Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-10-01 / 10. szám

2009. október 7 myih paksi atomerőmű Az atomenergia versenyképessége és a pénzügyi válság Az Európai Parlamentben jártak a PA Zrt. vezetői A világ energiaigénye a tanulmányok többsége szerint folyamato­san növekszik, az újabb előrejelzések szerint a válság csak némi­leg és ideiglenesen fogja vissza ezt a dinamikát (1. ábra.). i t & 40 000 ElA jllVvt 1. ábra. Az elektro­mos-energia igény növekedése külön­böző tanulmányok alapján Az atomener­gia versenyké­pességét a többi villamosener­­gia-forráshoz képest több tanulmány is vizsgálta. Többségük szerint az atom­erőmű hosszú távon az egyik legolcsóbban termelő üzem (atom­erőmű ' 48 Eur/MWh, CCGT - 68 Eur/MWh, szél - 72 Eur/MWh). A nagy építési költséget ellensúlyozzák az alacsony üzemeltetési költségek, magas rendelkezésre állás (atomerőmű-92%, szélerő­mű - 25%) és viszonylagos érzéketlenség a nyersanyagár-változás­sal szemben (2. ábra). A Foratom nemrég közzétett tanulmánya szerint a válság az atomenergiát nem érinti, mert bár hosszú egy atomerőmű megvalósításának időtartama, de amennyiben idő­ben elkezdik és jól szervezik az építkezéseket, elkerülhetők a szűk keresztmetszetek. Az igazi atomerőmű építési boom feltételezett beindulásáig a gazdaságosságot tekintve jó befektetésnek ígér­kező üzemidő-hosszabítási projektek biztosítják a nukleáris ipar prosperitását a válság alatt I 317 3* 3» »4 «4 10S 105 14 7 Hr 50 50 00 00 1O0 100 50 HO »3 715 50 7 00 7 47 0 54 1 40 7 51 7 5 5 HO 774 774 00 00 254 254 734 734 360 50 4 47 7 40 0 07 7 70 1 73 3 70 5 00 7 75 1 41 5 774 2. ábra. A villamosenergia-termelés költségszerkezete az üzemanyag-, kibo­csátás-, fenntartási és üzemeltetési-, beruházási költségekre bontva. Nem üyen bizakodó a nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) idei tanulmánya, amely szerint a gazdasági válság a jelenleg futó atomenergetikai projektek törléséhez vagy megvalósulási idejé­nek növekedéséhez vezethet. Az előrehaladott stádiumban lévő projektek befejeződhetnek, míg másokat leállásra kényszeríthet­­nek olyan nehézségek, mint a megnövekedett építési időtartam, szakemberhiány és hosszú engedélyezési eljárás. Az atomerő­mű-építés a nagyon magas építési költség miatt fokozottan ka­matérzékeny és a hosszú építési idő alatt felhalmozódó tőkeka­matok rontják a gazdaságosságot, különösen válságos időkben. Az kezdeti óriási beruházási tőkeigény, a költségek túllépésének kockázata (lásd Olkiluoto-3), és a szabályozási bizonytalanságok óvatosságra intik az atomenergiába befektetőket és a hitelezőket, az energiaigény hosszú távra prognosztizált dinamikus növeke­dése ellenére. A lakossági ellenállás is számottevő lehet Egyes szakértők véleménye szerint kormánygaranciák és állami pénz­ügyi biztosítékok meggyorsíthatják és ezáltal olcsóbbá tehetik az atomenergetikai beruházásokat. A hitelfeltételek jelentősen befolyásolhatják a befektetéseket, egyes esetekben növelhetik a beruházás költségeit a magas kamatok, másrészt olyan államok mint Kína, amelyek jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkez­nek, bátran vághatnak bele atomerőmű építkezésekbe. A GDP általános csökkenése ugyanakkor a villamosenergia igény csök­kenését vonja maga után, ez nem kedvez az energiaszektornak. A válság múltával, a gazdasági növekedés beindulása után a fosszilis energiahordozók árának gyors növekedése és a kész­letek fokozatos kimerülése vonzóvá teheti az atomenergiát. A hozzáférhető és gazdaságosan kitermelhető uránforrások azon­ban sorompót állíthatnak az atomenergia növekedése elé is. A jelenleg ismert források kb. 100 évre elegendőek, de a zárt üzem­anyagciklus megvalósulása esetén az atomenergia több ezer évig kibocsátásmentesen rendelkezésünkre áll, ami már fenntartható energetikát jelent (3. ábra). I 500 I > 3000 m 500 EgT 1 0 f Coal Gm Uranium «nth a Uranium light watar reactor with fast open cycle breeder reactors 3. ábra. Ajelenleg ismert energiahordozó-tartalékok. A zárt üzemanyagciklus megvalósítását lehetővé tevő reak­tortípusok és technológiák jelenleg fejlesztés alatt állnak, de a gazdasági válság nem kedvez a kutatás-fejlesztés megfelelő anya­gi feltételeinek megteremtéséhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy válságkezelés alatt a kormányok gyakorlatilag a bankszek­tor csillagászati eszközökkel való állami megtámogatását értik, a nehézségekkel küzdő termelő vállalatok ennek töredékét kapják, míg a kutatás-fejlesztésre, egészségügyre, oktatás-továbbképzés­re inkább az elvonások jellemzőek. Szerbin Pável A PA Zrt vezetői, Santiago San Antonio, a Foratom vezérigazgatója, SamiTulonen igazgató és Hans Körteweg vezető szakértő 2009. szeptember 15-én Stras­­bourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülése alkalmából a Herczog Edit magyar és Eija- Riitta Korhola finn parlamen­ti képviselők által társelnökölt fórum az Európai Nukleáris Energia lövőjéért EP-képviselői szervezet a Foratom közremű­ködésével fogadást adott az újonnan megválasztott képvise­lőknek. Ez jó alkalomnak kínálkozott arra, hogy cégünk szorosabbra fűzze meg­lévő jó kapcsolatait az újraválasztott képviselőkkel és partneri viszonyt alakítson ki az új EP-tagokkal. Emel­lett vezető európai tisztviselőkkel két­oldalú találkozókon vitatták meg az európai atomenergetika helyzetét és egy munkaebéden látták vendégül a tavaszi választásokon mandátumhoz jutott magyar képviselőket. A láto­gatásról kérdeztem Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes urat, aki Podolák György és Józsa István, a parlament Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke és tagja, Nagy Andor, a parlament Környezetvédel­mi Bizottságának elnöke, Süli János vezérigazgató, dr. Varga-Sabján László törzskari és humán igazgató, Mittler István kommunikációs igazgató társa­ságában volt tagja a küldöttségnek. A magyarországi EP-választá­­sokhoz hasonlóan Európa csak­nem valamennyi tagállamában átrendeződött a pártstruktúra. A megváltozott erőviszonyok milyen hatással lesznek az energetikai ügyekre, hazai tervekre és a nuk­leáris energia fejlesztésének lehe­tőségeire EU-szinten?- Erre egyértelműen az a válaszom, hogy nem lesznek. Azért nem, mert az összhang a hazai pártok között már korábban megvolt az atomenergia megítélésében. Ahogy érzékeltem, ez az Európai Parlamentben is így van. Ez Magyarország esetében gyakorlati­lag azt jelenti, hogy a nukleáris ener­gia és az atomenergetikai fejlesztési tervek elfogadottsága teljes mértékű. Brüsszelben pedig azt tapasztaltam, hogy a választások után megerősödött az atomenergia mellett nyíltan kiálló parlamenti képviselői csoport Az emberben az a benyomás alakulhat ki, hogy az új parla­mentben nem elég erős a magyar EP-részvétel az atomenergia szempontjából fontos energeti­kai (ITRE) és környezetvédelmi (ENVI) bizottságban. Mindössze egy tagunk és egy póttagunk van az ITRE-ben. Ön hogy látja ezt?- Én ilyen minősítést nem tennék. Közvetlenül nem látom, hogyan kép­viseltetik magukat a magyar küldöt­tek a különböző bizottságokban. Azt látom, hogy Herczog Edit képviselő asszony nagyon tevékeny energetikai ügyekben, munkájának megítélése nagyon pozitív. Kiáll az atomenergia mellett, kiállásával sok embert meg is tud győzni. Ezért itthon az „Atom­­lady” nevet adták neki. A magyar parlamenti képviselőkkel való talál­kozás során a megnyilatkozásokból számomra egyértelművé vált, hogy megvan közöttük az összhang és kiállnak a nukleáris energia mellett. Balczó Zoltánnal, aki az egyetlen magyar az ITRE bizottságban, volt alkalmam hosszabban beszélgetni. Szakmai hátteréből adódóan (a BME- n végzett, az Erőmű- és Hálózatterve­ző Vállalatnál dolgozott tervező mér­nökként) nagy érdeklődést mutat az atomenergia iránt, és megegyeztünk, hogy munkakapcsolatunkat tovább mélyítjük. Ugyanilyen aktivitás és pozitív hozzáállás volt tapasztalható Eija-Riitta Korhola finn ÉP-képvise­lő, Herczog Edit, Schmitt Pál, Gyürk András és Glattfelder Béla részéről, meghívtuk őket egy erőmű-látogatás­ra, ahol folytathatjuk azt a párbeszé­det, amit Strasbourgban elkezdtünk. Mik lesznek az új EP energetiká­val kapcsolatos feladatai?- Valószínűleg folytatódik a nukle­áris energetikával kapcsolatos kez­deményezések sorozata (ENEF, HLG, SNE-TP), majd menet közben jönnek az új feladatok. A beszélgetéseink nem terjedtek ki az egyes már meg­jelent vagy tervezett EU-direktívák szakmai tartalmára, ezek a részletek már nem illettek volna bele a megbe­szélések tematikájába. Szóba került-e a paksi atomerőmű bővítése?- Igen, az érdeklődés legnagyobb részt ezzel volt összefüggésben, Süü úrral együtt a korrekt tájékoztatást megadtuk. Kell-e lépéseket tennünk a bővítés európai parlamenti megismerte­tése, népszerűsítése és elfogadta­tása irányában?- Az energetika a tagországok kom­petenciájába van utalva, a bővítést az EU-ban elfogadtatni nem kell. Erre van megfelelő hazai jogszabály, nincs szükségünk az EU beleegyezésére. Mi­vel nekünk főként atomenergiapárti képviselőkkel volt alkalmunk találkoz­ni, ezért magától értetődő, hogy Ma­gyarország törekvését új atomerőművi blokkok építésére pozitívan ítélik meg. Hasonlóan üdvözlik, hogy ennek a tervnek a társadalmi elfogadottsága Magyarországon jó. Eija-Riitta Korho­la asszony a finn példán mutatta be, hogy milyen fontos szerepe van a tájé­koztatásnak az elfogadottság megtar­tásában, illetve további növelésében. Milyen benyomás alakult ki Önben az út nyomán? Érdemes-e fenntartani az európai uniós kap­csolatrendszert?- Úgy gondolom, mindenképpen, aminek nem feltétlenül az a formá­ja, hogy sűrűn kijárunk Brüsszelbe. Persze a fontosabb eseményeken cél­szerű részt venni, de mi a magunk részéről többet tudunk adni, nagy obb betekintést adhatunk a munkánkba, az atomerőmű életébe, ha vendégül láthatjuk a döntéshozókat Pakson. A magyar képviselők örömmel fogad­ták azt az ötletet, hogy a magyar EP- képviselőket egyszerre hívjuk meg Paksra, és itt adjunk egy részletes tájékoztatást a hazai energiapolitika bennünket érintő fejleményeiről. A meghívókat írásban átadtuk, szóban is megerősítettük, és elkezdtük a láto­gatás megszervezését. Hamvas úr, köszönöm a tájékoz­tatást! Dr. Szerbín Pável, EU-szakértő Konferencia az atomerőmű bővítése kapcsán A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége és a Szakújságírók Egyesülete közös konferenciát rendezett Budapesten, a BNV területén. A konferencia témája: Hazánk atomenergia-fejlesztésének kérdé­sei, különös tekintettel a paksi atomerőmű bővítésére. A vitaindító előadást Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter tartotta. Előadásában foglalkozott a hazai energiafo­gyasztás helyzetével, a gazdasági válság miatti pillanatnyi fogyasztáscsökkenéssel, amely év elején elérte a 7%-ot. Ám ez a visszaesés nem változtat a középtávú előrejelzéseken, amelyek fokozatos energiafogyasztási növekedést jelez­nek. A növekvő igények kielégítése mellett biz­tosítanunk kell a közel 4000 MW-os selejtezési hiányt, mondotta a miniszter. Ebben a hiánypót­lásban van fontos szerepe az atomerőmű bőví­tésének. A bővítéssel kapcsolatos előterjesztést szeptember 8-án fogadta el a kormány, mondot­ta Hónig Péter. A miniszteri vitaindítót követő hozzászólások között voltak érdekes felvetések. Reményi Károly akadémikus például szorgalmazta a Duna—Tisza közötti csatorna megépítését tározóval együtt, amelynek feltöltésére az atomerőmű éjjeli kapaci­tását lehetne felhasználni. A következő előadó Süti János vezérigazgató volt, aki az atomerőmű tervezett bővítésének feladatairól és lehetőségeiről tájékoztatta a népes hallgatóságot. Előadásában azokra a kérdésekre is választ adott, amelyeket a miniszteri előadás után tettek fel. Az előadók között volt még Rónaky József, az OAH főigazgatója, aki a hivatal megnövekedett feladatairól szólt, nemzetközi összehasonlítással is tűzdelve előadását Szabados Gábor, a Magyar Bányászati és Föld­tani Hivatal elnöke a Bátaapátiban létesített kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának építéséről és üzemeltetéséről adott tájékoztatót. Végül Kosa Péter, a Fiatalok a Nukleáris Ener­getikáért társaság elnöke tájékoztatta a jelen­lévőket a társaság munkájáról, megemlítve a Sziget Fesztiválon való folyamatos jelenlétüket és tapasztalataikat, a fiatalok vélekedését az atomenergiáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom