Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-03-01 / 3. szám

2009. március rnym paksi atomerőmű-Olajos Péter: Az atomerőművek reneszánsza következik az előttünk álló években A megújulóké a jövő - eljött az ideje a fosszilis korszak mielőbbi befeje­zésének. Olajos Péter EU-parlamen­­ti képviselő interjúja az Atomerőmű újság részére Képviselő úr, legutóbbi beszélgeté­sünk óta 2 év telt el. Mi változott az EU energiapolitikájában? 2007 tavaszán az EU-csúcson döntöt­tek az állam- és kormányfők a 3x20% +10%-ról vagyis arról, hogy 2020-ig a megújulókat és az energiahatékonysá­got 20%-kal növelik, a CCh-kibocsátást enynyivel csökkentik, a bioüze­manyagok részesedését pedig 10%-ra növelik. Azóta ezeknek a stratégiai cé­loknak a megvalósítása, az ezek eléré­séhez szükséges jogi és gazdasági kör­nyezet kialakítása folyik. Kiemelkedő jelentőségű volt a tavaly karácsony előtt elfogadott klímacsomag és ezen belül is a CCh-kereskedelem, amely Magyaror­szág számára 700 milliárd forintos bevételt hozhat. Az EU II. Stratégiai Energia Áttekin­tése jelenleg a megvitatás fázisában van. Mi ennek az áttekintésnek a cél­ja, van-e gyakorlati jelentősége? Az unió Oroszországgal szemben sok­kal erősebb tárgyalópartner lehet, mint a tagországok különkülön, vannak beruhá­zások lásd Nabucco, amely közös és koor­dinált erőfeszítéseket igényel, ráadásul az uniós tagországok között sincsenek meg­felelő összeköttetések az energia (gáz, kő­olaj, áram) továbbítására. Tározók csak esetlegesen vannak, és mindenképpen fejlesztésre szorulnak. Szóval van tenni­való. Az EP globális klímaváltozással fog­lalkozó ideiglenes bizottsága (CLIM), melynek Ön is tagja, nemrég publi­kálta éves jelentését (lásd a vonatko­zó cikket ebben a lapszámban -A dunaszentgyörgyi tűzoltók is értékeltek A dunaszentgyörgyi Önkéntes Tűzoltóegyesület 2009. február 20-i közgyűlésére Bán Attila pa­rancsnok (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Paks), Szendi József parancsnokhelyettes (Atomix Kft Létesítményi Tűzoltóság, valamint a Tolna Me­gyei Tűzoltószövetség képviseletében) és Hencze Sándor a község polgármestere is meghívást ka­pott Az Önkéntes Tűzoltóegyesület vezetősége nevében Matus János parancsnok értékelte az el­végzett munkát Az elmúlt évben is több tűz- és káreset nehezítette a helyi lakosok életét így a lánglovagoknak is akadt tennivalójuk bőven. Az esetek többségében azönkéntesek is részt tudtak venni az oltásban vagy mentésben, melyben ál­landó segítőtársuk a paksi tűzoltóság volt Mindezek mellett szép élmények is adódtak: a 2008. évi megyei tűzoltóversenyen mindkét csapatuk 2. helyezést ért el. A versenyen kívül évközben különböző rendezvényeken és szak­mai bemutatókon is részt vettek. A felszereléseket tekintve elhangzott, hogy az eszközök állapota vegyes képet mutat Éppen ezért az egyesület egyik alapvető törekvése, hogy a tűzoltáshoz, kárelhárításhoz, vízszívatás­hoz biztonságos és elegendő mennyiségű felsze­relés álljon rendelkezésre, tárolásuk, karban- és készenlétben tartásuk megoldott legyen. Az eszközállományt, szerencsére, 2008-ban si­került kiegészíteni, többek között az Atomix Kft. Létesítményi Tűzoltóságának adománya révén, amelyért ezúton is köszönetüket fejezik ki. Zárásképpen a jövőre vonatkozó elképzeléseikről is szó esett: a 2009-es évben is tudásukhoz és le­hetőségeikhez mérten részt fognak venni a terüle­tükön keletkezett tűz- és káresetek felszámolásá­ban, azok megelőzésében és a községi rendezvé­nyek helyszíneinek biztosításában. Reményeik szerint ezután is jó kapcsolatot tudnak majd fenn­tartani a Tolna Megyei Tűzoltószövetséggel, a pak­si Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósággal, az Atomix Kft Létesítményi Tűzoltósággal, valamint a megye tűzoltóival. A beszámoló végén a parancsnok megköszönte a tagság munkáját és a támogatók segítségét. Gyöngyösiné Nyúl Petra szerk). Mondana pár szót a legfonto­sabb következtetésekről? A CLIM Bizottság egy közös európai klímahang kidolgozásával foglalkozott. Ez a hang az év végi koppenhágai csúcson fog megszólalni. Áttekintettük a klíma­­változással kapcsolatos tudományos té­nyeket és forgatókönyveket, és egy majd 200 javaslatból álló ajánlást készítettünk. Most jön a neheze, a szükséges források előteremtése. Csakhogy a nagyságrendet érzékeljük, ez évi 30 milliárd eurót is el­érhet. A parlament legnagyobb frakciójá­ban én koordinálom az ezzel kapcsolatos munkát és jogszabályalkotást. Az EU ambiciózus célokat fogalmazott meg az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások térnye­résének elősegítése céljából. Van rea­litása ezen célok megvalósulásának az EU-ban és Magyarországon? Természetesen van. Nincs más lehető­ségünk. Az ember már járt a Holdon is, ez ahhoz képes gyerekjáték. A technológia megvan, „csupán” a kormányzatok szán­déka hiányzik sok helyen, így nálunk is. Sajnos az utóbbi években sereghajtó po­zíciónk megszi-lárdult, alig van ezeken a területeken előrelépés. Ön szerint mi lenne a megoldás az évente rendszeresen visszatérő gáz­válságra? Csökkenteni kell a gázfogyasztást és ezáltal a függőséget, érdemes tározókat is építeni. Ezek azonban csak szépségta­paszok, az energetika területén eljött az ideje a fosszilis korszak mielőbbi befeje­zésének. Ezek a nyersanyagok túl értéke­sek ahhoz, hogy lakásaink fűtésére, autó­ink mozgatására elfüstöljük. Mire számít az energetikában a gaz­dasági és pénzügyi válság elmélyülé­se kapcsán? Paradigmaváltásra. A pénzügyi és a gazdasági válságnál is nagyobb válság A Magyar Energetikusok Kerékasz­tala (MEK), a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület (MEE) támogatásával „Energetikáról másként” címmel feb­ruár 10-én a Gellért szállóban nyilvá­nos vitát rendezett, majd ezzel össze­kötve bejelentették a MEK megalaku­lását és közzétették, állásfoglalásukat. Az alakulás bejelentését megelőzően Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, az MTA energetikai bizottságának elnöke többek között arról beszélt, hogy a hazai nagyerő­művek átlag életkora 24 év, nagyrészük 30 évnél is öregebb, ami azt jelenti, hogy rendkívül alacsony a hatásfokuk, nagy a környezetkárosító kibocsátásuk, ezért je­lentős részüket a következő 10-15 évben le kell állítani. A folyamatosan növekvő ener­giaigények, az elöregedett erőművek ki­esése és az import csökkenése miatt 2025- ig mintegy 6000 megawatt új erőművi ka­pacitás építésével számoltak eddig a szak­emberek, ami a gazdasági válság hatása­inak figyelembe vételével is 4500-5000 megawatt új kapacitás építését jelenti. Magyarországon a villamosenergia-ter­­melést figyelembe véve is kiemelkedően magas a földgáz részaránya (38 százalék), ezt követi a nukleáris energiatermelés (37 százalék), a szén (18 százalék) a biomasz­­sza (3,7 százalék), míg az összes többi energiahordozó, beleszámolva a biomasz­­szán kívüli megújulókat is 3,3 százalék. Te­hát az erőművek építésénél, bár a földgáz továbbra is meghatározó marad, lehetőleg olyan megoldásokat kell preferálni, ame­lyek csökkentik egyoldalú és egész Euró­pában egyedülálló gázfüggőségünket. Va­gyis nem lehet eltekinteni a hazai lignitva­van: az ökológiai válság és ez sajnos az ég­hajlatváltozással együtt nem 1-2 év kérdé­se, mint a gazdaságié. Mindezen válságok gyökere azonos. Túlfogyasztja az emberi­ség a rendelkezésre álló forrásokat. A je­lenlegi közgazdasági rendszerünk ön­pusztító, itt az idő egy teljesen más elve­ken álló gazdasági rendszer kialakítására. Az új rendszer a környezet piacosítása. MUyen túlélési stratégiát javasolna a magyar fogyasztóknak energiaválság esetére? Magyarországon az energia 40%-át az épületekben használják fel. A lakosság esetében 70% a lakásfűtés részesedése a teljes energiafogyasztáson belül. Nem is csoda, hogy hazánkban a háztartások energiahatékonyságát lehetne javítani a legnagyobb mértékben, akár 15-30%-os eredménnyel is. Régi kazánok, el­használódott csővezetékek, alacsony ha­tásfokú radiátorok, melyek ráadásul nem szabályozhatóak és nem mérhetők. A fal­­szigetelés ritka, a nyílászárók szigetelése gyonra épülő szénbázisú áramtermeléstől és a nukleáris energiatermeléstől sem, va­lamint célszerű egy tározós erőmű építését is figyelembe venni a megújuló energiafor­rások fejlesztése mellett - hangsúlyozta Aszódi Attila. Szerinte a döntéseknél nem lehet eltekinteni a környezetvédelmi kér­désektől sem, vagyis figyelembe kell ven­ni a CCh kibocsátást is, ami például, ha a paksi atomerőmű üzemidő hosszabbítását nem végeznénk el, akkor már 2015-körül radikálisan megemelkedne. Az ország 2007-es energiamérlege sze­rint 70 százalékos volt a végfelhasználás, ami azt jelenti, hogy a teljes 1125,5 peta­­joule primer energiafelhasználásból a végső felhasználás 794,3 petajoule volt, vagyis 30 százalékos veszteséggel és ön­­fogyasztással számolhatunk, ami rendkí­vül rossz arány - hangsúlyozta Járosi Már­ton, az Energiapolitika 2000 Társulat ve­zetője. A földgáz részaránya a teljes ener­giafelhasználás 35 százalék, az olajé 36 százalék, ezért teljes szakmai irányvál­tást kell végrehajtani. Mégpedig olyan irányban, ami az ellátás biztonságát he­lyezi előtérbe, de nem a beszerzési oldal­ról megközelítve, hanem sokkal inkább az alternatív lehetőségek, az energiata­karékosság és hatásfokjavítás kérdésétől kiindulva. Büki Gergely az épületek hatékonyabb energiafelhasználásának fontosságára hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy Ma­gyarországon a teljes energiafelhaszná­lás 54,8 százalékát fordítjuk az épületek energiaigényének kielégítésére, ami rendkívül magas. Bár az egy főre jutó épü­let-energiaigény nálunk 40,9 gigajoule (az EU-s átlag 40,6 gigajoule), ám a Ma­gyarországon az egy főre jutó lakóterület sem - finoman szólva - megoldott min­denhol. Ma Magyarországon évente 200- 250 KWh/m2 energiát használunk fel la­kásfűtésre, miközben a szomszédos Ausztriában ez csupán 120 KWh/m2. Saj­nos az elmúlt években ezen a területen nem sikerült érdemi változást elérni. A közel 4 millió hazai lakásnak alig egy ez­relékét újítják fel energetikailag, azaz a je­lenlegi ütemet tekintve 1000 év kellene a magyarországi lakások energetikai felújí­tásához! Az Energia Klub véleménye szerint a megújulok ma már olcsóbbak a ha­gyományos energiaforrásoknál és az atomenergiánál, sőt, állítólag hazánk teljes energiaigényét tudnánk belő­lük fedezni. Mi erről a véleménye? A megújulóké a jövő nem vitás, de a je­len még nem megoldható velük. Elkés­tünk a fejlesztésekkel. Ma a között vá­laszthatunk, hogy szenes erőműveket vagy atomerőműveket építsenek-e a fejlő­dő országok. Mivel a klímaváltozás az em­beriség elsőszámú problémája ma, így a válasz nem is lehet kétséges. Azt hiszem, az atomerőműveknek egy reneszánsza következik az előttünk álló években. Per­sze ehhez néhány komoly kérdést is meg­nyugtató módon meg kell oldani. Felgyorsultak az események a paksi atomerőmű bővítése körül. Ön sze­rint van a bővítésnek létjogosultsága? Egy atomerőmű bővítése, miképpen bármilyen nemzeti méretű energiastraté­gia, csak széles társadalmi, szakmai és politikai konszenzuson alapulhat. A poli­tika nem halogathatja a kérdés mielőbbi megtárgyalását. Ez nem érzelmi kérdés, hideg fejjel pragmatikus döntést kell hoz­ni, amely a klíma, a környezet, az ellátás­biztonság és a költséghatékonyság szem­pontjait egyaránt figyelembe veszi. Köszönjük képviselő úr, további sike­res munkát kívánunk! Dr. Sz. Pável 20 négyzetméter, míg az uniós átlag 25 négyzetméter. Az előadások után közzétették a Ma­gyar Energetikusok Kerékasztalának ál­lásfoglalását, és ezzel megalakultnak te­kintették szervezetüket. A kerekasztalt kilenc energetikával foglalkozó szakem­ber hívta életre. Tagjai: Dr. Aszódi Attila, Dr. Járosi Márton, Dr. Tombor Antal, Dr. Büki Gergely, Kerényi Á. Ödön, Dr. Vajú György, Dr. Csőm Gyula, Kovács András, és Zarándy Pál. A magyar energetikusok által kiadott állásfoglalás egyebek között rámutat: alapvető szemlélet és irányvál­tásra van szükség. Egyértelmű állami sze­repvállalásra, a folyamatok elfogulatlan szakmai elemzésére, és ezek eredménye­ire alapozva időben meghozott állami döntésekre van szükség. Az állásfoglalás arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs gyors eredményt hozó megoldás, de a rossz folyamatokat meg kell álltani. A MEK alapító tagjainak egybehang­zó véleménye szerint jelenleg a legna­gyobb gondot az okozza, hogy a gázfel­használás olyan méreteket öltött, hogy az már megengedhetetlen. Ennek mérsék­lése a lokális hőellátásban és a központo­sított villamos-energiatermelésben, első­rendű energia-politikai feladat. Ennek megfelelően együttesen és összehangol­tan növelni kell a lignit és az atomenergia felhasználásnak arányát. Sürgősen meg kell kezdeni új atomerőművi blokkok épí­tésének előkészítését. Ez utóbbival egyet­értve Podolák György, a Parlament gazda­sági bizottságának elnöke is jelezte, hogy rövidesen, még a tavaszi ülésszakon a T. Ház elé kerül az új atomerőművi blokkok építéséről szóló előterjesztés. Mayer György Elnöki főhajtás a pataji hősöknek Február 25-én országszerte a kommuniz­mus áldozataira emlékeztek. Ebből az al­kalomból látogatott Sólyom László köztár­sasági elnök Dunapatajra, ahol a reformá­tus templomban elmondott beszédében a vörös hatalom áldozatainak tetteit méltat­ta. A köztársasági elnök, a helyi történelmi múltat felidézve beszélt a pataji 1919-es események hőseiről, párhuzamba állítva azokat az '56-os történésekkel. A vörös terror 90. évfordulója alkalmából Dunapataj önkormányzata és a helyi civil­egyesületek programsorozatot szervez­tek. Az emlékév nyitóünnepségén a köz­­társasági elnök elmondta, hogy a Duna­­parti település 63 emberre tekinthet hős­ként, akiket 1919-ben végeztek ki a vörö­sök. Egy újabb kommunista uralom általi megszakítás után ma ismét áll az emlék­mű a község határában, s rajta a helyiek pontos értékelése arról, hogy miért éltek és haltak meg ezek a társaik: "Istenért, hazáért, család és tulajdon szentségé­ért". Sólyom László beszédében hangsú­lyozta, hogy "az áldozatok emlékének is az adja meg a legnagyobb tisztességet, ha arról beszélünk, ami Őket a kiszolgál­tatottakat, a terror passzív elszenvedői fö­lé emeli, s ami egyben Dunapataj közös­sége és az egész környék számára dicső­ségül szolgál. Ezek az emberek az 1919- es nyári felkelés részesei voltak. Ebben az időszakban az alföldi parasztság és a Du­nán túl a tolnaiak úgy döntöttek, nem tű­rik tovább méltóságuk megalázását, meg­élhetésük tönkretételét, hitük és eszméik gyalázását. Ezért Dunapataj és környéké­nek áldozatai az ‘56-os forradalom utáni megtorlás áldozataival egy sorba tartoz­nak. Fontos, hogy az az önmér-séklet, gyakorlati bölcsesség, emberhez méltó magatartás beivódjék múltunk kollektív képébe, amely a vidéken mindkét korábbi forradalmi változáskor, de azt kell monda­nom, egyes vonatkozásokban még húsz évvel ezelőtt is jellemző volt. A dunapataji református templomban megtartott meg­emlékezést követően Sólyom László ko­szorút helyezett el a Hősök neveit tartal­mazó emlékműnél. Az évforduló alkalmá­ból a Pataji Múzeum - kortársak vissza­emlékezéseiből összeállított - kötetet je­lentetett meg, emlékezve a terror idősza­kának hőseire. Péjó Zoltán Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft. Szilády üzem, 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós e-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507A31, telefax: 1/ 355-7280 Internet: www.npp.hu;www.atomeromu.hu Megalakult a Magyar Energetikusok Kerekasztala (MEK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom