Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-06-01 / 6. szám

2008. június mym paksi atomerőmű 3 Paksi bemutatkozás az Ipar Napjai kiállításon 4 Hungexpo Budapesti Vásárközpont­éban május végén tartották az Ipar Sapjai szakkiállítást, melyet harma­­iik alkalommal rendeztek meg az pari kiállítások új koncepciója sze­dni. A szakkiállítás-együttesben ezút­­fal az Industria, az Elektrosalon, a Ohemexpo és a Securex kiállítások kaptak helyet. Az Ipar Napjain a vi­­’ág huszonnégy országából összesen közel hétszáz kiállító újdonságai vol­­fak láthatóak. A paksi atomerőmű az zlmúlt évek gyakorlatához hasonlóan :dén is az MVM Csoport közös kiállí­tásán mutatkozott be. A z Ipar Napjaihoz 16 konferencia és előadás-sorozat kapcsolódott, így több fontos téma került napirendre, jéldául az energiagazdálkodás kihívásai, íz új energiapolitika, a paksi atomerőmű izemidejének meghosszabbítása. A magyar energiapolitika lehetővé teszi íj atomerőmű létesítésének az előkészíté­sét, viszont sajnos az elfogadott energia­­:tratégia nem állapít meg kívánatos for­­•ásarányokat, tehát nem jelzi az atom, a izén, a lignit, a gáz és a számba vehető megújuló energiaforrások kedvező felhasz­­lálási lehetőségeit Azt azonban látni kell, logy a paksi atomerőmű meghatározó sze­­elője a hazai villamosenergia-rendszer­­íek mind ellátás biztonsági, mind gazda­ságossági és egyéb szempontokból is - je­­ezte előadásában Katona Tamás, a Magyar itomfórum Egyesület elnöke, a Gazdálko­­lási és Tudományos Társaságok Szövetsé­­;e szakmai konferenciáján. Mint mondta: látni kell, hogy az ener­­paforrásokért világszerte komoly harc fo­­yik, ezért a megoldás a hatékonyságnö­­elés és az energiatakarékosság nélkül legoldhatatian, ám legalább ennyire főm os a klímavédelem, vagyis a C02-kibocs­­tás csökkentése. Bár igazán optimális álasztás nincs, mindegyik technológiá­­lak vannak gyenge pontjai, de az atom­­nergia ésszerű választásnak ígérkezik - langsúlyozta Katona Tamás. Ma világ­zene 439 atomerőművi blokk üzemel, 4 országban összesen 35 új blokkot épí­­ínek. Amerikában a 104 üzemelő blokk­ol 48-nak hosszabbították meg az üzem­­lejét az eredeti 40 évről 60 évre. Európá­­an mintegy 140 blokk üzemel, a villa­mosenergia-termelés 30 százalékát elő­állítva CO'-kibocsátás nélkül. Ezek az erő­művek csak Európában annyi szén-dio­­xid-kibocsátást takarítanak meg, mint a kontinens útjain futó összes személygép­kocsi kibocsátása. A paksi atomerőmű a hazai villamos­­energia-igény közel 40 százalékát fedezi, jelenleg is zajlik az erőműben egy teljesít­ménynövelési program, valamint az üzemidő-hosszabbítás segítségével továb­bi 20 évvel, vagyis 2032-37-ig lehet majd üzemben tartani a blokkokat. Ám mie­lőbb dönteni kellene az új blokkok építé­séről, mert egy atomerőmű-projekt rend­kívül időigényes, az engedélyeztetés 3-5 év, és a felépítése is legalább 5 évet vesz igénybe. Eközben az energiaigények fo­lyamatosan növekednek, és az elavult ha­zai erőműpark, valamint a környezetvé­delmi előírások szigorodása miatt leállí­tandó erőműveket is pótolni kell. A kiállítás egy másik konferenciáján Hatvani György, a Mavir igazgatóságának elnöke a jövőbeni fejlesztésekről beszélt. Mint mondta: a jelenlegi évi 42 TWh vil­­lamosenergia-felhasználásunk 2020-ra 55 TWh-ra fog növekedni, ez azt jelenti, hogy az energiaigény növekedése és az el­avult erőművek leállítása miatt a követke­ző 10-15 évben mintegy 7 ezer MW új erőművi kapacitást kellene építenünk a biztonságos energiaellátáshoz. Az összes reális lehetőséget számba véve nem lehet eltekinteni a nukleáris energiatermelés fejlesztésétől. Magyarországon jelenleg mintegy 9 e­­zer MW a beépített erőművi kapacitás, ami 18 (50 MW-nál nagyobb teljesítmé­nyű) nagyerőművet és közel 280 kiserő­­művet jelent. Az energiaellátás szempont­jából meghatározó nagyerőművek átlag­­életkora 22,5 év, több mint 50 százalékuk húsz évnél öregebb, 40 százalékuk pedig már harminc évnél is régebben lett rend­szerbe állítva. Az energiaellátás biztonsá­ga miatt tehát nem lehet késlekedni, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy eldönt­sük, milyen új erőműveket építsünk, hi­szen a régiós energiahiány miatt az import lehetőségeink is évről évre csökkennek. Hatvani György szerint rendkívüli kihí­vást jelent azonban, hogy ezt a kapacitás­­bővítést úgy kell elvégeznünk, hogy köz­ben megfeleljünk a klímavédelmi kihívá­soknak és a CO’-kibocsátás csökkentésé­re tett uniós vállalásunknak. Vagyis alap­vetően olyan technológiákat kell preferál­ni, amelyeknek nincs károsanyag-kibo­­csátása. Szóba jöhetnek a megújuló ener­giaforrások, melyekre vonatkozóan egyéb­ként is a jelenlegi 4,5 százalékos rész­arány 13 százalékosra emelését vállaltuk 2020-ig, ám ez rendkívül nehezen teljesít­hető. Az ország adottságai miatt leginkább csak a biomassza jöhet nagyobb mennyi­ségben szóba, de a szakértői számítások szerint is mindent összevetve 2020-ig ma­ximum 1200-1300 MW megújuló kapaci­tás létesíthető, tehát még mindig közel 6 ezer másmilyen tüzelőanyag-bázisú erő­mű építésén kell gondolkozni. A ma ismert erőmű-fejlesztési elképze­lések mind gázbázisúak, ám ez egyrészt növeli az amúgy is igen kiszolgáltatott helyzetünket, hiszen már ma is az ener­giahordozó-importunk 80 százaléka gáz, ennek is döntő hányada egy beszállítótól, az orosz partnertől függ, valamint CO2- kvótát kell vásárolni az üzemeltetéshez, ami megdrágítja a termelést Tehát reáli­san vizsgálva a helyzetet, marad a nukle­áris energiatermelés, ám ez egyfelől rend­kívül drága beruházást igényel, másfelől figyelembe kell venni, hogy a társadalmi elfogadtatása rendkívül nehéz. Hatvani György szerint viszont egyre inkább azt látni, hogy a világon és Euró­pában is számos országban fordulnak a nukleáris energiatermelés felé, már most is világszerte 35 új blokkot építenek, és több engedélyeztetési fázisban van. Mayer György Tűzoltóverseny Bátaszéken május 30-31-én került meg- LvV/Oi rendezésre a megyei létesít­­íényi, hivatásos, önkéntes, ifjúsági és di­­k tűzoltóverseny Bátaszéken. Az első na­­on is érdekelt volt községünk, mivel az tomerőmű létesítményi tűzoltósága ver­­■nycsapatát több szentgyörgyi önkéntes izoltó is erősítette. Jó szereplésük ered­ményeként elnyerték az első helyet. A második napon, szombaton reggel 9 óra­­or kezdődött az önkéntesek versenye. Két ikészült csapatunk a szerelési feladatokkal szdte a megmérettetést: a föld feletti tűz­­sapszerelést a női csapat, a kismotorfecs­­endő-szerelést a férfi csapat hajtotta végre. A verseny következő feladata az aka­­ályfutás (staféta) volt, melyet az elsőhöz asonlóan, hibátlanul teljesítették a tentgyörgyi önkéntes tűzoltók. Az összesített eredmények alapján űndkét csapatunk II. helyezést ért el a tavalyihoz hasonlóan. A lányok részered­ményei: szerelés 69 másodperc, staféta 78 másodperc (I. helyezett: Bölcske, III. helyezett: Kurd csapata lett). A fiúk rész­­eredményei: szerelés 46 másodperc, sta­féta 69 másodperc (I. helyezett: Németkér, III. helyezett: Fadd csapata lett). A női versenycsapat tagjai: Gyöngyösi Dóra, Taricskó Anita, Dömötör Zelma, Ko­máromi Kitti, Szendi Lívia, Teli Mónika, Horváth Erika, Sánta Szilvia, Lacza Vero­nika, Hencze Viktória, a férfi versenycsa­pat tagjai: Horváth József, Széles Sza­bolcs, Kardos Miklós, Kozma Tamás, Adorján János, Széles Ferenc, Gyöngyösi Tamás, Horváth Tamás, Tóth Zoltán, Csötönyi Tamás, Link József. A színvonalas verseny végén eredmény­­hirdetést tartottak, majd a vendéglátó bá­­taszékiek finom ebéddel várták a verseny­zőket és kísérőiket Gyöngyösiné Nyúl Petm Bátaapáti szeptemberre készül N yolcadik alkalommal rendezték meg a TETT-re Kész Napot Bátaapátiban és Mórágyon május 30-án. A prog­ram szerint Mórágyon az általános iskolá­sok játékos szellemi vetélkedőjére került sor, míg Bátaapátiban sajtótájékoztatót tar­tott Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármes­tere, a TETT (Társadalmi Ellenőrző és Tá­jékoztató Társulás) elnöke és dr. Hegyhá­ti József, a Radioaktív Hulladékokat Keze­lő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK KFT.) ügyvezető igazgatója. A sajtótájékoztató után bejártuk azt a fogadóépületet, amely szeptembertől fo­gadja az atomerőmű kis és közepes akti­vitású radioaktív hulladékait, mielőtt vég­leges helyükre, a fold alatti tárolókam­rákba kerülnének. A tervek szerint az el­ső tárolókamra 2010 második felében ké­szül el. A Mária és Eszter lejtős aknák vá­gathajtásait májusban fejezték be, a vága- | tok hossza 3896 folyóméter. A hulladék beszállításával egy időben kezdi meg ellenőrzési tevékenységét a TETT ellenőrző csoportja. A 17 fős cso­port 2007 októberétől elméleti és gyakor­lati foglalkozásokon készült fel az érkező hulladékok szakszerű ellenőrzésére, to­vábbá a lakosság tájékoztatására. A cso­port vezetője Kardos Zsuzsa mórágyi fizi­katanár. A Bátaapátiba érkezőt nagy sürgés-for­gás fogadja, épül az új beszállítói út, lát­szanak a létesítendő látogatóközpont elő­készítő munkái, és rácsodálkozhatunk arra a területre, amelyen csónakázótó lesz kialakítva 2010-re. Bátaapáti olyan turistacentrum kíván lenni, mint ami­lyenre csak Németországban találha­tunk példát. Városról városra az atomenergiáról A Szegedi Tudományegyetem Ady té­ri székházában rendezték meg má­jus 27-én az „Atomenergiáról - min­denkinek” című konferenciát, amely Bu­dapest, Miskolc, Debrecen, Pécs után im­már ötödik alkalommal hívta párbeszéd­re az atomenergia iránt érdeklődőket. A rendezvénysorozatot az Országos Atom­energia-hivatal (OAH) és a TIT Stúdió Egyesület indította útjára, amelyhez csat­lakozott az adott megye TIT-szervezete. Szegeden a Koch Sándor Csongrád Me­gyei TIT és a Nukleáris Medicina Intézet segített a szervezésben és előadó biztosí­tásában. A szegedi konferenciára nagyon sokan voltak kíváncsiak, a rendelkezésre álló nagytermet zsúfolásig megtöltötték az ér­deklődők, túlnyomó többségben középis­kolai diákok. A konferencia résztvevőit a vendéglá­tók nevében Pávics László tanszékvezető egyetemi tanár köszöntötte, majd Rónaky József főigazgató (OAH), a konferencia el­nöke szólt a sorozat eddigi állomásairól, az egyetemi városokban tapasztalt nagy­fokú érdeklődésről és a jó szervezésről. Az előadók (dr. Koblinger László, dr. Pávics László, dr. Rónaky József, dr. Aszó­di Attila, dr. Lux Iván, dr. Hegyháti József) nagyon szemléletesen mutatták be, hogy mennyire átszövi életünket a nukleáris energia, hiszen a földi élet születésétől kezdve a mai atomerőművek által bizton­ságosan és aránylag olcsón szolgáltatott villamos energia nélkül jelenleg elképzel­hetetlen az eddig elért életszínvonal meg­tartása, a fenntartható fejlődés biztosítá­sa. A keletkezett radioaktív hulladékok biztonságos és végleges elhelyezéséről az előadáson kívül egy kiállítás is tájékoztat­ta a közönséget. A konferencia ideje alatt a Fine (Fiatalok a Nukleáris Energetiká­ért) csoportja nagysikerű műszeres be­mutatót tartott. Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft. Szilárdi üzem, 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós e-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507431, telefax: 1/355-7280 Internet: www.npp.hu,www.atomeromu.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom