Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-02-01 / 2. szám

8. oldal mym paksi atomerőmű 2008. február A hűtővízzel érintkező felületek ál­lagmegóvását folyékony kerámi­­abevonatolással javasoljuk. Figye­lembe véve az üzemidő-hosszabbí­tást és a biztonságos üzemvitelt, mi­közben ezekkel a megoldásokkal a berendezések élettartama és a meg­bízhatósága növekszik, karbantartási költségeik csökkennek. Számításaink szerint egy 20 éves időtartamot te­kintve a teljes felújítás minimum 67%-os költségmegtakarítást eredmé­nyez úgy, hogy a véletlenszerű kar­bantartások nullára csökkenthetőek. BELICZAI BOTOND (RFO) A Budapesti Műszaki Egyetemen vé­geztem mérnök-fizikusként 2002-ben. Első munkahelyem az erőmű. Még egyedül élek. Leve­lezés doktorandusz vagyok a BME-n. A dolgozatom a disszertációm ré­sze, melyben sokat segít mentorom, dr. Korpás Lajos. Hobbiról igazán nem beszélhetek, mert igen sok szabadidőmet viszi el a tanulás. Angol, német nyelven beszé­lek, így könnyebb áttekinteni az ide­vágó irodalmat. Annealing algoritmusok segítségével végzett optimalizálás hatása egyensúlyi kampányok különböző paramétereire A dolgozatom a 2006-os pályázatom folytatásának tekinthető - mondta bevezetőképpen az alkotó. Tavaly két annealing algoritmust vizsgáltam ab­ból a szempontból, hogy lehet-e azo­kat töltetoptimalizálásra használni, ha az optimalizálás célfüggvénye vagy a kampány eleji teljesítmény­­egyenlőtlenségi tényező vagy a kriti­kus bórsav-koncentráció. A 2006-os dolgozatomban meg­mutattam, hogy a PMA-algoritmus­­sal nagyon jó eredmények érhetők el a fenti célfüggvények szerinti opti­malizálás során. A 2007-es pályázatban azzal fog­lalkoztam, hogy a fenti módszerrel kapott optimális töltetek kampány vé­gi és egy megfelelő módszerrel az egyensúlyi kampány esetére számolt reaktorfizikai paraméterei (maximális kiégés, különböző korú kazetták át­lagkiégése stb.) hogyan viselkednek. III. dí FODOR TAMÁS (OVIT) Az erőműhöz 1984-ben kerültem, a Vertesz vállalathoz. Villamos techni­kusként üzembe helyezéssel fog­lalkoztam. A Schneider Elect­ric után jelenleg az Ovitnál üzembe helye­zési csoportve­zető beosztás­ban dolgozom. Mindig érdekelt az automatizálás, különösen a PLC vagy számítógép által működtetett eszkö­zök. Pályamunkánk során is egy ilyen gépet alkottunk. Szekszárdon élek, két fiam, Balázs (17) és Nándor (14) még iskolába jár­nak. Szeretek szőlészkedni és utazni. KIRÁLY JÓZSEF (OVIT) Az atomerőműben 1996 óta dolgo­zom, először a Schneider Electric­­nél, majd 2007-től az Ovit üzembe helyezőjeként. Gyermekkorom­ban kezdődött a gépek iránti ér­deklődésem, és az­óta is ámulatba ejt, mi mindenre képesek az ember alkotta masinák. Hobbim az elektronika, de kíváncsi természetemnél fogva minden érdekel. Szabadidőmben szívesen járom az erdőt, kirándulok. Villamos vezeték és kábelérjelölő rendszer és gyártóberendezés A villamos és irányítástechnikai szekrényekben a szerelés, a későbbi hibajavítás és a könnyebb áttekinthe­tőség érdekében a készülékeket ösz­­szekötő vezetékek végeire érjelölő ti­ketteket alkalmaznak. Hogy ez a jelö­lés olvasható, esztétikus, tartós és költséghatékony legyen, készítettünk egy célgépet, ami kétrétegű mű­anyaglemezre gravírozza az informá­ciókat. A gravírozó plotter alkalmas az erőműben lévő karbantartások és létesítések során a villamos érjelölők legyártására. Lám, az első „külső" cég, mely ezen a területen is szorosabbra fogta az kapcsolatait. SZÁMEL LÁSZLÓ (ÜIO) Az erőműbe 1990-ben jöttem. Primer köri gépész, főgépész, reaktoroperá­tor, majd blokkügyeletes munkakörö­ket töltöttem be. Jelenleg az üzem­­irányítási osztá­lyon technológus munkakörben dol­gozom. Fő felada­tom a reaktor üze­meltetéséhez, leál­lításához, lehűté­séhez, illetve a reaktor felfűtéséhez, indításához kapcsolódó kezelési uta­sítás karbantartása, új korlátozások, technológiák kialakítása. Primer frekvenciaszabályozás megvalósítása az emelt teljesítményű blokkon Pályázatommal arra akartam felhívni a figyelmet, hogy az eddigi frekven­­ciaszabályozási gyakorlat az emelt teljesítményű blokkokon könnyen a „hurkonkénti belépő hőmérséklet” korlátjába ütközhet, melynek betart­hatóságához a szakmai szervezetek kompromisszumra törekvő együtt­működése szükséges. Dicséretet kaptak FURUCZ JÁNOS (VTO) A Pécsi Vegyipari Gépész Szakközépis­kolában végeztem technikusként (1981). A dekon­­tamináló üzemben dolgozom 1985 óta. Nős vagyok, van két fiunk. Mindét fiú már dolgozik, János villamos­mérnök az IBM- nél, hálózati rendszerekkel foglalko­zik, Gábor gépészmérnök, és a BHG szekszárdi gyárában tervező mérnök. A munkaidő után növénytermesz­téssel foglalkozom, ami több mint hobbi. OLDAL OTTÓ (VTO) Budapesten, a Petrik Lajos Vegyipa­ri Technikumban végeztem (1976) vegyészként. Egy évig a gumiipar­ban voltam, utána kerültem Paksra, a beruházásra, ahol roncsolás­­mentes anyag­­vizsgálóként dol­goztam, közben megszereztem a képesítést is. A ve­gyészeire jöttem át 1986-ban, rövi­desen a dekontamináló üzem mű­szakvezetője, majd művezetője let­tem. 1984-ben paksi lányt választottam társamnak, és itt telepedtünk le. Fele­ségem a Kápolna utcai bölcsőde dol­gozója. Csecsemő- és gyermekgon­dozónő 26 éve. Paks óvárosában, ker­tes házban élünk, három gyermeket nevelünk. Zsolt 22, Zita 16, Ottó 12 éves, mindhárman tanulnak. Szeretem a természetet és az álla­tokat. Szabadidőmben barkácsolok, kertészkedek, közös családi progra­mokat szervezünk. Kedvenc sportom a kézi- és a kosárlabda. Jódszűrők dekontaminálási technológiájának kifejlesztése és alkalmazása A leszerelésre került jódszűrőházak aktív hulladékként történő tárolása nagy gondot okozott az erőműnek. A jódszűrőházakat a szabad zónába ki­szállítható szintre kell dekontaminál­­ni. A használatban lévő technológiák­kal és vegyszerekkel kezdtük, amivel általában 1/10, 1/20-ára csökkentjük a dózist. De a jódszűrőházak több­szöri ciklus után sem kerültek kiszál­lítható szintre. Az alkalmazott mód­szerek a karbantartási műveletekhez ki-, beszerelésre kerülő alkatrészek dekontaminálására lettek elsősorban kidolgozva, aminek természetesen meg is feleltek. Összeállítottunk egy új technoló­giát, amely az ellenőrzött zónában is engedélyezett vegyszer alkalma­zására épül. Ezzel kezelve már ki­­szállíthatóak lettek a jódszűrőházak. Az új technológia nemcsak haté­kony, de jelentős műveleti és elma­radó hulladékkezelési költségmeg­takarítást is jelent. CSAPÓ BALÁZS (GMO) Rendszerszervező üzemmérnökként végeztem Dunaújvárosban. Az erő­műbe kerültem 1983-ban és az informatikai fő­osztályon dolgoz­tam, ahol számos érdekes feladatot oldottam meg. Vonzottak a mű­szaki jellegű fel­adatok, ezért 1996-ban a gépész műszaki osztályra kértem át magam. Nős vagyok. Feleségem középis­kolai tanár. Gábor fiam egyetemista, Dorina lányom középiskolás. Hob­bim a munkám, a számítógép. Na­gyon sokat vagyok az interneten. ODOR ERVIN (TFKO) Vegyipari gépész üzemmérnökként végeztem Pécsett, később mérnök­­közgazdász képesítést is szereztem. Pályakezdésem óta (1988) a forgó­­gép-karbantartó osztályon dolgo­zom. Az első idő­szakban a szi­vattyúk karban­tartásával, majd az erőműben ta­lálható teljes forgógépállo­mány karbantar­tásával foglalkozom, mivel én let­tem az osztályvezető. Célom, hogy ezen gépegységek működtetését a legmagasabb műszaki színvonal mellett a lehető leghatékonyabban biztosítsuk. Feleségem szintén a PA Zrt.-nél, a big közvetlen állományában dolgo­zik, jelenleg első kislányunkkal a leg­szebb időszakát tölti otthon. KOVÁCS LAJOS (TFKO) 1983 nyarától dolgozom az erőmű­ben a szivattyú­karbantartás terü­letén. Három évig karbantartó lakatosként, majd 1986-tól a jelen­legi beosztásom­ban technológus­ként. A sokéves kedvezőtlen ta­pasztalat indokolta a programunk elkészítését, a minél gyorsabb élet­rajzi adat és dokumentum képer­nyőre hívását. Nős vagyok, két gyermek apja. Fe­leségem a Dunaújvárosi Városi Ügyészség vezetője, Vanda lányunk formatervezőnek, Róbert fiunk agrár­mérnöknek tanul. ZÁMBÓ LÁSZLÓ (TFKO) 1985 nyarától dolgozom az erőmű­ben. Kezdettől fogva a szivattyúk­kal foglalkozom. Lakatos voltam (14 év), majd technológus (7). Más­fél éve művezető vagyok. Az osz­tályhoz több száz berendezés tarto­zik a kicsiktől a nagyszivattyúkig. Folyamatos doku­mentálással ren­geteg életrajzi adattal rendelke­zünk. Ez a nyilvántartási rendszer, amelyet kialakítottunk, egyszerűb­bé, átláthatóbbá, és nyomon követ­hetővé teszi a javításokat. Feleségem az Ovit dolgozója, minőségellenőr. Húszéves fiunk egy kommunikációs főiskola hall­gatója. Forgógépek számítógépes nyilvántartási rendszere A forgógépek számítógépes nyil­vántartási rendszere már egy több verzióban továbbfejlesztett rend­szer. Lényege, a forgógépek élettör­ténet szerinti nyilvántartása. Az adatok tárolása Oracle táblákban történik, ami biztosíthatja akár a Passport, az SAP vagy a humán rendszerrel történő együttműködést is. 10 évre visszamenőleg megte­kinthetőek az egyes forgógépeken végzett ciklikus munkák, hibajaví­tások és az ezekkel kapcsolatban keletkezett jegyzőkönyvek részle­tes adatai. A 2.2. verzió újdonsága, hogy a forgógép-alfanumerikákat már a gyári számaikkal együtt tart­ja nyilván, és a karbantartási infor­mációk feldolgozása is ennek meg­felelően történik. Új elemként ke­rült a rendszerbe az is, hogy az előbb említett dokumentumok (mindig a megfelelő helyen) szken­­nelt formában megtekinthetők. II. dí BUGLYÓ NORBERT (NBO) Debrecenben születtem, az iskoláimat is ott végeztem: a Csokonai Vitéz Mi­hály Gimnáziumban érettségiztem, az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Szakkö­zépiskolában vegyésztechnikusi ké­pesítést szereztem, majd a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetemen lettem fizikus. Az egyetemen előbb a mágneses Barkhausen-zaj­­nak az anyag me­chanikai állapotá­tól való függésé­nek vizsgálatával, majd a felületszerelési technológia (SMT) során felmerülő forrasztási problémákkal foglalkoztam. Utóbb a hullámforrasztások során felme­rülő ún. secondary reflow hibaje­lenségnek a gyártási paraméterektől való függésének vizsgálata volt a diplomamunkám tárgya. Diplomám megszerzése után pá­lyakezdőként 2005. szeptember 1-jé­­től dolgozom az erőműben. Mivel pá­lyakezdő vagyok, még sokat kell ta­nulnom. Két nővel élek együtt, az ifjabb a lányom, másfél éves. Kedvesemmel együtt a gyerektartás a hobbink, ez hamarosan két fiúgyermek születésé­vel fog kiteljesedni. így természete­sen értelmetlen arról beszélni, hogy mivel foglalkozok szabadidőmben. Vélhetően idáig csak barátaim, is­merőseim fogják elolvasni bemutat­kozásomat, ezért ezúton üdvözlöm őket. HERNÁDI LÁSZLÓ (NBO) A Budapesti Műszaki Egyetem Ener­getikai Főiskolai Szakán végeztem energetikai mér­nökként. Pálya­kezdőként az erő­műben 2002 au­gusztusától dolgo­zom. A sugárvé­delmi osztályon kezdtem, majd 2005 májusában kerültem át a nuk­leáris biztonsági osztályra mint biz­tonsági mérnök. Szabadidőmet mostanában a 10 hónapos kisfiam tölti ki, ezen kívül hobbiszerűen kosárlabdázom. PÁSZTOR TIBOR CSABA (NBO) A kolozsvári Babes-Bolyai Tudo­mányegyetem Fizika Karán fizikus­ként végeztem 1997-ben. A diplo­mám megszerzése után pályakezdő­ként tanárként dol­goztam. Az erő­műbe 2002 au­gusztusában kerül­tem a nukleáris biztonsági osztály­ra, kezdetben biz­tonsági mérnök­ként, majd 2005- től biztosítéki fel­ügyelőként tevékenykedem. Szabadidőmben a gyereknevelés mellett rendszeresen karatézok és al­kalmanként futballozok. VARGA PÉTER (NBO) A Szegedi Tudományegyetem alkal­mazott fizikusi szakán 2004-ben vé­geztem. Most a Budapesti Műszaki Egyetem reaktor szakmérnöki szakán tanulok, már mint végzős diák. Az atomerőműbe az Atomix Kft. alkal­mazottjaként 2005 márciusában jöt­tem, és mint a big bifo nbo biztonsá­gi mérnöke he­lyezkedtem el. Az­óta is ebben a beosztásban dolgozom, immár mint a PA Zrt. alkalmazottja. A szabadidőmben a kertem ápolása és a nemrégiben vásárolt lakásunk felújítása adja meg a kikapcsolódás örömét. Régebben versenyszerűen at­­letizáltam, kajakoztam. Az utóbbit nyaranként szívesen gyakorlom a ré­gi évfolyamtársaimmal egy kis bog­rácsozással egybekötve. Nukleáris anyagmérleg meghatározása súlyméréssel A vonatkozó nemzetközi és hazai jog­szabályok egyértelmű követelménye­ket határoznak meg a nukleáris anya­gok nyilvántartását illetően. A paksi atomerőmű a nukleáris anyagok mennyiségét kazettánkét tartja nyil­ván és jelenti az illetékes szervek irá­nyába. A 2003. április 10-ei üzemza­vart megelőzően 11 db munka- és 19 db szabályozókazettára nyilvántartott nukleáris anyagok, a helyreállítást kö­vetően más konfigurációban, illetve kissé módosult mennyiségben 28-as és 29-es típusú tokokba kerültek. Anyagunkban a helyreállítás alatt, a törmelékkel megtöltött tokok víz alatti súlyméréseinek eredményeire támaszkodva határoztuk meg az egyes tokokban lévő nukleáris anya­gok mennyiségeit, a módszer adta korlátokkal. A munka során a lehető legalaposabban kellett meg határoz­nunk a törmelék összetételét. Figye­lembe kellett vennünk veszteségeket, növekményeket. Fáradságos mun­kánkat nehezítette, hogy több olyan, a tömeget befolyásoló effektust is fi­gyelembe kellett vennünk, melyek­nek mennyiségi jellemzése csak kor­látozott mértékben lehetséges. A fel­állított anyagmérleg a nukleáris mé­rések kiértékeléséig előzetes nukleá­­risanyag-leltárt szolgáltat a tokokra vonatkozóan, illetve a meghatározott hibával igazolja, hogy az eltávolított anyagmennyiség megegyezik az eltá­­volítandóval. -Gyulai-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom