Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-10-01 / 10. szám
2009. október mym paksi atomerőmű 3 Kamionnal érkeztünk! Az atomerőmű vezetése kiemelt feladatként kezeli a hazai nukleáris létesítmények környezetében lévő települések lakosságának folyamatos tájékoztatását az atomerőműben történtekről. Ezek a települések négy önkormányzati társulásba szerveződtek: Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás (NYMTIT), Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT), Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) és az Izotóp Információs Társulás (IIT). A 37 önkormányzatot és több mint 90 000 lakost számláló szervezeteket kívánja az atomerőmű tájékoztatni annak a kiállítókamionnak a településenkénti körbeutaztatásával, amelynek első, egyben megnyitóállomása Bodán volt október 2-án. A mozgó kiállítás aktualitását az országgyűlés március 30-i döntése adta, amely zöldutat biztosít a Lévai Projekt keretében folyó, az atomerőmű bővítését előkészítő munkák megindításához. Az erőmű vezetése fontosnak tartotta, hogy erről a jövőt formáló döntésről részletesen tájékoztassa az önkormányzati társulásokat,és az érintett lakosság hatékony tájékoztatására a mozgó kiállítási formát találta a leghatékonyabbnak. (Ez a kiállítási forma már bevált 1993 júniusában, amikor a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának építése volt napirenden, akkor egy busznyi kiállított információ segített 14 településre eljuttatni a szükséges ismereteket.) A kiállítás átfogó képet nyújt a közel harminc éve biztonságosan üzemelő atomerőműről, a keletkezett radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezéséről, a tervezett bővítés részleteiről. A kiállítótérben elhelyezett számítógépeken tesztelhetik ismereteiket a látogatók, és ha a feltett kérdésekre helyes válaszokat adtak, ajándékkal köszönik meg a szervezők a válaszadók fáradozását. Október 2-án hatodik alkalommal rendezte meg Bodán a Radioaktív Hulladékot Kezelő Kht. a Tájoló Napot, amelyen a körzet kilenc településének polgármesterei, képviselő-testületi tagjai mellett az érdeklődő lakosság részvételével szakmai előadások hangzottak el a radioaktív hulladékok tárolásával és egyéb, az atomerőművel kapcsolatos kérdésekről. A délelőtti szakmai program folytatásaként, a falunap keretében került sor a mozgó kiállítás megnyitójára. Kovács Győző, Boda polgármestere üdvözölte a nagy számban megjelent érdeklődőket, és felkérte Süli János vezérigazgató urat, nyissa meg a kiállítást. A vezérigazgató úr szólt az atomerőmű és a lakosság jó kapcsolatának fontosságáról, az erőmű részéről történő rendszeres tájékoztatás elkerülhetetlenségéről. A rövid megnyitóbeszéde után személyes tárlatvezetésen mutatta be a kiállítást a látogatóknak, akik folyamatos kérdésekkel fejezték ki érdeklődésüket a téma iránt. A mozgó kiállítás október első felében az NYMTIT kilenc településén lesz megtekinthető, Boda, Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Bakonya, Hetvehely, Bükkösd, Helesfa és Cserdi sorrendben. Az atomerőmű látogatóközpontjának munkatársai biztosítják a szakszerű tárlatvezetést és adnak választ a felmerülő kérdésekre. A szervezők feltérképezték az adott településeken működő egyesületeket, társadalmi szervezeteket, iskolákat, óvodákat, és egyeztették velük a kiállítás megtekintésének időpontját. Az önkormányzati társulások másik három településére is eljut a kiállítás, az időpontok egyeztetése folyamatban van.-Beregnyei-Társadalmi felelősségvállalás a paksi atomerőműben 1. rész: A társadalmi felelősségvállalásról általában A társadalmi felelősségvállalás (elterjedt angol nyelvű rövidítése: CSR = Corporate Social Responsibility) a 20. század vége táján feltűnt és napjainkban is formálódó jelenség. Egyszerűen fogalmazva nem más ez, mint a vállaltak önkéntes elköteleződése a közjó mellett. Lényegében egy vállalatirányítási szemléletmódról, illetve gyakorlatról van szó, amelynek a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából a vállalati kultúra szerves részévé kell válnia és a működés valamennyi területébe be kell épülnie. (A témában megjelent aktuális szaktanulmányként lásd például Fertetics Mandy: CSR trendek: elköteleződés vagy kirakatmarketing című írását (Magyar Minőség, 2009/08-09. szám), amelyben a szerző egyebek mellett a társadalmi felelősségvállalás értelmezésének világbeli trendjeit és legfőbb kérdéseit járja körül.) A vállalatok társadalmilag felelős viselkedésének alapja az a felismerés - és ez egy atomerőmű esetében sajátosan egyszersmind fokozottan érvényesül -, hogy a vállalat és a társadalom sokkal árnyaltabb szimbiózisban él egymással, mint ahogy azt a hagyományos kép tükrözi, amely szerint a vállalat pusztán „önző, profitéhes piaci képződmény”, a társadalom pedig a piacot, a fogyasztást biztosító „tömeg”. Ez a szélsőséges esetben akár rablógazdálkodásra is emlékeztető megközelítés valójában nemcsak a társadalom, de a vállalatok szempontjából sem előnyös. A napjaink híradásainak első helyén szereplő gazdasági világválság fájdalmas figyelmeztetés arra nézve, hová vezet a nem kellő körültekintéssel és felelősséggel művelt piaci ténykedés. Miként a mezőgazdasági kultúrákban, úgy a társadalom viszonylatában is hosszú távú gondolkodás és gondoskodás szükséges tehát a jó termés érdekében. A Paksi Atomerőmű Zrt vezetése a nemzetközi gazdaság sikeres vállalataiéhoz hasonlóan felismerte, hogy az önkéntes társadalmi felelősségvállalással nemcsak új értékeket teremthet, de jelentős előnyökre is szert tehet - mindenekelőtt az atomenergia békés célú hasznosításának társadalmi megítélése terén. Ennek megfelelően egyrészt kiválasztotta a társadalom azon csoportjait, amelyeket támogatni kíván, másrészt meghatározta azokat az elveket, amelyeket fontosnak tart - szem előtt tartva, hogy Magyarországon rengeteg lehetőség van a társadalom segítésére. A Paksi Atomerőmű Zrt társadalmi felelősségvállalásának különleges aktualitást és lehetőségeket ad a gazdasági világválságnak az atomerőmű földrajzi környezetében is mindinkább jelentkező hatása. Mint a régió viszonylatában kiemelkedő, egyszersmind a kis időtávú piaci ingadozásoknak is kitett versenyszférás ágazatoknál lényegesen stabilabb helyzetű vállalat, jelentősen hozzájárulhat a világválság helyi közösséget sújtó hatásainak enyhítésében. A társadalmi felelősségvállalás játéktere a vállalati működésre vonatkozó törvényi szabályozás által kijelölt keretek között nyílik meg. Ugyanakkor a társadalmi felelősségvállalás kizárólag abban az esetben érdemi, ha többet takar az előírásokból fakadó kötelezettségeknél, sőt, még a társadalmi partnerek által elvárt szolgáltatói magatartásnál is. Azonban a Paksi Atomerőmű Zrt.-re, nukleáris üzem mivoltából fakadóan, j elentősen több és fokozottan szigorú külső követelmény vonatkozik, mint a legtöbb vállalatra. Érzékletes példaként említhetjük a következőt: míg egy hagyományos profilú vállalatnál a társadalmi felelősségvállalás része lehet a helyi közösség tájékoztatása a cég életének fontosabb történéseiről, addig az atomerőmű esetében törvény írja elő a tájékoztatási kötelezettséget bizonyos üzemi események kapcsán. Ha tehát a Paksi Atomerőmű Zrt. a tájékoztatás terén a társadalmi felelősségvállalás jegyében kíván tenni valamit, azt a hivatkozott előírás teljesítésén túlmenően kell megtennie. Ennek megfelelően - többek között - havonta megjelenteti és harmincötezres példányszámban terjeszti az Atomerőmű újságot, amelyben széles körű betekintés nyűik az atomerőmű, illetve az itt dolgozó munkaközösség mindennapjaiba. (folyt, köv.) Prancz Zoltán
