Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
&> riiym paksi atomerőmű-2009. január munkahelyem. Az itt eltöltött idő jelentős részében szimulátorral foglalkoztam. Nős vagyok, feleségem a közelmúltban alakult, az ESZI épületében működő Egészségközpontban dolgozik. Tamás fiunk építőmérnöknek tanul a BME-n. Szeretek kajakozni, ha csak tehetem és az időjárás is engedi, vízen vagyok. Télen uszodába, szaunába járok, szeretek korcsolyázni. Kondenzátor hűtővízrendszer energiamegtakarítási lehetőségeinek vizsgálata A kondenzátor rendszerben nyolc nagyteljesítményű szivattyú biztosítja a -100 m3/sec mennyiségű vizet - ezek másutt vízierőműként is működhetnének. A hidegvíz-csatornából kiemelt víz tárolómedencékbe kerül, ahonnan gravitációsan folyik át a kondenzátorokon. A hűtővíz a melegvíz-csatornán keresztül a Dunába vagy egy része visszakeverve a hidegvízcsatornába kerül. A melegvíz visszakeverése egyrészt a hidegvíz-csatorna eljegesedésé, másrészt a Dunából ténylegesen kivett vízmennyiség csökkentése miatt szükséges. A visszakevert vízmennyiség a kondenzátorok terepszintjéről az átlagosan 7 m-rel lejjebb lévő hidegvíz-csatorna vízszintjére kerül vissza, ahonnan a kondenzátor hűtővízszivattyúk emelik fel a kondenzátorok szintjére. Ez a munka csökkenthető azáltal, ha a kondenzátorok szintjén történne meg a melegvíz visszakeverése plusz szivattyúk segítségével. Ezáltal évente kb. 18-19 000 MWh energiamennyiséget lehetne megtakarítani. A dolgozat ennek a megtakarításnak a bizonyításával foglalkozik. Fenyvesi Csaba, külső technológiai osztály (kto) A BME-n végeztem, mint repülőgépész mérnök. Friss diplomásként kerültem a KTO-ra technológusként 1996 novemberében. A tudásom szintentartását és fejlesztését fontosnak tartom, ezért sok tanfolyamon, továbbképzésen részt vettem többek közt a BME Energiagazdálkodási illetve Reaktortechnikai szakmérnöki képzéseket is elvégeztem. Családos vagyok, két gyermekem van: a fiam az ESZI-ben elsőéves gépész szakon, kislányom negyedikes általános iskolás. Feleségem a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványnál dolgozik. Több hobbim is van, ezek közül a rendszeres sport és a vitorlázórepülés a legfontosabb. Az APROS termohidraulikai kód paksi modelljének fejlesztése Az APROS (Advanced PROcess Simulator) egy olyan összetett thermohidraulikai szimulációs program, amely képes reaktorfizikai számítások elvégzésére is, felépíthetők benne az irányítástechnikai rendszerek (szabályzó és vezérlési körök), valamint a villamosrendszer legfontosabb berendezései. A kódot a Finn Műszaki Kutató Központ és az Imatran Voima cég fejlesztette ki konvencionális- és atomerőművi, valamint egyéb ipari létesítményekben lejátszódó tranziens folyamatok modellezésére. A modell nagy előnye, hogy a paksi technológia kialakítását részletekbe menően követi, mind primer-, mind szekunderkor, valamint az irányítástechnikai rendszerek tekintetében is (tartalmazza a reaktorvédelmi rekonstrukció utáni teljes irányítástech nikát is). Pályamunkám során az általam elvégzett kódfejlesztéseket (PRISE lefúvatás, RZ rendszer, Phönix szintmérés) mutattam be. Hanoi Ferenc, fejlesztési és elemzési osztály (feo) A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnökként végeztem 1999- ben folyamattervező szakon. Még ebben az évben kezdtem el az atomerőműben dolgozni. 2001-2003 között elvégeztem a reaktortechnika-szakmérnöki képzést is. Jelenleg a fejlesztési és elemzési osztályon elemző mérnökként dolgozom. Hobbim a horgászat, a helyi horgászegyesületnél versenyszervezői feladatokat látok el. Tavaly nősültem, Pakson élünk. Hermetikus tér recirkulációs levegőtisztító és hűtő rendszeréhez tartozó kaloriferek dekontaminálási technológiájának kifejlesztése és alkalmazása a paksi atomerőműben A PA Zrt. élettartam hosszabbításának egyik jelentős feladata a 10-40TL02-es recirkulációs levegőtisztító és hűtő rendszer korszerűsítése. Elmúlt évben az AU 1500 típusú jódszűrők cseréje kapcsán felmerült dekontaminálási és radioaktiv hulladékezelési problémákra sikerült kielégítő megoldást találnunk. A kaloriferek leszerelése során a szénacél és saválló alkatrészeket sikeresen dekontamináltuk, de a rézből készült hőátadó csövekre nem volt elfogadott technológiánk. Merőben új feladat volt. Sikertelenség esetén, 18 to radioaktív rézhulladékot kellene elhelyezni. Az új technológia kifejlesztésének és sikeres alkalmazásának folyamatát mutatjuk be, laboratóriumi mérési jegyzőkönyvekkel és számításokkal alátámasztva. Oldal Ottó, technológiai osztály (vto) Tanulmányaimat 1976-ban a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban fejeztem be. Rövid ideig a gumiiparban, majd 1977-től az atomerőmű beruházásán helyezkedtem el, roncsolásmentes anyagvizsgálóként. A PA ZRt. állományába 198ó-ban kerültem, A VTO Dekontamlnáló Üzemében végigjártam a szamárlétrát, jelenleg művezető vagyok. A primerköri főberendezések dekontaminálásának irányítása a feladatom. Feleségem a Bóbita bölcsődében dolgozik. Gyerekeink még tanulnak, Zsolt 23, Zita 17, Ottó 13 éves. Pakson kertes házban élünk. Szabad időmben szívesen barkácsolok, kertészkedek. Kedvenc sportom a kézilabda. Kása Norbert, vegyészeti technológiai osztály (vto) Veszprémben születtem, ott Jártam iskolába, technikumba és a katonaság után egyetemre is. Vegyészmérnökként végeztem radiokémia és folyamatmérnöki szakirányon. Kivártam, amíg az erőműhöz fel nem vettek (2004) a Vegyészeti Technológiai Osztályra a Dekontamináló Üzembe technológus mérnöknek. A munkámnak köszönhetően ismertem meg orosz származású feleségemet, amikor a V Nemzetközi Primer- és Szekunderoldali Vízkémiai Konferenciát szerveztem többedmagammal 2005-ben. A kapcsolatból 2007. februárban házasság lett, majd egy kislányunk született 2008. 01. 6-án, Szekszárdon. Nyáron érkezik a feleségem nagy fia, aki itt folytatja majd a tanulmányait. Feleségem jelenleg az ötödik nyelvet (orosz, angol, hindi, urdu) tanulja a baba nevelése mellett. A K-220-44-3M turbinák kisnyomású 5. fokozatelőtti nedvesség elszívó rések megnövelése A teljesítménynöveléshez átalakított 2., 3., 4. blokki gőzturbináinak kisnyomású futólapátjain a szétszereléskor váratlan lapáteróziót észleltek, az 1. blokkon viszont más jellegű eróziót tapasztaltak. A kisnyomású forgórész utolsó fokozata már erősen nedves gőzős közegben dolgozik. A dokumentációt vizsgálva eltérést észleltünk az utolsó fokozat előtti nedvesség leválasztok között (un radiális rés). Mivel egzakt módon (méréssel) nem lehet megállapítani a kritikus helyeken a nedvességtartalmat és egyéb paramétereket, ezért hőséma számító programmal próbáltuk modellezni a folyamatot. A programba beállítottuk a turbina gyártója által megadott 100%-nak megfelelő nyomáslefutást, majd kísérleti jelleggel változtattuk az utolsó lapát előtti nedvesség leválasztás mennyiségét. A kiértékelések alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ha megnöveljük a nedvesség leválasztás keresztmetszetét (a radiális rést) akkor az utolsó lapátra menő gőz entaipíája nő nedvességtartalma csökkenni fog úgy, hogy a turbinatengelyének teljesítménye nem csökken. A fentiekből pedig az következtethető, hogy a lapátok eróziójának csökkennie kell. Jakab Albert Rendszer Technikai Osztály (RTO) 1991-ben, a Moszkvai Energetikai Egyetem elvégzése után kezdtem el Pakson dolgozni. Jelenleg a Rendszertechnikai Osztály Üzemellenőrzési Csoportjának vagyok a vezetője. Kedvenc hobbim a túrázás, ez tölti ki a szabadidőm nagy részét. Feleségemmel évente mintegy 60-70 napot töltünk el a túrázás különböző válfajaival, ezenkívül két egyesületben számtalan túraprogram szervezői vagyunk. Braun Tibor, üzemirányítási osztály (üio) 1986-ban nyertem felvételt a Paksi Atomerőműbe, A turbina osztály „A” műszakjában kezdtem turbinagépészként. A hatodik műszak felállításakor turbinaoperátor, majd turbina főgépész, később szekunderköri szolgálatvezető lettem. Ez után három évig voltam a to technológus mérnöke. Jelenleg az Üzemirányítási Osztályon vagyok betanuló blokkügyeletes. Az atomerőmű radioaktív hulladék izotópleltárának meghatározása és előrejelzése Az atomerőműben a hulladékok gyűjtésén és hulladékkezelési technológiák üzemeletetésén túl a legfontosabb feladat a radioaktív hulladékok majdani elhelyezhetőségének igazolása. Ennek érdekében a lehető legpontosabban ismernünk kell:- az erőműben lévő radioaktív hulladékok mennyiségét és aktivitását,- a különböző hulladékfajták keletkezési ütemét A nehezen mérhető izotópok meghatározására elfogadott scaling faktor módszer alkalmazása több jelentős hibát is okoz az izotópleltár megadásakor, így ezek korrekciója szükséges. Elemzéseket végeztünk a későbbiekben képződő hulladékmennyiségekre és aktivitásokra, figyelembe véve a hulladék feldolgozó technológiák fejlődését. Az eredmények rámutattak, hogy az aktivitás mennyisége a folyamatos hulladékkeletkezés ellenére is csökkennek a tárolási idővel a radioaktív bomlás miatt (egy-két kivételtől eltekintve még a hosszú felezési idejű izotópok esetén is). Dr. Nyényei Árpád, radioaktív hulladékkezelési osztály (rhko) Veszprémben szereztem vegyészmérnöki ós kémiatanári diplomát 1998- ban. Az egyetem Radiokémiái Tanszékén tanársegéd voltam, közben egy évig kutathattam Németországban, majd 2002-ben doktori címet szereztem. Megnősültem, és Pakson vállaltam munkát, a sugárvédelmi osztályon. A Helyreállítási Projekt sugárvédelmi feladataival foglalkoztam. Az rhko-n dolgozom 2007-óta. Hulladékkezelési technológiák beindításával foglalkozom. Két lányunk van: Dóra (4) és Csilla (3). Családi házba költöztünk - van elfoglaltságom a család mellett. Cikkeket, könyvet írok az itteni eredményekről a gyakorlati problémák felé fordulva. Szabadidőmben hajózok, vízisíelek - ha az időjárás engedi, ha nem, olvasok. Feil Ferenc, radioaktív hulladékkezelési osztály (rhko) A BME Vegyészmérnöki karán szereztem diplomát 1996-ban. Egyetem után az erőműben, a Radioaktív Hulladékkezelési Osztályon, mint technológus mérnök kaptam munkát, igaz akkor még csak Atomix-es ként. A szakterületen dolgoztam üzemeltetés vezetőként, majd üzemvezetőként 2003. novemberéig. Ezután átkerültem a MIG-re a Radioaktív Hulladékok Kezelése Projekt vezetőjének. Ezt a munkakört töltöttem be 2006. közepéig, az rhko ismételt megalakulásáig. Jelenleg ezt az osztályt vezetem. V-213 átrakógép munkarúd megvezetésének átalakítása Szabó János berendezésmérnök javasolta, hogy foglalkozzak a V213 átrakógép munkarúd megvezetés problémájával. A berendezés 2004-ben teljes gépészeti illetve irányítástechnikai rekonstrukción esett át, ennek ellenére néhány részletet nem sikerült a beruházónak megoldania. Az előzetes vizsgálatok után a változtatás irányelvei a következők voltak:- munkarúd megvezetés túlhatározottságának megszüntetése (változtatás négy pontról három pontra)- munkarúd, görgő pontszerű érintkezés megváltoztatása (vonali érintkezésre - homorú görgők alkalmazása)- megfelelő anyagpárosítás kiválasztása (bronz görgők alkalmazása) Huszák Zoltán, reaktor osztály (ro) A középiskola befejezése óta (1986) dolgozom az atomerőműben. Primerköri gépészként kezdtem, majd átkerültem a nukleáris fűtőanyag üzemhez (1994), ahol többek között részt vettem a kkát beruházási projektben, majd az üzembehelyezésben. Később az átrakógép operátorok hatósági vizsgáztatás feltételeinek kidolgozásában és több más érdekes tevékenységben. A Dunaújvárosi Főiskola Karbantartási szakán végeztem gépészmérnökként (2008). Vezető átrakógépuperátorként dolgozom. Kétgyerekes családapa vagyok: a másodikos Janka és hatodikos Donát édesapja. Átrakógép blokkok közötti átszállítása, szétszerelés nélkül Két b van egy átrakógép. Az átrakáshoz, a kiégett Üzemanyag kiszállításhoz át kell telepíteni - évente többször is szétszerelés, átszállítás, összeszerelés. Az átszállítás ésszerűbb megoldását dolgoztuk ki, így nemcsak leegyszerűsödik a művelet, (időt, költséget takarítva meg) hanem a szerelési hiba kockázata is lecsökken. Az átrakógép valamennyi, elmozdulni képes fő elemét egymáshoz rögzítjük. Ezután, egy teljesen új emelőkeretet alkalmazva a 250 tonnás daru a kerékszekrények végein elhelyezett emelési pontokon keresztül megemeli az átrakógépet, és átszállítja a másik blokkra. Bencze János, reaktor osztály (ro) Pakson szülét~-r,^ tem. Középiskolába Budapestre, a Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában jártam. Gépészmérnöki diplomámat a Dunaújvárosi Főiskolán szereztem. 1989-ben kerültem az atomerőműbe. A Reaktor Osztályon primerköri gépészként kezdtem. A Nukleáris Fűtőanyag Üzemhez kerültem át (1994), átrakógép Operátor munkakörbe. Foglalkoztam a kiégett kazetták átmeneti tárolójának üzembe helyezésével. Jelenlegi beosztásom vezető átrakógép operátor. Nős vagyok, két lányunk van, Alexandra (10) és Kitti (14). Hobbim az utazás és a horgászat. Szabó János Zsigmond, gépész karbantartás technológiai osztály (gkto) Kunhegyesi születésű vagyok. Gödöllőn szereztem gépészmérnöki diplomát 1981- ben. Első munkahelyem az Erdőgép volt, később a GANZ Energetikába léptem be, ahol • többek között a ■ ' 1 kkát gépészeti berendezéseit is terveztük: így kerültem szorosabb kapcsolatba az erőművel. 1996-ban a kkát helyszíni szerelés vezetésére küldtek le néhány hétre, amiből aztán fél év lett. Közben itt megkedveltem a sok-sok segítőkész kollégát, ezért 1999 telén Szentendréről leköltöztem Paksra, és 2000 januárjától a reaktor karbantartó osztályon kezdtem el dolgozni. Innen átszervezéssel kerültem a jelenlegi munkahelyemre, a gkto-ra, vezető berendezés mérnöknek. Az átrakógépek továbbra Is hozzám tartoznak. Leállított reaktor alternatív hűtési lehetőségeinek vizsgálata Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy milyen hűtési lehetőségek állnak az üzemviteli személyzet rendelkezésére abban az esetben, ha a reaktor leállított állapotában a természetes cirkulációs hűtés különböző okok miatt megszűnik. Vizsgálatom célja annak meghatározása volt, hogy zárt reaktor esetén a pótvíz, illetve a pótvíz- és vegyszeradagoló rendszer együttes alkalmazása esetén mekkora hőteljesítmény vihető el a zónából, a leállást követő különböző időpontokban, különböző remanens hő mellett. Ezen kívül megnéztem, hogy nyitott reaktor esetén, vízcserés hűtésnél, különböző ATM vízszintek, zsilip állapotok mellett időben hogyan alakul a reaktorban levő közeg hőmérséklete, illetve mikor válik szükségessé a vízcsere megkezdése.
