Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-02-01 / 2. szám

2009. február 5 ríiym paksi atomerőmű-OSZTALYTABLO: MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI OSZTÁLY Sorozatunkat azzal a céllal indítottuk el 2000 májusában, hogy bemutassuk munkatársainkat és rajtuk keresztül azt a területet ahol dolgoznak. Ezúttal újabb hat munkatársunk került - ha csak egy pillanatra is - a figyelmünk középpontjába. Puskás László, osztályvezető A PA Zrt. minőségbiztosítási osztályának feladatköre nagyon sokrétű, a külső és bel­ső követelmények változásait követő, meg­újulást elősegítő munkamenetet, valamint precíz és következetes megfelelőséget kí­ván. Hogyan illeszkedik a minőségügy cé­günk működési rendszerébe, miként vég­zi az osztály a rá háruló feladatokat, és mi­lyen tervekkel tekint a jövőbe? - E kérdése­imre Puskás László osztályvezetőtől kap­tam választ.- Milyen területeken dolgoztál az atom­erőműben és milyen tanulmányokat folytattál eddig?- Kezdésként Budapesten az Üteg utcá­ban szereztem szakmát és érettségit az atomerőműves ágazaton. Egyenes folyata­­tásként Moszkvai Energetikai Egyetem atomerőművek és berendezések szakán szereztem diplomát. 1989-től dolgozom az atomerőműben. 2002-ig alapvetően műszaki területen tevékenykedtem, majd a műszaki főosztályvezető és a műszaki vezérigazgató-helyettes munkáját főtech­­nológusi beosztásban igyekeztem segíte­ni. Pályázat útján nyertem el az mbo osz­tályvezetői állását, melyet 2005. október 17-től töltök be. Időközben részben a fel­adataimmal összefüggésben, részben az érdeklődési köröm révén szereztem köz­­gazdasági és minőségügyi szakmérnöki diplomát is.- Hogyan illeszkedik a minőségirányi­­tás a PA Zrt. működési, irányítási rend­szerébe?- Az atomerőmű üzemeltetése kapcsán szé­les körű, és szerteágazó elvárások által meghatározott követelményeknek kell Hol tanultál, mikor kerültél a paksi atomerőműbe?- A Szovjetunióban születtem. A Moszkvai Energetikai Egyetem gépész­­mérnöki szakán végeztem. 1986-ban jöttem Paksra, 1987-ben kezdtem dol­gozni az atomerőműben. Milyen területeken dolgoztál eddig az atomerőműben?- Először a külső technológiai osztá­lyon álltam munkába, technológus­ként. Ezt követően, a vállalatunk első nagy átszervezése kapcsán átkerültem a műszaki igazgatóságra. 2002-ben pá­lyát váltottam: minőségbiztosítási fel­ügyelőmérnökként a minőségbiztosí­tási osztályon folytattam a munkámat. 2005-ben vezető mérnöki pályázatot nyertem. Azóta ebben a munkakörben dolgozom. Mivel foglalkozol a jelenlegi munkahelyeden?- 2008-ig a munkám jelentős részét az auditori tevékenység töltötte ki. Ezen belül egyaránt végeztem belső auditokat és beszállítói minősítő eljárá­sokat. A minősítő auditokat a minőség­ügyi szakmában második fél által vég­zett auditnak is nevezik. Ez azt jelen­ti, hogy a megrendelő - esetünkben a Paksi Atomerőmű Zrt. - szakmai és mi­nőségügyi szakemberekből összeállí­tott auditcsoportja megvizsgálja, hogy a jelölt vállalkozó megfelel-e az atom­erőműves beszállítói követelmények­nek, illetve a sikeres vizsgálat nyomán igazolja az adott cég megfelelőségét. Összesen több mint száz auditot végez­tem, Magyarországon és külföldön egyaránt. Van-e olyan specialitása ennek a munkakörnek, amit külön is ki­emelnél?- Orosz nyelvtudásomnak köszön­hetően az orosz cégek minősítését megfelelnünk. Ebből is kiemelt szerepet játszanak az atomtörvény és annak végre­hajtására vonatkozó előírások. Az NBSZ 2. kötete által előírt minőségirányításra vo­natkozó követelmények mentén kiépített rendszer egy gerincet képez a működé­sünkhöz. E gerinc egyfelől vázat ad ahhoz, hogy a napi szintű biztonságos működé­sünkhöz szükséges folyamatok kialakítása és működtetése biztosított legyen, másfelől integrációs platformot nyújt a szerteágazó követelmények kielégítésére kiépítendő irányítási rendszerek részére. Ezt a széles eszköztárat felhasználva és irányítva lehet az aktuális elvárások és célrendszerek mentén a stratégiai irányítási rendszert ki­szolgálni.- Miként végzi az mbo a rá háruló fel­adatokat, melyek a legfőbb szakmai célkitűzéseid?- A jelenlegi mbo a korábbi jeles elődök dr. Trampus Péter, Radva Ferenc, Vincze Pál, Turánszki János által irányított szer­vezetek tevékenységéhez képest jelentős mértékben átalakult, és további átalaku­lás előtt áll. Ez számomra természetes fo­lyamat, hiszen éppen a mi szakmánk egyik alapelve a folyamatos fejlődés és megújulás elvárása. Ennek szellemében az induláskori műszaki orientáltság - klasszikus meo-tevékenységek, anyag­­vizsgálat - után megjelent a minőségbiz­tosítási rendszer dokumentálása és mű­ködtetése, különböző elemzések végzése. Ma már az integrált irányítási rendszer működtetésével foglalkozunk főként, amit az általunk gondnokolt hat operatív irányítási folyamat (IOP) és a szállítók mi­nősítési folyamata (FEL005) írnak le. A Szucsán Marina, vezető mérnök természetszerűleg kaptam meg fel­adatként. Minősítettem például a nukleáris üzemanyagunkat szállító TVEL-t, a TVEL korporációjához tar­tozó, az üzemanyagot gyártó MSZ-t, az ugyancsak a TVEL korporációjá­hoz tartozó és cirkónium alkatrésze­ket gyártó glazovi gyáregységet, a helyreállítási munkákban jelentős szerepet vállaló SZOSZNI-t, a Hidro­­preszt és a Kurcsatov Intézetet. Milyen célkitűzéseid vannak a szű­­kebb vagy a tágabb szakmádban?- Meggyőződésem, hogy a minő­ségbiztosítási területen dolgozóknak időközönként vissza kell menniük az eredeti szakmába, és műszaki mun­kát kell végezniük, hogy ne szakad­janak el teljesen attól, ne következ­zen be elszigetelődés. Ezt veszélyes jelenségnek tartom. Vissza kell tér­ni a műszaki munkához, megerősíte­ni az alapokat. Tudniillik, csak ak­kor lehet "minőséget biztosítani", ha tudjuk, hogy miről szól a szakma, aminek a minőségét biztosítjuk. Én most éppen nagy váltás előtt állok, vissza szeretnék menni a műszaki igazgatóságra. Azután pedig ki tud­ja, mi lesz még... Hosszú szakmai pá­lyafutás állhat még előttem, lehetsé­ges, hogy néhány év múlva megint minőségbiztosítási munkára vállal­kozom. Mivel foglalkozol a szabadidődben?- Van két lányom. A nagyobbik már egyetemista, Pesten él, teljesen önálló. A kisebbik hetedikes. Nagy családi házban lakunk, amihez kert is tartozik, így nincs sok szabad­időm. Ami adódik, aktívan próbálom eltölteni. Nagyon szeretek túrázni, tagja va­gyok az Atomerőmű Sportegyesület Túraszakosztályának és a DEMETER természetjáró egyesületnek. Jelenleg jövő szempontjából látható, a több éve zaj­ló működésfejlesztési erőfeszítések nyo­mán szükségszerűen egy teljesen új elve­ken alapuló és működő irányítási struk­túra alakul ki. A rövid távú cél csak az le­het, hogy az ezzel együtt járó változáske­zelésben ránk háruló feladatokat a leg­pontosabban végezzük el, középtávon pe­dig az, hogy osztály minden tagja a nö­vekvő elvárásoknak is képes legyen folya­matosan megfelelni.- Mivel foglalkozol a szabadidődben?- Ha szabadidőként a nem munkával töltött időt értjük, akkor a legtöbb időt a családi kötelezettségek - feleségem is az erőműben dolgozik, két 11 éves fiúnk és a 7 éves lá­nyunk -, ügyes bajos dolgok töltik ki. Ha a kötelezettségeken felüli időről beszélünk, akkor mostanság főként a numizmatika és az ahhoz kapcsolódó helytörténeti ismere­tekkel való foglalatosság köt le. SU túravezetői tanfolyamot végzek. Sze­retek korcsolyázni és síelni is. A té­li sportokat az oroszországi kemény teleknek köszönhetően szerettem meg. Nyáron viszont sokat úszom. Ezenkívül nagyon szeretek utazni, apránként fedezem fel magamnak a világot. Mindig az a problémám, hogy a világ nagyon nagy, a szabad­ságom és a pénztárcám pedig véges. A társadalmi életbe is igyekszem be­kapcsolódni. Alapító és aktív tagja vagyok a Paksi Orosz Klubnak. Na­gyon jó a társaságunk, érdekes és tartalmas programokat szoktunk szervezni, amelyeken mindenkit szí­vesen látunk. Tagja vagyok a WIN- nek is (Women In Nuclear - Nők a Nukleáris Energetikában). Ez a tár­sadalmi szervezet nagyon hasznos munkát végez, hiteles tájékoztatást ad a lakosságnak - elsősorban a nők­nek - a nukleáris energia alkalmazá­sából, annak előnyeiről, esetleges ár­talmairól. Boldognak mondhatom magam, hogy sok remek barátom van. A ba­ráti kapcsolatok ápolására is próbá­lok időt szakítani. prz Seres Zoltán, vezető mérnök- Milyen tanulmányokat folytattál eddig, mi­kor és hogyan kerültél az atomerőműbe?- 1997-ben villamos üzemmérnökként Pécsett végeztem, majd szülőhelyemen, Szekszárdon kezdtem el dolgozni. 1998 elején külsősként ke­rültem a Paksi Atomerőmű Zrt. minőségbiztosí­tási osztályára. Az atomerőmű nem volt ismeret­len számomra, mivel a középiskolás éveimet Pak­son, az Energetikai Szakképzési Intézetben töltöt­tem.- Mi a munkád, a szűkebb szakterületed a minőségbiztosítási osztályon?- A munkám nagy részét a Paksi Atomerőmű Zrt. nukleáris minősítéssel rendelkező szállítói­val kapcsolatos tevékenységek teszik ki. Bár 2008 novemberétől az auditok végzésére szerződéses partnert is foglalkoztatunk, de az igények tovább­ra is hozzánk futnak be, azokat mi kezeljük, illet­ve a szállítókkal és az Országos Atomenergia-hi­vatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságával (OAH NBI) való kapcsolattartás továbbra is a mi felada­tunk. Ezenkívül tevékenyen részt veszek a belső auditprogramok elkészítésében, az egyes minő­ségügyi auditok levezetésében, és természetesen az auditokkal kapcsolatos későbbi feladatok vég­rehajtásának ellenőrzésében is. További felada­tom még a Magyar Energiahivatal (MÉH) szakem­bereivel való kapcsolattartást is. A MÉH által elő­írt adatszolgáltatásokat mi kezeljük és koordinál­juk cég szinten.- Melyek a legfőbb célkitűzések a szűkebb munkaterületeden?- A legnagyobb szívfájdalmam a szállítói adat­bázisunk állapota. Szeretném azt elérni, hogy egy korszerű, a felhasználói igényeket maximálisan kielégítő adatbázisból dolgozhassunk. Rendkívül Sipos László, vezető mérnök Hogyan kerültél Paksra, müyen területeken dolgoztál eddig az atomerőműben?- Bábolnán születtem. A középfokú híradás­­ipari, a felsőfokú távközlési tanulmányaim után ötéves intenzív karbantartói és villamos tervezői gyakorlatot követően 1983-ban pályá­zat kapcsán kerültem Paksra, az itteni 2. blok­ki hírközlő rendszerek üzembe helyezésének megerősítése érdekében. 1985-1992 között cé­günk hírközlési osztályának vezetését láttam el, majd szakmát váltva, Vincze Pál és Kiss Zoltán felkérései alapján kerültem a minőség­­biztosítási osztályra. 1994-ben minőségszak­értői, 1996-ban minőségbiztosítási vezető au­ditori, majd 1999-ben minőségügyi oktatói ké­pesítést szereztem. 2000-ben végeztem a Bu­dapesti Műszaki Főiskola kétéves minőség­ügyi szakmérnöki kurzusán. Immáron több mint tíz éve foglalkozom a minőségügy okta­tásával, képzési jegyzetek és szakmai cikkek készítésével. Jelenleg vezető mérnöki beosz­tásban vagyok. Mi a munkád, a szűkebb szakterületed?- A legfőbb feladatom a cégszintű képzés mi­nőségbiztosításának szakmai támogatása, vala­mint a minőségbiztosítás tantárgy oktatása, szakmai segédanyagok készítése, eljárásren­dek véleményezése és az oktatással kapcsola­tos felülvizsgálatok vezetése. Természetesen más területek, így az informatika, a híradás­­technika, a mérésügy, a projektek minőségbiz­tosítása, a fogalomtár aktualizálása és a belső kommunikáció fejlesztése terén is hasznosíta­ni tudom az ismereteimet. Kommunikációs készségeimet igyekszem folyamatosan fejlesz­teni, mivel ez jelentős segítség abban, hogy egyre eredményesebben tudjam elvégezni a rám bízott belső minőségügyi auditokat és be­szállítói minősítéseket. Melyek a legfőbb célkitűzéseid a szűkebb munkaterületeden?- Az elmúlt évi fejlesztési-működési tapasz­talatok összegzése után, jelenleg az integrált irányítási rendszerünket bemutató legfőbb do­kumentum, az Irányítási Rendszer Kézikönyv (IRK) és függelékei aktualizálásán dolgozunk. A folyamatszemlélet elkötelezett híveként, tö­rekszem az új eljárásrendek bevezetése kap­csán tapasztalható eltérések mielőbbi feltárá­sára és kezeltetésére. A minőségügyi felülvizs­gálataim során ragaszkodom a külső és belső hatások által időnként meg-megbillenő egyen­súly visszaállítására. Arisztotelész óta ismer­jük, az egész több mint a részeinek összege. Ezt a megfigyelést egészítette ki Benedek Ist­ván, mikor úgy definiálta a pár szó jelentését, hogy két fél együtt egy egész. A minőségügyi szakmánkban tudott, hogy egy csapaton belül az egyéni elképzelések és a tervek minősége még nem garantálja a minőségi összmunkát. Ezen túlmenően az is tanulságos, hogy a leg­több minőségi program a következő két ok egyike miatt mond csődöt: van bennük rend­szer szenvedély nélkül, vagy szenvedély rend­szer nélkül. Mivel foglalkozol a munka után?- Számomra az emberi kapcsolatok, így első­sorban a családom jelentenek mindent, így igyekszem a lehető legtöbb időt velük tölteni. 1975 óta biztos társam Siposné Somogyi And­rea pedagógus. László nagyfiúnk végzős a jogi karon, Andrea negyedikes a testnevelési egye­temen, harmadik gyermekünk, Héduska, har­madikos a paksi gimnáziumban, készül az állat­orvosi egyetemre. A hobbim - amint ez ismerő­seim körében tudott: a sport és a szakmai cik­kek írása. Ezeket egészíti ki a Tolna Megyei Mér­nöki Kamarában és a Magyar Mérnöki Kama­rában 1996 óta vállalt, közbizalmon alapuló köz­­testületi tevékenységem. prz fontosnak tartom, hogy a szállítókról, a szállítók minősítéseiről, tanúsítványairól, a minősítések­kel kapcsolatos feladataikról, a munkavégzésük­kel összefüggően keletkező, a minőségre vonatko zó megjegyzésekről, értékelésekről ne csak mi, hanem a szállítókkal kapcsolatba kerülő szerve­zetek is naprakész információval rendelkezhes­senek. A másik feladat pedig a már korábban em­lített minősítő auditok szerződéses partner általi végeztetésével kapcsolatos. Bár az eljárásrendün­ket kifejezetten annak szellemében készítettük, hogy a külsős partner tevékenysége is megfelelő­en szabályozott legyen, a kezdeti együttműködés­ben azért mégis akadtak kisebb problémák. így a célom az, hogy az eddigi tapasztalatok felhasz­nálásával az eljárásrendünkön (FEL005 Szállítók nukleáris biztonság szempontú minősítése) to­vább javítsunk, hogy a jövőben mindkét fél a má­sik megelégedésére tudja végezni a munkáját- Mivel foglalkozol a szabadidődben?- A két óvodás korú gyermekem mellett túl sok szabadidővel nem rendelkezem. Ha tehetem, ak­kor zenét hallgatok, sportolok vagy épp az inter­netet böngészem. SU

Next

/
Oldalképek
Tartalom