Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-10-01 / 10. szám

2009. október 11 paksi atomerőmű Nyakunkon az éghajlatváltozás? Mindannyian érezzük a globá­lis éghajlatváltozás hatásait. Szeptemberben 30 "Cos melegek vol­tak, eltűnt a tavasz. Valóban létezik éghajlatváltozás, vagy csak jobban odafigyelünk a szélsőséges időjárási jelenségekre? Az Európai Bizottság közvélemény-kutató intézete, az Eurobarometer átérezve a téma fon­tosságát, immár évente kérdezi a lakosságot az éghajlatváltozásról. Idén júliusban nyilvánosságra hozott ta­nulmányuk (Europeans' attitudes towards climate change) szerint a „szegénység, az élelmiszer- és vízhiány” és a „jelentős vi­lággazdasági visszaesés” után harmadik legfontosabb probléma volt az éghajlat­­változás, jóval megelőzve a „nemzetközi terrorizmust”, ami a jelek szerint a poli­tikusoknál sokkal kevésbé foglalkoztatja a közvéleményt (1. ábra). Ez mutatja az uniós állampolgárok komoly aggodalmát az éghajlatváltozás miatt, ugyanakkor lát­ható, hogy az európai lakosság érezhetően a pénzügyi-gazdasági válság nyomása alá került, mert tavaly még a globális éghaj­latváltozás volt a második helyen. A magyar lakosság 61 Va említette fontos problémaként az éghajlatváltozást A ma­gyar lakosság kömyezettudatosságát mutat­ja, hogy ennek a kérdésnek a megítélésében a legfejlettebb európai államok után a 8. he­lyet foglaljuk el. Ez fontos üzenet melyre az atomenergia hazai elfogadottságának meg­­tartásq/növelése céljából a kommunikáció­ban támaszkodni lehet (2. ábra). A Grantham Institute for Climate Chan­ge at Imperial College London professzora, Martin Parry kutatócsoportja által nem­rég közzétett adatok szerint az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretgyűlése (UNFCCC) jelentősen (2-3x) alulbecsülte az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás költségeit. A tanulmány rámutat, hogy a klí­­maváltozásnak az emberi tevékenységekre gyakorolt teljes spektrumát figyelembe kell venni. Például a tengerparti sávoknak a tengerszint-emelkedés miatti elöntéséhez való alkalmazkodás háromszor is többe kerülhet, mint azt becsülték. Korábban alulbecsülték az ivóvízbázisok elöntése, a megbetegedések számának növekedése, az infrastruktúrában és ökoszisztémákban esett, valamint a viharok megnövekedett intenzitása által okozott károk nagyságát Az UNFCCC az éghajlatváltozáshoz való 1. ábra. Ön szerint melyik a legnagyobb világméretű prob­léma, amivel szembe kell néz­nünk? (% ELI, sötétkék - tavalyi, világoskék - idei válaszok.) alkalmazkodás éves költségeit 40-170 mil­liárd USD közé tette, ami kb. három olimpia költségének felel meg. Parry professzor, aki társelnöke volt a klímaváltozással foglalko­zó IPCC munkacsoportnak is (lásd: „Az ég­hajlatváltozást emberi tevékenység okozza!” Atomerőmű 2007. február), a közelgő kor­mányszintű klímapolitikai tárgyalásokra utalva kijelentette: „kulcsfontosságú, men­nyi pénz van a koppenhágai asztalon”, mert a helytelen becslés „félreértékelhetővé teszi a szükséges pénzalapok nagyságrendjét”. Ha a kormányok a tárgyalásokon rossz szá­mokkal dolgoznak, rossz megállapodásokat köthetnek, amelyek veszélyeztetik a klíma­­változáshoz való alkalmazkodás sikerét A Tony Blair ex-miniszterelnök hivata­lának dolgozó The Climate Group „Tech­nology for a Low Carbon Future” címmel hozta nyüvánosságra tanulmányát, mely­ben a Stemjelentésre utalva kijelenti, hogy' a globális klímaváltozás megzabolázása érdekében 2 °C-on belül kell tartani a földi átlaghőmérséklet növekedését Ehhez 2020- ig túl kell jutnunk az üvegházgáz (ühg) ki­bocsátásának csúcsán, utána pedig 50-80%­­kal kell csökkentenünk azt, a cél eléréséhez pedig a világ GDP-jének évente 1%-át kell erre fordítani. A jelentés leszögezi: 1. A szükséges technológiák a rendel­kezésünkre állnak, tudjuk hova kell őket bevezetni és ehhez mennyi befektetés szükséges. 2. A 202Oas vállalások teljesítéséhez a technológiák kiforrottak, a telepítésük­höz szükséges irányvonalak ismertek. (A 202Ora szükséges csökkentések 70%-a elérhető 3 fő terület támogatásával, ezek: az energiahatékonyság növelése, az er­dőterületek csökkenésének megállítása és kis szénkibocsátású energiaforrások a 10 Ft d £o!.8! ß ST} használata, beleértve az atomenergiát és a megújulókat). 3. További befektetések szükségesek a jövő technológiáinak kifejlesztéséhez a hosszú távú célok elérése érdekében. 4. Pénzügyi segítséget kell nyújtani (főleg a fejlődő országoknak) a kis kibo­csátású technológiák világméretű terjesz­téséhez, de jelentős a más területeken jelentkező haszon is (új munkahelyek, a gazdasági növekedés stimulálása). 5. A koppenhágai klímatárgyalásokon meg kell teremtem a nemzetközi együtt­működés keretét, amely a kibocsátáscsök­kentés mellett hozzájárul a ráfordítások 2. ábra. Ön szerint :m. melyek azok a világ­h méretű problémák, " amikkel szembe kell Mi ,&4°r “iT néznünk? (válasz: kié —, maváltozás, % EU) ll> II II csökkentéséhez, a kutatások felgyorsításá­hoz és az új technológiák elterjedéséhez. A fenti optimizmussal szemben egyes szakértők véleménye szerint a mostani váé sághelyzet közepette valószínűtlen, hogy teljesülnek az Európai Unió energiastraté­giai és kibocsátáscsökkentési célkitűzései. Emellett az sem várható, hogy az elkövetke­ző években a megújuló források akkora sze­rephez jutnak az energiatermelésben, mint amit uniós célkitűzések előírnak. Az unió elvárásainak teljesítése ugyanis hatalmas pénzügyi terhet róna a közösség országai­ra, ami tovább növelné Európa lemaradását a versenyképességben. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egye­sület főtitkára szerint a környezetvédelem fontos ügy, de úgy véli, ez az úgynevezett háromszor húszas célkitűzés (20-20-20% ühg-kibocsátás-csökkentés, megújuló-rész­­arány és energiahatékonyság-javulás 2020- ra) az EU részéről nem más, mint egy kiváló politikai szlogen. A főtitkár megjegyezte: az elmúlt időszakban napvilágot látott felméré­sek szerint jelentős mértékben visszaesett a környezetvédelmi beruházások száma. Ezek a projektek szinte teljesen leálltak, mi­vel bizonytalanok a bankok, bizonytalanok a befektetők és bizonytalanok a beruházók. Ennek fényében még távolabbinak tűnik az említett EU-vállalások teljesülése és a klíma­­változás megállítása Sz P. Map Legend ii ’ Vándorgyűlés 2009 Idén 56. alkalommal tartotta szokásos éves nagyrendezvényét szeptember 8-11. között a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület (MEE) Balatonalmádiban. Az éves vándorgyűlés az egyesület legfontosabb eseménye, mely az elektrotechnika, vil­lamosenergiatermelés és elosztás terüle­tén érdekelt szakemberek, vállalkozások, tudományos intézmények és beszállítók találkozója. Néhányunk Paksról az idén is aktív részesei lehetett a konferenciának. A háromnapos rendezvény mottója „60 év tapasztalatával az energiaellátás biz­tonságáért” önmagáért szól, a Mavir Zrt. idén ünnepli a rendszerirányítás fennál­lásának 60. évfordulóját, melyhez ezúttal is gratulálunk s további munkasikereket kívánunk. A három nap alatt közel hétszáz fő re­gisztrált, így az idei az eddig megrende­zett vándorgyűlések közül a legnagyobb létszámú volt. A szálloda halijában 35 kiállító cég mutatta be újdonságait, s a konferencia résztvevőinek a standokon is lehetőségük nyüt egymás eredménye­inek megismerésére, tapasztalatcserékre és nem utolsó sorban a szakmai kapcso­latok, barátságok ápolására. Az első nap plenáris ülésén Kovács And­rás (paksi elnök, országos főtitkár) elnök­letével kezdődött az előadások sorozata. Elsőként Konstantin Staschus, az európai uniós tagállamok rendszerirányítói szer­vezete, az ENTSO főtitkára előadásában hallhattuk, hogy az egységes európai piac megteremtése érdekében hatékonyabbá kívánják tenni az egyes államok villamos­­energia-rendszerének irányítását A Ma­vir és MVM képviselőinek előadását kö­vetően az első blokkban Hamvas István, a PA Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese tartott nagy sikerű előadást, amely az új paksi blokkok megalapozásáról szólt. Az előadásokat az előadók részvételével egy kerekasztal-beszélgetés követte, mely szakmai szemmel is nagyon érdekes, tar­talmas volt. A délutáni előadások a rend­szerirányítás, a hálózati és elosztói en­gedélyesek, valamint az E.ON-vállalatok üzemirányításának kihívásairól szóltak. Ezt követte a hagyománnyá vált szakmai diplomaterv pályázatok bemutatása és szerzőik díjazása. A második napon nagy érdeklődés övezte a rendkívüli időjárási viszonyok miatti magyarországi hálózati üzemza­varok bemutatását. Az előadók elemez­ték a hatásokat, az elhárítás körülmé­nyeit, valamint a tapasztalatokat. Sorol­hatnám még a többi szakmai csemegét, de helyszűke miatt az érdeklődőknek ajánlom a MEE honlapját (www.mee. hu), ahol a teljes program megtalálha­tó, sőt: a legtöbb előadás anyaga le is tölthető. Itt jegyzem meg, hogy a paksi aktualitások is nyomon követhetők a www.mee-paks.uw.hu weboldalunkon, többek között a vándorgyűlésen ké­szült képek is. Késő délután fakultatív program keretében megtekintettük a litéri 400 kV-os állomást, s a nemrég mellette épült 120 MW-os MVM GTER Kft. gázturbinát. Akik számára ezek már ismerősek voltak, kellemes balato­ni vitorlázásban részesülhettek a paksi vitorlásklub segítségével. A harmadik nap záró-, plenáris ülésen összefoglaló előadásokat hallhattunk. Nagyon érdekes és humoros volt a GA Magyarország Kft. által prezentált techni­katörténeti kisfilm. A Mavir által kibocsá­tott szakmai totó eredményhirdetésén a nyolc legjobb (hibátlan híján az egy hiba­pontosak) közül a 90 éves örökifjú Dönci bácsi (Kerényi A. Ödön) hármat húzott, s az öt urnában lévő paksi név közül Lapis Józsefét. Dervarics Attila MEE-elnök zárszava után megtörtént a vándorkupa átadása. A MEE Pécsi Szervezete vette át a ván­dorkupát, ami azt jelenti, hogy 2010-ben ők rendezhetik az 57. vándorgyűlést. A legközelebbi országos rendezvényünk az elnök-titkári értekezlet lesz nov. 20-21-én, melyet Pakson rendezünk. Boa András, paksi titkár MEE A pánikbetegség A pánik szó minden bizonnyal a görög pásztor­isten, Pán nevéből származik. Az ő iszonyatos, isteneket is megfélemlítő hangja váltotta ki a ha­landókban a „páni félelmet”, a mindent elsöprő, az egész személyiséget, elárasztó rettegést. Jean Jaques Rousseau így írta le tüneteit: „Egy reggel, amikor nem is voltam rosszabbul, mint máskor... egész testemben hirtelen megfog­hatatlan változást éreztem. Leginkább valami vi­harhoz hasonlított, ami a véremben kerekedett, és egy pillanat alatt átjárta tagjaimat. Ütőereim oly erőteljesen lüktettek, hogy ütésüket nem­csak éreztem, hanem hallottam is. Hatalmas fülzúgás társult ehhez,... a zaj olyan erős volt, hogy hallásomat is eltompította.... Megítélhetik megdöbbenésemet és rémületemet: azt hittem, belehalok.” A pánikbetegség Rousseau-n kívül még szá­mos híres embert sújtott, Julius Caesar, Goethe, Shelley. Freud - aki maga is pánikbeteg volt - szoron­gásos neurózisnak nevezte a hirtelen félelmi ro­hamokkal, szívtünetekkel, izzadással, remegés­sel, szédüléssel, hasmenéssel és alvászavarral járó betegséget. Arra is utalt, hogy a betegek a rohamok között is szoronganak, előre félnek a további rohamok bekövetkezésétől. A kórképet 1960-as évek óta nevezünk pánik­­betegségnek, s amely a pánikrohamokból, az elő­revetített szorongásból és az ehhez kapcsolódó elkerülő viselkedésből áll. A pánikroham nem jelent okvetlenül pánik­­betegséget. Szervi betegséghez is társulhatnak pánikrohamok; ilyenek lehetnek a hirtelen igen nagy vérnyomáskiugrás, a pajzsmirigy túlmű­ködés, vagy a vércukor hirtelen lezuhanása. Másrész társulhat pánikroham valóságos vagy annak megélt veszélyhelyzetekhez is. A pánik egyáltalán nem ritka: pánikrohamok a lakosság mintegy 10%-nál, valóságos pánikbetegség mint­egy 2-3%-nál fordul elő. Nőknél csaknem kétszer gyakoribb, mint férfiaknál, és leggyakrabban a 2540 éves korosztályt érinti. A szorongásos roham időtartama változó, néhány perctől órákig tarthat. A roham megszűnéséhez néha az orvos vagy akár a nővér megpillantása is elegendő, sőt előfordul, hogy már a rendelő kapujában hirtelen elmúlik. A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdon­sága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül jelentkezik. A beteg a rohamot megelőzően álta­lában hétköznapi életét él, nincs túlfűtött idegál­lapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka? A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a panaszokat valamilyen fenyegető katasztrófa­ként értelmezze. A pánikbeteg életét nemcsak a rohamok keserítik meg, hanem a félelem a következő rohamtól. Ezért a beteg előbb-utóbb igyekszik elkerülni azokat a helyeket, helyzeteket, ahol a roham be szokott következni. Az elkerülő viselkedés egyre több helyre, helyzetre terjed ki, s végül erősen korlátozza a beteg - és csa­ládja - életét. A pánikbetegség gyakran társul agorafóbiával. Az agorafóbia olyan helyzetek­ben jelentkező félelmet jelent, ahonnan nehéz - vagy kínos - elmenekülni, illetve ahol a pánik­roham esetén nincs kéznél azonnali segítség. A betegek más és más helyzeteket éreznek a legnehezebbnek. A legjellemzőbb helyzetek: tömegben tartózkodni, sorban állni, járművön közlekedni, utcán sétálni, vagy egyáltalán egye­dül elmenni otthonról. A betegek nagy része ezért évek óta nem jár színházba, moziba, vagy ha mégis rászánja magát, akkor a sor legszé­lére ül, lehetőleg hátra, a kijárat közelébe. Ezt azonban csak külön rákérdezés esetén szokták említeni. Súlyosabb gondot okoz - különösen nőknél - ha a beteg nem tud zsúfolt üzletben vásárolni; ilyenkor rendszerint társat keres a bevásárláshoz. Sok nő nagy lelkiismeret-furda­­lással éli meg, ha nem mer elmenni gyermeke szülői értekezletére. A betegek a tömegközlekedési eszközök közül a legfélelmetesebbnek általában a metrót tart­ják. Már a mozgólépcső félelmet kelt, a kocsiban pedig attól félnek, hogy két megálló között az alagútban megáll a szerelvény. A vonat rendsze­rint kisebb problémát okoz, különösen akkor, ha gyakran megáll, nem túlságosan tömött, és van rajta WC. A repülőgép vagy hajóút rendszerint még a metrónál is nagyobb szorongást okoz, a be­tegek rendszerint egyáltalán nem vállalkoznak rá. Ez azonban nem korlátozza a mindennapi életet, bár a családi utazások, nyaralások, eset­leges üzleti utak tervezésénél ez is konfliktus, feszültség forrása lehet. A legkönnyebbnek a saját autóval történő utazás tűnik, bár a közleke­dési dugók, hidak, sorompók ebben az esetben is okozhatnak problémát. Dr. Vonass Endréné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom