind erkölcsileg, mind pedig anyagilag meg tudjuk alapozni az üzemidő-hosszabbítást és a bővítést is. Egy jól működő erőműnek a lakossági elfogadottsága egyre magasabb, és jó hírünk lesz a világban is. Ebből a szempontból nézve én jól éreztem magam az üzemvitelen. Ám az is igaz, hogy majdnem mindenütt jól szoktam érezni magam, mert olyan típusú vagyok. Mindig arra törekedtem, hogy a kollégákkal megtaláljam az összhangot.- Ügy gondolom, az új beosztásodban sem változtatsz a vezetői stílusodon.- Nem tagadhatom meg magam, igaz nem is akarom.- Milyen elképzeléseid vannak, tervezel-e azonnali változtatásokat?- Az észnélküli beavatkozásoknak nem vagyok a híve. Azt szeretném, ha az erőművet nyugodt, konszolidált légkörben tudnánk üzemeltetni. Az emberek érezzék, hogy van tartós munkahelyük, ahol megbecsülésnek örvendenek. Ha problémájuk van, azzal oda tudjanak menni a főnökükhöz, és ha tudunk segítem, akkor segítsünk. A meglévő ügyeinket apró lépésekkel kell megoldani. Tele vagyunk elvarratlan szálakkal, mint például a szervezetfejlesztés vagy a munkakörelemzés és - értékelés. Ezeknek a megoldásait szeretném felgyorsítani. Még mindig nincs megnyugtatóan megoldva a sugaras munkakörök és területi pótlékok ügye. Azokat az ügyeket igyekszem minél előbb lezárni, amelyek elvonják a figyelmet a munkától, hogy mindenki a feladatára tudjon koncentrálni. Én teljesítményelvű vagyok, és azt gondolom, hogy senkinek nincs veszélyben a munkahelye, aki dolgozik. Azt meg végre el kellene érni, hogy aki nem tud leadni teljesítményt, az egy idő után ne rontsa itt a légkört. Mi a jót is és a kiemelkedő teljesítményt is nehezen tudjuk elismerni, de azzal sem tudunk mit kezdeni, aki le tud itt élni úgy egy életet, hogy nem mozdít semmit a cég szekerén.- Több társadalmi megbízatásod van, meg kívánsz válni ezektől?- Az ASE-től a lehető leghamarabb, ott májusban lesz a közgyűlés. Az ottani tisztségemről le kell, hogy mondjak, de az egy működő szervezet. Itt elég, ha vezérigazgatóként a háttértámogatást megadom. Más a helyzet a PSC-nél. Attól a tisztségemtől is szívesen megszabadulnék, mert rengeteg munka van vele, de még nincs megnyugtató módon rendezve a hosszú távú működés, és addig etikátlan volna átadnom valakinek. Ott még ki kell alakítanunk az ASE-nél már bevált normatíva szerinti szerződéskötéseket. Fejlődtünk-fejlődtünk, csak ez nem egy tervezett fejlődés volt, hanem ad hoc jellegű. Azt szeretném, ha kiszámítható viszony alakulna ki, és akkor majd jó lelkiismerettel onnan is kiszállok. Rengeteg munka van az erőműben. Az idén befejezzük a teljesítménynövelési programot, akkor a hatékonyságot és a rendelkezésre állást kellene javítani, valamint el kell kezdenünk a két új blokk előkészítő tevékenységeit is a parlament felhatalmazása alapján. Az elmúlt évben is 28 napot csúsztunk a főjavítási vonalon. Ha csak ezeket veszem, van mit tenni, viszont vannak tartalékaink. Egy olyan ösztönzőrendszert akarok kialakítani, hogy az osztályvezetők számára - akik a munkát adják - is jusson differenciálásra pénz. Ám az ösztönzőrendszer működtetéséhez szükséges pénz biztosítását csak akkor tudjuk elfogadtatni a tulajdonossal, ha tartalékainkból többet tárunk fel és eredményesebben üzemelünk.- Köszönöm az interjút, sok sikert és jó egészséget kívánok! Beregnyei Miklós A Teller-projekt születése A parlamenti döntést megalapozó szakértői munkák a Teller-projekt keretében folytak. A projekt létrejöttének körülményeiről és munkájáról kértem tájékoztatót Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettestől.- A több mint tíz éve megszűnt Országos Atomenergia-bizottság (OAB) feladata volt a nukleáris energetika jövőjének kérdéseiben megfelelő iránymutatást adni a döntéshozóknak. Az OAB megszűnésével ez a feladat egy kicsit gazdátlanná vált. Többször beszélgettünk arról - többek között Rónaky Józseffel -, hogy öszsze kellene hívni egy kerekasztal-beszélgetésre a nukleáris energetikában dolgozó korosabb szakembereket, azt kitalálni, hogyan és mit kellene tenni ennek a gazdátlanságnak a feloldása érdekében. Aztán három évvel ezelőtt összedugtuk a fejünket - Bajsz József, Katona Tamás, Lenkei István -, hogy hogyan lehetne elindítani egy atomerőmű-bővítési programot Akkor az említett személyek írásban tettek javaslatot arra, hogy szerintük hogyan lehetne egy előkészítő munkát elindítani és azt erőforrással ellátni. Ebből a javaslatból nem lett semmi, de később ügyeimébe ajánlottam Kocsis Istvánnak, az MVM akkori vezérigazgatójának. Ő rámozdult az ügyre, és azt tanácsolta, előbb tudjuk meg, hogy ebben a kérdésben van-e fogadókészsége a Pénzügyminisztériumnak és az ÁPV-nek. A fogadókészség megvolt, az ÁPV Rt levélben kérte fel az MVM vezérigazgatóját, hogy végezzük el a szükséges előkészítő munkákat és elemzéseket A levél ismeretében Kovács József vezérigazgatóval megbeszéltük, hogy egy MVM-es vezetői fórumra javaslatot fogalmazunk meg. Erre a fórumra Bikaion került sor, ahol a fórum tagjai jóváhagyták azt a tervet, amely a Tellerprojekt nevet viselte. Az MVM projektjeként indult munkák zöme a paksi szakemberekre hárult, de mi tudtuk, hogy a hazai atomenergetikában dolgozó cégek és intézmények nélkül ezt a feladatot nem tudjuk elvégezni, ezért felkértük őket az együttműködésre.- Milyen fontosabb elemzéseket kellett elvégezni?- Például vizsgáim kellett, hogy egyáltalán szükség van-e a tervezett kapacitásra. Ennél a kérdésnél megállapították, hogy 2020 körül, az 5-6 ezer MW kiépítendő kapacitásban szükség van legalább 2000 MW atomerőművi kapacitásra. Megvizsgálták, hogy a tervezett teljesítményt a magyar villamos hálózat be tudja« fogadni és ahhoz müyen fejlesztések szükségesek. Vizsgálat tárgya volt a telephelyek kérdése és az atomerőmű típusa, de nem azt vizsgálták, hogy nyomottvizes vagy forralóvizes legyen-e, hanem az egyéb műszaki jellemzőket Fontos volt egy előzetes környezeti értékelés elkészítése és egy sor egyéb vizsgálat is. Közel féléves munka után, 2008 májusára elkészült a jelentés, ami három tanulmányból áll: a megvalósíthatósági, az előzetes környezeti értékelés és végül a radioaktív anyagok kezelésének kérdéseit tartalmazó tanulmány. Abban reménykedtünk, hogy 2008 őszén a parlament elé kerül a bővítés kérdése. A reményünket erősítette Szabó Pál miniszter június 19-i paksi látogatása, aki egy előadás keretében foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen kormányzati intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a parlament elé vihessék az ügyet. Sajnos közbejött a pénzügyi és gazdasági válság és a kormány a múlt évben nem tudta a parlament elé terjeszteni a bővítés ügyét, hanem csak most, március 30-án. Úgy gondolom, az atomerőmű történetében ez jelentős siker, amelyet a teljesítménynöveléssel és az üzemidő-hosszabbítással párhuzamosan futó munkák közben értünk el. Az atomerőmű indulása óta itt dolgozó szakembereknek volt energiájuk arra, hogy pályájuk befejezése előtt egy újabb blokk megépítését olyan mértékben pályára állítsák, amelyet az őket követő generáció - akik már itt dolgoznak - már fel is tud építeni, ezzel az unokáinknak is tisztességes megélhetést biztosítva.- Jó lenne, ha említenél néhány fontosabb céget és intézményt, amelyek részt vettek a projekt munkájában.- Nagyon sokan szerettek volna belefolyni ebbe a munkába, de jóval kevesebbnek adatott meg a lehetőség. A KFKI írta a megvalósíthatósági tanulmányt. Tehát ők minden más külső intézet által készített anyag összefogó elemzését végezték. Fontos megemlítenem a Mavirt, az Erőtervet, az Erbét. Jogi területen segített a Som System, fontos volt az ING elemzése és a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének a munkája is. Pakson az erőműben is kevesebben vehettek részt ebben a munkában, mint ahányan szerettek volna. Ki kell emelnem Cserháti András, Lenkei István és Katona Tamás szerepét, de a projekt bizottságokban dolgozó kollégák szerepe is jelentős volt. Ezek közül kiemelem Csanádi András és kolléganőjének, Bach Andreának - aki már nincs a cégnél - a szerepét, akik a gazdaságossági számítást és a finanszírozási modellt készítették. A vezérigazgató úr az intranetén keresztül már mindenkinek megköszönte a Tellerprojektben végzett munkáját. Én az üzemi lapunk segítségével teszem ezt meg, amikor köszönetemet nyilvánítom a sikeres munkáért és azt üzenem: ne ijedjenek meg, lesz még bőven munka ezen a területen! Beregnyei Miklós A Paksi Atomerőmű Zrt. Urántoll címmel kitüntetést alapított 1992-ben azon újságírók számára, akik kimagasló színvonalú sajtómunkájukkal, a műszaki és természettudományok - ezen belül a nukleáris energia békés célú alkalmazása - népszerűsítése érdekében a közvélemény objektív tájékoztatásával kifejtenek. A díjat első alkalommal a Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV) 1993. március 5-8-án rendezett Nemzetközi Sajtó- és Könyvfesztiválon adta át Kováts Balázs dr. Ormai Péternek. Ma már hagyománnyá vált, hogy a díj átadására a március 14-i sajtónapi ünnepségen kerül sor, amelyet a várossal közösen rendez az atomerőmű. így volt ez az idén, március 13-án az ASE étteremben, ahol Hajdú János polgármester köszöntötte a város és környékének média munkatársait. Ezt követően Süli János üzemviteli igazgató átnyújtotta Erdősi Csabának, a Magyar Nemzetgazdasági rovat rovatvezető-helyettesének az idei Urántoll kitüntetést. Gratulálunk a kitüntetett kollégának! Urántoll - 2009
