Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-05-01 / 5. szám

14 mym paksi atomerőmű-2008. május Az új belépőkártyákról Az atomerőműben márci­us végén kezdődött meg az új belépőkártyához szük­séges technikai átállás, ami érintette a beléptető pontokat és a munkaidő-nyilvántartó ter­minálokat. így tehát az erőmű valamennyi munkatársa találkozhatott az új kártyaleol­vasókkal. Április elején pedig már meg is kezdődött a régi COTAG kártyák lecserélé­se, és a dolgozók folyamatosan vehetik át az új, LEGIC Smart belépőkártyájukat. Miért volt szükség a kártyacserére? - kérde­zem Küllő Imre rendészeti osztályvezetőt az új rendszerbevezetésének, zökkenőmentes üzemeltetésének felelős vezetőjét- 2007 végén a cégvezetés döntést hozott arról, hogy az atomerőmű biztonsági okmá­nyait, a beléptető rendszerhez kapcsolódó kártyákat kompatíbilissá kell tenni az MVM- ben használt kártyákkal. Ennek megvalósu­lása az MVM-vállalatcsoporton belüli egysé­ges kártyarendszer kialakítását szolgálta. Mit tud az új kártya, miben különbözik a régitől?- Az új LEGIC kártya nagyon magas biztonsá­gi színvonallal rendelkezik, és programozha­tóság, a rajta tárolt információk szempont­jából sokkal többet tud a jelenleg használt COTAG vagy vonalkódos kártyáknál. Az új kártyarendszer beállítása tovább fokozza a PA Zrt. fizikai biztonságának azt a részét, ami a beléptetési engedélyekhez kapcsoló­dik. Ezt a véleményt támasztották alá az en­gedélyezésbe bevont hatóságok, akik vala­mennyien elismerően szóltak a kártya kivá­lasztásáról és annak biztonsági fokozatáról. A kártya előlapján egy olyan egyedileg kiala­kított hologram található, amit itt a paksi atomerőműben terveztünk, és ami kizárólag csak az MVM-vállalatcsoportnál használt kártyákon lelhető fel. Az említett LEGIC Smart kártya 124 fiókkal rendelkezik, me­lyeken a legkülönbözőbb információk tárol­hatók. Ezáltal lehetőség nyílik például az ét­teremhasználat mellett az orvosi, egészség­­ügyi alkalmassági vizsgálatok időtartamá­nak, az oktatási vizsgák érvényességének fi­gyelemmel kísérésére, vagy az autóbuszon történő utazás jogosultságának ellenőrzé­sére is. De emellett még számos, ez idáig még nem használt alkalmazási terület is a kártyahasználathoz rendelhető. A kártya­cserével a fényképes nyilvántartási rendsze­rünk aktualizálása is megtörténik. Mivel egy régi fotó esetében elég nehéz a beazonosí­tást elvégezni, ezért a már néhány évvel ez­előtti kártyák esetében is új fotót készítünk a munkavállalóról. A vonalkódos kártyával kapcsolatban is várható változás?- Igen, ugyanis az egyszer használatos vo­nalkódos kártyát többszörösen felhasznál­hatóra cseréljük le. Az új kártyán kb. száz­szor újraírható lesz az adat, a különböző jo­gosultság. Mennyi időt igényelt a technikai háttér biz­tosítása, és mennyi idő szükséges a kártyák teljes cseréjéhez?- A múlt év decemberében született döntés értelmében a kártyacserét ez év áprilisá­ban meg kellett kezdeni. Tulajdonképpen három hónap alatt valósult meg a projekt, ami minden együttműködő részéről hatal­mas odafigyelést, összehangolt, felelős­ségteljes koordinációt, fegyelmezett mun­kát igényelt. A rendészeti osztály április 1- jén megkezdte a több ezer kártya cseréjét, ami folyamatosan zajlik, és várhatóan az év második harmadában befejeződik. Eddig milyen visszajelzés érkezett a rend­szerrel kapcsolatban?- Azokon a helyeken, ahol párhuzamosan működik a régi és új kártyaolvasó rendszer, ott a lemerült COTAG kártyák leolvasása nehézkesebbé, lassúbbá vált, amiért elné­zést kérünk mindenkitől. Ez az állapot csak időleges, hisz a COTAG kártyákat folyama­tosan vonjuk be. Abban az esetben, amikor a dolgozó jelzi az ilyen jellegű problémát, azonnal kicseréljük a kártyát. Minden visz­­szajelzést örömmel fogadunk. Várható a közeljövőben más változtatás, újítás a rendészet területén?- Még a korábbi években elindult egy olyan rendszerfejlesztés, ami a biometriás, a mi esetünkben a kézgeometriát tartalmazó azonosítást teszi lehetővé. Ez a kártya erre is alkalmas. Tárolni tudja azt a biometriás tampletet, ami néhány esetben helyettesí­teni fogja a jelenleg használt PIN kódot. Lát­ható tehát, hogy a kártyacsere mindenkép­pen pozitív irányú minőségi változást jelent. Ez úton szeretném megköszönni valameny­­nyi munkatársamnak azt az áldozatos mun­kát, amire sokszor hétvégeken, munkaszü­neti napokon került sor, de ők fegyelmezet­ten, magas szakmai hozzáértéssel dolgoz­tak, és így a vállalt feladatunkat határidőre teljesíteni tudtuk. - Lovásziné Anna -r-Uj Magyarország Pont nyílt meg Pakson Tolna megye első Új Magyarország Pontját adta át dr. Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára Hajdú Jánosnak, a Paksi Többcélú Kistér­ségi Társulás elnökének 2008. ápri­lis 17-én délelőtt Pakson. A városházán tartott megnyitón a résztvevőknek bemutatták a Kistér­ségi Koordinációs Hálózatot, az újra­szervezésének okait, a kormány terület­­fejlesztési stratégiájában betöltött szere­pét, valamint a Kistérségi Koordinációs Hálózat Új Magyarország Pontjainak re­gionális és kistérségi szintjeit. A Kistérségi Koordinációs Hálózat alapfel­adata a kistérség szereplőinek információ­hoz juttatása a folyamatban levő pályázatok­kal kapcsolatban. Feladata továbbá többek között, hogy szakmai támogatást nyújtson a kedvezményezetteknek a projektek megva­lósításában, a források lehívásában, a projek­tek kidolgozásában. Ebbe a munkába bevon­ja a helyi önkormányzatokat, vállalkozókat, civilszervezeteket, társadalmi partnereket, illetve segíti a nemzetközi, hazai és kistérsé­gi területfejlesztési források felkutatását A szakállamtitkár elmondta, hogy az elmúlt 2 esztendőben Tolna megyébe 13,9 milliárd Ft uniós pályázati pénz érkezett. Pillanatnyilag 99 pályázat fut 1100 milli­árd forintos pénzkerettel. Az országban 174 iroda nyílik, melyek feladata a kistér­ségek összekapcsolása a Regionális Fej­lesztési Tanácsokkal, illetve önkormány­zatok, vállalkozások segítése a pályázati pénzek lehívásához. A dél-dunántúli régióban Berkecz Ba­lázs regionális hálózati igazgató és az ő irányításával működő kistérségi koordi­nátorok a tevékenységüket a Dél-dunán­túli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel kötött munkaszerződés alapján az ügy nökség helyi szakmai támogatása és ko ordinálása mellett látják el, kiválasztásuk nyilvános pályázat útján történt. Az ünnepélyes átadón Simon László, Központi Fejlesztési Programiroda veze tője bemutatta az Új Magyarország Pon tok működését. Hajdú János, a Paksi Többcélú Kistér ségi Társulás elnöke bemutatta a paks kistérséget és a Tolna megyei kistérség koordinátorokat. A paksi koordinátor Fe rencziné Mérei Melinda. WollnerPá Millennium Díjas lett az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Április 25-én - a szellemi tulajdon világnapja előestéjén - Budapesten rendezett ünnepségen adták át a Magyar Szabadalmi Hivatal által alapított Millennium Díjakat. Az idei díjazottak között volt a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai In­tézet is, melynek szakemberei vég­zik a radioaktívhulladék-lerakók környezetének vizsgálatát. 2000-ben döntöttek arról, hogy ápri­lis 26-át a világ társadalmi fejlődésé­hez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredmé­nyei védelmének szentelt világnappá nyil­vánítják. E nap tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt. Az el­múlt években a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai - csakúgy, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) - vál­tozatos programokkal valósították meg a közösen vállalt célkitűzést: az alkotóerő reflektorfénybe állítását, a szellemi tulaj­don oltalmának népszerűsítését. Az MSZH kezdetektől fogva célul tűzte ki az ars és a techné összekapcsolását a ma­gyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti tisztelgéssel, a 2000-ben alapított Mülenniumi Díjával. A világnap budapes­ti ünnepségén dr. Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke adta át az idei Millenniumi Díjakat. Elismerésben részesült: a Fotó­művészet folyóirat, az Inno Tears Kft., a Kieselbach Galéria és Aukciós Ház, vala­mint a Magyar Állami Eötvös Loránd Geo­fizikai Intézet kollektívája. A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofi­zikai Intézet (ELGI) száz évvel ezelőtt jött létre névadója világraszóló felfedezése, az Eötvös-lnga gyakorlati hasznosítására a világ első alkalmazott geofizikai intézete­ként, mindvégig magas színvonalon szol­gálva a nemzet gazdaságának javát. Em­lékezve a mérnök-fizikus elődökre, aláb­biakban közreadjuk az ELGI kapcsán el­hangzott laudációt: A Nemzetközi Földmérési Szövetség, a korszak kiemelkedő jelentőségű tudomá­nyos társasága 1906-ban Budapesten tar­totta kongresszusát, amelyen báró Eöt­vös Loránd beszámolt a gravitációval kapcsolatos kutatásairól, majd a gyakor­latban is bemutatta - a később Eötvös-in­­ga néven világhírűvé vált - nehézségi va­­riométerének terepi alkalmazását. A kongresszus résztvevőinek lelkes fellé­pése nyomán a magyar kormány a meg­felelő pénzeszközök rendelkezésre bo­csátásával lehetővé tette a világ első al­kalmazott geofizikai intézetének létrejöt­tét. Az anyagi áldozat busásan megtérült, Eötvös kutatócsoportja hamarosan a tor­ziós inga segítségével a világon elsőként mutatott ki felszíni mérésekkel olajme­zőt. Eötvös halála után az alapítóról elne­vezett Magyar Királyi Báró Eötvös Lo­ránd Geofizikai Intézet első vezetői Eöt­vös egykori tanítványai lettek: Pékár De­zső, később Fekete Jenő. Az intézet világ­szerte folyó tevékenységében az Eötvös­­inga egyre korszerűbb változataira épü­lő gravitációs és földmágneses kutatás játszotta a főszerepet. De ezekkel párhu­zamosan gyorsan meghonosodtak az ak­koriban megjelenő új geofizikai kutatási eljárások is, például a szeizmikus, a geoelektromos, illetve a mélyfúrás-geofi­zikai módszerek. A második világhábo­rút követően az utolsó Eötvös-tanítvány, Renner János, majd Dombai Tibor, ké­sőbb Müller Pál igazgatósága idején Ma­gyarország növekvő nyersanyagigénye, illetve a geofizikai expedíciók kedvező feltételeket teremtettek az intézet továb­bi fejlődéséhez. Szinte minden geofizikai kutatómódszert aktívan műveltek, mű­szereket fejlesztettek és gyártottak. Ki­váló szakemberei - csakúgy mint a két vi­lágháború között - világszerte keresettek voltak. A rendszerváltozás körüli évek ben az intézet történetének legnehezebt éveit élte. Eltűnt a keleti piac, az intézet műszerfejlesztés és -gyártás létalapja, mi nimálisra zsugorodott a hazai kutatás igény. A kényszerű leépítések és átalaku lások nyomán létszáma a tizedére csők kent, de súlyponti tevékenysége marad az információkezelés és az állami adat szolgáltatás, a környezetvédelem, vala mint a nemzetközi együttműködéssé végzett kutatás-fejlesztés. A ma is önálló Intézet jelenleg egyes or szágos projektek magas színvonalú vég rehajtásával, a Magyar Bányászati é. Földtani Hivatal felügyelete alatt az álla mi földtani feladatokat látja el. Túdásbá zisára támaszkodva számos kritikus hely zetben szakmai megalapozottsággal tá mogatja a nemzet érdekérvényesítő tö rekvéseit, mai feladatai között kiemel gazdasági jelentősége van a radioak tivhulladék-elhelyezési kutatásoknak és; szén-dioxid-elhelyezési felmérésnek. 7 száz év muzeális értékeit, dokumentuma it az intézetben nyilvánosan látogathat* Eötvös Gyűjtemény mutatja be. (Bővebl információ: www.elgi.hu.) Sipos Lászli Még mindig szolgálatban: Zelei Lajos Paks Város Önkormányzata az idei Flórián-napon díszkupával ajándé­kozta meg Zelei Lajos tűzoltót, a paksi Atomerőmű Tűzoltóság tagját ab­ból az alkalomból, hogy 60. életévét betölt­ve még mindig helyt áll a szolgálatban, vo­­nulós tűzoltóként a mai napig elhivatott szakmája iránt. Zelei Lajos 1979 óta tűzoltó. Annak el­lenére, hogy elérte a nyugdíjas korhatárt, még mindig dolgozik. Ami erre készteti, többek között az az, hogy rendkívüli mó­don szereti a tűzoltómunkát, azt, hogy a paksi atomerőműben dolgozhat, és hogy egy remek munkahelyi kollektívának a tagja. Mint mondta, nagyon sok összete­vője, oka van annak, hogy a mai napig dolgozik, hisz az egész élete erről szól. Kérdésemre, hogy mire emlékszik visz­­sza a legszívesebben az eltelt időkből, a következőket mondta: - Talán a legna­gyobb élményt az jelentette, amikor az új laktanyát megkaptuk az atomerőműtől, és beköltözhettünk szép, tágas, korszerű­en berendezett helyünkre. Minden na­gyon szép volt, és vadonatújan sorakoztak a szerek is. Az országban akkor ezek vol­tak a legmodernebb szerek, és ennek mi nagyon tudtunk örülni. Zelei Lajos sokéves tűzoltói tevékeny­sége alatt több kitüntetésben, jutalom­ban részesült. A 60. születésnapja alkal­mából kapott elismeréséhez gratulá­lunk, és további jó munkát, jó egészsé­get kívánunk neki! Lovásziné Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom