Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-03-01 / 3. szám
4 mym paksi atomerőmű-2008. március A Mediciek fénykora - Rangos kiállítás az támogatásával A reneszánsz korának Firenzéjéről ad átfogó képet a Szépművészeti Múzeumban január 24-étől látogatható nagyszabású kiállítás. Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulóján nyíló, „A Mediciek fénykora - élet és művészet a reneszánsz Firenzében” című tárlat mintegy 60 olasz gyűjteményből kölcsönzött csaknem 200 műtárgy segítségével ad áttekintést a korszakról, ezzel indítva a Reneszánsz Évhez kapcsolódó kiállítások sorát. A május 18-ig látható kiállítás kiemelt támogatója a Magyar Villamos Művek Zrt. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Hiller István oktatási és kulturális miniszter beszédét követően Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs vezetője köszöntőjében elmondta, hogy az MVM hitvallása, ami miatt a cég az inka kiállítás után csatlakozott a Medici-kiálh'tás támogatóihoz is, hogy a cég vezetése hisz abban, hogy virágzó kultúra nélkül nincs virágzó gazdaság sem, ez a két tényező szorosan összekapcsolódik. Az MVM Magyarország egyetlen nemzeti tulajdonú energetikai cégcsoportja működését, üzleti tevékenységét áthatja a közjó szolgálata, hiszen alapfeladata az ország villamosenergia-ellátása. Ez a hosszú távra tekintő szemlélet jellemzi a céget társadalmi szerepvállalásában is, melynek logikus folyománya, hogy kiemelt támogatóként a nagyszabású kiállítás mögé állt. Örömének adott hangot amiatt, hogy az MVM e téren kifejtett tevékenységét a társadalom, a közélet is egyre inkább értékeü, hiszen az utóbbi időben több elismerésben is részesült a cégcsoport. A két fő irányvonal pedig, ahol az MVM szerepvállalása a léginkább nyomon követhető a művészetek és a tudományok területe. A cégcsoport támogatásainak fókuszában ezért olyan intézmények állnak, melyek valamüyen kulturális, tudományos küldetést töltenek be, hozzájárulva az említett virágzáshoz. A megnyitót követően Hiller István miniszter tárlatvezetése mellett tekinthették meg a kiállítás anyagát. A húsvét üzenete Ismerjük-e a húsvét eredetét és üzenetét? Ünnepeljük akár hagyományszerűen, akár vallási indíttatásból, a húsvét közeledte alkalmat ad az eredeti tartalmának átgondolására. A húsvét eredete a zsidó nép egyiptomi fogságából történt szabadulásához kapcsolódik. A történtek ószövetségi leírása szerint Isten csodák, majd a tíz csapás által figyelmeztette a zsidókkal rabszolgákként kegyetlenkedő fáraót. Ő azonban, mintegy rivális istenként, a végsőkig dacolt. A birodalmára mért utolsó csapás nem sújtotta azokat, akik hallgattak Isten felhívására: egy bárány vérével kellett megjelölniük házaikat (a részletes leírás Mózes 2. könyve 12. fejezetében olvasható). A hivatkozott szövegrészlet egyben a húsvét megalapítása. Az ünnep héber neve (pészach, másképp ejtve: pászka vagy páska) az elkerülésre utal: az Ítélet elkerülte azokat, akik az elrendelt bárány vére által kerestek oltalmat. A drámai éjszaka eseményei, köztük a fogságból történt szabadulás azután a konkrét történelmi szituáción túlmutató prófétikus jelképrendszerként bontakoztak ki - már az ószövetségi szerzőknél is, teljes tartalmuk azonban csak az újszövetségi iratokban tárul fel. A legfontosabb jelkép a pászkaünnepen megölt bárány. Legtömörebb újszövetségi azonosítását így olvashatjuk: „...a mi húsvéti bárányunk, Krisztus, megáldoztatott értünk.” (Korinthoszi 1. levél, 5:7). Az evangéliumok szintén vallják, hogy a pászkabárány a Messiásra mutató előkép. Főként az arról való tudósítással fejezik ezt ki, hogy Jézus Krisztus kivégzése tervteljesedésszerűen, az ószövetségi húsvétünnepen történt. Lukács például így örökíti meg a pászkabárány megölésében saját váltsághalálát látó Messiás szavait, melyeket a keresztre feszítés előestéjén mondott tanítványainak: „Kívánva kívántam a húsvéti bárányt megenni veletek, mielőtt én szenvednék: Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.” (Lukács evangéliuma, 22:15-16) Mindez magyarázatot ad az utolsó vacsora elnevezésre is. A bibliai összefüggések szerint a húsvéti bárány megölésének jelképes üzenete Jézus Krisztus halálával beteljesedett, így a húsvét további megünneplése, benne a pászkavacsora elköltése okafogyottá vált. „Csak árnyékai a következendő dolgoknak - írja Pál apostol az ószövetségi jelképes ceremóniák kapcsán -, de a valóság Krisztusé.” (Kolossébeüekhez írt levél, 2:17) Miért és mit ünnepiünk ma? - vetődik fel a kérdés. Az utolsó vacsorát követően valóban nem találunk elrendelést vagy precedenst az újszövetségi iratokban a keresztények húsvétünneplésére. Ez persze nem zárja ki a húsvét további megünneplését - miként az már a II. századtól gyakorlattá vált a kis-ázsiai gyülekezetek körében, az ószövetségi pászka időpontjához (a Niszán hó 14. napjához) igazodva, immár Krisztus halálára és feltámadására emlékezve. A későbbi századok során azonban az ünneplés mind formájában, mind eszméjében fellazult. A konstantinuszi fordulat nyomán (IV. század) államvallássá váló kereszténység a Római Birodalom néptömegeinek bevonása érdekében azok kultuszai átvételétől sem tartózkodott. így lett ünnepi kellék az ókori termékenységkultuszokból átemelt tojás és nyúl is. A húsvét aktuális időpontjának kijelölése szintén az egykori valláskeveredés lenyomatát viseli. A dátumok évenkénti eltérése abból fakad, hogy meghatározásuk az ókori nap- és tavaszkultuszhoz kapcsolódó csillagászati számítás alapján történik (az ünnep napja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap, ha pedig a holdtölte vasárnapra esne, akkor a következő vasárnapra tolódik). Ugyancsak árulkodó, hogy a húsvét több nyelvben is a tavasz istennőjének nevét (Eastre) vette magára (például Easter, Ostern). Emellett a napkeletre (east) utaló jelentéstartalom a napimádatig nyúló gyökerekre világít rá. Mindazonáltal az ószövetségi húsvétnak Jézus Krisztus utolsó vacsorán elhangzott szavai értelmében van messiási felhíváson alapuló folytatólagos ünnepe az Újszövetség idején is: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre...” - szólt tanítványaihoz a kereszt árnyékában zajló drámai étkezés cselekményei kapcsán, megalapítva ezáltal az úrvacsora szertartását. Ilyen módon a megváltást előképező ószövetségi húsvét a beteljesedett váltságáldozatra való viszszatekintés és a Messiás ígéretei felelevenítésének - konkrét időponthoz immár nem kötött - ünnepévé lényegült: ....az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálákat adván, megtörte, és ezt mondta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlatosképpen a poharat is vette, minekutána vacsoráit volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentum az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamenynyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.” (Korinthoszi 1. levél, 11:23-26) Prancz Zoltán Ismét gerjeni siker a TEIT-kupáti Immár kilencedik alkalommal került sor a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás, a TEIT által patronált labdarúgótornára, melynek 2008-as négyes döntőjét Tengelicen bonyolították le. A szervezetbe hét Bács-Kiskun megyei és hat Tolna megyei település tartozik. Ők indíthatnak futballcsapatot, melyek az alföldi, illetve a dunántúli selejtezők alkalmával vívhatják ki a részvétel jogát a négyes döntőben. A Duna két partját az első kettő csapat képviselheti. Az Alföldről ezúttal Géderlak és Úszód, a Dunántúlról pedig Gerjen és Dunaszentgyörgy kvalifikálta magát a végjátékra. Áz első elődöntőben az alföldi első Géderlak végig kiegyensúlyozott mécsesét játszott a dunántúli második Dunaszentgyörggyel. Végül a 2x15 perc nem hozott döntést (1:1), következhettek a büntetők. Az első két rúgó mindkét csapatnál gólt szerzett, a kapus Szlanyinka hétméteresét azonban kollégája hatástalanította, így Géderlak jutott a fináléba. A második elődöntő simábbnak ígérkezett, hiszen a Gerjen a szünetig 3: líra elhúzott az uszódiaktól. A második félidő azonban fordulatot hozott: előbb szépítettek az alföldiek, majd minimálisra csökkentették hátrányukat. Az egyenlítésre aztán már nem maradt idő, döntős lett a címvédő Gerjen is. Előbb azonban a kisdöntőt játszották le. A korábbi két vesztes párharcát végül a szentgyörgyiek nyerték, miután 2 : 0-s félidei állás után 3 : 0-ra verték az Uszódot. A finálé előtt egyöntetű volt a vélemény, ezt a meccset a gerjeniek legfeljebb csak elveszíthetik. Nem tették. 15 perc alatt berámoltak egy négyest az alföldi bajnok kapujába, és innen már nem volt visszaút. Hiába nyerte a második játékrészt 2:1-re a Géderlak, mindez már csak szépségtapasz lehetett a csapat számára. A gerjeniek tehát megvédték tavaly Bátyán szerzett elsőségüket. A gólkirály is gerjeni lett: négy találattal Lacza Zsolt vehette át a különdíjat. A kapusok közül Szlanyinka Pált illette a legjobbnak járó díj, míg a legjobb mezőnyjátékosnak Borbély Istvánt (Géderlak) választották. A TEIT az elődöntőkbe jutott négy csapatnak 15-15 garnitúra mezt adott ajándékba, míg a tornát rendező Tengelic ízletes ebéddel vendégelte meg a résztvetőket. Jövőre a jubileumi 10. TEIT-kupa négyes döntőjének mérkőzéseit az alföldi térségben rendezik. Dunatáj Fotókör kiállítása Február 22-én nyílt meg Pakson a kalocsai Dunatáj Fotókör kiállítása a Városi Művelődési Központ kiskiállítójában. A kiállítást Tamás Eszter művészettörténész nyitotta meg. Harmonikán játszott: Kiss Balázs, a Pro Artis Művészeti Iskola tanulója.- 2004-ben alakult a fotókör Kalocsán, akkor tíz taggal, baráti körként - mondta Péjó Zoltán, a fotókör vezetője. - Ma már egyesületként működünk. Életkor szerint a tizenévestől a hetvenévesig megtalálható minden korosztály tagjaink között. Ez érződik a kiállított képeinken is, mert nagyon sokrétűen dolgozzuk fel a témákat, a portrétól a tájképen át az absztraktig szinte minden megtalálható. Próbáljuk tudásunkat a fotókörön belül szakmailag fejleszteni. Pályázatokon is rendszeresen szerepelünk. Páros heteken, szombaton délutánonként találkozunk. A kiállításon résztvevő alkotók: Balogh István, Bedi Gyula, Benke Ferenc, Farkas Zoltán, Farkas Viola, Kapitány László, Kollár Kata, Markó Gábor, Mihala Boglárka, Nagy Erik, Polgár Tibor, Péjó Zoltán, Regényi Gábor és Viczay Lajos. A Dunatáj Fotókör kiállítása március végéig tekinthető meg. Wollner Pál 6-os úti világítás Köztudott, hogy Dunaszentgyörgy közvetlenül a 6-os főút mellett helyezkedik el, s az út mindkét oldalán a helyközi és távolsági, valamint a szerződéses („erőműves”) autóbuszok is megállnak. Ennek velejárója a két buszmegállóba érkező és az azokat elhagyó személyi forgalom is. A 6-os utat rendkívül sok személygépkocsi, teherautó veszi igénybe a nap minden percében. A buszmegállókba való átjutást a nagy forgalom megnehezíti. Sajnálatos módon több tízre becsülhető azok száma, akik a helyszínen egy-egy átkelés közben, figyelmetlenség vagy gyorshajtás miatt életűket vesztették. Ez idáig minden próbálkozás a biztonságos átkelés megvalósítására hiábavalónak bizonyult. S főként az esti órákban, a sötétség beálltával, amikor romlik a látótávolság mértéke, akkor jelentkeznek a problémák. Nagy előrelépésnek mondható az a beruházás, amelyet a helyi önkormányzat eszközölt 2007 végén. A 6-os főút lakott terület felőli részén, a buszmegálló két oldalán összesen tíz lámpaoszlopot állítottak fel, melyeket a falu közvilágítási rendszerére kapcsoltak. Ezzel legalább a sötétben való láthatóságot javítani lehetett, a gépjárművezetők időben észrevehetik az átkelő gyalogosokat. A napi tömegközlekedést használók körében úgy hírlik, nagy elégedettséget váltott ki a fejlesztés. Hencze Sándor polgármester úrtól megtudtuk, hogy a közel hárommilüó forintos beruházást a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás támogatásából tudták megvalósítani. A polgár-mester úr tájékoztatása szerint a jövőbeli tervek további felújításokról, járda- és parkolóépítésekről szólnak, továbbá számítanunk kell az iskola épületében lévő nyílászárók mihamarabbi cseréjére - hangsúlyozta Hencze Sándor. Gy. Ny. P.
