Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-11-01 / 11. szám
2008. november mym paks! atomerőmű 9 Lévai András születésének százéves évfordulójához közeledve az Energiapolitika 2000 Társulat október 14-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dísztermében tartott energiapolitikai fórumán neves előadók emlékeztek a Lévai-örökségre. A rendezvényen - melynek levezető elnöke Csőm Gyula professzor emeritusz volt - Büki Gergely egyetemi tanár, Gerse Károly, az MVM vezérigazgató-helyettese, Aszódi Attila, az MTA Energetikai Bizottságának elnöke, Stróbl Alajos, az Erőterv nyugalmazott osztályvezetője és Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke tartott előadást, valamint Szőnyi Zoltán, a társulat alelnöke emlékezett a Kossuth- és Széchenyi-díjas professzorra. villamosenergia-piacokon kereslet t alakult ki, ezért nemcsak itthon, de k világszerte azzal küzdenek, hogyan lehetne az árakat stabilizálni, miközben az erőművi berendezések ára megduplázódott, vagyis lényegesen drágultak a beruházások. Magyarországon a liberalizálást követően elmondhatjuk, hogy ugyan van piac, de nincs verseny, mert kevés az erőművi kapacitás. Nagy kérdés, hogy a befektetői elvárások hogyan valósulnak meg, amikor főleg a mostani pénzügyi válság hatására nemcsak az eszközök drágulnak, hanem a hitelek is, miközben csökkennek a futamidők, aminek a fogyasztók fogják megfizetni az árát - mondta előadásában Gerse Károly. Szerinte a mai ellátási biztonság sokkal nagyobb tartalékokat igényel, mint korábban, vagyis több beépített kapacitásra van szükség, ám ezek a kapacitások nem a szükséges helyen, a legoptimálisabb méretben és formában, a leggazdaságosabb tüzelőanyagra épülve valósulnak meg, ami sem a fogyasztóknak, sem az energiarendszer-A Lévai-örökség és a magyar energetika nek nem biztos, hogy jó. Ma a befektetők döntik el, hogy milyen beruházásokba fektetnek be, mégpedig a legnagyobb profit reményében. Vagyis a befektetői érdekek határozzák meg az energetikai beruházásokat, aminek a költségnövekedését - Gerse Károly szerint - ugyancsak a fogyasztók fogják megfizetni. Világszerte megváltozott a nukleáris energiatermelés szerepe, egyre több ország fordul ismét az atomenergia felé. Ez a tendencia többek között azt is eredményezi, hogy - mivel kevés olyan gyártó, mintegy 4-5 található a piacon, aki képes ezt a technológiát legyártani - egyre szűkül az építési kapacitás, vagyis mielőbb dönteni kellene, ha Magyarországon is szeretnénk 2020-2025 táján új atomerőművi blokkot üzembe helyezni - hangsúlyozta előadásában Aszódi Attila. Szerinte a paksi atomerőmű üzemidő-hoszszabbítása gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető, így a jelenlegi blokkok 2032- 2037-ig működni fognak, ám nem lehet húzni az időt, dönteni kell arról, hogy építsünk-e újabb blokkokat, amikre egyébként a hosszú távú energiaigények figyelembevételével biztos, hogy szükség lesz az ellátás biztonsága miatt. Ma azzal számolhatunk, hogy egy új nukleáris blokk építése az engedélyeztetési eljárással együtt legalább 10-12 év. Aszódi Attila azt is elmondta, hogy, bár Pakson adottak a szakmai, műszaki és technikai feltételek új blokkok építésére, a villamos hálózati és az ellátásbiztonsági körülményekre tekintettel érdemes megfontolni másik telephely kiválasztását is. Erre több hasonló méretű ország (Finnország, Szlovákia, Csehország) esetében van példa. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy rendkívül megnőtt a nukleáris szakemberek iránt az érdeklődés, így a Műegyetemhez is sok olyan külföldi felkérés érkezik, hogy fogadjanak hallgatókat, mert Európa-szerte kevés az oktatói kapacitás. Aszódi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a nukleáris energiatermelés és a megújuló energiaforrások kiegészítik egymást, te-ILiLiiiivirv hát nem egymás alternatívái, hanem egyszerre kell fejleszteni mindegyiket. Járosi Márton többek között a magyar energiapolitika stratégiai kérdéseiről beszélt, kiemelve, hogy helyre kell állítani a nemzeti szuverenitást megtestesítő állam felelős szerepét. Mint mondta: az energiapolitika alapjait egy általános energiatörvényben kell összefoglalni, és le kell állítani az energiaipari privatizáció minden formáját. A látszatintézkedésekkel nem lehet a meglévő problémákat kezelni, hanem egészen a gyökerekig kell visszanyúlni. A tanácskozáson többek között elhangzott, hogy Lévai András - akinek a neve szerepel az egyetem világhírű személyiségei, az áramlás- és hőtechnika nagyjai között - szobrát december 19-én avatják fel a Műegyetemen. Az öt éve elhunyt Lévai András egyetemi tanár 1908-ban született Oravicában, Temesvárott érettségizett, Ausztriában szerzett mérnöki diplomát, a műszaki tudományok doktora volt. Magyarországon a hazai villamosenergia-rendszer megalkotásában végzett irányító-alkotó szerepe jelentős, az energetikai oktatásban a gazdasági szemlélet elterjesztésével iskolát alapított. Legfontosabb öröksége a komplex műszaki, gazdasági, környezeti és nemzeti energiaszemlélet, melyeknek kialakítása tette iskolateremtő professzorrá. Ő alapította az Erőműtervező Irodát, majd nehézipari miniszterhelyettesként tevékenyen irányította a hazai villamosenergia-ipar fejlesztését. Tervezőként és ipari vezetőként meghatározó szerepe volt a kor színvonalát tükröző szén- és szénhidrogéntüzelésű hőerőművek és a paksi atomerőmű megvalósításában. 1953-ban nevezték ki egyetemi tanárnak, ekkor alapította meg a Műegyetem hőerőművek tanszékét. Többek között az atomenergetikai oktatás jelentős és maradandó lépését jelezte az egyetemi tanreaktor megvalósítása, amely ma is alapját képezi a Nukleáris Technikai Intézet tevékenységének. Mayer György „Nukleáris újrastart Európában ” Foratom-rendezvénysorozat Magyarországon A magyar nukleáris energetika eredményeinek elismeréseként értelmezhető, hogy a Foratom hazánkat választotta sokszínű rendezvénysorozata színhelyéül. Az utóbbi években aktivitásunk az Európai Unió intézményeiben jelentősen megnőtt, a magyar atomenergetika helyzetéről Kovács József vezérigazgató úr előadást tartott Strasbourgban az Európai Unió parlamentjének képviselői fórumán, új tagok delegálásával erősítettük részvételünket a Foratom munkacsoportjaiban, lobbitevékenységünkről elismerően szóltak a magyar európai parlamenti képviselők is. A rendezvények sorát október 2-án a Foratom Új Tagállamok Munkacsoportjának tanácskozása nyitotta meg, melyet Szerbin Pável, a munkacsoport alelnöke vezetett le. Ezen Stella Brozek és Sami Tulonen, a Foratom képviselői bemutatták az Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF) folyamatának legutóbbi eseményeit. Nem kis részben az ENEF kezdeményezéseinek köszönhetően készülőben vannak az Európai Bizottság új 2008-as direktívái a nukleáris biztonság és a hulladékkezelés témájában, valamint készül a 2009-re beharangozott leszerelési jelentés, amely összegzi az EU-ban jelenleg alkalmazott leszerelési stratégiákat és a pénzügyi alapok kezelésének módjait, valamint a várakozások szerint ajánlásokat fogalmaz meg az egységes európai leszerelési stratégia kidolgozása céljából. Az ENEF eddigi eredményeit a következőkben összegezték: • erősíti az atomenergia helyzetét az európai energiamixben, • befolyással bír a jövő európai nukleáris vonatkozású szabályozására, • demonstrálja, hogy a nukleáris opció reális lehetőség az európai energetikában. Az ENEF egyik legfontosabb üzenete: a jövő európai atomenergetikájának világos vízióra van szüksége a politikum részéről ahhoz, hogy erejéhez mérten hozzájárulhasson a versenyképességi, ellátásbiztonsági és klímapolitikai célok teljesüléséhez. Őszre várható az új Stratégiai Energia Áttekintés (SER-II.) megjelenése, amely a nagy hatékonyságú alacsonyszén európai energiarendszer megteremtését vázolja fel. Az értekezlet kerekasztal-napirendje keretében megtárgyalta a tagállamok nukleáris energetikájának legújabb eseményeit, melyet tényszerű észrevételek és kérdések követtek jelezve a munkacsoport tagjainak élénk érdeklődését. Másnap a rendezvénysorozat a "Nuclear Relaunch in Europe" c. szemináriummal folytatódott, melyet Katona Tamás, a Magyar Atomfórum elnöke vezetett. Podolák György képviselő úr, a parlament Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke előadásában vázolta a hazai energiahelyzet jövőjét. Elmondta: a következő 15 évben 6500- 7000 MW új kapacitásra lesz szükség, vagyis évente kb. 400 MW kapacitást kell létesítenünk. Tartós, megbízható és olcsó importra nem számíthatunk, a befektetői kockázatok és környezetpolitikai okok miatt a hazai energiatermelést kell előnyben részesíteni. A megújuló energiaforrásokra szükségünk van a klímapolitika elvárásai miatt és az EU kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítése érdekében, az ellátásbiztonsági követelmények miatt pedig támaszkodnunk kell a lignitre is. Minden érv amellett szól Magyarországon, hogy kell a nukleáris energia. A környezetvédelmi törekvésekkel, az ellátásbiztonság megteremtésével összhangban és gazdaságossági megfontolások miatt a jövőben még nagyobb jelentősége lesz a paksi atomerőműnek, és el kell végezni egy új atomerőmű döntés-előkészítő munkáit. Magyarország abban érdekelt, hogy az MVM hosszú távon maradjon egyben mint erős nemzeti energetikai vállalat, biztosítva a termelési és kereskedelmi feladatok ellátását. Következő előadóként Kovács József vezérigazgató úr kifejtette: az atomerőmű működésének minden elemét átjárja a biztonságra való törekvés. Ez tükröződik az atomerőmű jövőképében is: a nukleáris biztonság mindenkori elsődlegessége mellett, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghoszszabb ideig termelni az energiát. Kifejezte meggyőződését, hogy a következő két évtizedben a nukleáris energia meghatározó eleme marad a hazai energetikának, majd szólt az atomenergia nagyarányú elfogadottságáról a magyar lakosság körében, melyet hazai és az Eurobarometer közvélemény-kutatási eredményei támasztanak alá. Herczog Edit európai parlamenti képviselő asszony vázolta az Európai Unió energiapolitikáját, az EU klímapolitikai vállalásairól kritikusan szólva kifejtette, hogy a Magyarország számára megállapított 2005-ös kiindulási szint - az eredeti 1988-as helyett - tisztességtelen. De minden rosszban van valami jó: ez a hátrányos döntés az újonnan csatlakozott országokat az atomenergia használatára fogja ösztönözni. Annál is inkább, mert véleménye szerint 20%-nál nagyobb arányú energiatermelés az EU-ban megújuló forrásokból nem érhető el 2020-ig. Ezért a jövő energiaforrásairól sürgősen dönteni kell. Az időhúzás kockázatokkal, a technológiai választás lehetőségeinek beszűkülésével és az utolsó pillanatban fejveszett építéssel jár. Ki kell használni a kedvező politikai klímát, hiszen az atomenergetika nem tabutéma többé az Európai Parlamentben, már nem jár ellehetetlenüléssel a megszólalás atomenergia-ügyekben. A színvonalas előadásokat sajtókonferencia követte. Ezután a munkacsoport látogatást tett az atomerőműben, ahol a vendégeket Kovács József vezérigazgató és Hamvas István műszaki vezérigazgatóhelyettes fogadta. Különösen nagy benyomást tettek a delegációra a KGYK-ban látottak, melyeket Zsoldos Ferenc karbantartási igazgató és Lukács Péter osztályvezető mutattak be. A rendezvénysorozat lezárása után a Foratom levélben köszönte meg a Magyar Atomfórumnak és személyesen Czibolya László titkár úrnak a kivételes szervezést, mellyel szavaik szerint új mércét állítottak fel a Foratom rendezvényeinek sorában. Dr. Szerbin Pável
