Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-08-01 / 8-9. szám

4 2008. augusztus - szeptember-------------------------------------------------------------------------------myrh paksi atomerőmű Paksi olimpikonok köszöntése Kétszeres gratuláció Kozmann Györgynek Ünnepelve fogadta városunk apra­­ja-nagyja a pekingi olimpiáról ha­zaérkező négy paksi sportolót: Mé­száros Anett és Bor Barna cselgán­­csozókat, Kozmann György kenust és Boros Gergely kajakost. Minden ok megvolt az ünneplésre, hiszen túl azon, hogy olimpián indulni ön­magában is hatalmas eredmény, még egy gyönyörű bronzérem is ha­zakerült. Sportolóinak teljesítményén túlme­nően Paks arra Is méltán büszke, hogy - amint ez a köszöntő beszé­dekben is megfogalmazódott - kis közös­ségként nagy versenyzőket tudott kine­velni, méreteihez képest imponálóan ma­gas arányban képviseltetve magát mind az olimpiai delegáltak, mind pedig az eredményeken osztozók között. Valóban, Kozmann Gyuri bronzérme mellett komoly eredményt jelent Mészá­ros Anett hetedik helyezése, de tisztelet­re méltó teljesítmény áll Bor Barna és Boros Gergely puszta kijutása mögött is. Aki nem volt még az élsport közelében, nehezen tudja elképzelni azt az ember­telen erőfeszítést, ami végigkíséri az olimpiai küzdelmeket, a kvalifikációtól a döntőkig. Kegyetlen sajátossága ennek a világnak, hogy csak egy győztes lehet, holott ugyanaz az elképesztően kemény edzésmunka áll a többedik helyezés mö­gött is (az emlékezetből pedig már az ezüstösök nevei is méltatlanul hamar ki­hullnak, nemhogy a hátrébb végzette­kéi). Stílszerű példaként említhető itt az olimpiára tartalékként kiutazó Boros Gergely műfaja, a kajak egyesek 500 mé­teres fináléja. Ebben jóformán egy má­sodpercen belül beért az egész mezőny, azaz az első és az utolsó helyezett között egy másodpercnyi különbség döntött. Lényegében ugyanazt a teljesítményt nyújtotta tehát mindenki, de csak egyva­laki örülhetett. Az is kitűnik ebből, hogy van bizonyos lutri-jellege a dolognak, méghozzá nem is csekély. Ez pedig Pe­­kingben nem igazán a mieinknek kedve­zett. Mindazonáltal a most érem nélkül végzők még pályafutásuk elején járnak. Első olimpiájukon szerzett tapasztalata­ik semmiképpen sem hiábavalók: az el­következő világversenyeken, vagy akár a négy év múlva rendezendő londoni játé­kokon kamatozhatnak. Kozmann Gyuri viszont már ezen az olimpián is csodálatos eredményt ért el, amiért duplán gratuláció illeti. Egyrészt magáért a bronzos sportteljesítményért, aminek nagysága a fentiek fényében nem szorul további kommentárra. Más­részt, a szomorú előzmények ismereté­ben, az emberi-lelki teljesítményért gra­tulálhatunk Gyurinak. Kolonics György - Gyuri ereded versenyző társa - tragikus halálával kilátástalan helyzet állt elő. A jókedélyű, aranyesélyes készülés egy pil­lanat alatt a szívbéli barát és az olimpi­ai remények temetésébe fordult át. Gyu­rinak e fejlemények tonnányi súlya alatt kellett talpra állnia, és döntenie arról, hogy végigevezi, akár az utolsó helyen is, azt az 1000 métert, amit eddig az élen haladva volt esélye megtenni. Olyan erő­feszítést kívánt ez, ami felülmúl minden fizikai sportteljesítményt. Gyuri meg­hozta a döntést. Új partnerével, a csupán 21 éves Kiss Tamással, alig néhány hét­tel az olimpia előtt, újra bekapcsolódott a felkészülésbe. Az újdonsült páros az előfutamoktól a középfütamon át egyre jobb összhangot s meggyőzőbb versenyzést mutatva beju­tott a döntőfutamba, teljesítve ezzel a pa­pírforma szerinti legmagasabb elvárást. Aztán a döntőben még harmonikusabban és taktikusabban lapátolva, bekövetkezett a gondviselésszerű végkifejlet: az utolsó méterekre egyre inkább elfogytak a rivá­lis hajók Gyuriék elől, és végül ők halad­tak át harmadikként a célvonalon. Gratulálunk, Gyuri! - kétszeresen is. Prancz Zoltán Településszépí­­tők országos konferenciája Géderlak, a közelmúltban az Európai Városok és Falvak nemzetközi verse­nyén aranyérmet kiérdemelt telepü­lés adott otthont, július 18-án annak az or­szágos konferenciának, mely a "Település­­kép megfogalmazás és kialakítás, a vidék­­fejlesztési célkitűzések megvalósításával" címet viselte. A tanácskozáson előadást tar­tott Dr. Kovács Miklós, turisztikai szakál­­lam-titkár is, aki a kistérségi összefogás tu­risztikai előnyeiről számolt be a hallgató­ságnak. A Magyar Önkormányzati Főkerté­szek, Díszkertészek, Kertépítők és Park­­fenn-tartók Szövetsége által szervezet or­szágos tanácskozáson Dr. Szaló Péter, terü­let-fejlesztési és építésügyi szakállamtitkár is előadást tartott, melyben a kistérségek te­lepülésfejlesztési forrásairól és eszközeiről számolt be. Véleménye szerint, egy-egy tér­ség kedvező megítéléséhez nagyban hozzá­járul a gondozott természeti környezet. En­nek érdekében kistérségenként szükség lenne egy-egy főkertész szakember alkal­mazására, aki véleményezési joggal bírhat­na az egyes településképet befolyásoló be­ruházások előtt. A program részeként meg­alakult a Környezetszépítők Nemzetközi Klubja, melybe elsősorban a korábbi telepü­lésszépítő versenyek nyerteseit várják. A délutáni programban Dr. Kováts Zoltán pro­fesszor, virágnemesítő mutatta be a részt­vevőknek magyar nemesítésű egynyári vi­rágfajtáit virág-cserepekben és a géderlaki virágágyásokban. P. Z. Polgárőrök akciója a kalocsai Ersekkertben Megyei Polgárőr Napra várták július 18-án az érdeklődőket a szervezők Kalocsán. Az Érsekkertben megtar­tott rendezvényen, Loibl László, Kalo­csa város alpolgármestere ünnepi kö­szöntőjében elmondta, hogy a megyé­ben, ez a közterület tekinthető a leg­biztonságosabb területnek, hiszen az egy négyzetméterre jutó polgárőrök száma jelenleg itt a legmagasabb. Az alpolgármester köszönetét mondott a polgárőröknek azért, hogy folyama­tosan közreműködnek az egyes tele­pülések közbiztonságának javításában és a rendezvények biztosításában. Kolozsi Jó­zsef, az Országos Polgárőr Szövetség alelnö­­ke beszédében hangsúlyozta, hogy a pol­gárőrök a jövőben is a lakossággal együtt­működve és az ő elvárásaiknak megfelelő­en szeretnék ellátni vállalt feladataikat. így elsősorban nem az emberek szegénységé­ből adódó szabálysértések esetén kívánnak jelzéssel élni a rendvédelmi szervek felé, hanem akkor, amikor már szervezett bűn­­cselekményekre derül fény. Példaként em­lítette, hogy nem az illetéktelenül az ország­ba behozott dohányárú fogyasztóit, hanem azok szállítóit, értékesítőit kell eljárás alá vonniuk, karöltve a rendőrséggel. Az ese­ményen, a legmagasabb szinten képvisel­tették magukat a megyei és országos rend­védelmi szervek vezetői, így jelen volt Dá­vid Károly dandártábornok, Bács-Kiskun Megye rendőrfőkapitánya, illetve Szabó Mi­hály, a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szö­vetség elnöke is, akik a jövőbeni együttmű­ködésre vonatkozóan írták alá megállapo­dást. A megnyitó ünnepség részeként adták át azokat a kitüntető díjakat, melyekkel a megyében tevékenykedő polgárőrök mun­káját kívánták elismerni. Bács-Kiskun Me­gyei Közgyűlésének díjait Török Mihályné (Lakitelek), Eiler Károly (Soltvadkert), Pa­tai Ferenc (Tiszaalpár), Medgyes János (Ka­locsa) vehette át Dr. Bagó Zoltántól, a köz­gyűlés alelnökétől. Dávid Károly, megyei rendőrfőkapitány Kelemen István (Kaskantyú), Sziráczki István (Baja), Babarczi József (Tompa) és Kuczka András (Kecskemét) munkásságát köszönte meg. Az Országos Polgárőr Szövetség nevében Kolozsi József alelnök adományozott bronz érdemkereszt kitüntető díjakat; Tóth Lász­lónak (posztumusz elismerés), Fenyvesi Andrásnak (Szalkszentmárton), Paál Ist­vánnak (Tass) és Csikai Imrénének (Kecs­kemét). Geiger János ezredes, a Bács-Kis­kun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság parancsnoka kitüntető díjakat adott át Gogolák Zoltánnak (Dávod), Kiss Imrének (Szeremle), Kiri Jánosnak (Kiskunmajsa), Kothencz Krisztiánnak (Balotaszállás), Vizi Sándornak (Pálmonostora), Schöffer Györgynek (Soltvadkert), Szabadi Zsolt­nak (Fájsz), Markó Józsefnek (Bátya), Kosa Józsefnek (Pálmonostora) és Nagy János­nak (PeőfTszállás). A Magyar Posta Zrt. dí­ját kapták Andriska László (Tabdi) és Kudek Lajos (Rém), Kalocsa város kitünte­tő díjában részesültek; Posztobányi József, Szép Ferenc, Fekete Zoltánná, Takács La­jos és Tóth Pál. A megyei Polgárőr Szövet­ség a Solti Bikák vezetőjének; Lencsés Sán­dor polgárőrnek egy különleges díjat is át­adott. Egy bikafej trófeával a „főbika” cím viselésének jogával vértezte fel. A családi­as hangvételű eseményen a résztvevők fő­ző- és horgászversenyen, folklór- ill. az ál­lampusztai bevetési akciócsoport bemuta­tóján is részt vehettek. A program termé­szetesen alkalmat adott a tapasztalatcseré­re és a civü szervezet tevékenységének jobb megismertetésére is, mellyel tovább mé­lyülhettek a szakmai, és a lakossággal ki­épített jó kapcsolatok. Péjó Zoltán 7. Daróczy virtus-úszás A háromnapos zavartalan napsütés hatására a viz hőfoka majdnem 24 °C, a Duna közepes vízállás mellett enyhén apadt, enyhe déli szél (10 km/h) csak délutánra támadt fel - ideális körülmények a távúszáshoz. így nem kellett az előre kijelölt esőnapok valamelyikére halasz­tani sporteseményünket, hanem megtartható volt július 19-én. Az előzetesen megkért és megkapott engedé­lyek birtokában a rendezvény napjára már csak pár teendő maradt: tájékoztató plakátok kira­gasztása, figyelemfelkeltő zászlók kihelyezése a 6-os út buszpályaudvari csomópontjához, ne­vezés, célcsomag fogadó terület kialakítása, rajtszámok, úszósapkák, emlékpólók, szőlőcu­kor, ásványvíz bekészítése - szóval a rendezvény az eltelt évek során kialakult koreográfia szerint rajtra készen állt. Lassan gyülekeztek a sporto­lók is, köztük sok régi jó ismerős. A gondos egyeztetés ellenére velünk azonos időpontban tartották a Fertő-tó átúszást és a Balatonfüred-Tihany öbölátúszást. Hozzánk 115-en jöttek el, néhányan mársokad­­szorra, ötvenen most először próbálták a 15 km­es távot A legidősebb Székely Ferenc (1941) Ka­locsáról, a legfiatalabb Haisz Bence(1998) Paks­ról, a Deák Ferenc Általános Iskola tanulója. Nemcsak a paksiak, környékbeliek jöttek el, de Miskolc, Békés, Győr, Szabadbattyán, Kecske­mét, Szeged is képviseltette magát. Jöttek ha­zánkban tartózkodó külföldiek is: Okada Mutsumi Japánból és Jon Crawford Ausztráliából. Egyre jobban terjed a híre, hogy ez egy csalá­dias rendezvény, mely nem a megterhelő sportteljesítményre hajt, hanem a teljesítés élményét adja a résztvevőknek. Ebben a cso­dálatos természeti környezetben, a folyóban történő úszás (főleg partközeiben) a sokak számára medencében elérhetetlen (percen belüli százak) sebességélményét adja. A fehér úszósapka (jobban védett a napszú­rástól, mint a színes) nem jelentett elbizako­dottságot a víztisztaság szempontjából, mert a táv teljesítése során nem vált sötétebb ár­nyalatúvá, nem "színeződött" át. Remélem egyszer majd kielégíthető lesz a kí­sérők, hozzátartozók kérése is, hogy végigkí­sérhessék a vízen a mezőnyt. gyulai

Next

/
Oldalképek
Tartalom