Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-12-01 / 12. szám

2008. december mym paksi atomerőmű 13 Irán és az atomenergia Cserháti András, az atomerőmű műszaki főtanácsadója a közel­múltban pár napot Iránban töltött. Kíváncsiak voltunk szakmai ta­pasztalataira és személyes élmé­nyeire.- Ügy hallottuk, Iránban jártál a közel­múltban... Igen, október végén valóban részt vettem egy két és fél napos konferencián Sirázban. A rendezvény pontos megnevezése: "Első nemzetközi szeminárium atomerőművek tervezése és létesítése tárgyában szerzett tapasztalatok cseréjére". Ezen túl sikerült el­jutnom az üzembe helyezés előtt álló Buser Atomerőműbe is.- Hogy szereztél tudomást erről a lehető­ségről? Egy új hazai atomerőmű egyik szóba jö­hető típusa az orosz továbbfejlesztett WER- 1000 és annak szállítója az Atomsztrojex­­port. Ezért kiemelten figyeljük a hozzájuk kapcsolódó híreket, eseményeket. Buser­ben is egy sajátságos WER-változatot való­sítanak meg. A nemzetközi közösség elég vissza-fogott Irán tekintetében, így a per­zsák - tudva, hogy a közvetlen meghívás nem hatékony - orosz közvetítőn át is meghir-dették a konferenciát Ez került el hozzánk is.-Bizony, a sajtó az elmúlt években tele volt Irán vitatott urándúsítási programjával... Elszigetelődött Irán, és most a jelek sze­rint nyitni kíván. Mi nyilván a békés célú nukleáris programmal foglalkoztunk. Ami esetleg ezen túli, az inkább a diplomaták, katonák dolga. A perzsák a létezését tagad­ják. Persze egy esetleges rejtett fegyverke­zési program és az ország síita muzulmán vezetése az ismert harcias megnyilvánulá­sokkal együtt nem túl megnyugtató kom­bináció...-Mik voltak a szeminárium nyelvei, szak­mai súlypontjai? Fárszi, orosz és angol nyelven folyt a ta­nácskozás. Az atomerőmű-építés világszer­te zajló újjászületése mellett elsősorban a perzsa jelen és közeljövő nukleáris energe­tikája volt napirenden. A jelen Buser, a kö­zeljövő Darkhoveyn. Sok előadás foglalko­zott a Buserben folyó üzembe helyezéssel, a jelenlegi készültségi állapottal. Dark­hoveyn az új telephely Abadan város köze­lében, ahol majd az IR-360 reaktor és atom­erőmű felépül.-Jól tudjuk, hogy Buser eddigi létesítése nem ment simán? Az erőmű hányatott története dióhéjban a következő. 1975-ben a Siemens-KWU két, 1300 MW-os nyomottvizes blokk építésébe kez-dett, az indítást 1982-re tervezték. A projekt a német, úgynevezett Konvoi soro­zatba illeszkedett, a Biblis reaktorok mintá­jára. 1979-ben közbeszólt az iszlám forrada­lom. Az építkezést leállították az első blokk ~ 85%, a második ~ 50% készültsége mellett. Újabb csapást jelentett az 1980-1988 közöt­ti háború Irak és Irán között. Az épülő erő­művet Irak levegő-föld rakétákkal több hul­lámban megrongálta. Amerikai nyomásra a németek elálltak a folytatástól. 1995-ben az oroszok szerződtek a befejezésre. A hely­reállított épületekbe a WER-1000 egyedi, V446-OS változatát szerelték be. A munkák 2001-től húzódnak, változó hevességű, köl­csönös orosz-iráni vádaskodással (késés, nem fizetés). Az üzemanyagellátás érzékeny kérdését Oroszország végül úgy oldotta meg, hogy 2008 elejére leszálh'totta az indu­ló töltetet és visszafogadja a kiégett üzem­anyagot. Az indítás legutóbbi megnevezett időpontja 2009, annak közelebbről nem azo­nosított időszakában.-Egy 33 éve elkezdett atomerőmű mennyi­ben tekinthető még korszerűnek, bizton­ságosnak? Nem lesz ez egy elfuserált ösz­vér a német és orosz tervek keveredése miatt? Minden jel szerint a válaszok kedvezőek. Az oroszok hozzáértően felmérték a hátra­hagyott épületeket, a leszállított beren­dezések használhatóságát, állagát. Kijaví­tottak, kicseréltek mindent, amit kellett, pó­tolták a hiányzó dokumentációt A biztonsá­gi filozófia sem csorbult. Meghagyták a né­met 4xl00%-ban tartalékolt biztonsági rend­szereket. Rájuk is "fejeltek" további orosz berendezésekkel. így például 8 helyett 12 hidroakkumulátor biztosítja a hűtővizet üzemzavar esetén. Saját reaktoraikhoz ké­pest megnövelték a szabályzó- és bizton­ságvédelmi rudak számát. Megváltozott a hurkok térbeli elrendezése, hogy a négy fek­vő gőzfejlesztő beférjen a német dupla falú gömb védőépületbe. A földrengésállóság je­lentősen meghaladja az orosz mintablok­két. Minden főberendezés jól vizsgázott Kí­nában, az orosz szállítású Tianwan erőmű­ben. Összességében tehát nem elavult, ha­nem egy jó 2G+ (továbbfejlesztett második generációs) erőmű lehet Buser.-Mit láttál az atomerőműben? Egy fél délelőtt két perzsa mérnökkel vé­gigjártuk, helyenként másztuk a primer és szekunder kört, blokkvezénylőt. Minden fő­­berendezés a helyén, csak kisebb csövek, szelepek hiányoznak, az üzembehelyezési munkák 90-95% körüli készültséget mutat­nak. Van esély jövőre indítani a blokkot, de akár át is csúszhat 2010 elejére.-A másik, tervezett blokkról mit érdemes tudni? Az IR-360 teljesen perzsa fejlesztés és építés. Nyomottvizes reaktor, két hűtőhu­rokkal. Még az üzemanyagát is maguk ter­vezik, gyártják! Teljesítménye a nevében is szerepel: 360 MW. Sokban hasonlít a meg­lévő paksi blokkokhoz, de nyilván valami­vel modernebb lesz a köztük lévő több mint 30 év miatt: 2016 körül tervezik indítani. Az irániak e munka kapcsán jó benyomást kel­tettek szakmai hozzáértésben, szervezett­ségben. Nagy ország, összevonható erőfor­rásokkal, nyugati példákat követő műszaki­tudományos háttérrel, a perzsa birodalmi múltból táplálkozó elhivatottsággal, musz­lint kultúrával. Még így sem kis bátorság előzmények nélkül, önállóan belevágni egy saját atomerőmű létesítésébe külső segít­ség nélkül. A mérnöki ismeretek, biztonság terén a nemzetközi tapasztalatok hozzáfér­hetőek, megszerezhetőek, ennek ők már ma is birtokában vannak. De gyártástechnoló­giai kételyek maradhatnak...-Szabadidődben tudtál valamennyire is­merkedni az országgal, lakóival? A szakmai program eleve nagyon zsúfolt volt. Ami kis idő ezen túl maradt volna, azt is minden nap "betáblázták" programokkal. Ezért persze köszönet illeti a házigazdákat, mert mi magunk biztos nem tudtuk volna így megszervezni. A konferencia például az éjszakai, hajnali odautazás miatt csak dél­után kezdődött (egyébként vasárnap, ami ott munkanap). Csak este nyolckor, már tel­jes sötétségben tudtunk elindulni Háfez köl­tő mauzóleumához, ami nekünk tartott már nyitva. Másnap munka után a kb. 50 km-re lévő Perszepoliszba, Dáriusz és Xerxész pa­lotájának romjaihoz utaztunk. Ide ugyan vi­lágosban indultunk, de megint ránk sötéte­dett. Harmadnap a továbbutazás előtt még két múzeumot sikerült meglátogatni Sirázban. Sajnos egy korábban meghirdetett mecset és a bazár így is kimaradt, de pa­naszra semmi ok, eleget láttunk. Éjszaka vitt le a busz át a Zagrosz-hegységen az 1400 m magasan fekvő Sirázból szerpen­tineken, alagutakon Buserbe, a Perzsa-öböl partjára. Nagy élmény volt, hogy hazaindu­lás előtt még úsztam egyet az öböl 27 fokos vízében.-27 fok októberben? Bizony, a klíma igen nehéz. Október vé­gén nappal a levegő hőmérséklete 30 fok, de nyáron 50 sem ritka. A fennsíkon száraz volt a levegő, a tengerparton viszont magas a páratartalom. Csapadék csak a 2-3 "téli" hónapban esik. Amúgy mindent igen finom sárga sivatagi por fed, gyakoriak a homok­viharok is.-Sokat fényképeztél? Természetesen, bár az erőműben nem le­hetett, az kimaradt. Akit érdekelnek a ké­pek, elég sokat megtalál itt: http://www.csatolna.hu/hu/erdekes/Cs A/iran/iran.shtml -önin-A GDF Suez Bulgária felé kacsingat A francia villamosenergia-ipari óriás, a GDF Suez cég bejelentette, hogy dönteni szeretne a bolgár Belene atomerőmű építésében való részvételéről, miután tanulmányoz­ta a Bulgária és a német RWE cég között létrejött kereskedelmi szer­ződést. A bolgár kormány októberben a német cé­get választotta stratégiai partnerének (49 százalékos részesedéssel) az atomerőmű felépítésére. Egyúttal megadta a lehetősé­get az RWE számára, hogy megossza rész­arányát a második helyre sorolt pályázóval, a Belgian Electrabel céggel (ennek tulajdo­nosa a GDF Suez). Elvileg fenntartjuk ér­deklődésünket - így nyilatkozott Paul Ror­­ive, a cég nukleáris ügyekért felelős elnök­­helyettese a Reuters hírügynökségnek egy Szófiában tartott konferencián. - Pillanat­nyilag nem ismerjük azokat a feltételeket, amelyeket az RWE az ajánlattétel során kö­telezettségként vállalt - tette hozzá. A kor­mány mindössze annyit mondott, hogy részt vehetünk a projektben, de a feltétele­ket nem változtathatjuk meg; így minden­képp meg kell vizsgálnunk a helyzetet - kö­zölte Rovire úr. November végén fogják ta­nulmányozni az 51 százalékot képviselő bolgár nemzeti energiavállalat (NEK) és az RWE között létrejött keretszerződést. A Suez Európában a legnagyobb cég az értékesítések területén, egyértelműen ér­dekelt a Belene-projektben, mivel így lehetőséget lát az áram délkelet-európai exportjában. Bulgária négymilliárd eurót szán a 2000 MW-os beruházásra, így meg tudná őrizni vezető exportőri pozícióját a térségben, egyúttal eleget tudna tenni az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási cél­jainak is. (Az ország 2002-ben és 2006- ban is két-két VVER-440/V-230 típusú blokkot állított le a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében - a fordító megjegy­zése.) A programot támogatók szerint az atomenergia a klímaváltozás megoldásá­nak egyik változata, mivel gyakorlatilag nem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Azonban Bulgária és az RWE még nem ír­ta alá a végleges üzleti dokumentumokat. A halogatás oka, hogy a német óriásválla­latnak gondjai vannak a zöldpárti politiku­sokkal és aktivistákkal. Ipari bennfente­sek szerint az RWE addig húzza végleges döntését, amíg elegendő bizonyítékot nem kap az erőmű biztonságára vonatkozóan, hogy hatástalanítani tudja az ellenzők erő­feszítéseit. Hartmut Pamme, az RWE nukleáris erőművi részlegének alelnöke úgy nyilat­kozott az említett konferencián, hogy tár­sasága már tárgyalt a német kormánnyal a Belene-programról. Most készítenek elő egyfajta projektfejlesztési szerződést, és éppen a folyamatban lévő tárgyalások mi­att nem tudnak határozott dátumot mon­dani a szerződés aláírására. Bulgária ener­giaipari miniszterhelyettese, Jávor Ku­­jumdziev korábban azt nyilatkozta, hogy Bulgária hajlandó várni az RWE felügyelő bizottságának jóváhagyására 2009 tava­száig, amikor is meg kell kezdődnie az erő­mű építési munkálatainak. A projekt bel­ső köreiből származó információk szerint a világméretű gazdasági válság és a lik­viditási gondok miatt nehézségek támad­hatnak a finanszírozás körül, és így való­színűsíthető a tervezett 2013/2014 évi in­dítás csúszása is. Pamme úr szerint azon­ban nincs jelentős hátrálta-tó hatás a prog­ramra, a kormány és az RWE meg fogja ta­lálni a megoldást. India: a jövő egyszerre zöld és nukleáris Indiának közel hatszorosára kell növelnie villamos energiát előállító kapacitásait a következő húsz évben, hogy ki tudja elé­gíteni a gazdaság 7 százalékos növekedé­séből származó igényeket - hangzott el az Indiai Gazdasági Csúcstalálkozón. Az ipa­ri szakértők attól félnek, hogy a mostani 143 ezer megawatt beépített teljesítmény 800 ezer megawattra való növelése je­lentősen meg fogja növelni a "piszkos" szén használatát, ami igen jelentős kocká­zatot jelent a környezetre nézve. A szén­felhasználás hatékonyságát is növelni kell, de az atomenergia és a megújuló energia­­források használatának növelése a cél - hangzott el a találkozón. Ezt a felhívást akkor tették közzé, ami­kor a nyersolaj ára hatvan százalékkal es­ett a korábbi 23 hónapos átlagárhoz ké­pest. Az alacsony olajárak azonban ellehe­tetlenítik a megújuló energiaforrásokba történő jelentősebb befektetéseket. A szél- és a szoláris energia felhasználásával tör­ténő energiatermelés jelenleg kereskedel­mileg még nem valósítható meg nyeresé­gesen. Az államilag szubvencionált üzem­anyagok - mint például a dízelolaj - növek­vő használata is csak akkor indokolható, amikor a villamosenergia-felhasználásban csúcsidőszak jelentkezik. A dízel árát a kormány jelentősen támogatja, így a fel­használók jóval a nemzetközi beszerzési ár alatt jutnak hozzá. Ez a fajta túlzott használat (elsősorban az autonóm villa­mos üzemű nagy hivatali és bevásárlóköz­pontok által) azonban növeli a szén-dio­­xid kibocsátását. A dízel üzemanyag felhasználása a nyá­ri hónapokban 20 százalékkal nőtt, de az indiai finomítóüzemek csak 15 százalékos növekmény kielégítésére vannak felké­szülve. A szoláris energia felhasználása azzal az előnnyel járna, hogy ki tudná elé­gíteni a napi csúcsban jelentkező igénye­ket. Jelenleg csupán ötven megawatt nap­energiaforrás van jelen a termelésben, és ez India beépített teljes villamosenergia­­termelő kapacitásának 0,03 százaléka. Az ország teljes termelésének 99 százalékát szenet vagy egyéb fosszilis energiahordo­zót eltüzelő erőművek adják. A szakértők szerint ez az állapot tovább nem tartható fenn. Ekkora környezeti terhelés óriási, valószínűleg kemény adókkal fogják súj­tani az ilyen üzemeket. A csúcstalálkozó résztvevői szerint sem­mi kétség nincs afelől, hogy India energe­tikájának jövőbeli alakulásban a nukleá­ris energia domináns szerepet fog játsza­ni. Az elmúlt években a technológiai fej­lesztések jelentősen csökkentették a kockázatot és biztonság is javult. A jelen­legi együttműködés az Amerikai Egyesült Államok és India között jelentős lökést fog adni a termelői kapacitás növekedésének. Az ország jelenleg 5 ezer megawatt nuk­leáris erővel bír, ezt 2030-ra 20 ezer mega­wattra kívánják növelni. (A 2007. év végén közzétett hivatalos adatok szerint 16 blokk üzemel az ország­ban 3900 MW összteljesítménnyel. Az épí­tés alatt lévő blokkok száma 6, várható ka­pacitásuk 3160 MW, a tervezett blokkok száma 8, várható kapacitásuk 6800 MW lesz - a fordító megjegyzése.) Forrás: NEI SmartBrief2008. november Varga József

Next

/
Oldalképek
Tartalom