Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-11-01 / 11. szám

4 2009. november <•>- ríiym paksi atomerőmű-Nyugdíjas lakodalom A Dunaszentgyörgyi Nyugdíjas-érdekszö­vetség vezetősége gondolt egy nagyot és alapos előkészítő munkával hét országra szóló állakodalmat szervezett október 17- én. A rendezvény szinte teljes egészében hasonlított egy igazi lakodalomhoz, a meny­asszonnyal, a vőlegénnyel, a vőféllyel, az örömszülőkkel, a tanukkal, az anyakönyv­vezetővel és a több mint százfős násznéppel együtt. A délután háromórai kezdetű lagzira a bölcskei, simontomyai és decsi nyugdí­jasklubok tagjai, illetve képviselői kaptak meghívást, mivel ezekkel a csoportokkal már évek óta jó barátságban állnak a he­lyiek. A násznép a nyugdíjasklubnál gyüleke­zett, ahol a falusi lakodalmi szokásokhoz híven vendégül látták őket, majd a meny­asszony és vőlegény kikérésére került sor. Miután a vőfély ideillő versikékkel elbúcsúztatta az ifjú párt, elindult a szép számú nászmenet a faluházhoz. Ott került sor az esküvőre majd az esti mulatságra. Az ízletes vacsora elköltése után mindenki megkóstolhatta a menyasszonyi tortát és szintén hagyományos pörköltcukor-tortát, majd kezdetét vette a menyecsketánc. Az örökifjú nyugdíjasok, akik életük so­rán oly sokat dolgoztak, küzdöttek és szen­vedtek már, most minden problémát félre téve, végre önfeledten mulathattak. Ropták a táncot késő éjszakáig. A rendezvény sikerét mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a helyi lakosok érdek­lődve siettek az utcára nézelődni, amikor meghallották a násznépet kísérő muzsika­szót. Továbbá, hogy a meghívott vendég­csoportok mind-mind azt hagyták meg a szentgyörgyi nyugdíjasok emlékköny­vében, hogy nagyon jól érezték magukat, fergeteges volt a hangulat Gy. Ny. Szüreti mulatság Dunaszentgyörgyön Dunaszentgyörgy, 2009. október 10. szombat - A tizedik, jubileumi szüreti felvonulást rendezte a Nagycsaládosok Dunaszentgyörgyi Egyesülete, partner- és civilszervezetek közreműködésével az el­múlt hét végén Dunaszentgyörgyön. A ren­dezvényen a helyieken kívül részt vettek a határon túli magyarság köréből érkező vendégcsoportok is. A szüreti bál hagyo­mányára épülő játékokon a bíróné és bíró, gazda, gazdáné, kisbíró, zászlóvivő, koro­navivők szerepeit nagycsaládos gyerekek, fiatalok alakították. A szüreti napot megtisztelte jelenlétével dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke; Hencze Sándor, Dunaszentgyörgy polgármestere, a település önkormányzati képviselői, dr. Farkasné Székely Kamilla, a NOÉ Al-Duna Régió vezetője; Várdainé Kiss Krisztina, a NOÉ Al-Duna Régió titkára; Micheli Zsolt, Várdaróc (Horvátország) polgármestere; Nyerges Imréné, a Pálfai Roma Szervezet, elnöke; Horváth László Tincse-elnök és Tumpek János NAPE-elnök. A programok a faluháznál reggel 8 óra­kor kezdődtek focibajnoksággal, majd 9 órától várták az érdeklődőket a kézműves- és kirakodóvásárra. Tízkor vitafórumot tartott Gyöngyösi Olga középiskolai tanár Hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedése, képviselete címmel tíz év feletti fiataloknak. 11.30-tól hangulatos tér­zenét adott a Tolnai Fusz János Zeneiskola Ifjúsági Fúvósegyüttese. Délután egykor folklórműsor kezdődött, melynek bevezetőjeként dr. Puskás Imre tartott beszédet, majd átadta a Millenniumi Megyezászlót Hencze Sándor polgármester úrnak. Először a Vajdaságból érkezett, fia­tal versmondó adta elő Petőfi „A magyar nemzet” című versét, majd sikerrel mu­tatkozott be ismét a Tincse (Tisza Menti Nagycsaládos Egyesület, Zenta, Vajdaság) gyermek-és asszonykórusa. Ezután a paksi Vetővirág Hagyományápoló Népi Együttes népdalcsokrot adott elő, majd a Dunaköm­­lődi Néptánccsoport, a Pálfai Roma Szer­vezet és a helyi Vadrózsa Népi Együttes mutatták be műsorukat a Bartina Zenekar kíséretével. A folklórműsor utolsó részében bensősé­ges rigmusok közepette a szülőktől kikér­ték a bírónét, a menet élére kísérték, majd 15 órakor megindult a szüreti felvonulás gyalogosan, hintókkal, szekerekkel és lova­sokkal Dunaszentgyörgy utcáin. Útközben a néptáncosok meg-megállva, az utcasar­kokon összegyűlt közönség előtt - felváltva rövid műsort adtak, a csikósok különleges kunsztokat mutattak be lovaikkal -, így ér­tek vissza a faluházhoz, ahol a szőlőlopásjá­­ték, majd csikósbemutató volt soron. Ezután nagy vendéglátás következett, mindenkit megkínáltak süteménnyel és üdítővel vagy borral - életkortól függően. A csikósok nagy jókedvvel mulatoztak, a zentaiak citerakísérettel nótáztak, az apró gyerekek vidáman szaladgáltak. A kíná­latban mindenféle finomság volt, szőlő, alma és szendvics is bőséggel, a helybéli családok felajánlásainak köszönhetően és a Dunaszentgyörgyi Nagycsaládos Egyesü­let jóvoltából. Este a hagyományos táncmulatsággal zárták a programok sorát, a szüreti bálon a Pumerschein Zenekar húzta a talpalávalót Főbb támogatók: Paksi Atomerőmű Zrt., Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata. nde■­Tűzoltóparádé Pakson Igazi tűzoltóparádé volt Pakson a városi jubileum alkalmából. Paks Város szervezett tűzvédelme meg­alakulásának 135. évfordulója alakalmá­ból november 5. és 7. között ünnepségeket, megemlékezéseket tartottak. Volt térzene, tűzoltóautók felvonulása, szakmai vetél­kedők és gyermekek tűzoltócsoportjának bemutatója. A rendezvények sorát november 5-én délelőtt a tűzoltólaktanya előtt található Madi Kovács János emlékművénél tartott koszorúzás nyitotta. Ünnepi beszédet mon­dott idősebb Csöglei István nyugalmazott tűzoltó ezredes, majd az elismerések átadá­sa következett. Megtartották a rajzpályázat eredmény­­hirdetését a Városi Művelődési Központ nagykiállító előterében. Köszöntőt mondott Bán Attila tűzoltó alezredes, a paksi tűzoltó­ság parancsnoka. Másnap reggel kezdődött a tűzoltójárművek felvonulása a Szent István térről, majd térzene szólt az Országos Tűzoltózenekar közreműkö­désével a Városi Művelődési Központ parkoló­jában. Ezt követte ugyanitt a VH. Országos Tűz­oltó Szakmai és a Dl. Országos Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport szakmai vetélkedője. Ugyancsak délelőtt Paddi Attila kiál­lításának megnyitója jelentős érdeklő­désre tartott számot. Ekkor láthatták az érdeklődők a Paks tűzvédelmének írásos és képes emlékeit. Ünnepi könyvbemuta­tón a „Paksi Tűzoltóság múltja és jelene” címmel Csöglei István könyvének be­mutatása következett. A hivatalos városi megemlékezés a Himnusz hangjaival vette kezdetét, majd köszöntőt mondott Hajdú János, Paks város polgármestere és dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy. Ezek után a paksi tűzoltóság múltjáról filmeket tekinthettek meg az érdeklődők, majd a hozzászólások, ajándékok, elis­merések átadása következett. Ezt követően gyermektűzoltók és más csoportok, bemutatója színesítette a prog­ramot, különlegesség volt az alpintechnikai bemutató a paksi tűzoltók részvételével. WollnerPál Páratlan leletre bukkantak az idei ásatáson Lussoniumban Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa vonatko­zásában értékesnek és külön­legesnek számít az a lelet, ame­lyet a régészek az idei ásatások utolsó napján találtak Paks ha­tárában, a Bottyán-sáncon. Egy császárt ábrázoló bronzszobor darabja, egy láb, került elő a kutatások során. A szobrot fel­tehetően a 2-3. század forduló­ján állították az akkor uralkodó császárnak. Az ásatásokat évti­zedek óta irányító dr. Visy Zsolt feltételezése szerint Septimius Severus vagy valamelyik fia - elsősorban Caracalla - szob­ráról lehet szó, de ezt a későbbi vizsgálatoknak kell igazolni. A Pécsi Tudományegyetem professzora a paksi Városi Mú­zeum kőtárában mutatta be a szenzációs leletet. Elmondta, hogy a lelet különlegességét az adja, hogy bronzszobor és annak jelentősebb részlete alig-alig marad fenn. Ezeket többnyire a későbbi korokban beolvasztották és más tárgyak készítésére használták. Ép szo­bor csupán egy van, Marcus Aurelius mása, ami Rómában áll. A Paksnál talált lelet a legje­lentősebbek közé tartozik a Ró­mai Birodalom egészét tekintve is, húzta alá dr. Visy Zsolt A régész professzor kiemelte, hogy nagyon ékes az ábrázolt uralkodó lábbelije. Beszámolt arról is, hogy a szoborállítás az alattvalók hűségét fejezte ki, Főként városokban és katonai táborokban tisztelegtek ily mó­don a császár előtt. A leletet Fazekas Ferenc, a terepi munkát irányító régész találta az idei, két hónapon át tartó, ásatások utolsó napján. A Pécsi Tudományegyetem egye­temi tanársegédje elmondta, hogy a különleges darabot, mely körülbelül 70 centimé­teres, kollégája, Szabó Antal bontotta ki. Paks határában éppen negy­ven évvel ezelőtt talált egy ró­mai katonai diplomát dr. Visy Zsolt. Ez utalt a katonai erőd létére. A paksi önkormányzat támogatása és a pécsi egyetem szakmai irányítása mellett húsz éve folyik rendszeresen feltáró ásatás a területen. Dr. Váradyné Péterfi Zsu­zsanna elmondta, hogy a párat­lan darabot előbb restaurálják, majd különleges biztonsági in­tézkedések meUett Pakson, a Városi Múzeumban mutatják be a római kori romkertben talált ásatási anyag többi da­rabjával együtt. Az igazgató tervei szerint erre tavasszal kerül sor. V. T. TelePaksi sikerek Rövid idő alatt két sikert is bezsebelt a Tele- Paks koUektívája. Először az AXN fesztivál­ján hozták el a közönségdíjat, majd a pécsi fibnmaratonon diadalmaskodtak egy-egy rövidfilmmel. Közben készül egy nagyobb produkció is, amelyet a tervek szerint szin­tén neveznek majd fesztiválokra. Babai István rendező-operatőrt és Kövi Gergő forgatókönyvírót Feliinger József segíti a stáb tagjai közül, de a technikai fel­tételeket is a TelePaks biztosítja számukra. Az AXN csatorna másodízben meghirde­tett pályázatán a Négy lövés című filmmel vettek részt. A szerelmi történetet feldol­gozó ötperces krimi szereplői a Pro Artis művészeti iskola drámatagozatos növen­dékei, Sóthy Szabina és Németh Szabolcs voltak. A fűm Babai István ötlete alapján készült belső kameranézetet alkalmazva, meglehetősen kis költségvetéssel. Sikerét készítői szerint annak köszönhette, hogy nem elvont művészfilm, hanem a közön­ség számára érthető, élvezhető sztori. Az AXN filmcsatoma fesztiváljára százötven kisfáimét neveztek. A sikeren felbuzdulva a kis csapat keresi az újabb lehetőségeket. így bukkantak rá a CinePécs V. Moveast Filmfesztivál ke­retében meghirdetett Pécsi Filmmaraton felhívására. A feladat az volt, hogy 24 óra alatt készítsenek egy háromperces filmet bármilyen műfajban azzal a megkötéssel, hogy négy meghatározott helyszínnek és egy eseménynek szerepelnie keUett a film­ben. Kövi Gergő ezek alapján írta meg a forgatókönyvet, ő volt a dramaturg és gyár­tásvezető is. FeUinger József a hangosítást és digitális utómunkákat végezte, a rende­ző-operatőr - mint az előzőeknél - Babai István volt. A film, amely egy bérgyilkos napját követi nyomon és nem nélkülözi a fordulatokat sem, elnyerte kategóriájában a fődíjat. Ezen közben egy posztapokaliptikus ka­maradráma, a Menedék utómunkálatainál tart a stáb. A film főszerepében a Barátok közt Erikjeként ismertté vált Réti Barnabást láthatják majd a nézők. Az alkotók - kiknek munkáját a PA Zrt is támogatta-terve, hogy ezzel a produkcióval is megmérik magukat különféle pályázatokon. V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom