Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-11-01 / 11. szám

6 2009. november- mym paksi atomerőmű-Rendhagyó osztálytabló Az Atomerőmű Sportegyesület elnök­ségi ülésén hangzott el, és általános támogatást kapott az a felvetés, hogy az Atomerőmű újságban kerüljön bemu­tatásra a Szabadidősport Szakosztály tevékenysége. A mostani és a decem­beri számokban ennek a kívánalomnak teszünk eleget. Szabó Sándor, az Asztalitenisz szakcsoport vezetője- A Pakson élő em­berek ismerik és elismerik közéleti tevékenységedet. Hogyan kerültél kapcsolatba az asztalitenisz-szak­csoporttal és mikor lettél e kollektíva vezetője?- 1975 óta ping­pongozok Pakson, kezdetekben a Paksi SE keretén belül. 1981- től pár évig a Gerjeni MEDOSZ versenyzője lettem, majd tizenöt éves kihagyás után el­indultam, és barátaimmal jól szerepeltünk Pakson, az akkor indított városi asztalite­nisz-bajnokságon. Valójában „itt ragad­tam”, így ekkor csatlakoztam a Novák Lajos szakmai irányításával működő Atomerőmű SE Szabadidő (akkori nevén Tömegsport) Szakosztály Asztalitenisz-szakcsoportjá­hoz. 1999-ben Riszter Margittól vettem át a jó hangulatú és segítőkész kollektívából álló szakcsoport vezetői feladatait. A szervezői munkát mindig is szerettem, immár 2000 óta vagyok a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesületének vezetőségi tagja, a Paks és környékén élő társaim ügyes-bajos ügye­inek intézője. Ahogy azt említetted, 2006 óta a Paks Városi Önkormányzat 6-os körzet megválasztott képviselőjeként is dolgozom a közjaváért.- Hogyan működik a szakcsoportotok?- Ahogy az interneten is olvasható, jelenleg harmincfős a kollektívánk. Az ASE csarnok galériáján felállított csupán csak két asztalra számítva nem kis feladat a heti három alka­lommal, hétfőn, szerdán és péntek délután az edzéslehetőségek biztosítása valamennyi ta­gunk számára. Az őszi-téli időszakban kaptunk lehetőséget a keddi és csütörtöki gyakorlásokra is, hogy eredményesen tudjunk szerepelni a Szekszárdi Városi Asztalitenisz-bajnokság nívós küzdelmeiben. Szeretnénk minél több paksi fiatallal megszerettetni az asztaliteniszt, ami nem könnyű feladat az NB-I-es kosárlabda és foci árnyékában. Az utánpótlás-nevelés ér­dekében igyekszünk felújítatni a kültéri aszta­lokat és szakköri keretek között be szeretnénk indítani a lakótelepi iskola sportcsarnokának fedett bejáratánál a pingpongozást.- Az utánpótlás-nevelés mellett még mi­lyen távlati célokkal rendelkeztek?- Az érdeklődők számára évente megren­dezésre kerülő, egyre népszerűbb Atom Ku­pa asztalitenisz-versenysorozatot jövőre is folytatjuk. Idén szeptemberben az ASE csar­nokban felállított hat asztalnál negyven fő küzdött a pályázati pénzből vásárolt értékes ajándékokért. Igyekszünk a versenyasztalok és a nélkülözhetetlen paravánok számát is gyarapítani. Folyamatosan készülve a jövő kihívásaira, a későbbiekben akár egy szín­vonalas iparági pingpong versenyt is meg tudnánk rendezni. Itt jegyezném meg, hogy az iparági versenyeken résztvevő paksi csa­pat magját a mi szakcsoportunk adja, de a szervezési feladatokat Gódor Tibor kollégánk látja el. A továbbiakban is ápoljuk, fejleszt­jük és igyekszünk bővíteni is a kapcsolata­inkat hasonló kollektívákkal. Immár több éve folyamatosan fejlődik a Dunaegyházán, I Enyingen és Tárnokon élő kollégákkal való | sportági kapcsolatunk. Vagy mi utazunk hozzájuk, vagy az ott élők jönnek Paksra egy baráti pingpongtalálkozóra. A legújabb, hogy a több éve a Nemzetközi Atomenergia­ügynökségnél dolgozó, így Bécsben élő, az ottani kollégáival pingpongozó paksi Vincze Pál megkeresett minket egy baráti nemzet­közi asztalitenisz-találkozó megszervezése érdekében. Nagy örömmel és lelkesedéssel várjuk az első nemzetközi kapcsolatfelvételt és természetesen a paksi és a bécsi össze­csapásokat is.- Szerkesztőségünk nevében további sok sikert kívánok a céljaitok eléréséhez! Sipos László Füle István - egy szakmai pályafutás, mely metszet az atomerőmű történetéről Nemigen van olyan műszaki szak­ember a paksi atomerőműben, aki ne ismerné Füle Istvánt, illetve ne került volna vele közelebbi-távolabbi munkakapcsolatba. Többünk mint munkahelyi vezetőjére, egyben szak­mai és emberi támogatójára is gondol rá. Az erőmű „nagy öregjének” pálya­­jutása a kezdetektől összefonódik a cég történetével, és eredeti metszetet nyújt arról. Nyugdíjba vonulása jó alkalmat teremt a tartalmas életpá­lya, egyben az atomerőmű hőskora felelevenítésére. Hol végezted az egyetemet? Honnét és hogyan kerültél az atomerőműbe? Miskolci vagyok. A BME Villamosmér­nöki Karán végeztem erőműves ágazaton. 1976-tól erbésként (amire mindig büszke voltam) a Tiszai Erőmű üzembe helyezésén dolgoztam. Az Erbétől kerültem a PAV-hoz (ez akkor a „munkaerő-csábítás” tiltása miatt nem ment egyszerűen). Az akkor alakuló üzembe helyezési főosztályra, a „Márton-csapatba” vettek fel, 1979-ben. Milyen beosztásokban dolgoztál? Üzembe helyező mérnökként kezdtem. 85-ben egy rövid időre irányítástechnikai üzemvezető lettem. Ugyanebben az évben a PAV átvette az Erbétől a 3-4. blokk beru­házását, s ezzel együtt sok munkatársat is. A PAV-os beruházási szervezetén (bérig) irányítástechnikai főmérnökké neveztek ki. Az üzembe helyezési időszak lezárul­tával műszaki irodavezető lettem. 93-tól, a bérig megszűnése után a beruházási osztá­lyon dolgoztam szaktanácsadóként. 95-től az irányítástechnikai előkészítési osztály (ieo) vezetésére kaptam megbízást. 2002- től főtechnológus voltam az üzemfenntar­tási főosztályon. Majd 2006-ban, a PA Rt.­­tól való nyugdíjba vonulásomat követően az Ovit irányítástechnikai szakágvezetője lettem. Milyen munkát végeztél az üzembe helyezés során? Milyen volt ez az idő­szak, amit sokan már csak elmondás­ból ismernek? A felvételemkor azzal fogadtak, hogy itt folyamatos a munkaidő január 1-jétől december 31-ig. Ez sokszor nem is tűnt túlzásnak. Az 1-2. blokkon a reaktorvé­delem üzembe helyezésén dolgoztam. Ez a betanulás időszaka volt nekem is, de a teljes műszaki gárdának is. A 3-4. blokk üzembe helyezésén aztán már sokkal szi­gorúbban vették a határidőket, mivel túl voltunk a tanulóidőn. Életem legnagyobb feladata és felelőssége kötődik ehhez az idő­szakhoz. Főmérnökként hozzám tartozott a méréstechnikai, az irányítástechnikai és az előkészítési osztály. Közel száz munkatárs dolgozott az irányításom alatt, köztük len­gyel szakemberek is. Milyen feladatok következtek az utolsó blokk beindítása után? A 87-től 93-ig terjedő időszakot az új 1000 MW-os blokkok létesítésére való fel­készülés jellemezte. Ez sok tanulással járt. Sokat dolgoztunk a leendő blokkok műsza­ki tervén. Ez az időszak azért is emlékeze­tes számomra, mert irodavezetőként olyan főosztályok is hozzám tartoztak - például az építészet -, amelyek távolabb esnek az eredeti szakmámtól. Szerencsére nagyon jó beosztott vezetőim voltak. Általában is szerencsés vagyok ebből a szempontból: egész pályafutásom során nagyon sok jó munkatársam volt. Végül elmaradt a bővítés... A rendszerváltás és a megváltozott kö­rülmények az atomerőművet is érintették. Átalakítási munkák viszont így is voltak bőven. Az egyik kiemelkedő feladatom a turbinaszabályzó-rekonstrukció irányítása volt ebben az időszakban. Később, az ieo vezetőjeként is törekedtem az átalakítá­si munkák begyűjtésére. Évente kb. 70 kisebb-nagyobb átalakítást végeztünk. Emellett ott voltak még természetesen a karbantartáshoz kapcsolódó rendszeres feladatok. Mi volt a dolgod főtechnológusként, majd az Oviinál? Főtechnológusként az irányítástechni­kai események kivizsgálását végeztem. Hozzám tartozott még a főjavítási munkák összefogása és a főosztály pénzügyeinek kezelése is. Ebben az időszakban nem iga­zán éreztem magam kiterhelve. Az Ovimái az irányítástechnikai szervezet felállításá­val és vezetésével bíztak meg. Fontosabb szakmai feladatom volt például a blokkok telefonrendszerének kiváltására létreho­zott projekt Ovit részéről történő műszaki irányítása. Ml az atomerőművel kapcsolatos leg­szebb élményed, s mire emlékszel kevésbé szívesen? Csodálatos élmény volt az első üzembe helyezési időszakban látni, ahogy életre kel a rendszer. Nagyon kívánom, hogy a fiata­labb generáció is átélhesse ezt az élményt a nemrég elhatározott bővítés megvalósí­tása során. Kevésbé jó tapasztalatként a gazdaszemlélet romlását említeném, amit a szakmaorientált szervezeti tagolás felvál­tása vont maga után. Mit fogsz kezdeni a nyugdíjba vonulás miatt „rád szakadó” szabadidővel? Nem fogok unatkozni. A házunk éppen rekonstrukció előtt áll, s egyébként is ál­landóan ad munkát. Van két szép unokám, velük is sokat szeretnék együtt lenni. So­kat fogok olvasni, pótolom a szépirodalmi mulasztásaimat. Szeretek zenét hallgatni - itt is megköszönöm munkatársaimnak a búcsúztatásomra kapott zenei eszközöket. Ezenkívül régi hobbim a borászat, az uta­zás, a kirándulás és a sport Mit üzensz a fiatalabb generációnak? Embernek maradni! - akármilyen átala­kulások, változások jöjjenek is. Prancz Zoltán FBO konferencia A Fegyveres Biztonsági Őrök Országos Szakmai Egyesülete 2009. október 15-16. között konfe­renciát rendezett Bánkon. A fenti szervezet 2009 tavaszán ala­kult újjá a megoldásra váró problé­mák és a még kidolgozatlan kérdések okán. Az Egyesület vezetősége legfőbb feladatának és céljának tekinti, hogy a törvényi és jogszabályi anomáliák megszüntetésében tevékenyen részt vegyen, a fegyveres biztonsági őr­ségeket (továbbiakban: FBŐ) érintő jogszabály-változások esetén véle­ményezési jogával éljen, a személyi és vezetői állomány szakmai képzé­sére megoldást találjon. Megpróbálja elérni , hogy a fegyveres biztonsági őri tevékenység szakmásítása meg­történjen, és az Országos Képzési Jegyzékbe bekerüljön. Továbbá a társadalmi elfogadottság, az FBŐ-k létének megerősítése, a különböző őrségek közötti jó kommunikációs- és kapcsolatrendszer kialakításának elősegítésében is szerepet vállal. A bánki konferencián sokan képvi­seltették magukat, de még nem volt tel­jes a létszám. Az Egyesület valamennyi, fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet szeretné a soraiban tudni. A rendezvényre a Paksi Atomerőmű Zrt. is kapott meghívást, melyre Végh Csaba FBŐ parancsnokot delegálta, aki a programon „Veszélyes üzem és a fegyveres biztonsági őrség” címmel előadást is tartott. Az Országos Rendőr-főkapitányság, az Igazságügyi és Rendészeti Minisz­térium előadói, illetve a meghívott FBŐ vezetők és parancsnokok által megtartott előadások átfogó képet adtak az FBŐ-k jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli lehetőségeikről, az FBŐ szakmaként történő elismerésének fontosságáról és az FBŐ-k tevékeny­ségével kapcsolatos tapasztalatokról. Az Egyesületet Szigeti Lajos elnök mutatta be, s egyben ismertette lét­rejöttének okait, főbb feladatait és célkitűzéseit. A programon a belépési nyüatkozatok elbírálása, és a tagságba való felvételeik­ről való döntés is szerepelt a napirendi pontok között. Forrás és további információk: www.fboosze.hu Megelőzés, felismerés... Az egészség napjai az Egészségközpontban Tájékoztatjuk a munkatársainkat, hogy a PA Zrt Egészségközpontja szervezésében 2009. november 30-tól 2009. december 3-ig ismételten megrendezésre kerül az őszi Egészségnapok rendezvénysorozat. Az egészségfelmérő szűrővizsgálatokat (pl.: szomatoinfra, tumormarker, arteriográfos érvizsgálat, allergiaszűrés, meridián-állapotfelmérés, haj- és fejbőr-diagnosztika) előzetes jelentkezés alapján lehet igénybe venni. A programokról érdeklődni és azokra jelentkezni a 75/505-009-es telefonszámon lehet. Paksi Atomerőmű Zrt. Egészségközpont

Next

/
Oldalképek
Tartalom