Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
— paksi atomerőmű----------------------------------------------------------------------------------Atomerőművi minősített oktatók képzési tapasztalatai Az atomerőműben a felnőttképzés más jelentőséggel bír, mint egy átlagos ipari létesítményben. Az itt munkát vállaló azonnal megtapasztalja, amikor a munkavégzési jogosultság megszerzéséhez szükséges tanfolyamokat elvégzi. Az atomerőmű különleges technológiája és biztonsági követelményei miatt szükséges szaktudás jelentős részét csak az atomerőmű belső oktatási rendszerén keresztül lehet megszerezni, így érthető az oktatási rendszerünkkel szemben támasztott fokozott elvárás. A sokrétű oktatási tevékenység főszereplői saját oktatóink, akiktől nemcsak azt várják el, hogy kiváló képviselői legyenek annak a szakterületnek, amelyben idősebb és fiatalabb kollégáikat ok tatják, hanem azt is, hogy oktatóként képesek legyenek eredményesen átadni a tudásukat másoknak. A Paksi Atomerőmű Zrt. képzési stratégiájának megfelelően a legfontosabb szakterületek képzési feladatainak irányítását az oktatási főosztály főállású oktatói, instruktorai látják el. Az ő feladatuk emellett a szakterületükhöz tartozó képzési programok, oktatási anyagok fejlesztésének, karbantartásának koordinálása és naprakészségük biztosítása. Mellettük számos szakember vesz részt - napi munkája mellett - kisebb-nagyobb rendszerességgel az oktatási tevékenységben óraadóként, vizsgáztatóként vagy tananyagfejlesztőként. A főállású és az óraadó oktatók évek óta egy olyan közösség tagjai, amely kevésbé ismert. 2000-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszékének irányításával kezdődött meg az a fejlesztő munka, amely oktatóink számára a szakmai felkészültségük kiegészítéseként nagyon gyakorlatias megközelítésben oktatói készségeket fejleszt és alapvető pedagógiai ismerteket ad át. Azóta a dr. Antalovits Miklós vezetésével irányított program keretében évente 8-12 oktató szerezte meg kb. féléves tanulás, gyakorlás és vizsga után az "Atomerőművi Minősített Oktató"-i címet. Az évről évre gyarapodó számú minősített oktatók minden évben két szinten tartó képzésen is részt vesznek. A tavaszi képzés helyszíne miden esetben valamelyik hazai felsőoktatási intézmény, ahol oktatóink a felsőoktatás, felnőttképzés aktuális kérdéseivel, a legújabb fejlesztési irányokkal, eredményekkel ismerkedhetnek. Az őszi képzés a saját feladatainkra, problémáinkra koncentrál, illetve a belső fejlődést célzó módszertani, eljárási ismereteket tárgyalja. A legutolsó, őszi képzés tapasztalatait Kiss István oktatási főosztályvezető öszszegzi:- A minősített oktatók létszáma ma meghaladja a 70 főt, így az őszi képzésünket három csoportra bontva tartottuk. Antalovits tanár úrral és kollégáimmal úgy gondoltuk, nagyon időszerű az eddigi eredményeket, a "minősített oktatói intézmény" működését áttekinteni, értékelni és a jövőt a visszacsatolások figyelembevételével tervezni. Nyáron minden minősített oktató kollégánk egy részletes kérdőívet töltött ki, melyben az oktatási tevékenységről, annak feltételeiről, saját szerepükről, a szakmai és az oktatási szervezetekkel meglévő munkakapcsolatokról nyilatkozott. A nagyon őszinte és sok esetben erősen kritikus válaszokat a vezetésfejlesztési csoport feldolgozta, és az eredményt az őszi képzésen megvitattuk. Mindig kellemes meglepetés számomra, hogy e közösség mennyire elkötelezettje hivatásának és milyen erős a szándék bennük, hogy oktatói tevékenységüket minél magasabb színvonalon lássák el. Legtöbbjük a szakmai munkája és tudása legnagyobb fokú elismerésének tekinti azt, hogy oktathat, és büszke arra, hogy a minősített oktatói címet viselheti. Cserében viszont nagyobb odafigyelést várnának mind az oktatási szervezet, mind a szakmai vezetőik részéről. Szívesen vállalják az oktatási feladatokat, de elvárják azt, hogy annak eredményéről, minőségéről és hasznáról több visszajelzést kapjanak, és eredményesség esetén a jogos elismerésre is igényt tartanak. Ezzel az erős, igényes közösséggel való intenzívebb kapcsolattartás érdekében pár hónapja az intranetén önálló minősített oktatói portált hoztunk létre, amely reményeink szerint igazi kommunikációs és információs eszközzé válik számukra. Az idei őszi képzésen felvetett problémák egy részére közösen találtunk megoldást, illetve megfogalmaztunk feladatokat. Például a portálfelületet elérhetővé teszünk az oktatók szakmai vezetői számára is, az okfo minden szervezeti főegység vezetőjével párbeszédet kezdeményez az oktatási tevékenység hatékonyságáról, a minősített oktatók szerepének értékeléséről, az oktatási szervezet fokozza a visszacsatolási és az értékelési folyamat hatékonyságát. Másik oldalról a minősített oktatói cím tekintélyének, értékállóságának növelése érdekében 2009 elejétől új rendszert vezetünk be, amelynek lényege, a minősített oktatói cím más jogosítványokhoz hasonlóan csak adott időszakra fog szólni. A cím megújításához viselőjének feltételeket kell teljesítenie, pl. az oktatási, oktatásfejlesztési tevékenységet az elvárható magas színvonalon kell végeznie. Ezt a rendszert és a nagyobb kihívást oktatóink elfogadták, vállalva, hogy munkájuk nagyobb figyelmet kap, és azt az eddigieknél többen fogják értékelni. Az oktatók közösségének egyre hatékonyabb működésére soha nem volt ilyen nagy szükség, mint most; az erőműben folyamatban lévő generációváltás, a tudásvesztés kockázata, a szerződéses partnerek fokozott képzési igénye megköveteli, hogy az erőforrásainkat a legeredményesebben hasznosítsuk, a legértékesebb kincsünk, a nehezen megszerzett tudásunk megőrzése érdekében. Ebben felkészült oktatóink szerepe vitathatatlan. Becsüljük meg őket! Sipos László Foglalkoztatás - Esélyegyenlőség - Versenyképesség A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) 2008. október 17-én rendezte meg a Parlamentben a női esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzetközi konferenciát "Foglalkoztatás - Esélyegyenlőség - Versenyképesség" címmel, amelyen 360, többségben női érdeklődő vett részt, több - a témában nemzetközi szinten is elismert-férfi előadó mellett. A konferencia után a MNKSZ külön rendezvényén ünnepélyes keretek között került sor a Legjobb Női Munkahely 2008 pályázat meghirdetésére - melyen a PA Zrt. 2007. évben elnyerte a második fődíjat -, illetve az idei "Női esélyegyenlőségért" díjak átadására, valamint a Pekingből visszatért magyar paralimpiai válogatott női tagjainak köszöntésére. Az MNKSZ elnöke, Ferenczi Andrea elmondta, hogy "pozitív és negatív változások is történtek az elmúlt években. Nőtt a munkanélküliek száma, ami nem jó, de ha azt nézzük, hogy a nők munkalehetősége viszont növekedett, akkor az már a pozitív oldala a dolognak". Az elnök aszszony hangsúlyozta, hogy a nők és férfiak együtt kell, hogy gondolkodjanak. Gúr Nándor, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a nők anyaszerepe társadalmi szintre is értelmezhető. A szemléletformálás jó eszköz a változásra, és a nők egyik fontos feladata anyaként, hogy a gyermekek szemléletét, nézeteit formálják, alakítsák, így ezt a tapasztalatukat, emberi kapcsolatok kezelésére szolgáló magas szintű képességeiket, a társadalomra kivetítve is alkalmazhatják. A nagyszabású rendezvényen több külföldi vendég is szót kapott, köztük Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa, aki többek között a munkajog modernizálásáról beszélt, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban a férfiak és nők közti esélyegyenlőség megteremtése a biztonsági elvek egyik sarokpontja. Fontos, hogy a magánélet összeegyeztethető legyen a munkával. Esélyegyenlőség nélkül a versenyképesség is elképzelhetetlen, mondta Vladimir Spidla. Ezen felül Amerikából is érkezett vendég: Douglas C. Freeman, a Virtcom Consulting vezérigazgatója, aki állítja, hogy adatokkal kimutatható, hogy egy cég, aki nem fogad női munkaerőt, nem tudja magából kihozni a maximumot. Mint mondta, a foglalkoztatás növelésének egyik legjobb módszere a rugalmas biztonság elvének megvalósítása a társadalmakban. Ehhez olyan intézkedéseket kell hozni, ami erősíti a férfiak és a nők közötti egyenlőséget, elősegíti a magánélet és a foglalkoztatás összeegyeztethetőségét, az élet végéig való tanulást. Hangsúlyozta: be kell vonni a szakképzésbe az embereket, ami különösen fontos Magyarországon, ahol az unióban a legalacsonyabb az ebben részt vevők száma, csupán 28 százalék az EU-s 46 százalékhoz képest. Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter elmondta, hogy ma Magyarországon 2,6 millió állampolgár elsősorban társadalmi jövedelemből tartja el magát. Magyarország vállalta, hogy 2010-re 58,7 százalékra növeli a foglalkoztatási szintet, ami azt jelenti, hogy 80 ezer fővel kell növelni a foglalkoztatottak számát. Az "Út a munkába" elnevezésű program lényegét is ismertette, mely szerint olyan szociális rendszert kell kialakítani, amelyben a hangsúly a munkára ösztönzésen van. Mint elmondta, fontos az egyén szintjén a foglalkoztathatóság javítása ahhoz, hogy megfelelő munkakínálat legyen. At kell nézni a foglalkoztatáspolitika legneuralgikusabb pontjait, hogy világosan különbséget tudjanak tenni a között, hogy mire gyógyír az általános adó- és járulékcsökkentés és mire nem, hol kellenek speciális akciók, külön célzott programok annak érdekében, hogy a foglalkoztatás bővülhessen. A konferencián dr. Gurmai Zita, az Európa Parlament képviselője is felszólalt, és beszélt a Nemekről Szóló Európai Paktumról (gender pact). Elmondta, hogy véleménye szerint Európa csak úgy "élheti túl", ha nők és férfiak igazságosan osztják meg egymás közt a teendőket. Kiemelte, hogy a férfiak korán halnak, így valahogy le kell venni a terhet a vállukról. "Mert mi nők abban vagyunk érdekeltek, hogy a férfiak tovább éljenek" - jelentette ki a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke. Emellett, azt is fontosnak tartja, hogy a nők mellett a férfiak is otthon legyenek a gyerekkel. "A gyerekszám egyre csökken Európában. Meg kell osztani a feladatokat, ha azt akarjuk, legyenek fiatalok, akik eltartanak bennünket." Gurmai Zita hangsúlyozta, hogy Izlandon érdekes módon a férfiak 98 százaléka vállalja a kispapaságot, míg nálunk szinte egy sem. A médiának is fontos lenne szerepet vállalnia a pozitív példák bemutatásában. A résztvevők szerint olyan műsorokra is szükség lenne, amik utat mutatnak a szülőknek, hogy hogyan osszák meg egymás közt a feladatokat. Dr. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora a férfi-női munkamegosztásra tett javaslatot. Szerinte először a férfinak kell építeni a karrierjét. A nők fiatalon szülnének, és gyereket nevelnének, majd ha a nő már visszatérhet a munkába, akkor a férfinak kellene segítenie a nő karrierjét, és bevállalni az otthoni feladatokat. "Az első fázis meg is valósul, de sajnos, a férfiak hajlamosak elfelejteni, hogy eddig kinek a hátán építkeztek" - vallja a professzor. Bizony van min elgondolkodni.... Schwarcz Anita Nem csak forgógép-diagnosztika Nagy múltú cég, a General Electric (még Edison alapította 1878-ban) energetikában alkalmazott forgógépállapot-diagnosztikai szemináriumot tartott november 19-én a Duna Hotelben, Pakson. Több mint 100 országban vannak jelen, 34 000 dolgozót foglalkoztatnak 500 irodában és gyártóműben. Foton van az európai tervező- és rendszerépítő központ. Az igen széles alkalmazási spektrummal rendelkező cég bennünket érdekelhető termékeiről (System 1® és a Bently Nevada 3500)tartott ismertetőt egymásnak adva a mikrofont Nagy Zoltán, Jozef Tóth, Arthur Ammerlaan. Ez a főként turbógépegységek rezgésmonitorozásával és diagnosztikájával foglalkozó, viszonylag szűk terület is felöleli a telepített és kiépített hálózaton állandóan rendelkezésre álló adatok gyűjtését és kiértékelését szolgáló hardvereszközöket és programokat. Ugyanígy a ciklikusan monitorozandó berendezések állapotvizsgálatához, valamint a szervizút kapcsán a berendezésekhez kivitt mobil és a kiértékelésükhöz szükséges eszközöket. Tanulságos ábra volt, hogy milyen jellegű hibákat milyen eszközökkel lehet időben felismerni, hogy az üzemmenet folyamatosságát megtarthassuk. Érdekes volt, hogy nemcsak a forgógépekre, de a hozzájuk csatlakozó csővezetékekre is hatnak a rezgések - így azok ellenőrző mérése, kiértékelése is fontos az üzembiztonság szempontjából. Nagy szenzációként mutatták be a kiépített rendszer azon változatát, mikor az adatgyűjtő hálózatot rádiós kapcsolattal oldják meg (WÍTry). Egy-egy ilyen adatgyűjtő 6 mérőeszköz adatait fogadja vezetéken és továbbítja rádión keresztül egy központ felé. Ezek az eszközök néhány száz méterre tudják továbbítani az adatokat. Hatókörön belül hálózatot alkothatnak, felismerik egymást, automatikusan beállítják az adatútvonalakat. A telepeik 5 évi normál üzemre méretezettek, de bármikor lekérdezhető a maradék kapacitásuk is. Általában az adataikat Manager Gateway fogadja. Ezek a központi egységek már akár 30 km távolságot is áthidalhatnak. A szeminárium végén Szűcs Zsolt projektmérnök bemutatta, hogy milyen könnyen lehet egy mérőrendszert megtervezni és a szükséges funkciókat, riasztási szinteket beállítani, berendezésállapotlistákat összeállítani. Jól szervezettjó hangulatú, sok értékes információt nyújtó bemutató volt. Bővebben a HYPERLINK "http://www.ge-energy.com/oc" www.ge-energy.com/oc honlapról tájékozódhatunk. gyulai
