Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-12-01 / 12. szám

2 paksi atomerőmű 2008. december Műszaki Alkotói Pályázat 2008 A pályázat célja az alkotókedv fenntar­tása. Ezt a tudást az atomerőmű hasz­nálni szeretné, és értéke szerint díjazni. A beérkezett 19 pályamunkát nyilvános meghallgatás keretében mutatták be. A demonstrációk december 1-3. között, délutánonként két órától az Oktatási épület 115-ös előadójában. A zsűri most is héttagú, és még az idén ered­ményt hirdetnek. A könnyebb összeve­tés érdekében az első meghallgatáson a vegyészeti, másodikon a fizikusi, har­madikon zömmel a gépész témák kerül­tek egymás mellé. 1. meghallgatás 1. Pályázat címe: A Folyékony Hulladék­víz Feldolgozó Technológia (FHFT) tech­nológiai sorrendjének vizsgálata. Szerző: Baranyi Attila RHKO, Németh Károly OVIT 2. Pályázat címe: Az atomerőmű radioak­tív hulladék izotópleltárának meghatáro­zása és előrejelzése. Szerző: Dr. Nényei Árpád, Feil Ferenc RHKO 3. Pályázat címe: Leállított reaktor alter­natív hűtési lehetőségeinek vizsgálata. Szerző: Tarczal Lajos FEO 4. Pályázat címe: Az APROS termohidra­­ulikai kód paksi modelljének fejlesztése. Szerző: Hanoi Ferenc FEO 5. Pályázat címe: Primerköri korróziós transzportfolyamatok vizsgálata radioké­miái módszerrel. Szerző: Menyhárt Ádám VEO 6. Pályázat címe: Tápszivattyú karbantar­tási költségeinek csökkentése üzemidő hosszabbítás esetén. Szerző: Haáz János GKTO 2. meghallgatás 1. Pályázat címe: Kis és közepes aktivitá­sú szilárd hulladékok adatbázisának ösz­­szeállítása. Szerző: Nagy Zoltán RHKO 2. Pályázat címe: A reaktorfizikai adato­kat megjelenítő programrendszer fejlesz­tése az új üzemanyag hatékony felhasz­nálása érdekében. Szerző: Pós István, Parkó Tamás RFO 3. Pályázat címe: A K-220-44-3M turbi­nák kisnyomású 5. fokozat előtti nedves­ség elszívó rések megnövelése. Szeiző: Jakab Albert RTO, Braun Tibor ÜIO 4. Pályázat címe: Alaprajzi elvi vázlatok az üzemi főépület szellőzéséről - tájékoztató album. Szerző: Fenyvesi Csaba KTO, Si­mon Zoltán TLO 5. Pályázat címe: Kondenzátor hűtővíz­­rendszer energia megtakarítási lehetősé­geinek vizsgálata. Szeiző: Fenyvesi Csaba KTO 6. Pályázat címe: Termohidraulikai para­métereket monitorozó program fejleszté­se. Szerző: Domokos Zsolt, Borbély Sán­dor SZIMO 7. Pályázat címe: Hermetikus tér recir­­kulációs levegőtisztító és hűtő rend­szeréhez tartozó kaloriferek dekonta­­minálási technológiájának kifejlesztése és alkalmazása a paksi atomerőműben. Szerző: Oldal Ottó, Kosa Norbert VTO 3. meghallgatás 1. Pályázat címe: V-213 átrakógép mun­­karúd megvezetésének átalakítása. Szer­ző: Huszák Zoltán RO 2. Pályázat címe: Átrakógép blokkok kö­zötti átszállítása, szétszerelés nélkül. Szerző: Bencze János RO, Szabó János Zsigmond GKTO 3. Pályázat címe: A KA00503-as ins­­pekciós kamera vizsgálata és javítása. Szerző: Varga Ferenc, Bordás Tibor HTO 4. Pályázat címe: TLK látogatók nyilván­tartása. Szerző: Tóth János KIO 5. Pályázat címe: Segélyek és munka­bér előleg nyilvántartása. Szerző: Tóth János KIO 6. Pályázat címe: A Paksi Atomerőmű Zrt. belső használatú járműveinek részleges kiváltása elektromos meg­hajtású járműre. Szerző: Kovács-Fe­­renc Péter EIK Várjuk a zsűri értékelését, az ünnepélyes eredményhirdetést! Hol tart az üzemidő-hosszabbítás programja? Az üzemidő-hosszabbítás tervével foglalkozó írások és rendezvények megjelenése az ezredfordulóra nyál­nak vissza. Nagy Sándor vezérigaz­gató 2000 szeptemberében egy sajtó­­tájékoztatón beszél arról, hogy az USA-ban, a Calvert Cliffs atomerő­mű 2014-ben, illetve 2016-ban lejáró üzemeltetési engedélyét 1998-ban 20 évvel hosszabbították meg. Az V. Nemzetközi Atomtechnikai Szimpózium - Paks, 2000 októbere - egyes szekciójában arról (is) fo­lyik a vita, hogy élettartam-gazdálkodás vagy élettartam-hosszabbítás a helyes megfogalmazás. A PA Rt. Közgyűlése 2001. január 25- én elfogadta a "Jövőkép" programot, amelyben megbízta a menedzsmentet a teljesítménynöveléssel és az élettartam­hosszabbítással kapcsolatos feladatok ki­dolgozásával. A TelePaks 2001. február 22-én "Közös dolgaink" című műsorának témája az erő­mű jövőképe, és nagy hangsúlyt kap az üzemidő-hosszabbítás. Kovács Ferenc projektvezetőt arra kér­tem, foglalja össze olvasóink részére az eddigi történéseket. Feri! Milyen fontosabb állomásai vol­tak az eddigi projektmunkának?- Az eddig elvégzett munkákat két fő részre lehet osztani, nevezetesen a kör­nyezetvédelmi és a nukleáris engedélyez­tetés időszakára. Az egész engedélyezte­tési folyamatnak az egyik legérzéke­nyebb pontja a környezetvédelmi enge­dély megszerzése volt. Nemcsak a fel­adat nagysága, hanem a kiszámíthatat­lansága miatt. Nem tudtuk hogyan fog­nak a civilszervezetek reagálni, milyen hangulatot fognak kelteni és miféle pro­cedúrákon kell keresztülmennünk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. januári jogegy­ségnyi döntése szerint a civilszervezetek jogi útra terelhetik a környezetvédelem­mel kapcsolatos döntéseket, aminek vé­gét nehéz becsülni. Ezért ezt a környezet­­védelmi engedélyeztetést kiemelt feladat­ként kezeltük. Az üzemi környezetvédel­mi és sugárvédelmi monitoring, valamint a 2000-2005 között végrehajtott telep­hely-jellemzési program eredményei együttesen tették lehetővé az üzemidő­hosszabbítás környezetvédelmi hatás­­vizsgálatát, amely a környezetvédelmi engedély alapját képezte. A kétlépcsős, előzetes és részletes szakaszból álló ha­tásvizsgálat biztosította az atomerőmű környezeti hatásainak teljes körű vizsgá­latát, mely 14 programon alakult, mint például a felszíni vizek (Duna) állapota és változása, minta értékű biomonitoring vizsgálatok, vagy a környezetben élők egészségi állapotának vizsgálata. Az eljárás a nyilvánosság szabályozott bevonását is magában foglalta, aminek keretében közmeghallgatásokra került sor Ausztriában, Horvátországban, Ro­mániában, valamint Pakson és Kalo­csán. Ezek a közmeghallgatások rend­ben lefolytak, különösebb probléma nem volt. Mindezek után megkaptuk a kör­nyezetvédelmi engedélyt, melyet - vára­kozásunknak megfelelően - az Energia Klub (EK) megfellebbezett, ám másodfo­kon is megkaptuk a környezetvédelmi engedélyt, és ezzel az államigazgatási szakasz lezárult. Ezt követően volt lehetősége az EK-nak bírósághoz fordulni, amit meg is tett, és a Baranya Megyei Bíróság a második tár­gyaláson, 2007 decemberében eredményt is hirdetett, az EK keresetét elutasította. Mit takar a második rész?- A nukleáris engedélyeztetés - mint a másik rész - előkészítése természetesen folyamatosan - a környezetvédelmi enge­délyeztetéssel párhuzamosan - zajlott. Első körben meg kellett határoznunk azoknak a berendezéseknek a körét, amelyekkel egyáltalán foglalkozni kell. Átfogó öregedéskezelési felülvizsgálatot végeztünk. Meg kellett határoznunk a korlátozott időre szóló biztonsági elem­zések körét, a hiányzókat pótolni kellett. Az aktív elemek üzemképességének megbízható üzemére vonatkozóan a kar­bantartás-hatékonyság monitorozását, mint módszer előkészítését kellet elvé­geznünk. Fontos szerepet játszottunk a berendezésminősítési feladatokban is. Ezeken kívül foglalkoznunk kellett a Végleges Biztonsági Jelentés aktualizálá­sával és egyéb más alapdokumentumok­kal, mint például a MUSZ, baleset-elhá­rítási utasítás stb. Ezek a munkák zajlot­tak 2002 novemberétől, melynek jelen­tős részét elvégeztük. Természetesen vannak folyamatban lévő feladatok, ám ezek nem korlátozták a program benyúj­tását. Az üzemidő-hosszabbítási prog­ram beadási határideje 2008. december 15., de mi november 14-én benyújtottuk a nukleáris hatósághoz.-A 2002 és 2008 közötti előkészítő idő­szak alapvetően egy tudományos megala­pozó és elemző tevékenység volt, amely kapcsán sok feladat fogalmazódott meg, és ezeknek a feladatoknak a végrehajtá­sa teremt alapot az üzemidő-hosszabbí­tásra. Sok kolléga vett részt ebben a munká­ban, az erőmű különböző területeiről, és itt szeretném megköszönni az eddig vég­zett áldozatkész munkájukat. Ezenkívül sikerünk feltétele volt a kiemelt vezetői támogatottság, melyet mindig éreztünk. Ezen kettős támogatás nélkül nem érhet­tük volna el eredményt.-Beregnyei-Ülésezett a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány kuratóriuma A hazai nukleáris létesítmények környezetében - Paks, Kalocsa, Bá­­taapáti, Boda és Püspökszilágy kör­zetében - működő Duna-Mecsek Te­rületfejlesztési Alapítvány novem­ber 20-án megtartotta idei harma­dik ülését. Az alapítvány célja to­vábbra is a paksi atomerőmű által támogatott területeken élő 136 000 ember számára lehetőséget biztosí­tani település-, térség- és gazdaság­­fejlesztési források eléréséhez. Az alapító Paksi Atomerőmű Zrt. idén is 500 millió forintot bocsátott az alapítvány rendelkezésére. Az alapítvány folyamatosan keresi annak lehetőségét, hogy az érin­tett térségeknek minél több támo­gatást tudjon nyújtani. Ennek érdeké­ben további források bevonására törek­szik, azaz nemcsak pályáztat, hanem maga is pályázik. "Akadálymentesíté­sek megvalósításának támogatása a Du­na-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány által érintett települések területén" cím­mel pályázatot nyújtott be az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Fi­nanszírozási Mechanizmusokhoz. A pá­lyázat célja az alapítvány működési kör­zeteiben lévő közintézmények, középü­letek akadálymentesítésének megvaló­sítása. Az alapítvány által igényelt tá­mogatás összege 2 millió euro. A pályá­zatot az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Irányító Hatósága tá­mogatásra méltónak ítélte. A projekt sikeres megkezdéséhez és megvalósításához alapos előkészítő te­vékenység és közbeszerzési eljárások le­folytatása vált szükségessé. A közbe­szerzési eljárásokat lezáró döntések 0> Duna-Mecsek Iflylfl Területfejlesztési Alapítvány meghozatalára a mai ülésen került sor. A kuratórium döntött a támogatás köz­vetítői projektmenedzsment szakértői feladatokat, valamint a marketing, ar­culattervezési szakértői feladatokat ellá­tó szervezetek kiválasztásáról. A decem­berben tartandó kuratóriumi ülésen ke­rül sor a projekt keretében kiírandó pá­lyázati felhívás meghirdetésre, amellyel kapcsolatosan valamennyi érintett tér­ségben tájékoztató megtartása válik ese­dékessé. Az alapítványhoz kapcsolódó informá­ciók megtalálhatók a www.dmta.hu című honlapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom