Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-12-01 / 12. szám

2009. december myrh paksi atomerőmű 11 Az MNT díjait adták át az éves ünnepi közgyűlésen A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) 2009. december 4-én délután, a Magyar Villamos Művek Zrt. új szék­házában tartotta éves ünnepi közgyű­lését. A díjakat dr. Pázmándi Tamás, az MNT elnöke adta át. A nukleáris kultúra terjesztésének, a nukle­áris módszerek fejlesztésének elismerésére alapított Szilárd Leódíjat 2009-ben Hamvas István, a Paksi Atomerőmű ZrL műszaki ve­zérigazgató-helyettese kapta az atomenergia biztonságos alkalmazása, a reaktorfizika és a nukleáris biztonsági elemzés-fejlesztés te­rületén végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért Előadásában a díjazott a fizikus szemével mutatta be a paksi zóna­ellenőrző rendszer fejlesztésének, a telje­sítménynövelés folyamatának történelmi pillanatait, főbb állomásait Aláhúzta, hogy a hazai tudás, az agilis szakértői gárda, vala­mint a mérés- és számítástechnika fejlődése révén új lehetőségek, tágabb mozgástér nyílt a szakmai fejlesztés terén. így vált lehetővé többek között az üzemmódtáblázat pontosí­tása és az új teljesítménykorlátozási rend­szerbevezetése. Elhangzott, hogy a jelenlegi fiatalok ugyanolyan tehetségesek, mint az akkoriak, ezért ha mindenki megtesz min­den tőle telhetőt, az atomerőmű bővítése is sikeres lesz! A tehetséges fiatal kutatók kiemelkedő eredményeinek elismerésére és jövőbeli kuta­tómunkájának támogatására, valamint eredményeik széles körben történő megismerte­tésére - az Olasz Köztársaság támogatásával - létrehozott Fermi-díjat dr. Molnár Mihály, az MTA debreceni Atommag­­kutató Intézete (Atomki) Herte­­lendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumának munkatársa kapta a nukleáris biztonság nö­velése érdekében az analitikai módszerek kutatás-fejlesztése területén elért eredményeiért. A díjátadás előtt Marco Petacco úr, a budapesti olasz nagykövet­ség első beosztottja, a nagykövet helyettese, egyben a Gazdasági és Kereskedelmi Iroda vezetője méltatta a két ország együttműkö­désének, a tehetséges fiatal szakemberek támogatásának jelentőségét ezen a fontos szakterületen. A radiokarbonnal végzett nukleáris környezetvédelemről szóló elő­adásában a díjazott a C-14 izotóp főleg paksi monitoringj ával végzett kutatásait mutatta be. Az Öveges József-díjat iskolában okta­tó fizikatanárok nyerhetik el az általuk benyújtott pályázat alapján. Célja az is­kolai fizikaoktatás kísérletes jellegének erősítése és a kísérletező fizikatanárok elismerése. Az Öveges-díjat ez alkalom­mal dr. Nagy Anettnek, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium matematika­fizika szakos tanárának ítélték a pályázat pontversenyében elért kiváló eredménye alapján. A tanárnő igen szemléletesen be is mutatta pályázati anyagát. Előadásában gyakorlati példák szerepeltek házilag is el­készíthető „búvárokra”; „pohárzenéjével”, „csőkoncertjével” pedig még a hallgatósá­got is jókedvre derítette, illetve bevonta a zenés kísérletbe. A Simonyi Károly-emlékplakettet a fúziós plazmafizikai kutatásokban és technológiai fejlesztésekben kiemelkedő teljesítményt nyújtó magyar szakemberek nyerhetik el. 2009-ben Zoletnik Sándor, a KJFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóinté­zete Plazmafizikai Főosztályának, valamint az idén 10 éves Magyar EURATOM Fúziós Szövetségnek a vezetője kapta a díjat a plaz­mafizikai kutatásokban nyújtott teljesítmé­nyének és iskolateremtő tevékenységének elismeréseként. Turbulencia tokamakban és a tokárnak körül című előadásában a fúziós plazmában jelentkező transzportról és turbulenciáról, valamint az építés alatti európai ITER kísérleti fúziós reaktor körüli kétségekről, tervekről beszélt a díjazott. A klasszikus transzporthoz képest kialakuló plazmaturbulencia alapelemei az eddigi munkák eredményeként ismertek, a szi­mulációk kezdenek reálisak lenni. A kísér­letek megkezdését nehezíti, hogy az ITER- projekt európai részének (45%) jelenlegi költségvetése (5,9 milliárd euró) duplája a 2001-es becslésnek, és az építés is késik. Az ITER részleges indítása 2018-20-ra ter­vezik, de a fúzióval végzett kísérletek csak 2025-26 táján várhatók. Hadnagy Lajos Eredményes volt az MNT VIII. Nukleáris Technika Szimpóziuma 2009. december 3-4-én a Magyar Villamos Művek ZrL új székházában zajlott a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) VIII. Nukleáris Technika Szimpóziuma (NTSZ), amit közgyűlés követett. Dr. Aszódi Attilának, az NTSZ fő szervező­jének köszöntője és dr. Pázmándi Tamás­nak, az MNT elnökének a megnyitója már jelezte, hogy ígéretes időszakban ígéretes témákról várhatóak előadások. Külön blokkban szerepeltek a paksi atomerőmű bővítéséről, a Lévai-projektről szóló előadások. Cserháti András a tende­rezésről elmondta, hogy annak időtartama 14-27 hónap közöttire várható. Az EUR eu­rópai nukleáris követelményrendszer mi­nősítését fel kívánják használni az ajánlott blokktípusok értékelésénél. Az orosz AES- 2006, az amerikai AP1000, a francia-japán ATMEA1, a francia-német EPR típusnak ugyanúgy vannak előnyei és hátrányai is. A világban az amerikai és az orosz gyártók blokkjaikat a hazai beszállítás nagyobb mértékével igyekeznek vonzóbbá tenni. A tenderkiírás műszaki specifikációjáról szólt későbbi előadásában Mórocz Imre is. Bajsz József az engedélyezéssel kapcso­latban jelezte, hogy minden környezeti ha­tást és kapcsolatot figyelembe kell venni. A meteorológiai, hidrológiai, szeizmológiai, társadalmi alapadatok gyűjtése, feldolgozá­sa bonyolult, hiszen drámai perspektívában 60 évre, gyakorlatilag a XXI. századra kell előrejelezni. Az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt a nukleáris hatóság is értékeli. A környezetvédelmi engedélyhez már hazai civil és nemzetközi közmeghall­gatás kapcsolódik. A munkát egy szakértői testület támogatja. Kováts Balázs a gazdasági-társadalmi ös­szefüggések viszonyában a beruházás térség­­fejlesztő hatását említette. Fontos feladat a je­lenlegi képzés orientálása, a humán erőforrás logisztikája, a nukleáris klaszter megvalósítá­sa Nem lenne reménytelen egy Különleges Fejlesztési Övezet létrehozása A megválaszo­landó kérdések között szerepel még a helyi fejlesztések terhének megosztása Vavrik Antal a létesítés beruházástech­nikájával kapcsolatos mérnöki kihívásokat mutatta be: hatékonyan, korszerű eszközök­kel kell a művet felépítem kb. 250 ezer köb­méter beton és 72 ezer tonna acél felhasz­nálásával. Külföldi tapasztalatok szerint az építkezés előkészítése 4-5 év, a politikai dön­téstől a befejezésig 13 év telhet el. A munka nagy lehetőség, egyben nagy felelősség is. Dr. Aszódi Attila egy NAÜ-konferencia révén mutatta be a vízhűtésű reaktorok fejlesztését Jelenleg 31 országban működ­nek energetikai atomerőművek. A cserno­bili balesetet követő pangás után jelenleg mintegy 30 ország tervezi, hogy szinte egyszerre, 2020 körűire atomerőművet épít Az USA, Oroszország, Európa, Dél-Ko­­rea és Japán fejlesztéseiben közös irány a gazdaságos biztonságnövelés, a hatékony beruházás, a 18-24 hónapos kampányok, az akár 80 éves üzemidő. Dr. Pázmándi Tamás a 2008 őszén megalakult 32 tagú Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT) Fenntarthatósá­gi Jelentésének fontosságáról beszélt Az anyag „szembesíteni kívánja a magyar tár­sadalmat - és elsősorban döntéshozóit - a világban és az idehaza tapasztalható jelen­ségek társadalmi és környezeti hatásaival, a folyamatok fenntarthatatlanságával”. Az NFFT kérdése: Mit köszönhet nekünk a jö­vő? A problémákra adható egyik elvi vála­sza: „Újra kell termelni a jó erkölcsöt!” Stenger Vilmos a gamma sugártechni­­kai-technológiai berendezések fejleszté­seinek múltját és jelenlegi eredményeit mutatta be. Petőfi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a radioaktív anyaggal el­követett szándékos károkozás nülyen kö­vetkezményekkel járhat, és hogyan kell felkészülni azok elhárítására. Macsuga Géza a kockázatszempontú felügyeleti munkát, Nagy József a szennyezőanyag­terjedési modellekről tájékoztatott. Ismét napirenden volt a fizika- és a kémiatanítás eredményessége^ amit dr. Radnóti Katalin és dr. Kirsch Eva muta­tott be. Az előbbi javaslata szerint érde­mes ösztönözni a diákokat a tanulmányi versenyeken való részvételre, és szükség lenne a felvételi pontszámok szakspecifi­kus számítására. Érdekes előadások voltak még többek kö­zött a paksi atomerőmű reaktorfizikai fejlesz­tése, az üzemanyag vizsgálata, a szimulátor korszerűsítése, az üzemzavar-elemzések, a bátaapáti hulladékátvételi rendszer témájá­ban. Érdekes és látványos volt a magyar fúzi­ós kutatók munkájának bemutatása Öröm­teli, hogy sok fiatal szakember mutatkozott be a szimpóziumon. Hadnagy Nemzetközi Ertékelemzési Fórum A Magyar Értékelemzők Társasága és a Paksi Atomerőmű ZrL szervezésében Nemzetközi Értékelemzési Fórum került lebonyolításra 2009. november 17-én Tengelicen, a Hotel Orchideában. Tarjáni István, a Magyar Értékelemzők Társasága elnökének megnyitószavai után előadások hangzottak el. Hamvas István, a PA ZrL műszaki ve­zérigazgató-helyettese a Paksi Atomerőmű Zrt kiemelt műszaki feladatairól beszélt A fórumon az alábbi előadások hangzot­tak még el: Pekárik Géza műszaki igazgató: Az érté­kelemzés szerepe az üzemidő-hosszabbítás során a paksi atomerőműben; Macy Jafarzadeh: Az értékelemzés alkal­mazása az Ontario Power Generation áram­előállító műveknél; Bruce Lenzer (USA): Az értékelemzés és az Aerospace - Airline módszerek alkal­mazása a projektfejlesztés, a karbantar­tás-tervezés és az atomenergia-projektek működtetésénél; Jezsó Gyöigy ny. építészeti irodavezető, Győr, Polgármesteri Hivatal: A lakossági kapcsolatok támogatása nagyprojektek önkormányzati elő­készítése, megvalósítása során; Lipi Gábor projekt menedzser, Szinergia Kft: Az érett projektmenedzsment kultúra és működés szerepe az értékelemzés so­rán feltárt lehetőségek megvalósításában és hasznosulásában; Héjjá László rendszertechnológus, Paksi Atomerőmű Zrt: Az értékelemzések hatása és a javaslatok bevezetésének nehézségei a paksi atomerőműben; Égner Ibolya értékelemzési tanácsadó, Paksi Atomerőmű Zrt.: Sótalan víz felhasz­nálásának értékelemzéssel történő felül­vizsgálata és fejlesztése; Katonai Béla ügyvezető, NAGÉV Rács Kft. - Tarjáni István értékelemzési tanács­adó, FÓKUSZ-2 Kft: Az értékelemzés befo­lyása a NAGÉV-csoport fejlődésére és piaci kínálatára^ Fodor Árpád értékelemzési tanácsadó, MicroVA Bt.: A funkcióelemzés a kulcs. Tarjáni Istvánt, a Magyar Értékelemzők Társasága elnökét arról kérdeztem, mi az értékelemzés és mi az alkalmazásának eredménye? Az értékelemzés komplex és nyílt problémák megoldására alkalmas, racionalizációt és innovációt támoga­tó, csoportos fejlesztési módszer és egyben döntés-előkészítő eljárás. Az értékelemzés alkalmazásával a minő­ség jelentős emelése mellett átlago­san mintegy 5-10% költségcsökkenés érhető el, függetlenül a projekt által érintett költség nagyságrendjétől. Az értékelemzés módszere 60 éves múltra tekint vissza. Az értékelemzést ma már valamennyi iparágban, a világ minden jelentősebb nagyvállalatánál alkalmaz­zák. Az Európai Unióban évente mint­egy 50 000 értékelemzési projektet hajtanak végre. A Magyar Értékelem­zők Társasága (MÉT) 1990-ben alakult. Munkásságuknak köszönhetően az ér­tékelemzés alkalmazása már 1996-tól bekerült a közbeszerzési törvénybe. Az elmúlt években a magyar fejlesztő teamek több ezer értékelemzési pro­jektet valósítottak meg az energiagaz­dálkodás, folyamatszervezés, mély- és magasépítési beruházási tervek, továb­bá gyártmány- és gyártástechnológia­fejlesztés témakörében éppúgy, mint szervezetfejlesztés, törvény-előkészítés vagy éppen a szolgáltatások fejlesztése területén. WollnerPál Még a Mikulás is benchmarkol A Paksi Atomerőmű Zrt minőségbiztosí­tási osztályán dolgozó mérnökök is részt vehettek idén „A Mikulás is benchmarkol - 3” konferencián, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezetta Minőségfejlesztési Központ. Az olvasónk első kérdését szinte hat lom: Mit is jelent a benchmarking? - A szakirodalomban az alábbiak kerültek rögzítésre: A legjobb nemzetközi, hazai gyakorlat (angolul: best practice) keresé­se és megvalósítása, a magasabb telje­sítmény és a versenyképesség elérése érdekében. A társaság vezetésének az a szemlélete és módszere, amelynek során az adott szakmában, ágazatban, illetve adott probléma, feladat megoldásában sikeresnek számító cég intézmény által kifejlesztett problémamegoldást igyekszik átvenni, alkalmazni. A Minőségfejlesztési Központ (MIK - www.mik.hu) - mint az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) önállóan gazdálko­dó szervezeti egysége - küldetésének tekinti a legújabb irányítási és szervezet­­fejlesztési eszközök, módszerek hazai elterjesztését. Szakemberei tevékenyen bekapcsolódnak a szakmai élet vérke­ringésébe, és céljai elérése érdekében kiemelkedő szerepet szánnak a különbö­ző díjra pályázó szervezetek önértékelési munkáinak segítésére, tanácsadására és a pályázatírásra való felkészítésre. A legjobb tapasztalatok átadása és átvé­tele érdekében a MIK együttműködik azon hazai cégekkel, akik benchmarking témában az élen járnak. Céljuk az önér­tékelési módszer s az ahhoz szükséges eszközök minél szélesebb körben törté­nő megismertetése benchmarkinggal, valamint a jó tapasztalatok továbbadá­sával. Évente több országos szakmai konferenciát szerveznek, melyeknek központi témája az aktuális igényekhez igazodik. A december 4-i „A Mikulás is benchmar­kol - 3” konferencián a legjobb hazai szakemberek tartottak tájékoztatást a benchmarkingban elért eredményeikről. Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA ügyvezető­je, a konferencia levezetőjének köszön­tő szavai után elsőként Lovász Szabó Tamás, a TÜV Rheinland InterCert Kft ügyvezetője a tanúsítói benchmarking tapasztalatait osztotta meg a hallgató­sággal. Macher Endréné, a Macher Kft ügyvezetője kiemelte, hogy milyen szere­pe volt a legjobb nemzetközi, illetve hazai gyakorlat megvalósításának a második Nemzeti Minőségi Di] megszerzésében. Benchmarking a fenntartható fejlődésért címmel Fertetics Mandy, az Alternate Tanácsadó Kft ügyvezetője tartott egy érdekfeszítő prezentációt Ezt követően dr. Ring Rózsa, a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) ügyvezetője számolt be a NAT európai elismerése terén eddig elért eredményekről. Merre tovább bench­marking? kérdésre adott választ Sugár Karolina, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Esésűiét elnöke. A konfe­rencián szóhoz jutottak a műszaki szak­emberek is, így Fignár Zoltán, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. műszaki vezetője ismertette a benchmarking szerepét cégük stratégiájában. A mérés az alapja mindennek, avagy első lépések a köz­­igazgatási benchmarking útján címmel dr. Sebestyén Ildikó szolnoki aljegyző és Tunkli Gábor, a BBL Tanácsadó Kft. ügyvezetője tartott egy na^on értékes előadást. Legvégül, de nem utolsó sor­ban Kozma Balázs, a Kanizsa Trend Kft minőségűéi vezetője révén megismer­hettük a benchmarkmódszereik gyakor­lati fejlődését A tartalmas prezentációkat és Sződi Sándor, a MIK vezetőjének záró gondo­latait hallgatva számunkra is kiderült, hogy a benchmarking tevékenység dön­tően befolyásolja és javítja a magyar vállalkozások versenyképességét. Az előadók által bemutatott jó gyakorla­tokkal idén is tovább színesedett a benchmarking eszközök, módszerek kelléktára. A bővebb információt igény­lők számára javaslom, hogy látogassa­nak el a MIK honlapjára. Sípos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom