Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-03-01 / 3. szám
6 2008. március <£> rtiviri paksi atoméról' >3-Sós János laborvezető- Mikor és honnan került Ön az atomerőműbe, hol végezte tanulmányait?- 1982. május 13-án, idestova 26 éve léptem be a PAV-hoz, ez a második munkahelyem. Kiskunfélegyházán jártam gimnáziumba. Sógorom, dr. Virágh Elemér - aki akkor a BME tanreaktorában irányította a sugárvédelmet vezető dozimetrikusként, illetve docensként oktatott - ajánlotta nekem, hogy Pakson most indul az erőműben a sugárvédelmi tevékenység, és dozimetrikusokat keresnek. Akkoriban ennek a szónak különös, „misztikus” volt még a hangzása is, persze én az ő révén már viszonylag többet tudtam a dologról. így kerültem a sugárvédelmi osztályra mint dozimetrikus. Itt végeztem el a ME DFK-t, majd több közép- és felsőfokú szaktanfolyam következett.- Milyen területen dolgozott az elmúlt időszakban?- Még a sugárvédelmi osztály keretein belül kerültem le a mostani munkahelyemre - ennek is már több mint 15 éve -, a sugárfizikai laboratóriumba (akkor még Nukleáris Műszerhitelesítő Labornak hívták). A „lekerülés” szó szerint értendő, az egészségügyi épület második emeletéről (dozimetriai vezénylő) a pincébe, úgy gondolom ez az egyetlen munkahely a PA Zrt.-ben, ami a föld alatt van, ráadásul az ellenőrzött zónában. Kalibráló mérnökként kezdtem, majd vezető mérnök, 1996 óta pedig a sugárfizikai labor vezetőjeként dolgozom. Azóta szervezetileg megjártuk a biztonsági és az üzemviteli igazgatóságot, jelenleg a kaig/üffö metrológiai laboratóriumához tartozunk, de a munkánk és a munkahelyünk mindig itt volt.- Kérem, mutassa be néhány mondatban az osztály és az Ön tevékenységét!- A paksi atomerőműben üzemeltetett sugárfizikai berendezések, sugárkapuk, operatív elektronikus dózismérők hitelesítést helyettesítő minősítését, illetve kalibrálását az MKEH Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság (régen OMH) feljogosítása alapján végezzük, valamint a térfogati aküvitásmérőket NAT-akkreditált státuszban kalibráljuk. A munkánk nagyon sokrétű, több mint 50-féle mérést végzünk. Érdekességként említem meg, hogy itt üzemeltetünk 4 gammasugárágyút és egy neutronágyút. A nagy gammaágyúnkban lévő 137Cs sugárforrás (névleges aktivitása: 48,7 TBq) nyalábjában néhány óra alatt megkapná az ember a halálos dózist. A neutronágyúnk többek között a 2. blokki üzemzavar-elhárítása kapcsán is fontos feladatot kapott a neutronfluxus-mérők és neutrongenerátorok próbál során. A mérések közben több mint száz radioaktív hiteles anyagmintát használunk.- Melyek a jövőre vonatkozó szakmai tervei?- Jelenleg nagy feladat a munkahelyi, technológiai sugárvédelmi ellenőrző rendszer rekonstrukciója kapcsán - amikor is lecserélik az eredetileg üzemelő teljes orosz ún. SZEJVÁL rendszert - bejövő új francia MGPI gyártmányú sugárfizikai eszközök első minősítése, kalibrációja, majd az időszakosan ismétlődő tevékenységek.- Szabadidejében mivel foglalkozik szívesen?- Paksról 13 éve költöztünk Tolnára egy kertes házba, amit azóta is folyamatosan újítgatunk. A feleségem is az erőműben dolgozik a kibocsátás-ellenőrző laboratóriumban. Fiunk negyedikes gimnazista, most készül a felvételi-érettségire, kislányunk 6. osztályos. Szabadidőmben a ház körül mindig akad tennivaló, ha van rá módunk, a barátainkkal járunk kirándulni, sok szép helyet jártunk be már Magyarországon. Gy. Ny. P. Károlyi Károly vezető mérnök, sugárfizikai labor- Baján születtem 1973-ban. Az általános iskolát Bátaszéken végeztem, majd középiskolába Pécsre kerültem. Érdekeltek a műszaki dolgok, ezen belül is a repülés, így jelentkeztem Szolnokra, a Repülőtiszti Főiskolára, ott szereztem villamosmérnöki diplomát.- Hol, mikor kezdtél dolgozni, mikor kerültél az erőműbe?- Az akkori viszonyok miatt már nem tudtam repülős alakulatnál elhelyezkedni. Tolnán egy német tulajdonú kft.-nél leltem az első munkahelyem. Ennél a cégnél elektronikai alkatrészeket fejlesztettem, illetve a használatban lévő mérőeszközöket fel-ügyeltem. Ott hat év után döntöttem úgy, hogy itt az ideje váltani. A paksi atomerőműbe 2002 augusztusában kerültem, azon belül is a metrológiai laboratóriumba mint kalibráló mérnök. Ez a feladatkör új kihívásokat hozott az életemben.- Mutasd be a munkád, vannak-e olyan feladatok, amik különösen érdekesek?- Megismerkedtem az erőművel, a speciális méréstechnikával, amellyel a korábbiakban nem találkoztam. Sugárfizikai műszerek kalibrálásával, hitelesítést helyettesítő minősítésével foglalkozunk a laborban. A személyi és környezeti dózis-, dózisegyenérték- és dózisteljesítmény-mérőket, valamint a felületiszennyezettség-mérőket és a kézi műszereket MKEH-feljogosítás hatálya alatt minősítjük a mérésügyi törvény szerint. A technológiai eszközöket évente kalibráljuk. Az szakterületem a személyi dózismérés. A metrológiai laboratórium a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditálva van, most estünk át egy felügyeleti auditon, amelyben én szakterületi referensként vettem részt. Mindig kíváncsi voltam a dolgok miértjére, és szerettem volna szakmailag többet tudni a nukleáris méréstechnikáról, ezért 2006-ban jelentkeztem a BMGE NTI által hirdetett reaktortechnikai szakmérnök képzésre, amelyen idén fogok végezni, már csak a diplomamunka és a záróvizsga van vissza. A diplomamunkám is a jelenlegi feladatkörömhöz tartozik, a neutronsugárzás dózisteljesítményének mérését foglalja össze. Amennyiben lehetőségem lesz rá, még ezek után is szeretnék tanulni, először is nyelvet, aztán később valami szakmai dolgot, hogy az üzemidő-hosszabbítás után is tovább fejlesszem magam ezen a területen. Úgy érzem, hogy a tudománynak van még mit fejlődnie a nukleáris méréstechnika ezen ágán, amivel a labor és én foglalkozunk. Mostanában kezdenek megjelenni az intelligensebb műszerek, amelyek tulajdonságai nem hasonlíthatók össze a korábbi 30-40 évvel ezelőttiekével. Nagyon jó példa erre a most folyó SER-rekonstrukció, amely számunkra is új kihívásokat jelentett. Nagyon sok új mérőműszer-mérőrendszer került beszerzésre. Már nem elég egy digitális számlálóval kivonulni a helyszínre kalibrálni, most már laptop kell különféle programokkal, amelyek adott esetben nem is magyar nyelvűek. Ezeknek az új berendezéseknek a mérési leírásainak készítésében is segédkezem. Szeretek elkészíteni egy olyan dokumentációt, amelyet ha odaadok a kollégáimnak, gond nélkül tudnak belőle dolgozni. Szeretem beleásni magam egy problémába, megkeresni annak okát és megoldani azt. Nagyon jó csapatban dolgozom, kellemes légkör vesz körül. A kollégáim egy része régi motoros, de vannak néhány éve itt dolgozók is. Ezúton szeretnék üzenni azoknak a munkatársaknak, akik nem annyira ismerik a nukleáris méréstechnikát, vagy még nem voltak ilyen laboratóriumban, keressenek meg, és szívesen állok a rendelkezésükre egy „tanulmányi kirándulás” keretében.- Család, gyerekek, hobbi?- Megnősültem 1997-ben, felségem a tolnai gimnáziumban dolgozik. Van egy tízéves fiam, Gergő, aki negyedik osztályba jár. Tolnán lakunk egy családias társasházban, a város - szerintem - legszebb részén. Szabadidőnkben nagyon szeretünk kirándulni gyalogosan és autóval is. Ha tehetjük, minden nyáron tervezünk egy hét tengerparti nyaralást Horvátországba. Nekem 1992. óta van egy nagy hobbim, a hegyi kerékpározás, már több tízezer km-t megtettem itthoni dombokon, de tavaly sikerült több túrát tennem az ausztriai salzkammerguti vidéken, amely egy igazi MTB-s paradicsom. 2000 méter magas hegyekben tekerni, ahol imitt-amott még hó is van, nagyszerű érzés. Az idén szeretnék eljutni Tirolba, ahol szintén „meghódíthatnék” egy-két magasabb hegyet.- Mit mondanál az „utolsó szó jogán”?- Szeretném, ha az erőműben több támogatást és megbecsülést kapna ez a munkaterület, mivel mi végezzük azoknak a műszereknek a hitelesítését, amelyekről leolvasott pontos értékek szerepelnek egy környezeti hatástanulmányban vagy az üzemidőhosszabbításhoz kapcsolódó anyagokban, esetleg hatósági jelentésekben. Gy. J. Lengyel György kalibráló technikus Még a középiskolai érettségi ideje alatt jelentkezett az atomerőműbe felvételre, de létszámstop miatt fél évet kellett várnia, amit az egyik dunafóldvári MGTSZ-ben töltött el, és így 1979. december 17-én lett a paksi atomerőmű dolgozója. Munkája elismeréseként 1987-ben „Kiváló dolgozó” kitüntetésben részesült.- Melyik területen kezdte erőműves pályáját?- Az akkori folyamatirányítási osztály - ma biztonsági rendszer osztály - elektronika csoportjának alapító tagjaként kezdtem, ahol laborműszerek, irányítástechnikai mérőeszközök, vezérlőegységek, emelőgépek elektronikájának javítását, karbantartását végeztem. Ebben a csoportban dolgoztam húsz éven keresztül. 1982-ben elvégeztem a technikusminősítőt, majd másfél év katonaság következett. 1987-ben az elektronika csoport egy részéből megalakították a rezgésdiagnosztikai csoportot, ahol a forgógép- és reaktor-rezgésdiagnosztika számítógépes mérőrendszerével és az örvényáramos gőzfejlesztő-manipulátor karbantartásával, üzemeltetésével foglalkoztam, valamint új mérőberendezések fejlesztésében vettem részt. Az intelligens mikroprocesszoros mérőeszközök fokozatos megjelenésével ezek karbantartása is bekapcsolódott a tevékenységi körömbe. 1993-ban, a megnövekedett feladatok miatt a két csoportot összevonták, és a tevékenységet folyamatosan bővítették az egyre újabb eszközök javításával, karbantartásával. A metrológiai laboratórium felkérésére 2000-től kalibráló technikusként tevékenykedem. Egy személyben végzem a blokki hőmérsékletmérők, irányítástechnikai mérőeszközök, laborműszerek, részfeladatként a nyomástávadók kalibrálását.- Ezek alapján feltételezem, hogy a primer körben dolgozik. Ott van tíz irodája, műhelye?- Ott is van, de tulajdonképpen négy helyen van a munkahelyem. Az 1051-es épületben lévő laborban a laborműszerekkel, az eü. épület szekunder körében a nyomástávadókkal, a primer körben nyomástávadókkal és a hőmérsékletmérő eszközökkel foglalkozom.- Ez így együtt nagyon érdekes munkának hangzik, gondolom, szereti.- Igen szeretem, más jellegű, mint az előző munkám, de kell néha egy kis változatosság, ezért is vállaltam el. A metrológiai laboratórium munkája tulajdonképpen a cég minőségbiztosításának egyik fontos területe. Például az üzemi mérések között a teljesítménymérésnek, teljesítményszabályozásnak a hőmérsékletmérés az egyik kritikus pontja, a nyomástávadók a technológia különböző pontjairól adnak nyomásadatokat a blokkirányító rendszer számára, a laborműszerek kalibrálása pedig biztosítja, hogy a velük ellenőrzött technológiai mérőeszközök pontossága megfelelő legyen.- Ezeknek a műszereknek mennyire gyors a technikai fejlődése, milyen mértékben kell követni a változásokat?- E tekintetben meg kell különböztetni a szakterületeket A technológiai mérőeszközök esetében: a hőmérsékletmérés nem változott az erőmű felépítése óta. Platina hőmérőkkel mérnek, ami nagy stabilitású, nagy hőfoktartományú eszköz, és jelenleg nincs olyan eszköz, ami ebben a környezetben alkalmasabb lehetne. Viszont jelentős fejlődésen megy keresztül a nyomásmérés. Vannak még hagyományos orosz mérőeszközök, de megjelentek a modern mikroprocesszoros áramkörökkel ellátott berendezések, amikkel folyamatosan cserélik le a régieket Évről évre új eszközök kerülnek alkalmazásra, ezért folyamatosan követni kell a fejlődést. Laborműszerek esetében is egyre stabilabb és pontosabb eszközök jelennek meg.- De szerencsére nemcsak műszerek veszik körül, hanem munkatársak is. Milyen a kollektíva?- Örömmel mondhatom, hogy a belépésemtől kezdve nagyon jó közösségekbe kerültem. Rendszeresek a munkahelyen kívüli találkozók. Tartottunk például Domboriban hétvégi, vagy a Tekézőben olyan egész napos családi összejövetelt, ahol főzőcskéztünk, játszottunk, beszélgettünk, és a gyerekek is remekül érezték magukat- Munka után mivel foglalkozik szívesen?- Nagyrészt a család és a ház körüli teendők kötik le az időmet és az energiámat. Dunafóldváron élek családommal, onnan járok be hajnalonként dolgozni. Feleségem óvónő a helyi óvodában, lányaim 18,16 és 14 évesek, a Magyar László Gimnáziumban tanulnak. Régebben ők töltötték ki a szabadidőm nagy részét, sokat foglalkoztam velük, de most már inkább a tanulás köti le őket. A hobbim és a szakmám ugyanaz, ugyanis szabadidőmben is szívesen foglalkozom elektronikával, bár az utóbbi időben egyre inkább a számítástechnika világa vonz. Lné. A. Orbán András (1939-2008) Nyugdíjas kollégánk 2008. február 8-án rövid szenvedés után paksi otthonában hunyt el. Nem volt beteg, halálának híre váratlanul ért bennünket. Orbán András Nagyatádon született 1939. augusztus 1-jén. Iskoláit Károlyházán, majd Székesfehérváron végezte. 1979-ben került az atomerőműbe, de ezt megelőzően már 21 évet eltöltött a villamos iparágban. Részt vett mind a négy blokk üzembe helyezésében. Gépipari technikusi végzettséggel a turbina osztályon művezetőként nagy szorgalommal, szakmai hozzáértéssel, az atomerőműhöz méltó munkafegyelemmel végezte munkáját. A fiatal szakemberek betanításából is kivette részét. Munkatársaival jó emberi kapcsolatokat tudott kialakítani. Az erőműhöz való elkötelezettségét mindennapi munkájával, személyes példamutatásával bizonyította. Munkájának elismeréseként volt kiváló dolgozó, részesült vezérigazgatói, miniszteri és Céggyűrű kitüntetésben. 1993. december 31-én vonult nyugdíjba. Szeretett kertészkedni, de a legtöbb idejét szerettei: felesége, három leánygyermeke és hét unokája körében töltötte. Fájó és megtört szívvel búcsúzik a legjobb férjtől felesége, akivel 43 évig éltek kiegyensúlyozott házasságban. Búcsúznak a legjobb apától lányai, Ildikó, Ottilia és Tünde, akik felé mindig segítő volt a kéznyújtása, és búcsúznak a legjobb nagyapától szeretett kisunokái. A család, a rokonok, a barátok, a volt kollégák és ismerősök kísérték utolsó útjára nyugdíjas kollégánkat a paksi Fehérvári úti római katolikus temetőben. Emléke bennünk él, nyugodjék békében! K. Zné. Thuróczy László (1942-2008) 2008. február 17-én életének 66. évében elhunyt Thuróczy László. Hosszan tartó, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Hidasnémetiben 1942. december 18-án született. Miskolcon járt technikumba, gépészmérnöki diplomáját Moszkvában szerezte. Dolgozott a Gödöllői Gépgyárban és a „Barátság" gázvezetéképítkezésen is Ukrajnában. Leszázalékolása után, 1988-ban került Paksra az erőműbe, mint külsős munkatárs. Orosz műszaki szakfordítóként és tolmácsként munkáját nagy szaktudással és hozzáértéssel végezte, amelyért tisztelet és megbecsülés övezte. Nagy munkabírású, a tétlenséget nehezen viselő ember volt, segítőkész, barátságos, derűs személyiség - nyilatkozták kollégái. Szabadidejében szeretett kertészkedni és magyaros ételeket főzni. Élettársával és nevelt lányával élt Miskolcon, akik otthoni ápolását nagy gondossággal végezték, mégis elkerülhetetlen volt kórházba szállítása. Fiai - László és Gergely - január 17-i látogatásakor még jól érezte magát, bízott a felépülésben. A rettegett myeloma multiplex okozta gyors leépülés miatt utolsó napjai öntudatlanul teltek. 2008. március 1- jén helyezték örök nyugalomra Miskolcon. Mélyen gyászolja szerető élettársa, aki a legnehezebb napjait igyekezett elviselhetővé tenni, fiúgyermekei és menye, nevelt lánya és férje, valamint unokái. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében! K. Zné.
