Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-10-01 / 10. szám
2009. október mym paksi atomerőmű 13 A munkám egy csoda volt! Varga János első reaktorszerelő művezetővel és feleségével, Ilikével beszélgettünk. Kedves János és Ilike, hogyan került a család Paksra? J: - 31 éve a Péti Nitrogénművekben a savgyár karbantartási vezetője voltam, feleségem pedig a tervosztályon statisztikus. Aztán volt egy műsor a tévében az atomerőműről. Akkor úgy éreztem, 40 évesen váltanom kell. Kivettünk egy nap szabadságot, hogy megnézzük Paksot Akkor még csak épült a mű és formálódott a vállalat Tétényi László fogadott, és már akkor szimpatikus volt az itteni társaság. Döntöttünk. 1978. május 5-én kezdődött a paksi munkaviszonyom. I: - Az atomerőműben a TMK-ba kerültem. Négy évig dolgoztam ott, aztán a Verteszhez mentem. Hamar megszoktunk Pakson. A lakótelepen mindenki mindenkit ismert, mindenki segített a másiknak. A buszokon folyamatos volt a zsongás, a beszélgetés. Kevesen voltak, akik nem tudtak beilleszkedni.- Milyenek voltak a kezdetek az atomerőműben? j: - Az első perctől jól éreztem magam itt. Rendkívüli kollégák között lehettem, akik elhivatottak voltak, munkáj ukat végtelenül szerették, és segítették az újonnan jöttékét. Igaz, aki nem az iparágból jött, annak be kellett bizonyítania, hogy érti a dolgát. Különleges, elszánt, okos emberekkel dolgoztam együtt, és nagy kihívás volt, hogy olyan munkát végezhetek, ami egyedülálló, kész csoda! Bár még nem állt a blokk, kialakult egy reaktorszerelő stáb - benne például Tétényi László, Bodó Gusztáv, Varga Zoltán, Lukács Zoltán, Hlavati József és mások -, amelyik elkezdte és végigvitte a reaktorszerelést, karbantartást. Nemzetközi szinten is komoly szakmai tekintélyünk volt. Engem éles szakmai döntési helyzetben perdöntő konzulensnek tekintettek. Az elsők között mentem Novovoronyezsbe betanulásra, ahol megismertem az erőművünk elődjét, sőt a későbbre ide tervezett 1000 MW-os blokkot is. Később Greifswaldban jártam, mindent megtanultunk. Az ottani tapasztalatok alapján már kezdett kialakulni a paksi karbantartás szakmai, emberi iránya. Akkorra már itthon összeállt egy kb. 40 fős stábom, amelynek tagjai a műszakos reaktorszereió'k voltak. Mire hazajöttem, meg kellett oldani, hogy ők, akik sohasem láttak reaktort, az én mércém szerinti minőségben el tudják végezni a munkájukat. Ehhez az én tervem, rajzaim alapján készíttettük el a reaktor makett-jét, amelynek a csodájára jártak, és később a Karbantartó Gyakorló Központba került. A stáb tagjai már akkor is bebizonyították, hogy tudnak precízen, felelősséggel maradandót, szépet alkotni. I: - János tényleg hosszú ideig volt távol a továbbképzéskor, szinte már meg is szoktam, hogy egyedül vagyok.- Élmény volt-e a munka? Voltak-e nehéz pillanatok? J: - Nem mindig egyszerű megélni a sorsot, és az atomerőműben különösen nem minden megy magától. A péti eredményeim után sem volt egyszerű Pakson kivívni az elismerést, fenntartani az egzisztenciát. Azonban életem második felében olyan dologgal foglalkoztam, amelyre nagyon kevés embernek volt lehetősége. Szakmailag ajándék volt a munkám a kezdetektől fogva. Itt reaktor nem épült úgy, hogy én „az első kapavágástól” ne lettem volna benne.- Aztán megjelentek az első ügyeletes mérnökök - Gergely József, Vámos Gábor, Németh Pista és a többiek -, akikkel meg lehetett beszélni minden problémát Sokszor otthon is megkerestek. Egyszer egy kollégával reggelig próbálkoztunk, mire sikerült megoldani egy problémát Az elismerő szavak ellenére nem éreztem magam hősnek, tettem a dolgom. 26 évi munkám egy része látható a videokazettáimon is, ahol a reaktorrevíziók és az átrakógép telepítése látható. I: - Jánost az elején a legkisebb problémánál is hívták, szinte 10 percenként szólt a telefon. Ezért volt, hogy ő aludt a másik szobában vagy a telefont kellett átvinni. Átrakások idején nem volt szabadidő. Mégsem panaszkodtunk, elviseltük ezt a helyzetet. A munkáját pedig elismerték: megkapta a Kiváló Munkáért kitüntetést és - a Magyar Villamos Művek kezdeményezésére - a Munka Érdemérem Arany Fokozatát is, amelyet éppen születésnapján adtak át.- Mit tudtok az erőműről? Müyen a nyugdíjasélet? I: - Bárkivel találkoztam az atomerőműben dolgozók közül az utóbbi időben, nagy szakmai elhivatottságot éreztem bennük, ami bíztató a jövőre nézve. Azonban egy jó szakember betanítása 4-5 évig tart. Törekedni kell rá, hogy egy-egy rendkívüli, különleges helyzettel, problémával, munkafogással mindenki találkozzon ez idő alatt, hogy éles helyzetben tudja, mit kell tennie. 1994-ben mentem nyugdíjba, de utána még másfél évet a KGYK építésén, a gépészeti rész kialakításán, majd három évet a szekunder körben a kondenzátorok cseréjén dolgoztam. Aztán bekövetkezett a baj: szívinfarktusom volt, ami a fáradtság jele, és komolyan megváltoztatta az életünket. Azóta nem jártam az erőműben, bár néha még vele álmodok. Mostanában kertes házunkban teszekveszek, vagy a Duna-partra sétálgatok. Pakson lakik két lányom és három unokám: egy szépségdíjas lány és két ügyes fiú. Hadnagy Hogyan töltik napjaikat az atomerőmű nyugdíjasai? Mayer Józsefet paksi otthonában látogattam meg. Családi házukat 1987-ben vásárolták, amelyet azóta már jelentősen átépítettek úgy, hogy az összkomfortos családi ház jelenleg - a szülő és gyermek számára külön rezidencia kialakításával - három generáció részére biztosít kényelmes lakhatást A telek jó adottságú, a 20x20 méteres udvar füvesített, egy részében azonban virágok, szőlő és gyümölcsfák is találhatók. A három nagy terasz jó kiegészítése a lakóháznak. És amire az ott élők a legbüszkébbek, hogy mindezt családi összefogással, saját ötleteik alapján, kétkezi munkával valósították meg. Mikor és milyen módon kerültél a társasághoz? 1978. január 16-án nyertem felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Ezt megelőzően Taszáron, a repülőtéren dolgoztam és ott is laktunk a feleségemmel és a fiammal. Váltam szerettünk volna, ezért úgy döntöttünk, hogy Paksot választjuk letelepedésünk helyéül. Ebben közrejátszott az is, hogy én magam paksi születésű vagyok, és amikor munkahely felől érdeklődtünk, családunk megélhetése szempontjából az erőmű hosszú távon, biztos munkahelynek ígérkezett. Melyik szervezetnél dolgoztál, mi volt a munkaköri feladatod? A turbina osztályon turbinagépészként kezdtem. Ezzel egyidejűleg elvégeztem a szükséges tanfolyamokat, majd operátori, később pedig szekunder köri művezetői munkakört láttam el. 1978-tól 1984-ig műszakos munkarendben dolgoztam. 1990-ben az üzemviteli igazgatóság üzemviteli osztályán meghirdették az energetikusi állást, amelyet megpályáztam és elnyertem. Ebben a munkakörben 14 évig dolgoztam. Feladataim közé tartozott többek között az erőmű műszaki elszámolása a cégen belül, illetve az iparág és az energiafelügyelet felé, valamint az éves vízfelhasználás tervezése, követése, elszámolási statisztikák készítése. Mikor mentél nyugdíjba? A társaságnál 29 évet töltöttem el munkaviszonyban. 2004. év végén, 53 éves koromban vonultam nyugállományba korengedményesen. Van-e olyan munkahelyi élményed, amire szívesen emlékszel vissza? Az 1-2. blokk indítását nagy várakozás és izgalom előzte meg. Ezek azért maradandó emlékek számomra, mert az előkészítő munkákban, a berendezések, csövek, szivattyúk átvételében, az üzembe helyezésben, majd pedig az üzemeltetésben személy szerint is tevékenyen kivettem a részemet. Hogyan telnek napjaid, mivel foglalkozol? Nagyon jól telnek a mindennapjaim, elfoglalom magam, szívesen ellátom a ház körüli teendőket. Nyugdíjba vonulásom óta a családi házunkon belül és kívül is jelentős felújításokat végeztünk, mindent családi összefogással, szakemberre szinte nem is volt szükségünk. Nagyon szeretek kertészkedni, barkácsolni és horgászni. Feleségemmel szívesen kirándulunk belföldön és külföldön egyaránt. Az idén a Balaton-felvidéki üdülőhelyek látványosságaival gazdagítottuk élményeinket. Két gyermekünk van, lányunk Hollandiában él, fiunk az atomerőműben dolgozik. Milyen módon jut el hozzád információ az erőműről, hogyan szerzel tudomást a PA Zrt által a nyugdíjasok számára kínált kedvezményekről és juttatási lehetőségekről? Az információkat az Atomerőmű újságból és a nyugdíjasokhoz eljuttatott tájékoztatókból, valamint az atomerőműben dolgozó feleségemtől és fiamtól szerzem. Gyakran találkozók kollégákkal is, ilyenkor szóba kerülnek munkahelyi vonatkozású, nyugdíjasokat érintő témák, amelyeket megbeszélünk. Melyek azok a juttatások, amelyeket igénybe tudsz venni, hogyan értékeled ezeket erkölcsi és anyagi szempontból? Mi nyugdíjasok minden olyan kedvezményt, amit ki tudunk használni és minden olyan juttatást, ami számunkra elérhető, köszönettel fogadunk. Úgy gondolom, hogy ezek a juttatások minden nyugdíjasra elégedettséget fokozó tényezőként hatnak. Ez jól esik nekünk, érezzük a gondoskodást, hogy nem felejtettek el bennünket Anyagilag is érzékelhetőek, például az áramvételezésért kedvezményes díjat fizetünk. Szintén költségmegtakarítást jelent számunkra, hogy családon belül ingyenesen beszélgethetünk telefonon. Megemlíteném még, hogy egészségügyi szolgáltatás keretében az erőműben meg tudom oldani az ultrahangos vizsgálatokat nem kell Szekszárdra utaznom. Természetesen az is jelentős anyagi támogatással bír, hogy a társaság saját üdülőibe a nyugdíjasok is térítésmentesen kérhetnek beutalót A közelmúltban éltünk is ezzel a lehetőséggel, nagyon jól éreztük magunkat a balatonfüredi rekreációs központban. Van-e még valami mondanivalód vagy üzeneted? Számomra kellemesen és jól teltek az erőműben eltöltött évek. Azt kívánom a még aktív kollégáknak, hogy mindennapi munkájukat jó egészségben és jó munkaköri légkörben végezzék. Aktuális információk, évfordulók október közepétől, november közepéig Október 22. - Céggyűrű átadási ünnepség Az elmúlt évek hagyományának megfelelően október 22-én 18:00 órakor Pakson, a Városi Művelődési Központban tartja a Paksi Atomerőmű Zrt vezetősége az idei Céggyűrű átadási ünnepséget Az idei kitüntetettek névsorát az október 1-i, 40. Heti Hírlevélben olvashatjuk. Október 23. - Nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság napja 1989-ben az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, azóta október 23-a kettős ünnep, az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának neves napja. Október 28-29. között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Központi épületében rendezik az őszi Műegyetemi állásbörzét Van két nap, amikor több mint száz cég hatezer diák, közel kétezer állásajánlat egy helyre koncentrálódik, www.allasborze.bme.hu November 1. - Mindenszentek napja. November első napja a csendes emlékezés napja. „Századokon át az volt az emberek fő gondja, milyen lesz az élet a halál után. Úgy látszik, ma először arra kell válaszokat keresnünk, milyen lesz az élet a halál előtt" (Szent-Györgyi Albert) November 2. - Halottak napja A családok e napon emlékeznek halottaikra. Ilyenkor rendbe teszik a temetőket a sírokat a halottak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak, a sírokat koszorúval és virágokkal díszítik fel. November 2. - Magyar Minőség Hét konferencia és kiállítás A Magyar Minőség Társaság november 2-5. között a Mercure Buda Hotelben rendezi az immár XVIII. Magyar Minőség Hét konferenciát és kiállítást Bővebb információ: www.quality-mmthuwww. quality-mmthu November 3. - Magyar tudomány napja, az idei WignerJenő-dö átadása Idén is e napon adják át a MagyarTudományos Akadémia és a Paksi Atomerőmű Zrt által 1999-ben közösen alapított Wigner Jenődíjat Az alapító okirat szerint „a dijat azon szakemberek, kutatók jutalmazására kell fordítani, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén végzett tevékenységükkel maradandót alkotnak”, A dij mind életmű, mind pedig egyetlen jelentős felfedezésért műszaki alkotásért ítélhető oda. November 4. - HTE Jubileumi Kongresszus Az immáron hatvan éves Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) november 4-én Budapesten a Bourbon Rendezvényházban rendezi idei szakmai kongresszusát Bővebb információ: www.hte.hu November 14. -150 éves Jedlik Ányos dinamója A Jedlik István néven született világhírű fizikaprofesszor dinamója 1859. november 14-én készült el. Az Ányos nevet a bencés rendben kapta, miután 1817-ben Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet tanult. 1822-ben Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött tanárrá avatták. A dinamón kívül még számos találmányt dolgozott ki. Sipos László Id. Wollner Pál 1916-2009 Idősebb Wollner Pál 1916. december 1-én született Szilágysomlyón. A kilenc testvér közül a legkisebb volt Hódmezővásárhelyen élt. Egyetlen egy munkahelye volt az ipari tanulós évektől kezdve egészen nyugdíjba vonulásáig, a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (DÉMÁSZ). Hű volt a céghez és hű volt az iparághoz. Nyugdíjazása után munkát vállalt a Paksi Atomerőmű Rt-nél, és nyolcvanéves koráig, amíg az egészségügyi szabályok megengedték, ott dolgozott. 63 évet töltött munkával a villamosenergia-iparban. 1933-ban villanyszerelő tanulóként vették fel Hódmezővásárhelyen a DÉMÁSZ-hoz, és 45 évig, a nyugdíjazásomig ott dolgozott Közben besorozták katonának, majd munkaszolgálatos lett. Megjárta a koncentrációs tábort is, ahol két órán múlt az élete. 1945- ben került vissza Hódmezővásárhelyre, 1950-től volt művezető a villamos üzemvitelen, egészen nyugdíjba vonulásáig. Munkáját mindig elismerték, 45 éves szolgálatért arany pecsétgyűrűt kapott, és a 100 éves villamossági emlékérem mellen sok más kitüntetésben is részesült. A DÉMÁSZ agitálására 1983-tól 15 évet töltött Pakson az atomerőműben. Előbb a villamos üzemvitelen, majd a folyamatirányításnál dolgozott felügyelő elektrikus munkakörben, zömmel 400-as alállomáson. 80 év felett már nem alkalmazhatnak. Sokat mozgott, sportolt, élete végéig autót vezetett. Felesége 51 évi házasság után nyolc éve hunyt el. Két fia Pali és Józsi és öt unokája gyászolja. Ifj. WP Kurucz István 1947-2009 Nyugdíjas kollégánk 2009. szeptember 3-án rövid szenvedés után, életének 61. évében a szekszárdi kórházban hunyt el. Nagyszékelyen született, 1947. december 21-én. Szekszárdon, majd Székesfehérváron végezte iskoláit. Mezőgazdasági gépész és forgácsoló technikusi képzettséggel rendelkezett. 1986-ban került az atomerőműbe, a reaktor osztályon átrakógép-operátorként nagy szorgalommal és szakmai hozzáértéssel végezte munkáját. Munkatársai felé nyitott és segítőkész volt, olyan ember, akire mindenkor lehetett számítani. A közvetlen munkahelyi kollektíva javaslatára 1999-ben munkájának elismeréseként Céggyűrű-kitüntetésben részesült. 2000. december 30-án korengedménnyel vonult nyugállományba. Nyugdíjas éveiben szeretett horgászni, de a legtöbb idejét szerettei: felesége, gyermekei és négy unokája körében töltötte. Fájó és megtört szívvel búcsúzik a férjtől szerető felesége: Emi, gyermekei: István, Attila, András és Ági, valamint unokái: Bence, Szabi, Bogi és Dani. 2009. szeptember 8-án a család, a rokonok, a barátok, a volt kollégák és ismerősök kísérték utolsó útjára nyugdíjas kollégánkat a faddi temetőben. A Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája nyugdíjas kollégánk emlékét megőrzi, nyugodjék békében! KZné