Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-08-01 / 8-9. szám

2009. augusztus-szeptember rnyrh paksi atomerőmű 9 Konferencia Amerikában 2009. júliusában közel 600, a világ különböző részeiről érkező női szak­ember részvételével zajlott le a nukleá­ris iparban dolgozó nők (WiN Global) éves konferenciája Washingtonban, melynek fő témája a világ nukleáris iparának fejlesztése volt. A globális esemény atomerőmű látogatá­sokkal és különböző kulturális programok­kal kezdődött A konferencia első napján Cheryl Bog­­gess, a jelenlegi WiN Global elnök meg­nyitó szavai után több, a nukleáris iparban dolgozó vezető köszöntötte a jelenlevőket. A szakmai előadássorozatokon több té­ma is napirendre került, a nukleáris ipar kilátásaitól kezdve a nukleáris biztonság megőrzéséig. Az előadásokba a hallgatóság is bekapcsolódhatott, a résztvevők kérdé­sekkel, észrevételekkel, véleményekkel színesítették a programokat Az előadásokat kerekasztal beszélge­tések követték, amely lehetőséget adott a résztvevőknek fontos műszaki kérdések megvitatására, mint pl.: használt üzem­anyag kezelése, új nuldeáris technológiák fejlesztése, karrierfejlesztés és kommu­nikáció a nukleáris iparban. Az egyhetes konferencián a paksi atomerőmű 3 mérnö­ke, Égner Ibolya, Gombor Melinda és Kris­tó Réka képviselte a WiN Magyarországot akik előadásukban beszámoltak a magyar szervezet 2008. évi tevékenységeiről, külön kiemelve a parlamenti képviselő nők nagy­sikerű látogatását a paksi atomerőműben, valamint az új atomerőmű vi blokkok terve­zett építéséről is említést tettek. Ezen felül az elmúlt évben a WIN Ma­gyarország részt vett a szervezet egyik nemzetközi munkacsoportjának munkájá­ban, melynek feladata egy általános, precíz és szakszerű tudáskönyvtár összeállítása a nukleáris energia témakörében. Az erről tartott előadás számos érdeklődőt vonzott és nagy tetszést aratott. A WIN Magyarország harmadik beszá­molóját a WIN elnökségi ülésen tartotta (a nemzetközi irányító testületnek országunk a szervezet megalapítása óta tagja), amely­ben beszámolt a nukleáris ipar 2010-ben Budapesten megrendezendő kommuniká­ciós konferenciával (PIME) kapcsolatos elő­zetes elképzelésekről, a program részeként szervezendő WIN szekcióüléssel kapcsola­tos információkról. Összefoglalóan a konferencia kulcsüze­nete az volt, hogy lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a nuk­leáris energia fejlődését és biztonságos fenntartását. Ebben a feladatban minden nukleáris létesítménnyel rendelkező or­szágnak és vállalatnak jelentős szerepet kell vállalni, hiszen egy létesítmény meg­ítélése kihatással lehet akár az egész nuk­leáris iparra is. Összességében elmondható, hogy a WIN Magyarország résztvevői sok hasznos in­formáció mellett rengeteg bíztatást, ötletet és inspirációt kaptak jövőbeni munkájuk­hoz, melyet az új atomerőművi blokkok elő­készítéséhez kapcsolódó lakossági tájékoz­tató munkában is sokrétűen kamatoztatni mának majd. A többi tagszervezet számára a visszajelzések alapján a WIN Magyaror­szág kezdeményezések közül a szabadtéri rendezvényeken, fesztiválokon tartott tájé­koztatások szolgáltak fő inspirációként. A 2010. évi WiN Global konferencia Ko­reában kerül megrendezésre, ahol remélhe­tőleg a WIN Magyarország újabb lehetősé­get kap ez évi munkájának bemutatására, a tapasztalatcserére és szerepének megerő­sítésére a nemzetközi szervezetben. A Sandia is beszáll a minireaktor-versenybe A neves amerikai laboratórium las­san végez annak a kisméretű reak­tornak a kifejlesztésével, amit akár hajóra rakva el lehet juttatni a távoli megrendelők telephelyeire. Úgy tűnik, a „mini”-programnak egész magas szintről is vannak támogatói. A hivatalos közlemény' szerint a tervezés már 85 százalékban befejeződött, és a cég most partnereket keres mind a hazai, mind a ten­gerentúli értékesítéshez. A reaktor hőtelje­sítménye 100 és 300 megawatt között lehet, és a gyártóműben két év alatt megépíthető. A gyártási költség 250 millió dollárra eshet, ha megkezdődik a forgalmazás. A minireak­torok - a nagy reaktorok mellett - járulékos elemei lehetnek a jövő energiaellátásának. A Sandia bejelentése - a laboratórium megbe­csülése és elismertsége kapcsán - jelentős lökést adhat a témának. Habár idén koráb­ban a Babcock and Wilcox már bejelentette gyártási szándékát, a piaci szereplők még messze vannak az ilyen beruházások indí­tásától. A közművi energiaszolgáltató cégek esetében még a napenergia-üzletbe való beszállás is kellő óvatossággal történik, és a kis blokkok nyújtotta bizonytalan kilátás is ijesztő lehet számukra. Összességében mégis várható, hogy több cég is kapcsolatba fog lépni a laboratóriummal. Mindamellett a Sandia reaktora integrál­ja a többi reaktortípus vonzó tulajdonságait Az urántartalmú aktív zóna hűtése passzív úton biztosított: egy jól tömített tartályba merül bele, amit nátriummal töltenek fel. A keringtetőszivattyúk és egyéb berende­zések elhagyása csökkenti a meghibásodá­sok lehetőségét Annyi üzemanyag kerülhet bele, hogy évtizedekig üzemelhet, így csök­ken a radioaktív hulladékok mennyisége és korlátozható a fegyverkezési célú felhasz­nálás is. Ezek mind növelhetik az export lehetőségét. A technikai újítások miatt a villamos energia előállításának költsége 6 és 9 dollárcent közé becsülhető. A piacon most szereplő cégek között van a Hyperion Power Generation, amely az elsők között mutatta be a nyilvánosságnak tech­nológiáját Olyan reaktort kívánnak építeni, ami 27 MW villamos teljesítményt produkál vagy 72 MW hőenergiát szolgáltat Ezek a reaktorok elláthatnának távoli települése­ket, közösségeket vagy katonai tengeri bázi­sokat Sorozatban, modulárisan is telepíthe­tők. A NuScale Power 45 megawattos egysé­geket építene, akár nagy sorozatban egymás mellett is. Ezek szintén alkalmasak kettős célú felhasználásra. A hűtés itt is passzív, de a zóna vízzel töltött burkolatba kerül. A cég most készíti elő a tervezés megkezdésére vonatkozó engedélykérelmét, amit azonban 2011 közepénél előbb nem tud benyújtani a nukleáris hatóságnak. A hatóság három évnél rövidebb idő alatt valószínűleg nem fogja elbírálni az ügyet, így várhatóan 2018 előtt nemigen épül meg ez a típus. A Terra- Power nagyobb mozgásteret engedne meg reaktoraival, ezek teljesítménye a néhány megawatt értéktől az ezres léptékig terjed­ne. Az üzemanyag dúsítatlan hasadóanyag lenne, és 30-60 éves üzemeltetési ciklussal számolnak. A megcélzott üzemanyag in­kább tórium, mint urán, de ehhez még ta­pasztalatokat kell szerezniük. Néhány más cég például a fúzióval üzletelne (Tri-Alpha Energy), vagy szintén a tóriumot tekinti a megoldásnak (Thorium Power). Forrás: NEISmartBrief Varga József Az új Európai Parlament az atomenergia szempontjából A választások utáni első plenáris ülését az EP Strasbourgban tartotta július 14-16. között Mint közismert a voksolás nyer­tese a konzervatívnak mondott Európai Néppárt (ÉPP) lett így az erőviszonyok­nak megfelelően a parlament elnöké­nek Jerzy Buzeket (ÉPP, Lengyelország) választották, aki mérnök végzettségű és a Sziléziai Műszaki Egyetemen tanult Az EP új összetételét és a mandátumok számát az alábbi diagram mutatja. Magyar szempontból fontos, hogy a parlament 14 alelnöke között magyar képviselő is van Schmitt Pál személyében. Az előző ciklusból megőrizte alelnök­­ségét Alejo Vidal-Quadras spanyol képviselő, aki mint magfizikai végzettséggel rendelkező e$etemi hátterű ember mindig keményen és következetesen kiállt az atomenergia mellett Vidal-Quadras úr emellett tagja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak (ITRE), melynek fontos véleményezési szerepe van európai energetikai jogszabály-alkotási kérdésekben. A bizott­ság elnöke az a Herbert Reul német képviselő lett, aki szerzője az ELI Parlamentje által 2007-ben elfogadott és nevével fémjelzett „Hagyományos Energiaforrások és Energiatechnológia” c. jelentésnek (részletes ismertetését lásd az Atomerőmű 2007. decemberi számában). Az anyag eg/ külön fejezetet szentel az atomenergiának és mint a „legjelentősebb alacsony­­szén" energiaforrást említi, amely a jövő Európájában az energiamix kulcselemét alkothatja. Reul úr pozí­ciója az ITRE élén biztosítékot ígér arra nézve, hogy a következő ciklusban az atomenergia a többi energia­­forrással legalábbis egyenlő elbírálásban részesül az Európai Parlamentben. Erre a támogatásra szükség is lesz, mert a válasz­tások eredményeként előretörtek a zöldek és a bizottság tagjai között három zöld is van, közülük a legközismertebb antinukleáris nézeteiről Rebecca Hamis német képviselő. Giles Chichester angol kép­viselő továbbra is részt vesz a bizottság munkájában mint koordinátor, őt személyesen is megismerhet­tük paksi látogatása alkalmával az Európai Energia Fórum (EEF) delegációja egyik vezetőjeként 2007- ben. Ugyanebben a delegációban köszönthettük nem először és nem utoljára Pakson Henczog Editet aki ebben a ciklusban sajnos nem tagja az Í1RE- nek, de továbbra is társelnöke az Európai Nukleáris Energiáért EP-képviselői Fórumnak. Teljes jogú tagja viszont az ílRE-nek Balczó Zoltán magyar EP-képvi­­selő, aki villamosmérnök végzettségű és dolgozott az Erőmű és Hálózattervező Vállalatnál, tehát felté­telezhetően rendelkezik a kellő szakmai háttérrel az atomenergia helyes és elfogulatlan megítéléséhez. Gyürk András a Fidesz színeiben ismét bejutott az EP-be és továbbra is póttagja a bizottságnak. Az atomenergia szempontjából fontos lehet még a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer­­biztonsági Bizottság (ENVI), melynek élére Jo Leinen német képviselő került Az utóbbi idők eseményei, az elmúlt évek EU nukleáris energiával kapcsolatos kezdeményezései (Európai Nukleáris Energia Fórum - ENEF, Fenntartható Nukleáris Energia Technológia Ratform - SNE-TP, és Magasszintű Csoport - HLG), valamint a saját kezdeményezésű jelentések (Hökmark, Laperouzze) jelezték, ho^y az EU intézményeiben tisztában vannak az atomenergia meghatározó szerepével az európai energiastratéga három fontos pillérének megszilár­dításában. Sok minden azonban a most formálódó parlamenti erőviszonyoktól függ és a következő hetek­­hónapok eseményei mutatják meg merre halad majd Európa az energetika területén. Szerbin Pável Lézer-processzor Az elektronika hajna­lán, azelektroncsövek után a tranzisztorok integrált áramkörök a Ge után a Si ala­púak szinte korlátlan távlatokat nyitottak. Az integrált áramkö­rök fejlődésére vonatkozó jóslatot Gordon E. Moore, az Intel cég egyik alapítója tette meg 1965-ben, szerinte a chipeket alkotó tranzisztorok száma, az egy lapkára gazdaságosan integrálható áramköri elemek száma, évente megduplázódik - ez az érték most -730 millió körül jár. A félvezetőipar aranysza­bályává vált Moore-törvény ma még jól használha­tó, de hamarosan elkerülhetetlenül érvényét veszti, mert a rétegvastagság csökkentése nem mehet a végtelenségig, beleütközik az építőelemeinek mole­kulahatárába. Az egyes rétegek már csupán 20-40 molekula vastagságúak - a rétegvastagsággal az ötszörös molekulaméret alá gyártási bizonytalanság miatt nem fognaktudni lemenni. A processzorteljesítmények ennek ellenére még egy darabig továbbra is nőni fognak, mert egy lapkára több magot építenek (2, 4, 8) az egyik processzornak csak az a feladata, hogy a többit párhuzamosan dolgoztassa - alkalmazása főleg fájlszerverekben, valamint a mátrixos elrendezést (3D) alakítanak ki - ami pl. a műszemhez kell. A processzorok teljesítménye, a műveleti sebes­ség a működési frekvenciától függ A processzorok mindig is melegedtek, túlmelegedtek a teljesít­ményhajsza következtében. Az újabban kibocsá­tott processzorcsaládoknál inkább visszavettek a frekvenciából és architekturális elemekkel fokozták a teljesítményt (pl. beépített gyorsítótár, várható utasítások előkészítése, párhuzamos műveletvég­zés, nem működő egységek kikapcsolása, belső hőmérő stb.). Különböző rendszerű, közvetlen és közvetett hűtéssel csak a tokot hűtik, működéstől függően belül még mindig túlmelegedhet A pro­cesszor rétegvastagságának csökkentésével (65, 45,32 nm) kevesebb elektron, kisebb feszültség kisebb üzemi hőfok (45-65 °C) érhető el. A korlátok felismerésével, annak feloldására több irányba is indultak kutatások - Si alapon, valamint új anyagkombinációk keresésével, melyekből pro­cesszor építhető. Az elektromos vezetőben az elekt­ronok fénysebességgel mozognak, viszik-hozzák az adatokat A távközlésben már alkalmazzák az üveg­­kábeltjeltovábbításra, fénysebességgel megy benne a fény, nagrobb távolságra, kevesebb energia árán, mint a vezetékekben. Talán miniatűr méretekben is működne a fény - gondolták, mondjuk a processzor belsejében. Az Intel Santa Clara-i telephelyén fejlesz­tik a jövő processzorait Ma a leggyorsabb proces­szor, a Core i7 70 milliárd lebegőpontos műveletet képes elvégezni. A nyolcmagos Polaris 3,16 GHz-en éri majd el az 1 teraflopros teljesítményt Az alak-, hang és arcfelismerés igényli ezt a sebességet Egy másik „műhelyben” már fejlesztik a „lézerágyút”, mely a jövő processzorát fogja működtetni, ez által ugrásszerűen növelhető lesz a műveleti sebesség az energiafelhasználás csökkenése mellett, s a mele­gedés! korlátok sem okoznak problémát Azt a jelenséget, amire az új processzor működé­sét alapozhatják természetesen már jóval koráb­ban felfedezték, 1928-ban: Sir Chandrasekhara Venkata Raman 1888-1970 (Nobel-díj 1930, Lenin-dQ 1957) indiai fizikus. A Raman-effektust lézeres anyagvizsgálatoknál elteijedten használják a molekulaszerkezet meghatározására. A szilícium alapú integrált áramkörökhöz új anya­gok első generációja (ólom-cinkonát-titanát) a fer­­roelektromos dinamikus memóriák vékonyabban rétegezve (10 nanométer) is működőképes, 20 x kevesebb az áramfogyasztása, de egyenlőre gyár­tása még méregdrága. gyulai Az ÉMI-nél jártunk Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet - röviden ÉMI - neve jól ismert a paksi atomerőműben. Az ÉMI már a kezdetektől itt volt, jelentős részt vállalva a létesítési munkákban. A korábban közhasznú tár­saságként (kht.) működő szervezet ez év júliusától nonprofit kft.-vé alakult A korábbiakban az ÉMI által a 11/1984. (Vili. 1.) ÉVM-rendelet felhatalmazása alapján végzett minősítési tevékenység a rendelet hatályon kívül helyezésével meg­szűnt. Ez közelről érintette az ÉMI és a Paksi Atomerőmű Zrt. kapcsolatát: az ÉMI a jövőben a PA Zrt. szállítójaként végezheti feladatait. Ennek megfelelően esetében is le kellett folytatni az atomerőmű szállítói esetében szükséges nukleárisbiztonság­­szempontú minősítési eljárását Az ÉMI- nél a minősítő eljárás keretében végzett helyszíni audit jó alkalmat kínál a hírneves cég bemutatására. Ugyancsak apropót jelent az alapítás 2008-ban ünnepelt 45 éves jubileuma. A társaság szakmai profilját - a teljes­ség igénye nélkül - a következő tevé­kenységek jellemzik: építési termékek megfelelőségének igazolása, komplex vizsgálólaboratóriumi hálózat működte­tése (ajtók szélállóságának vizsgálata, ablakok vizsgálata az épületszerke­zeti és épületfizikai laboratóriumban, válaszfal lágy-nehéz test ütésvizsgálata, anyag- és szerkezettudományi vizsgála­tok, időjárás-állósági és tartóssági vizs­gálatok, színeltérések meghatározása, épületgépészeti vizsgálatok, roncsolás­­mentes anyagvizsgálatok, statikus és dinamikus mechanikai terheléspróbák, aktív tűzvédelmi eszközök vizsgálata, faanyagú tartószerkezetek vizsgálata stb.), homlokzatok védelme, homlok­zat tűzterjedési vizsgálata, nemzetközi kutatások, égéstermék-elvezető beren­dezések vizsgálata és tanúsítása, épí­tésfelügyeleti ellenőrzés, felvonó- és mozgólépcső-felügyelet, könnyűszerke­zetes technológiával készült szerkeze­tek alkalmassági vizsgálata, minősíté­si rendszerek működtetése, szakértői tevékenység, oktatási tevékenység stb. Ami az ÉMI paksi atomerőműben végzen­dő munkáit illeti, utaltunk már arra, hogy a társaság a kezdetektől napjainkig tevé­keny háttérintézménye volt az atomerő­műnek. Jelentős részt vállalt többek között a tervezést megelőző kutatás-fejlesztési feladatokban, a tervezés egyes területe­in, végezte a tervezésben, kivitelezésben résztvevő, valamint a beszállító cégek szervezetminősítését, a beépített építési anyagok építőipari alkalmassági vizsgá­latait, a nukleáris igénybevétellel kapcso­latos vizsgálatokat, a kivitelezés közben készült tervek és a kivitelezés szuperel­lenőrzését. A blokkok üzembe helyezését követően új feladatot jelentett a beépített építési anyagok és szerkezetek ciklikus állapotvizsgálata, amely magában foglalja az üzemeltetési igénybevételek hatására bekövetkezett változások vizsgálatát, a 4-5 évente ismétlődő vizsgálati eredmé­nyek összehasonlító elemzését, valamint a változásból (öregedésből) adódó hibák és nemmegfelelőségek kezelésére való javaslattételt. 1996 és 2000 között az ÉMI az atomerőművel közösen végzett kutatás-fejlesztési feladatokat a blokkok „nem kezelhető” helyiségeiben uralkodó üzemi és környezeti hatások miatt meg­hibásodott dekontaminálható (szennyező­désmentesíthető) védőburkolatok eltávo­lításával, valamint új, az igénybevételnek megfelelő bevonatok kiválasztásával kap­csolatosan. Jelenleg az üzemidő-hosszab­bítás munkálataiban való részvétel jelenti a legfontosabb feladatot Az építmények öregedéskezelési programjainak felülvizs­gálatára kiírt pályázatot elnyerő konzor­ciumnak az ÉMI is tagja. A társaságnak meghatározó szerep jutott a szerkezetek és anyagok öregedési (degradációs) folya­matainak leírásában, a vizsgálati módsze­rek összeállításában és az öregedéskeze­lési programok kidolgozásában. Az ÉMI jelenlegi szállítói minősítésének terjedelme: a PA Zrt. nukleáris rendelte­tésű építményeinek létesítésével, átalakí­tásával, karbantartásával és javításával összefüggően minősítő vizsgálat és szak­értői tevékenységek végzése. Prancz Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom