Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-07-01 / 7. szám

J&r B- mym paksi atomerőmű 2008. július 7 Falunapok Paks környékén Biritón és Dunakömlődön tartottak falunapot június 20. és 21-én. Az előbbi kétnapos, az utóbbi egynapos kikapcsolódást kínált. ABiritói falunapokat rockkoncertek sora nyitotta június 20-án. A fellé­pők között megtalálható volt a Beat­rice, a P Mobil és több környékbeli együt­tes is. A szombati napon (21-én) a néptán­cosoknak jutott főszerep, rajtuk kívül amatőr művészeti csoportok is szórakoz­tatták a megjelenteket. A rendezvény zá­rásaként bált és tűzijátékot tartottak a kö­zösségi ház udvarán. Dunakömklődön június 21-én szomba­ton a futballpálya változott rendezvény­­térré. A pályán színpad állt, körülötte sát­rak adtak enyhet a programokra kíváncsi dunakömlődieknek és vendégeiknek. Több paksi csoport és előadó bemutatko­zott a rendezvényen. Wollner Pál Nyelvőrködés Alulírott, mint a magyar vülamosener­­gia-ipar 31 éven át (1953-84) volt mű­szaki vezetője nyelvészkedem is. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsők körüli esemé­nyek kapcsán több mint fél évszázada har­colok az írott és elektronikus médiumok­ban terjesztett vízi erőmű kifejezés haszná­lata ellen. A műszakilag helyes szó ugyan­­]is a vízerőmű. A vitában az MTA is nekem adott igazat, és a megújult Magyar Értelme­ző Szótár 2003. évi, második kiadása ezt megerősítette. Erről szól a mellékelt rövid cikkem. Remélem, hogy életem alkonyán ez a nyelvőrködés rátereli a figyelmet a Nagy­marosi Vízlépcső beruházás leállításának rendezetlen ügyére is. Immár 11 éve nincs megegyezés a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásában. A megoldás­ra indítványt nyújtottam be az Alkotmány­­bírósághoz. Ennek sorsáról az érdeklődők szaksajtóból értesülhetnek. Jelen levelem ettől független melléktermék. Kérem, hogy működési területükön tá­mogassák a vízerőmű helyes kifejezés kö­vetkezetes használat, ha az MTA szerint a „víz mozgási energiáját villamos energiá­vá alakító létesítményéről van szó. A vízi erőmű kifejezés is használható, de ;sak akkor, ha pl. egy vízen úszó hajó erő­művéről van szó, legyen az akár atomerő­mű-vagy szénerőmű vagy olajerőmű-típus. Előre is megköszönöm segítőkészségü­­<et. KerényiA Ödön Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft Szilárdi üzem, 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós e-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Korrektor Lukácsiné Patyi Orsolya Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-431, telefax: 1/ 355-7280 Internet: www.npp.hu,www.atomeromu.hu Kajak-kenu napközis tábor Ezen a nyáron is megrendezték az immár hagyományosnak nevezhető kajak-kenu napközis tábort. A tá­bornak az Atomerőmű Sportegyesü­let vízitelepe adott otthont június 16-tól július 11-ig. Amint erre az idő­zítés is következtetni enged - a vaká­ció első négy hetéről van szó -, a szervezők az iskolaév lezárulásával felszabaduló diákokat igyekeztek megszólítani, és lehetőséget kínálni számukra a hirtelen rájuk „zúduló” szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A tábornak a Dunával és evezéssel már közelebbi ismeretségbe került gyerekek tréningezése mellett ki­emelt célja volt azoknak az elérése, akik még sohasem ültek kajakban vagy kenu­ban. Az invitálás a kicsiktől a nagyokig valamennyi korosztály számára szólt. Hétről hétre mintegy negyven-ötven gye­rek kapcsolódott be a tábor programjába. A foglalkozások minden hétköznap reggel kilenctől délután ötig tartottak. Az étkezé­seket is helyben oldották meg: az ebédet kiszállították a vízitelepre. A gyerekek fel­ügyeletét és a foglalkozások levezénylését edzők, illetve pedagógusok - Bedecs Fe­renc, Cseh Judit, Feil Imre, Gutái Dániel és Meczker András - biztosították (a fel­ügyelethez hozzátartozott a csoportosan történő le- és hazakísérés, illetve a 6-os úton történő átkelés felvigyázása Is). A tábor napjai igen változatosan tel­tek, amihez a jobbára kedvező időjárás is nagyban hozzájárult. Sárkányhajózás, kerékpárverseny, pingpongozás, foci, il­letve egyéb labda- és társasjátékok tet­ték színessé a programot, és persze ren­geteg strandolás a Duna túlsó partján le­vő homokzátonyon. Mindezek mellett még az angol nyelv játékos gyakorlására is lehetőség nyílt, szakképzett nyelvta­nár irányításával. A főszerep azonban természetesen a kenuzásnak és a kajako­zásnak jutott. A már rendszeresen spor­toló gyerekek napi két edzéssel készültek a versenyekre. Ezekbe az edzésekbe kap­csolódtak be az újonnan jelentkezők Is. Természetesen az ő esetükben az edzők nem a teljesítményt és az intenzitást ál­lították a középpontba. Sokkal inkább a víz, a természet megszerettetése és a mozgás örömére való elvezetés volt a cél­juk. Hiszen egyfelől ennek az oldalnak a megmutatásával lehet meghozni a gyere­kek kedvét a kajakozáshoz és a kenuzás­hoz, másfelől pedig elmondható, hogy ha egy gyerek esetleg soha nem is lesz ver­senyző vagy élsportoló, de szokásává vá­lik a rendszeres testgyakorlás és a termé­szetbe való kimozdulás, már pusztán ez­zel is rengeteget nyert. Mindemellett ter­mészetesen valamennyi kajakos és ke­nus palánta számára nyitva áll az út a magasabb szintű, aktívabb sportolás fe­lé, aki csak kedvet és tehetséget érez ma­gában a versenyzéshez, és vállalja a na­pi rendszerességű, nem ritkán megterhe­lő edzéseket. A tábort a harmadik hét végén közös esti program, a negyedik hét végén Dom­bodban megrendezett háziverseny zárta. Ezekbe a szülők, a rokonok és a barátok is bekapcsolódhattak. Az idei nyári napközis tábor ugyan már véget ért, de az Atomerőmű Sportegyesü­let csónakházában továbbra is várják mindazok jelentkezését, akik szeretnék kipróbálni a kajakozást, kenuzást. Jelent­kezni lehet FeU Imre edzőnél (telefon: (06) 20/932-3589). Prancz Zoltán HalászléfllzésbDI elslk Május 24-én a Paksi Tavasznyitó Duna-parti halászlé főzőversenyre benevezett a Reform Főzőklub is. Az elkészí­tett halászlé - a rangos zsűri értékelése alapján - első helyezést ért el. Wollner Pál Gondolatok a „vízerőmű” és a „vízi erőmű” helyesírási szabályairól, értelmezéséről Az MTA már 35 éve állást foglalt - javaslatomra - a „vízer& mű” kife­jezés egybeírt, főnév jellegű hasz­nálatának helyessége mellett, szemben a „vízi erőmű" jelzős ki­fejezéssel, amely pld. egy vízen úszó atomerőművel hajtott hadi­hajót jelenthet. A média zöme saj­nos ma is tévesen, előszeretettel használja a „vízi erőmű” kifeje­zést, aminek más értelme van. A vízerő, vízerőmű, vízesés, ugyanúgy, mint energetikai tár­sai: így pld. az atomerőmű, szél­erőmű, szénerőmű, gőzerőmű, gázerő­mű, olajerőmű, hőerőmű stb. szavak - birtokos főnévi kapcsolatként - egy­­beírandól Nincs „széli erőmű” sem, legfeljebb „útszéli” egy novellában használható, jelzős változatként. De a gőzi, atomi, széni stb. erőmű jelzős változat ellen nyelvérzékünk rögtön tiltakozik, és így logikusan bizonyítja egyszer­smind a „vízi erőmű” hibás voltát is, ha csupán egy erőműfajtáról van szó. A víznek az ereje más, mint a „vízi erő”, ami a hadi flottát jelenti, vagy mint a „légi erő”, azaz az ország kato­nai repülőgépparkja. A vízlépcső, vízmű, vízépítmény, vízhozam is hasonló birtokos szerke­zet. Ilyen pld. a vízszintingadozás is. Van értelme azonban a „vízi erőmű” kifejezésnek Is. E mellék­névi kapcsolat a főnévvel együtt olyan erőművet jelent, amely pl. úszik a vízen, mint valamikor a Dunán a „vízi malmok”, ami ere­dete lehet a mai, hibás használat elterjedésének is. Valóban van tehát „vízi erőmű” kifejezés is, pld. lehet egy óceánjá­ró hajó, amelynek csavarjait szén­erőmű, gázturbinák vagy akár atomerőmű hajtják és a tengeren közlekedik. Az MTA Magyar Értelmező Szótár 2003. évi második kiadása már fi­gyelembe vette javaslatomat, de az újságírók azt sajnos nem forgatják elég szorgalmasan. Kérem, hogy üs­sék fel a szótár 1478. oldalát, ahol a víz címszó alatt a vízerőmű műsza­ki kifejezést „a víz mozgási energiá­ját villamos energiává alakító létesít­mény” -ként értelmezi. Az 1479. oldalon a vízi címszó 3.a pont alatt a vízi erőmű kifejezést -pongyola használat- jelzéssel mi­nősíti, 3.b pontban pedig „(tenger­­járójhajók (atom)erőműve”-ként ér­telmezi. A magyar nyelv megújult értelme­ző szótára tehát állást foglalt, hogy a helyes kifejezés a víz mozgási energiáját villamos energiává átala­kító létesítményre a fenti okfejtést elismerve: Vízerőmű A „vízi erőmű” kifejezés használata a fenti értelmezés- re pongyolaság, te­hát kerülendő, de egy hajó pld. atom­­, szén-, olajerőműveként értelmezve, jól tükrözi, hogy az olyan vízen úszó erőműről van szó, amely a hajó ener­giaforrása. Indokolt lenne tehát, hogy az MTA ajánlását megfogadjuk, és elsősorban a médiaszerkesztőségek mutassanak jó példát közönségüknek a helyes szó­­használatban. Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök Magyar Villamos Művek Zrt ny. vezérigazgató-helyettese

Next

/
Oldalképek
Tartalom