Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-01-01 / 1. szám

2008. január mym paksi atomerőmű 5. oldal VEGYÉSZETI TECHNOLÓGIAI OSZTÁLY (1.) Patek Gábor osztályvezető Az érettségi után, 1976-ban kezdett dolgozni Veszprémben a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémi­ai Kutatóintézeténél. Köz­ben munka mellett elvé­gezte az egyetemet, a dip­lomáját 1985-ben szerezte meg. Egy veszprémi csalá­di ismeretség útján került kapcsolatba az atomerő­művel, majd Doma Árpád­dal történt egyezkedés után döntöt­tek úgy, hogy családostól Paksra költöznek. A vállalatnál 1988. június 1-jétől van alkalmazásban. — Milyen munkaterületen dolgoztál eddig?- Ideérkezésem óta vegyészeti terü­leten dolgozom. Technológusként kezdtem, és az átszervezések folytán több helyen végeztem ezen tevékeny­ségemet. Petz Ernő idejében történt át­szervezések után a műszaki igazgató­ságon voltam, ahol hulladékkezeléssel és dekontaminálással is foglalkoztam. Ezt követően visszakerültem technoló­­gusi munkakörbe a vegyészetre. Aztán 2000 és 2002 között ismét a műszaki igazgatóságra kerültem, a rendszer­­technikai osztályra, majd 2002 tava­szán pályáztam meg ennek az osztály­nak az üzemvezetői állását. A pályáza­tot elnyertem, üzemvezető lettem, és egyben osztályvezető-helyettes is. A 2003-as üzemzavar kapcsán személyi változásokra is sor került, ekkor lettem megbízott osztályvezető, és 2004-től kinevezett osztályvezetője vagyok a vegyészeti technológiai osztálynak.- Milyen tevékenységek folynak ezen az osztályon? — Elég sokrétű és szerteágazó fel­adatokat kell megoldanunk, mint pél­dául az erőmű sótalanvíz-, pótvizigé­­nyének biztosítását. A sótalanvíz-ter­­melésünk éves szinten 1,2 milliárd li­ter. Hozzánk tartozik az inaktív hulla­dékvizeknek a kezelése, ellenőrzése és kibocsátása. Feladatunk a nagy mennyiségű és számos technológiai vegyszer tárolása és felhasználásra való előkészítése is. Ide tartozik a pri­mer és szekunder köri víztisztítók mű­szaki kiszolgálása, és a vegyszeradagoló rendszer. Kiemelkedően fontos tevé­kenység a primer és sze­kunder kör vízüzemének irányítása, mely a radiációs és korróziós állapot kéz­bentartásának kulcsa. Az eddig felsoroltak az osztály feladatának az egyik része. Egy másik nagy terü­letünk a berendezések dekontam­­inálása, amely a karbantartás meghatá­rozó feltétele és a személyzet dózister­helése csökkentésnek fontos eszköze.- A feladathoz van-e elég létszám?- Amióta én itt vagyok, például a pótvíz-előkészítőné! a műszakban lé­vő 3 fős személyzetet 2 főre kellett csökkentenünk. Ezt a hiányt csak ne­hézségek árán tudjuk pótolni. Ám en­nél nagyobb gondot jelent, hogy a megváltozott oktatási és képzési vi­szonyok miatt igazi vegyésztechnikust szinte lehetetlen találni az országban, mert megszűnt a középszintű vegyész­­képzés. Aztán azt is megtapasztaltuk, hogy a fiatalok számára - és ez a ve­gyészet erőművi megítélése miatt a vegyészekre különösen igaz - már nem annyira vonzó Paks, mert a „világ végén” van, szokták mondani. Szüksé­gesnek tartjuk a vegyész szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítását, a felelősséghez történő igazí­tását, a nyugdíjba vonuló kollégák ta­pasztalt munkatársakkal való pótlási lehetőségének megteremtését. Az ok­tatással karöltve úgynevezett OKJ-s képzésen indítjuk az arra kijelölt em­bereinket.- Hallhatnánk egy kicsit bővebben a dekontaminálási munkákról?- Ki kell emelnem a 2. blokki 1. számú aknával kapcsolatos dekonta­minálási munkákat és a primer köri víztisztító csapat munkáját is. Mostanában divat félni a dekontam­­inálástól, holott ez nem jelenti rögtön erős vegyszerek alkalmazását. Azt valljuk, hogy mindent lehet dekonta­­minálni, csak nem biztos, hogy érde­mes. Tehát először el kell döntenünk mi a cél, és annak megfelelően kell ki­választani a megfelelő technológiát. Vannak saját fejlesztésű technológiá­ink, amelyekkel ország-világ előtt di­csekedhetünk. Például ilyen a jódszű­­rők házainak dekontaminálására alkal­mazott módszerünk, amelynek ered­ményeként olyan sikeresen dekontam­­ináltuk a házakat, hogy azok kiszállít­­hatóak voltak. Ezzel jócskán csökken­tettük a kis és közepes aktivitású ra­dioaktív hulladékok mennyiségét. A vegyészeti tevékenység közül ki­emelkedő és nemzetközileg is elis­mert a szekunder köri vízüzem váltá­sának a megvalósítása. A mi szekun­der körünk állapota vetekszik a nyu­gati erőművek szekunder köri állapo­tával. De ugyanez mondható el a pri­mer köri radiációs helyzetről is. Végül meg kell említenem a sokak által még ma is kritizált kondenzátor­cseréket, amelyeket - a víziizemváltás szerves részeként - a vegyészet kezde­ményezett, és amely nélkül a teljesít­ménynövelés és az üzemidő-hosszab­bítás nem valósulhatna meg.- Az új év kapcsán kérdezem: mit szeretnél, ha megvalósulna ebben az évben?- Nagyon szeretném, ha az elhasz­nálódott sósavtartályok újjáépítésé­nek ügye rendeződne az idén. To­vábbmegyek, az erőmű első végleges létesítményének, a pótvíz-előkészítő­­nek 2009-ben lejár a 30 éves élettar­tama. Ennek korszerűsítése, az élet­tartam-hosszabbítás egyik gyakorlati fontos feladata, aminek előkészítését véleményem szerint 2008. évben el kell végezni. Az elkövetkezendő nemzetközi vizsgálat elé való kiállás szempontjából is fontos, hogy befe­jezzük a primer és szekunder köri víznormarendszerünk korszerűsíté­sét. A magánéletben magamnak, csa­ládomnak csak azt kívánom, mint amit másnak is kívánok: nyugalom­ban, békében és egészségben éljük meg ezt az esztendőt. Kovács József technológus- Mikor és honnan kerül­tél az atomerőműbe?- A Paksi Atomerőmű Vál­lalathoz 1987. május l-jén léptem be. A korábbi munka­helyem a Gagarin Hőerőmű Vállalat volt A visontai sze­nes hőerőműben kezdtem a pályafutásomat, tehát kezdet­től fogva, a vegyipari techni­kum elvégzése óta a villamos­­energia-iparban dolgozom.- Mi vonzott Visontáról Paksra?- Elsősorban az új technika és a technológia. Annak idején sokunkat vonzott az atomerőmű. Amikor egy­más után épültek az erőművek - Gagarin, Százhalombatta, Tiszai, Paks -, a fiatalokat mindig motiválta az új, a fejlődés. így volt ez akkor is, amikor Paks épült, hiszen a szakembergárda egy része az iparágból toborzódott.- Milyen területen dolgoztál?- Mindig vegyészeti technológiá­val foglalkoztam, hiszen vegyész­­technikus vagyok. Korábbi munkahe­lyemen és itt is a vízelőkészítéssel, il­letve a víz-gőz körfolyamatok kémiai paraméterein keresztül a víztechnoló­giai folyamatok irányításával foglal­koztam, illetve foglalkozom. A ko­rábbi munkahelyemen több mint tíz évig váltóműszakban dolgoztam, tu­dom, hogy mi az, amikor a váltómű­szakos kollégák nehézségekről be­szélnek, van empátiaérzékem irántuk. — Említenél néhány lényeges kü­lönbséget a szenes és az atomerőmű között?- A széntüzelés és az atomenergia közötti különbségről nem beszélve, a most már mátrai erőműben túlhevített gőzös turbi­nákkal dolgoznak. A turbinákra menő nagy­nyomású gőz hőmér­séklete 530 °C körüli és az ehhez szükséges nyomás 150-160 bar közötti. Az itteni turbi­nákra menő gőznek vi­szont csak 46 bar a nyomása. Ami a vízkémiát illeti, a szenes erőműben semleges vízkörrel dolgoztunk, itt pe­dig a szekunder körben enyhén lúgos­sal, illetve már az úgynevezett magas pH-jú vízüzemmel dolgozunk. — Mit értünkpH-értéken?- A pH valamilyen vizes oldatban a hidrogénion-koncentráció 10-es alapú negatív logaritmusát jelenti. Egyszerűbben: egy oldat savasságá­ra vagy lúgosságára jellemző szám. A pH-skála 0-14-ig teljed. A semle­ges pH 7-es. 7-től lefelé savas kém­hatásról, 7-től fölfelé pedig lúgos kémhatásról beszélünk. A szénacé­lok korróziósebessége - a szekunder köri rendszereink egy része még mindig ilyen - a 9,6-9,8-as pH-érté­­ken a legminimálisabb. Amióta át­tértünk a magas pH-jú üzemmódra, az eróziós korrózió csökkent. Ez már összefüggésben van a blokkok üzemidő-hosszabbításával.-A mostani beosztásodban milyen feladat hárul rád?- Jelenleg technológus beosztás­ban dolgozom. Részt veszek a be­rendezések korróziós állapotának el­lenőrzésében. Jelenleg az új nagy­nyomású előmelegítők vegyészeti technológiai szempontú üzembe he­lyezésében is közreműködők. Mind a primer, mind pedig a szekunder köri vízüzemmel foglalkoznom kell. Tehát a szakma átfogja az erőmű egész területét, ami a vízkémiával, korrózióval kapcsolatban van. Fel­adatom az erőműben alkalmazott és alkalmazandó vegyészeti technoló­giák, üzemviteli programok kidolgo­zása, az ezekben való közreműkö­dés, a gőzfejlesztők kémiai tisztítá­sától kezdve a gőzfejlesztők új kon­­zerválási technológiájának kidolgo­zásáig. A gőzfejlesztők szekunder oldali kémiai tisztítását már blok­konként két alkalommal végrehajtot­tuk. Amióta az úgynevezett magas pH-jú üzemmódot bevezettük a sze­kunder körben, azóta reméljük azt, hogy ezek a kémiai tisztítások rit­kábbak lesznek, vagy egyáltalán nem fog sor kerülni újabb tisztításra.- Hagyjuk a munkát, mivel töltőd a szabadidődet?- Az erőműbe kerülésem óta tagja vagyok a természetjáró-szakosztály­nak, és ha időm engedi, akkor kirán­dulni megyek. Az utóbbi pár évben megszerettem a vitorlázást, és részt veszek vizes versenyeken is. Ezenkí­vül mindig vonzódtam a könyvek­hez, szeretek olvasgatni. Fejes István művezető Szülei Záhonyban laktak, ő pedig Tiszavasváriban járt szakközépis­kolába, ahol a gyógyszergyárnak képeztek szakembereket. A bátyját követve jött az atomerőműbe.- Mikor kerültél a vállalathoz és milyen területre?- Tizenhét évesen, 1978. augusztus l-jén, a törzsszá­mom 5850. Júniusban vé­geztem a szakközépiskolá­ban, júliusban felvételiz­tem, és augusztusban már a vegyészeti osztály pótvíz­előkészítő üzemében dol­goztam vízlágyító-kezelő­ként. Mivel még nem töltöttem be a 18. életévemet, kaptam az úgyneve­zett fiatalkorú szabadságot, amely félévente három napot jelentett. Még arra is emlékszem, hogy a kezdő fi­zetésem 2400 Ft volt.- Milyen területeken dolgoztál?- Az évek múltával a vízlágyítóból átkerültem a kondenzvíztisztító cso­porthoz, kondenzvíztisztító-kezelő­­nek. Közben folytattam tanulmányai­mat, elvégeztem a vegyipari szakkö­zépiskolát, majd a technikumot is. Az iskolák elvégzése után csoportvezető lettem, illetve amikor megalakult a vegyészeti osztályon a vegyészeti szolgálatvezetői munkakör, akkor el­mentem vegyészeti szolgálatvezető­nek. Ezen a területen több mint hat évig dolgoztam váltóműszakban. Ezt követően, 1992-ben kikerültem egy úgynevezett állandó ügyeletesi műve­zetői munkakörbe a kondenzvíztisz­­títóhoz. Aztán Jantner József halála miatt átkerültem a pótvíz-előkészítő üzembe művezetőnek. Végül vissza­kerültem a kályhához, ahonnan elin­dultam, és ugyanazon az osztályon vándoroltam egyik helyiségből a má­sik helyiségbe. Még a tartózkodóink is ugyanazon a folyosón voltak. Au­gusztusban lesz harminc éve, hogy az erőműben dolgozom. Még talán tíz évem van a nyugdíjig, illetve addig dolgozom, míg hagynak, vagy amíg az egészségem engedi.- Bemutatnád a jelenle­gi munkakörödet?- A pótvíz-előkészítő üzemnek az irányítása a feladatom. Erről a terület­ről azt kell tudni, hogy a primer és szekunder köri sótalanvíz-rendszert látjuk el, folyamatos műszakban adjuk a sótalan vizet. Üze­münk 480 t/órás kapacitású, ami 360 t/óra névleges teljesítményt jelent. Folyamatos normál üzemben 120 t/óra finomított sótalan vizet terme­lünk. Indokolt esetben nagyobb telje­sítménynyel is tudunk dolgozni. Éves szinten 1,2 millió m3 sótalan vizet ál­lítunk elő 1979 óta. Ezenkívül hoz­zánktartozik a vegyszer-előkészítő részleg, ahol a dekontaminálás vegy­szereit készítjük elő. Összesen tizen­négyen üzemeltetjük a rendszert.- Szabadidődben mit csinálsz?- Szórakozásom tavasztól őszig a kerékpározás, természetesen csak hobbi szinten. Családdal, barátokkal kerekezünk, volt olyan év, amikor 6000 km-t kerekeztem. Az elmúlt év­ben a fiammal Paksról Szántódra ke­rekeztünk. A fiam a Vak Bottyán Gimnáziumba jár, a lányom Bonyhá­­don tanul, a feleségem pedig a lakóte­lepi postán dolgozik. Télen a kerék­pár helyett gyalog jáijuk a környéket, illetve szeretek korcsolyázni Biritón. Lozsi Gábor üzemvezető- Mikor és honnan kerültél az atomerőműbe?- Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen szereztem ve­gyészdiplomát 2001-ben. Egy évig egy kft.-nél dolgoztam, majd 2002 novemberében ke­rültem az erőműbe.- Mi motivált a váltásra?- Ez egy régebben indult történet. Még a veszprémi vegyipari szakközépiskolába jártam, amikor egy ajkai erőmű által szerve­zett iparágon belüli üzemlátogatás ke­retében sikerült eljutnom az erőműbe. Akkor fordult meg először a fejem­ben, hogy ez egy olyan terület, ahol szívesen dolgoznék. így utólag nehéz lenne megfogalmazni, mi fogott meg igazán ittjártamkor, de az biztos, hogy maradandó élményt jelentett. Aztán az idő előrehaladtával ez a dolog kicsit háttérbe szomlt. Egyrészt, mert úgy tudtam, hogy nem igazán van felvétel, másrészt a figyelmemet inkább a tanulmányaimnak szentel­tem. Viszont az a munkahely, ahol az egyetem után sikerült el­helyezkednem, nem elé­gítette ki sem a szakmai, sem egyéb elvárásaimat. Az interneten folyama­tosan kerestem a jobb lehetőségeket. Itt hirdet­tek akkor két állást is a vegyészeti technológiai osztályra. Jelentkeztem, behívtak interjúra, és megfeleltem az akkori üzemvezető­nek, Patek Gábornak, és igy kerültem a vegyészeti technológiai osztályra.- Milyen munkakörben dolgoztál?- Technológus mérnökként kerül­tem a kémiai technológiai üzembe 2002-ben. Akkor úgy volt, hogy vi­szonylag hosszabb betanulási időszak áll előttem, ám a 2003-as üzemzavar némileg keresztül húzta ezt az elképze­lést. Az alaptanfolyamot is alig fejez­tem be, rögtön a mély vízbe kerültem. (Folytatás a 6. oldalon.) Vezérigazgatói Közlemény az integrált működési modell hatályba léptetéséről - 2007.12.21. Az elmúlt évek közös munkájának eredményeként létrehozásra került a társaság in­tegrált működési modellje, amely a Paksi Atomerőmű Zrt. jelenlegi működési álla­potát, az úgynevezett AS-IS állapotot tükrözi. A modell lényegesen egyszerűbben ír­ja le működésüket, a korábbi 344-ről 126-ra csökkent a folyamatok száma. A sza­bályozási struktúránkban megszűntek a folyamatutasítások, a szabályozások közül pedig csak azok maradtak meg, amelyeket valamilyen jogszabály kötelezően ír elő. Ez utóbbiak az Irányítási Rendszer Kézikönyv függelékében találhatók. A működé­sünket a 126 folyamathoz tartozó 126 eljárásrend határozza meg. Ezeknek az eljá­rásrendeknek a mellékleteiben, föggelékeiben megtalálható minden olyan korábbi végrehajtási utasítás, nyomtatvány, amely a napi munkavégzés során szükséges. Az integrált működési modell hatályba lépésével a korábban kiadott valamennyi sza­bályzat, folyamatutasítás, eljárásrend, végrehajtási utasítás hatályát veszti, beleért­ve a különböző szervezeti vezetők által kiadott utasításokat is. Ezek beépítésre ke­rültek a 126 új folyamatba. Az integrált működési modell elemei a Portál jobb fel­ső sarkában megjelenő menüből érhetők el. Itt található az a mátrix is, amely a ré­gi és az új szabályozásokat, folyamatokat egymásnak megfelelteti. A korábbi sza­bályozások a régi PASZIR rendszerben továbbra is elérhetők. A modell bevezetéséhez kapcsolódó munkavállalóink a képzési terv részeként köz­ponti előadásokon, e-leaminges tananyag segítségével, a folyamatgazdák-, vagy a szervezeti egység vezetek által szervezett oktatásokon, illetve egyéni felkészülés út­ján kaptak információt a feladataikat leíró folyamatok, eljárásrendek tartalmáról. Az ismeretek elsajátításáról a szükséges nyomtatványok aláírásával nyilatkoztak. A fentiek alapján, megköszönve minden munkavállaló aktív közreműködését az eddigi munkában: elrendelem az integrált működési modell bevezetését 2008. ja­nuár 1-i hatállyal. / n ' (R V Kovács József vezérigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom