Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-01-01 / 1. szám

2008. január riiym paksi atomerőmű 9. oldal Treningszimulator alkalmazasa a paksi atomerőmű 400/120 kV-os alállomás kezelőinek képzésében Az atomerőművel közvetlen kapcso latban lévő 400 kV-os villamos alál­lomás az erőműben megtermelt villa­mos energiát juttatja az orszá­gos hálózatba. Az alállomás üzemeltetésének minősége közvetlenül hat a termelésbiz­tonságra és közvetve hat a nuk­leáris biztonságra. Az alállomásban bekövetke­ző üzemzavarok nem kívánt tranzienshatásokat okozhatnak a reaktorblokkokon. Szerencsét­lenebb esetben a blokkoknak a hálózatról szigetüzemre történő leválása vagy háziüzemi fe­szültségvesztése és a reaktorvé­delem működése is bekövetkezhet. A villamosenergia-kereskedelem teljes piacnyitása után ugyan kis gya­korisággal, de súlyos, nagy kiterjedé­sű és hosszú idejű (néhány órás) üzemzavarok következhetnek be a hálózaton. A biztonságos üzemeltetés alapja a jól felkészült és ismereteit szinten tartó kezelőszemélyzet. A sze­mélyzet megfelelő felkészülését segi­­ti elő az a tréningszimulátor, amelyet 2007 első felében állítottunk a hálóza­ti elektrikusok gyakorlati oktatásának szolgálatába. A tapasztalt kollégák nyugdíjba vonulásával az üzemzavar­ok elhárításában, illetve a tervezett kapcsolások biztonságos végrehajtá­sában tapasztalt hálózati elektrikusok száma 70%-kal csökkent. Az utánpótlás betanításában volt a legkiemelkedőbb szerepe a trén­­ingszimulátomak. A szimulátor al­kalmazásával az ifjú hálózati elek­trikusok jártasságot szereztek a keze­lési utasítások alkalmazásában és a korszerű hálózati vezénylői irányítás­­technika alkalmazásában. A tréningszimulátort fejlesztések­kel alkalmassá tettük a tervezett kap­csolási műveleteknek a valósághoz teljesen hű környezetbeli történő biz­tonságos gyakorlására, vala­mint az üzemzavari tranzien­sek szakszerű és gyors elhárí­tásának a végrehajtására. Az alállomási tréningszi­mulátor (atsz) és a valódi rendszer viszonyát az alábbi ábra mutatja. A szimulátor megjelenítőjé­nek kezelői felületei és funkci­ói azonosak az éles üzemi irá­nyító rendszerével azért, hogy a tanuló a valóságoshoz ha­sonló körülmények között gyakorolhasson. Az atsz-ben a normál üzemviteli te­vékenységek oktatását támogatja a kapcsolási modell, amely leképezi a primer technológia egyvonalas sémá­ját, valamint a villamos reteszrend­szert. A tanuló a szimulátor képernyő­je előtt ülve a valóságossal megegye­ző grafikus felületekről (sémakép, kapcsolási dialógablak stb.) mű­ködtetheti a modellezett alállomási primer kapcsolókészülékeket, gya­korolva ezzel a mindennapi kap­csolási tevékenységeket. A hibás kapcsolásokat a szimulátorba be­épített logikai és topológiai rete­szek megakadályozzák. A retesze­ket az oktató béníthatja, és ilyen­kor a tanuló „pótkötél” nélkül gya­korol. Ha a hibás kapcsolással zár­latot okoz, akkor azt a szimulátor­ban modellezett védelmi rendszer hárítja. Az analóg modell gondos­kodik arról, hogy az áramlások és a fe­szültségek mindig igazodjanak az ak­tuális primer kapcsolási képhez. Az üzemzavarok kezelésének gya-Alállomási megjelenítő (SCADA) rendszer- HIR2 Valóság Alállomási villamos technológia Alállomási telemechanika Védelmek és automatikák Mérések Segédüzem \7 Szimulátor ■ö-Szimiilátormestlenitő MmiHIR Technológia simulator atsz korlását a zárlati és a védelmi model­lek teszik lehetővé. Az oktató külön­böző típusú zárlatokat helyezhet el az alállomásban, illetve a kapcsolódó vezetékeken. A feszültség alá kerülő zárlatokat a szimulátorban felépített részletes védelmi modell hárítja a megfelelő megszakítók működtetésé­vel. Ily módon a tanuló az eseményt valóságosként érzékeli. Az üzemza­varok bonyolultságát az oktató ké­szülékhibák beállításával (megszakí­tó, illetve védelmi működéselmara­dások) növelheti. A tanulónak az ese­ménysorrendek és a sémakép alapján kell felismernie az üzemzavar lénye­gét és meg kell oldania az elhárítását. Az oktató a különböző üzemzavari eseményekből forgatókönyveket ál­líthat össze, és a gyakorlat megfelelő pontján ezeket elindíthatja. A gyakor­lat során keletkező jelzés- és mérés­változásokat az oktató elmentheti egy archívumba, és a gyakorlat végén - a gyakorlat megbeszélésekor, elemzé­sekor - visszajátszhatja a tanulónak. A modellek állapotváltozásait (pri­mer kapcsolási kép, zárlati he­lyek, készülék-hibaállapotok) az oktató a szimulátorfelhasz­nálói felületén (sémakép, ese­ménynapló, forgatókönyvablak) kísérheti figyelemmel. A primer készülékek működtetésével pe­dig maga is beavatkozhat a gya­korlat menetébe. Összegezve a leírtakat el­mondható, hogy a hálózati elek­­trikusi alapképzési és szinten tartó képzési programban a szi­­mulátoros gyakorlások szerve­sen beépültek. A képzések során, iga­zodva a blokkszimulátoron megkö­vetelt elvárásokhoz, a hálózati elek­trikusok a gyakorlatokat követően is­meretfelmérő vizsgát tesznek.-Lakatos Gábor-A nukleáris energia és az üvegházgáz­­kibocsátás megtakarítása az EU-ban A Foratom tavaly hozta nyilvánosság­ra jelentését, melyben összehasonlítja a különböző energiatermelési techno­lógiák üvegházgáz (ühg) kibocsátá­sát. Ebben leszögezik: a növekvő ühg-kibocsátás következtében megfi­gyelhető klímaváltozás a legnagyobb környezeti veszély, mellyel a világ­nak ma szembe kell néznie. A nukleáris energiatermelés, a fosszilis fűtőanyagok használatával szemben nem jár közvetlen ühg-kibocsá­­tással. Az atomenergia, a megújuló energiákhoz ha­sonlóan, nem termel üveg­­házgázokat az energia előál­lításának fázisában, de van kibocsátás a nukleáris ciklus más elemeiben az uránbányászat és - dúsítás, a futőelemgyártás, az erőmű­építés, a kiégett fűtőelemek elhelye­zése, a hulladékkezelés és az erőmű­vek leszerelése során. A Foratom szakemberei számítá­sokat végeztek az összes ühg-kibo­­csátásra vonatkozóan az egyes elektromosenergia-termelési láncok­ban a NAÜ(l), az IEA(2), a WEC(3) és az Eurostat(4) által publikált leg­újabb energiatermelési adatok alap­ján. A számított ühg-kibocsátási sá­vokat (t CÖ2eq/GWh) a következő táblázatban összegezték. 960; olaj - 720; gáz - 480; nap - 100; biomassza - 30; szél — 15. Ezen ada­tokat felhasználva egy teljesen atom­energia-mentes elméleti opció esetén a nukleáris energiatermelést (2004-es termelés: 1 008 437 GWh) más forrá­sokkal helyettesítve a következő ki­bocsátási adatokat kapták: Nukleáris energiát helyettesítő energiaforrás Kibocsátás, millió tonna C02 Szén 968 Olaj 726 Gáz 484 Napenergia 100 Biomassza 30 Szél 15 re. Az eredmények azt mutatják, hogy ebben az esetben az összes C02eq ki­bocsátás 53%-kal 1 365 millió tonná­ról 2 086 tonnára nőne, vagyis az EU- ban 720 millió tonnával nőne az ühg­­kibocsátás a nukleáris energia nélkül. Összehasonlításként: a nukleáris energia által megtakarított 720 millió tonna C02eq megközelitőleg egyenlő az EU-ban az utakon futó összes személyautó (212,5 millió db) CÖ2eq kibocsátásá­val. A Kiotói "Protokollban az EU 446 millió tonna C02eq kibocsátáscsökkentést vállalt. Ugyanazt az elméleti forgató­­könyvet alkalmazva a világban jelenleg működő összes reaktor Difference, IAEA Bulletin, 42/2/2000, Vienna, Austria, 2000. Frans H. Koch, Hydropower-Internalised Costs and Externalised Benefits, Internatio­nal Energy Agency (IEA)-lmplementing Agreement for Hydropower Technologies and Programmes, Ottawa, Canada, 2000. Comparison of Energy Systems Using Life Cycle Assessment, A Special Report of the World Energy Council, London, United Kingdom, 2004. The Statistical Office of the European Communities (Eurostat). OECD International Energy Agency (IEA) Energy Statistics. Electricity/Heat Data for World. A „Nuclear Energy and Greenhouse Gas Emissions Avoidance in the European Union" Foratom jelentés nyomán: Dr. Szerbin Rávet, EU-szakértő A vízenergia nem szerepel a táblá­zatban, mert kicsi a valószínűsége, hogy az EU-ban számottevő kihasz­nálatlan vízenergia-kapacitás állna rendelkezésre. További számításokat végeztek az alábbi EU-energiamix adatainak fel­­használásával (4). Feltételezték, hogy amennyiben az EU-ban működő összes (145 db) atomreaktort leállítanák, akkor a kieső kapacitást a többi energiaforrás 1,53- szorosra növelésével lehetne pótolni (a vízenergia kivételével), így lenne elér­hető a 3 276 705 GWh összes terme-Az ühg-kibocsátás-megtakarítás az EU energiaiparában (millió t C02eq) 167 33 28 0,3 Energia/Technológia IEA 2000 (2) IAEA 2000 (1) WEC 2004 (3) Ugnlt 790-1182 837-1464 1062-1372 Szén 756-1310 757-1085 Olaj n/a 547-903 657-866 Földgáz 389-511 385-690 398-499 Napenergia (fotovolt) 13-731 30-280 13-104 Vízenergia 2-48 4-237 4-120 Biomassza 15-101 31-61 15-49 Szél 7-124 9-48 7-15 Nukleáris 2-59 9-21 3-20 A fenti adatok alapján az egyes energiatermelési láncokra a követke­ző ühg-kibocsátási (C02eq) átlagér­tékeket választották (t/GWh): szén -lés. Két további feltételezés: a nem fosszilis források kibocsátása = 0, nincs súlyzó tényező a gáz vagy szél esetleges nagyobb arányú növekedésé­(435 db) leállítása esetére a számí­tási eredmények azt mutatják, hogy a nukleáris energiatermelés nélkül (5) az összes C02eq-kibocsátás 2,1 milliárd tonnával” (23%-kal) 9,241 milliárd tonnáról 11,367 milliárd tonnára nőne. Összehasonlításként: az UNFCCC becslése szerint a Ki­otói Protokoll Tiszta Fejlődés Rendszere (Clean Development Mechanism - CDM) összesen 1,2 milliárd tonna ühg-kibocsátás­­csökkentést eredményez 2012-ig. Források: Spadaro, J.V., Langlois, L. and Hamilton, B., Greenhouse Gas Emis­sions of Electricity Chains: Assessing the O'“ EU Energiaforrások 2004 (%) Olaj; 4,4 Megújulok; 4 Más; 0,3 Gáz; 19,7/ Nukleáris; 30,8 Szén; 29,8 Megújult működés az atomerőműben 2008. január eleje óta új keretek között működik a paksi atomerő­mű. Ez egyrészt a liberalizált, az új villamosenergia-törvénnyel szabá­lyozott piacnak való megfelelést, valamint a korszerű, integrált mű­ködési modell bevezetését jelenti. 2007 végén közel négyéves mun­ka zárult le a paksi atomerőműben. A decemberi próbaüzem után 2008. január 1-jétől az új modell szerint működik a Paksi Atomerőmű Zrt. A Szervezeti Működésfejlesztési Program (SZMFP) 2004-ben a Szer­vezeti Diagnózisban megfogalmazott fejlesztendő területekre határozott meg feladatokat a biztonságos műkö­dés érdekében. Mint Pósztory Zoltán, a stratégiai és működésfejlesztési osz­tály (smo) vezetője, az SZMFP prog­rammenedzsere elmondta, az öt alprogram (Értékek, Stratégia, Műkö­désoptimalizálás, Vezetésfej lesztés, Humán fejlesztés, Informatikai tech­nológiai fejlesztés) céljai az atomerő­mű szervezeteit, vezetőit, munkatár­sait komoly öszszefogásra ösztönöz­ték az elmúlt években. A felső vezetés újrafogalmazta a társaság jövőképét és értékeit, egyértelmű stratégiai célo­kat és feladatokat - elsősorban a biz­tonságos, hatékony üzemeltetést - ha­tározott meg. Továbbfejlesztették a helyszíni vezetői ellenőrzést, bizton­sági üzeneteket és a szakmai megbe­szélések elveit rögzítették, a legsür­gősebb szabályozási pontosítások megtörténtek. Alapos előkészítés után folyik a vezetők és a Vezetői Te­hetségbank tagjainak képzése. Ko­moly erőfeszítések történtek a mun­katársak fejlesztésének területén: megújult a pszichológiai szolgáltatás és a mentori rendszer, az új belépők képzése. Korszerű IT-eszközöket és alkalmazásokat használunk. Talán a társaság, az SZMFP leg­összetettebb működésfejlesztési mun­kája zárult le 2007 decemberében a folyamatfejlesztés elvégzésével. A NAÜ-fejlesztések, az ISO és a hatósá­gi tapasztalatok figyelembevételével kidolgozták a társaság új, integrált működési modelljét és Irányítási Rendszer Kézikönyvét Felülvizsgá­latra kerültek az üzleti folyamatok az egyszerűsítés, az egyértelmű felelős­ségek és az élettartam-gazdálkodás je­gyében. Többek között az értékelem­zés módszerével kevesebb és átlátha­tóbb folyamatot alakítottak ki és rög­zítettek a System Architectben. Egy­értelmű kapcsolat teremtődött az ele­mi üzleti folyamatok (tevékenysé­gek), a szerepkörök, a munkakörök, valamint az azt betöltő személyek kö­zött. A sikeres munka átlátható folya­matokat és szabályozást, egyértelmű felelősségeket eredményez. Az SZMFP 2007. december 31-ei lezárá­sával azonban nem fejeződött be a működésfejlesztés. A folyamatosan változó külső és belső körülmények a működési modellt - az irányítási rend­szert - is folyamatos megújulásra készteti. 2008-ban a folyamatok mé­­rőszámainak meghatározása, illetve azok hozzáillesztése a kiemelt telje­sítménymutatókhoz (KPI) és a ki­egyensúlyozott mutatószám rendszer elemeihez (BSC) lesz a fö feladat. Országos szinten 2007. december 21-éré lezárult villamosenergia-piac liberalizációjának jogszabályi elő­készítése a Gazdasági és Kereske­delmi Minisztérium (GKM) honlap­ja szerint. Hatályba lépett a 2007. évi 86. - villamos energia - törvény (vet), amelynek végrehajtását a kap­csolódó kormány- és GKM-ren­­deletek szabályozzák. Ezzel 2008. január 1-jén megindult a hazai árampiacon a verseny, amelynek a Magyar Villamos Művek Zrt. és így a Paksi Atomerőmű Zrt. is résztve­vője. Az új típusú működéssel a tár­saság várhatóan a szabadpiaci elvá­rásoknak is sikeresen, hatékonyan, hosszú távon meg tud felelni.-Hadnagy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom