Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
2009. január mym paksi atomerőmű 5 20. Műszaki Alkotói Pályázat, 2008 {-S,i Fotó: BodajkiÁ. A reaktorfizikai adatokat megjelenítő programrendszer fejlesztése az új üzemanyag hatékony felhasználása érdekében A 20(78-ban készített pályázatunk szorosan kapcsolódik a tavalyi, 2007-es Műszaki Alkotói Pályázatra beadott munkánkhoz. Két éve a neutronfizikai és termő-hidraulikai számítási modellek fejlesztésével és tesztelésével foglalkoztunk, tavaly pedig a reaktorfizikai vizsgálatok mellett a keletkező hatalmas mennyiségű reaktorfizikai adat feldolgozásának kérdése is előtérbe került. Ezek a látszólag csak a reaktorfizikusok szórakozását biztosító feladatok azonban korántsem öncélúak, mögöttük igen komoly indok áll. Ez pedig nem más, mint a blokkok teljesítményének növelése és az ezt gazdaságossá tevő új típusú üzemanyag bevezetése. A növelt teljesítményhez és az új üzemanyag kezelésére ugyanis az alkalmazott programokat is fel kell készíteni, azt is mondhatjuk, hogy a teljesítménynövelés „árát” a reaktorfizikai számítások során is meg kell fizetni. Ahhoz, hogy a feladatainkat (pl. töltettervezés és ellenőrzés) az új üzemanyagból álló zónákra is el tudjuk végezni, illetve a nukleáris biztonság színvonala ne csökkenjen a növelt teljesítményen, pontosabb és többnyire bonyolultabb modellek alkalmazása szükséges. Az alkalmazás előtt azonban az új módszerek ellenőrzését is el kell végeznünk. A mostani pályázatunk a szükséges tesztelési folyamat során keletkező adatok megjelenítését, kiértékelését, további feldolgozását lehetővé tevő, általunk fejlesztett programrendszert ismertette. Végezetül, mivel úgy gondoljuk, hogy pályázatunk sikere a Reaktorfizikai Osztály többi dolgozójának is érdeme, ezúton is szeretnénk megköszönni kollégáink segítségét. Parkó Tamás, reaktor fizikai osztály (rfo) Budapesten, a Műegyetemen végeztem mérnök-fizikusként 2002-ben. Ez az első munkahelyem. Jó érzés, hogy bíznak ' bennem, ellátnak feladatokkal. Nős vagyok, Tamás és Dénes fiaink az elsők, most velük foglalkozunk. Dr. Pás István, reaktor fizikai osztály (rfo) Egerben születtem. Gyerekkoromat egy Eger közeli kis faluban, Mikófalván töltöttem. Debrecenben végeztem fizikusként. Az erőműben 1985-óta dolgozom. A kollégáimmal nagyon jó, mondhatni baráti a kapcsolatom, sok eredményes és sikeres feladatot hajtottunk végre együtt. Külön öröm számomra, hogy a megszerzett ismereteket, tudást tovább tudom adni a fiatalabb kollégáimnak. Pakson lakom a családommal. Három gyerekünk van, a nagylányunk és az ikrek: egy lány és egy fiú. A KA00503-as inspekciós kamera vizsgálata és javítása A KA00503-as inspekciós kamerarendszert 14 éve telepítettük az átrakógépekre. Elsődleges feladata az üzemanyagmozgatások vizuális megfigyelése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján felmerült egy kérdés, hogyan lehetne a gyorsabbá tenni a karbantartást és a hibakeresést, ezáltal csökkenteni a sugárveszélyes környezetben történő munkavégzést. A cél egy olyan berendezés elkészítése volt, amivel az átrakógép kabinban lévő vezérlőegységet kiváltva a kamera valamennyi funkciója (kép, világítás, mozgatás) tesztelhető. Használatával elkerülhető a Tv rúd és a vezérlőegység revíziós állványra daruztatása. A vizsgálóberendezés segítségével a 3 részből álló 50 méteres funkciókábeleket szakaszonként megbontva is tesztelhetjük. Varga Ferenc, híradástechnikai osztály (hto) 1989 óta dolgozom az Erőműben a Híradástechnikai osztály URH és Tv csoportjában. Műszerészként kezdtem, majd 1994 óta csoportvezetőként tevékenykedem. Feladataink igen széles skálán mozognak. Szinte felölelik a hírközlési eszközök teljes skáláját a telefonoktól a kamerákon és akusztikus riasztókon keresztül a rádiórendszerekig. Szekszárdon élek, egy 16 éves lányom és egy 9 éves fiam van. Hobbim a motorozás, olvasás. Bordás Tibor, híradástechnikai osztály (hto) 1997-óta dolgozom az Erőmű Híradástechnikai osztályán műszerészként. Fő feladataim közé tartoznak a kamerarendszerek és az akusztikus riasztórendszer javítása, karbantartása. Hobbim az elektronikus áramkörök építése, autószerelés és a kerékpározás. Sajnos mostanában kevesebb időm jut a szórakozásra, de a pályázat jó lehetőséget adott a kreativitásom kiélésére. Szekszárdon lakom de az időm nagy részét Tolnán töltöm a barátnőmnél. A folyékony hulladékvíz feldolgozó technológia (fhft) technológiai sorrendjének vizsgálata Az fhft feladata, hogy a folyékony hulladékokban lévő Co-komplex vegyületeket víz alatti plazmaívben megbontsa, az oldott bóraxot (inaktív) szilárd formában kivonja, valamint a visszamaradt folyékony hulladék (elfogadott normák mellett) kibocsáthatóságát biztosítsa. Az „eredeti” fhft szerint a folyékony hulladékot a következő sorrendben kezeljük: Co-komplex bontás, kristályosítás, az anyalúg ultraszűrése, majd Cs-ioncseréje. Kísérleteink szerint a folyékony halmazállapotú közeget könnyebb tisztítani, ezért mi a kristályosítási lépést a technológia végére helyeztük, így a már előkezelt, relatíve tiszta folyadékból nyertük ki a szilárd bóraxot, amellyel a feltételeket teljesíteni tudtuk. Baranyi Attila, radioaktív hulladékkezelési osztály (rhko) Budapesten születtem (1974). Vegyész diplomát szereztem Veszprémben (2003), majd kémia tanárit (2005). Fő feladataim közé tartozik a Folyékony Hulladékvíz Feldolgozó Technológiával (FHFT) kapcsolatos kísérletek megtervezése és kivitelezése, valamint a mérési eredmények feldolgozása. Család, gyerek még nincs. Szabadidőmben olvasok. Németh Károly, Országos Villamostávvezeték Zrt. (Ovit) A Veszprémi Vegyipari Technikum elvégzése után több évtizeden át az olajiparban vegyészkedtem. Az Ovit Zrt.-nél technológusként dolgozom. A Kobalt-60 Komplexbontó üzemépítésében beüzemelésében veszek részt. Én vagyok a munka-tűzvédelmi felelős is. Veszprémből 2000-ben kerültem Szekszárdra, ahol élettársammal nagy szeretetben és békességben élek. Szabadidőmben szeretnék már végre unokákat nevelni, és ha lehet, picit lustálkodni is. A sport szeretete és aktív művelése nagyon régóta életem szerves részét képezi, most is versenyszerűen pingpongozok. Termohidraulikai paramétereket monitorozó program fejlesztése A szimulátoron az elmúlt években a képzési feladatokon túl olyan fejlesztési, tesztelési feladatokat is végeztünk, amelyek nem a szimulációs modelleken, a szimulátor hűségének a javítása érdekében történtek, hanem egyéb célokat szolgáltak. A termohidraulikai modellt monitorozó program lehetővé teszi, hogy a teljesítménynöveléssel összefüggő, a szimulátoron végrehajtandó feladatok második fázisa során, amikor is a kétfázisú termohidraulikai modell cseréjére kerül sor, mind a tesztelési, mind a validálási szakasz sikeres legyen. Ez a program lehetővé teszi olyan belső paraméterek megjelenítését, amelyek korábban nem voltak, Ünnepélyes keretek között tartották meg a pályázat díjkiosztóját 2009. január 8-án az erőmű nagytárgyalójában. Kovács József vezérigazgató úr üdvözölte a megjelenteket, méltatta a pályázatot. Nagy László fejlesztési és elemzési osztályvezető értékelte az ismét sikeres pályázatot. A nyilvános meghallgatások és a dolgozatok áttanulmányozása alapján a zsűri nehéz munkáját Debreczeni Sándor, Dr. Elter József, Faragó Péter, László Zoltán, Molnár Lajos, Szendrei István és Tóth Gábor végezték. A pályázók, munkahelyi vezetőik és érdeklődő kollégák előtt vehették át okleveleiket. I. díj szerző(k) a pályamunka címe 1. Poós István, rfo Parkó Tamás, rfo A reaktorfizikai adatokat megjelenítő programrendszer fejlesztése az új üzemanyag hatékony felhasználása érdekében II. díj szerző(k) a pályamunka címe 2. Varga Ferenc, hto Bordás Tibor, hto A KA00503-as inspekciós kamera vizsgálata és javítása 3. Baranyi Attila, rhko A Folyékony Hulladékvíz Feldolgozó Technológia Németh Károly, Ovit (FHFT) technológiai sorrendjének vizsgálata 4. Domokos Zsolt, szimo Borbély Sándor, szimo Termohidraulikai paramétereket monitorozó program fejlesztése 57 Fenyvesi Csaba, kto Kondenzátor hűtővízrendszer energiamegtakarítási lehetőségeinek vizsgálata 6. Hanoi Ferenc, feo Az APROS termohidraulikai kód paksi modelljének fejlesztése III. díj szerző(k) a pályamunka címe 7. Oldal Ottó, vto Hermetikus tér recirkulációs levegőtisztító és hűtő rendszeréhez Kosa Norbert, vto tartozó kaloriferek dekontaminálási technológiájának kifejlesztése és alkalmazása a paksi atomerőműben 8. Jakab Albert, rto A K-220-44-3M turbinák kisnyomású 5. fokozat Braun Tibor, üio előtti nedvesség elszívó rések megnövelése 9. Dr. Nényei Árpád rhko Az atomerőmű radioaktív hulladék izotópleltárának Feil Ferenc, rhko meghatározása és előrejelzése 10. Huszák Zoltán, ro V-213 átrakógép munkarúd megvezetésének átalakítása 11. Bencze János, ro Szabó János Zsigmond, gkto Átrakógép blokkok közötti átszállítása, szétszerelés nélkül 12. Tarczal Lajos,feo Leállított reaktor alternatív hűtési lehetőségeinek vizsgálata III. díj szerző(k) a pályamunka címe 13. Nagy Zoltán, rhko Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok adatbázisának összeállítása 14. Haáz János, gkto Tápszivattyú karbantartási költségeinek csökkentése üzemidő hosszabbítás esetén 15. Menyhárt Ádám, ve o Primerköri korróziós transzportfolyamatok vizsgálata radiokémiái módszerrel 16. Tóth János, kio TLK látogatók nyilvántartása, Segélyek és munkabér előleg nyilvántartása 17. Fenyvesi Csaba, kto Alaprajzi elvi vázlatok az üzemi főépület Simon Zoltán, tlo szellőzéséről - tájékoztató album 18. Kovács-Ferencz Péter, eik A Paksi Atomerőmű Zrt. belső használatú járműveinek részleges kiváltása elektromos meghajtású járműre A pályázat résztvevőinek gratulálunk! További eredményes munkát kívánunk! Példájuk találjon minél több követőre! ill. csak nehézkesen voltak ellenőrizhetők. A fővízköri nódusokhoz tartozó fő paraméterek gyors vizuális ellenőrzése válik lehetővé. A programnak van rögzítő és lejátszó üzemmódja is, így összetett LOCA szituációk során a fővízköri állapotokat akár különböző módon felgyorsítva is meg lehet mutatni a személyzetnek. ben sok időt töltöttem az atomerőmű Informatikai Főosztályán, ahol a főiskola befejezése után üzemeltetési és fejlesztési feladatokat láttam el. Már tizennyolc éve dolgozom az erőműben. A szimulátor osztályra három éve jöttem át. Pakson lakom feleségemmel, két gyermekünk van. Domokos Zsolt, szimulátor osztály (szimo) A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai karán végeztem, mint rendszerprogramozó. Tanulmányi szerződésem keretéBorbély Sándor, szimulátor osztály (szimo) A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnökként végeztem 1979-ben Erőművek szakon. Az atomerőmű az első
